Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

•* 1970. DECEMBER 25., PÉNTEK UECVBI '&Cu4w* 13 Karácsonyfadíszek az áruházban. A furfangos fotóriporter ebből a szokatlan látószögből fogta lencsevégre a díszeket, és készítette az érdekes felvételt. Munkában egy „láthatatlan” szakma Itt a déligyüipölcs szezon — s ezzel kapcsolatban most munkához látott egy olyan szakma egész sor munkatársa, amelynek létezéséről a vá­sárlóközönség keveset tud. • A növényvédelmi szolgá­lat 24 hazai karantén- állomásán a szakértők megkezdték vizsgálatai­kat. Ezúttal nem azért, hógy fel­derítsék a fogyasztókra káros kórokozókat. A karantén­felügyelők minden évben a hazai gyümölcsösökre igen ve­szélyes földközi-tengeri gyü­mölcslégy behurcolását akar­ják megakadályozni, ennek lárváit, vagy tojásait igyekez­nek' — eddig minden esetben sikerrel — kimutatni és meg­találni. A rendeletek szerint déli­gyümölcsöt csak november 30- tól március 1-ig lehet. behozni az országba. Erre a szigorítás­ra azért van szükség, mert 0—1.5 fok közötti hőmér­sékleten elpusztul a déligyümölcs héjában levő tojás, vagy lárva alakban elő­forduló kártevő. A szállítmá­nyok egy része 21 napig hűtő­tárolóba kerül, ahol biztosít­ják a szükséges hőmérséklet­csökkenést. M VÉLETLEN NYOMRA VEZETETT 4 KIVÁLÓ RÉGÉSZ KANDIDÁTUS LEHETNE HA A VÉLETLEN NEM FOGALOM, HANEM ÉLŐ.SZE­MÉLY LENNE, S ILYENFORMÁD A TUDOMÁNYOS FOKO­ZATOKAT IS ELYERHETNÉ, MAR BIZONYARA MEGKAP­TA VOLNA A RÉGÉSZETTUDOMÁNY KANDIDÁTUSA CI­MET. NAGYON SOK, RENDKÍVÜL BECSES RÉGÉSZETI LE­LET NYOMÁRA VEZETETT A TUDOMÁNYOS FELTÁRÓ MUNKA, DE NEM KEVÉS OLYAN FELBECSÜLHETETLEN ■EMLÉKE VAN A MÚLTNAK, AMELYRE VALAKI VÉLET­LENÜL AKADT JIÁ. fel az első honfoglaláskori te­metőt a tudomány számára. Kevésbé önzetlen múltkutatók viszont a régi Savaria egyik, becses történelmi emlékét, Blassius Antigonus márvány­feliratát a 30-as években el­adták egy szombathelyi kőfa­ragónak; szerencsére azonban még felhasználás előtt meg­tudta a dolgot a helyi mú­zeum. Kunágota-pusztán 1857- ben egy avar vezér sírját ta­lálta meg Balázs János ker­tész. Szeged mellett, Nagyszék- sóson, a Bálint család szőlőjé­ben minden kapálás szép „réz­ből” készült dísztárgyakat ho­zott felszínre. Mindez a hely­beliek és odavetődők cserebe­réjének tárgya volt egészen addig, amíg egy arany karpe­rec nem került a szegedi mú­zeumba, és így Móra Ferenc kezébe. Ezek után nagy alku­dozások, későbbi hatósági fel­lépés segítségével 1926-tól 1934-ig sikerült Attila hun ki­rály (vagy valamelyik elődje) csodálatos aranykincsét, majd­nem 200 darab ékszert, díszes használati tárgyakat kibá­nyászni a szőlőskertből, illetve visszaszerezni illetéktelen ke­zekből. Szeletai kultúra Ugyanebben az időben Gesz- teréden Balázs János bojtár - gyerek disznói túrtak elő csil­logó ékszereket a domboldal­ból, majd mikor a fiú botjával Tallérok, dukátok Csupán a most záruló évet nézve is annyi a véletlen lelet, hogy csak a legfontosabbak említésére akad helyünk. A nyáron Nyíribronyban Dorozsi Ferenc ipari tanuló épületala­pozás közben egy köcsög ezüst- pénzt talált. A 169 ezüstérme a középkor óta lapult búvóhe­lyén. Makón, ugyancsak ház- j építésnél, Tasi Mihály fogatos agyagkorsóban 1639 XVI— XVII. századi tallért, dukátot lelt, s az értékes leletért 10 000 forint jutalmat kapott. A he­lyi állami gazdaság sátorhelyi sertéskombinátjának építésé-* nél a földgyalu emberi, cson­tokat fordított elő a talajból; a lelet óriási tudományos ér­tékű felfedezés, egy ezen a vi­déken egyedülálló gepida te­mető nyomára vezetett. Pécsett gázszerelés közben rátaláltak a pécsi városfal XIII. században épült szigeti kapujának több részletére, s á lelet biztos tám­pontot ad a további kutatások­hoz. Attila kincse? Persze, 1970 nem különleges ’régészeti év. Visszafelé halad­va az időben, meg kell emlé­kezni' Rohács József tiszaesz- lári cipészről, akit hóbortos embernek tartottak a környé­ken, pedig csak a régészkedés megszállottja volt. 1945 őszén Bashalom határában ő fedezte Á BOVARYNE CÍMSZEREPEDEN LÁTTUK A Forsyte-ok Irene-je A végzetes fotó — Elsötétülnek a képernyők John Galsworthy és Marcel Proust olyan nőalakokkal ajándékozta meg a világiro­daimat, akikben valamennyien rábukkanhatunk a letűnt idő nyomára és akik valameny- nyiün-k számára megtestesítik „a nőt”. A televízió jóvoltából Gals­worthy Foryste c. műve hét­ről hétre tárult fel az angol nézők előtt. (Rövidesen ná­lunk is bemutatják.) Irene a folytatásos tv-játékban nem egészen két hónap alatt 18 évesből 60 évessé öregedett, férjhez ment előbb Soames- lioz, majd Jolyon Juniorhoz. Ki ez a Nyree Dawn Porter, a kép­ernyőn Irene, akinek 1967-ben ívelt felfelé színészi pályája és akinek még ma is kávéházak­ba, mozikba kell menekülnie az autogramkérők elől, aki ném ad interjút és ,távol tart­ja magát az újságíróktól? A képernyő, az audió-vi- zuális eszközök szent szörnye­tegének sztárja. De vajon an­gyal vagy démon? A válasz: Nyree Dawn Porter titokza­tos rejtély. Pontosain úgy, ahogy Galsworthy 1912-ben megálmodta.­1958. decemberében va­gyunk. Az „Üj-Zélandi Miss Cinéma” 21 napos jutalom­üdülésre Londonba érkezik. A félig olasz származású Nyree (anyja olasz-médium^ aki be­vezeti a kártyavetés művésze­tébe) Marilyn Monroe-t tart­ja eszményképének. Magassá­ga azonos Monroe-éval (1,66 m), de sem mellbőségie, sem csípőbősége nem éri el az övét Ennek a zöldszemű sző­keségnek, aki a New 1 Zeland Players táncosnőjeként kezd­te, az „angol Marilyn” nevet adják. Amikor elindul Lon­donba, egy csinos, kellemes te­nor hangú fiatalembert hagy az aucklandi repülőtéren. Ez a fiatalember Bryan O’Leary, aki szép sikereket aratott Sha­kespeare Vihar című drámá­jában. Szívében csak Nyree él, utána is utazik Londonba. Nyree attól kezdve, hogy fellépett a BBC-nél „mesterséges kreatúrává“ változott. Bryan énnek ellené­re feleségül veszi. Bryan O’Leary egyre nagyobb sike­kikapcsolták a télevízdót, el­sötétültek a képernyők, ami­kor a BBC megkezdte a Forsyte-sorozat adását. tovább kapirgált, egy hon fog-* laláskori magyar sírjának nyo-' mára lelt: innen került elő egyebek között a híres geszte- rédi aranyszablya is, Nagy Ká­roly császár kardjának édes­testvére. Szentestől délre, a mai Sáphalom közelében a helybeliek egy határrészt Tűz- kövesnek neveztek, mert ott szedték a tűzcsiholáshoz szük­séges köveket, azaz kovadara­bokat. A lelőhelyre azutániéi-' figyelt Farkas Sándor szentesi gyógyszerész, s nyomában a régészet is. 1891-oen Miskol­con, Bársony ügyvéd házának építésénél három, máig is is­meretlen rendeltetésű ősi kő- sZerszámot találtak. A szer­számok közül Herman Ottó által indított tudományos vita vezetett a bükki ősember nyo­mára, juttatta el a kutatókat a Szeleta-barlangig. A barlang egykori, lakóinak életformáját azóta „szeletai kultúra” elne­vezéssel tartják számon világ­szerte. Épületalapozásnál buk­kan elő 1799-ben a nagyszent- miklósi aranykincs, 23, azóta Bécsbe került csodás ötvösmű­vészeti' alkotás, amelyet való­színűleg az István királlyal való háborúskodás idején rej­tett el az erdélyi részeken a pogány hagyományokat őrző Gyula xeíér. Bene vitéz 1895-ben a Dunapatajhoz tartozó Bakodpusztán tanyai iskola építésénél a munkások jnegtalálták egy germán feje­delemasszony sírját időszámí­tásunk első századaiból,' 1834 nyarán pedig a Kecskemét melletti Benepusztán pászto­rok bukkantak egy Árpád-kori főember sírjára. Jankovich Miklós múlt századbeli N jeles régiségkutató Bene vitéznek í nevezte el tanulmányában a \ lovával eltemetett, koponyáján j egyesek szerint csaták nyo- i mát, mások szerint az Etelköz- j bői hozott koponyaműtési tu- I domány hegeit viselő hőst. A vizuális emlékezet csodája Egy papírlapra felírt 42 kü­lönböző számot nem egészen három perc alatt vésett emlé­kezetébe Szása K., az egyik moszkvai főiskola hallgatója. A TASZSZ tudósítója szemtanúja volt az egyik emlékezetvizsgáló kísér- / letnek, amelyet Alekszandr Lurija, közismert szovjet pszicholó­gus laboratóriumában foly­tattak. Szása 15| másodperc alatt felmérte tekintetével a fehér papírlapra felírt számsorokat, majd félretéve a papírt, 40 másodpercig gondolatban el­lenőrizte a számokat. Ezután mindkét művelet megismétlő­dött, és 2 perc 40 másodperc múlva Szása csaknem akado­zás és hiba nélkül sorban el­mondta a számokat. Lurija professzor rendkívüli vizuális emlékezőtehetséggel, rendelkező embernek tartja a diákot. Az ismétléskor Szása, emlékezetében a számsor mintegy nyomta­tott alakban jelent meg és a kísérleti alany az egyes számok szélessége közötti kü­lönbséget is „látja”. Az ellen­őrzés során kiderült, hogy Szása az előtte bemutatott számsorokat igen sokáig emlé­kezetében tartja: tíz nappal a kísérlet után is hibátlanul megismételte a számokat. Repülő szivacsok A száraz vidékeken élő ho­moki fogolymadarak hímjei igeri eredeti módon itatják meg fiókáikat. A madár alá­merül a vízbe, miközben a mellén levő tollazata megned- vesedik. Ezután fiókáihoz re­pül, azok pedig a nedves tol­lak közül — mint egy szivacs­ból — kiszürcsölik a vizet. A lopott karácsonyfa illata Karácsony táján a világon mindenütt — nálunk is — megszaporodnak az erdészek gondjai: fel kell venniük a harcot a karácsonyfa-tolvajok­kal. Az NDK-ban elhatároz­ták, hogy a karácsonyfákat vegyi úton fogják védelmezni: a fákat kellemetlen, szúrás szagú különleges folyadékkal hintik be. A hideg időben ez az illat szinte észrevehetet­len, de amikor a fenyőfát be­viszik a meleg szobába, az il­lat rögtön áthatóvá válik. A lopott karácsonyfát ki kell dobni, a tolvajnak azonban már nincs többé kedve visz- szafordúlni az erdőbe. HA MÁR AKKOR LETT VOLNA KÉK FÉNY’ »f1 A TELEVÍZIÓ Kék fény adásai tiszteletre­méltó buzgalommal igyekszenek beoltani a hi­székenyeket egy kis bizalmatlansággal, remél­vén, hogy a tanulságos példák hatására ne­hezebben dőlnek majd be a szélhámosok trükkjeinek. A Kék fényben feltárt esetek valóban az áldozatok ijesztő naivságára mutatnak, de az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy bő­ven van rá példa, hogy a kiszemelt áldozatok többsége — mindig könnyű préda a kalan­dorok számára, nemcsak manapság, hanem ré­gebben is. * MÉG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT történt, hogy egy Dobé Nándor nevű borbély eladta a Rottenbiller utca kőburkolatát, és a rendőr őrszem szeme előtt szedette fel és szállíttatta el az értékes építőanyagot. Egy másik egykori szélhámos a Keleti pályaudvar körül szedte áldozatait: vidékről érkező atya­fiaknak adott bérbe egész napi használatra villamoskocsikat. MAI KIS SZÉLHÁMOSOK nagy elődje volt Strassnoff Ignác, akinek számos hazai és kül­földi kalandja közül is kiemelkedik az az eset, amikor huszárfőhadnagyi ruhában, herceg Esterházyként kereste fel Vaszary Kolos her­cegprímást és egy ember életének megmenté­sére 8000 forintot kért és kapott az egyház- fejedelemtől. És Strassnoff nem is hazudott különösebben. Egy barátja valóban öngyil­kosságra készült 800 koronás becsületbeli adós­sága miatt; hogy ő 8000-et kért? — hát igen, közvetítői jutalék is van a világon. IGAZSÁGTALANOK LENNÉNK, ha ki­hagynánk a felsorolásból Horváth Menyhértet. Horváth az egyik Festetich herceg természe­tes fia és az évszázad egyik legnagyobb nem­zetközi csalója volt. Bár frissen szabadult 1928- ban a fegyházból, Ivar Kreuger. a svéd gyufa­király — maga is nagystílű szélhámos — tár­sául fogadta. Elhíresztelték, hogy felfedeztek Svédországban egy aranybányát, amelynek termelése felülmúlja Dél-Afrika összes bá­nyáinak hozamát. A bányarészvényeket per­sze szétkapkodták. Kreuger még bűntársát is ki próbálván játszani, Horváthnak nem pénzt, 'hanem „értékes” bányarészvényeket akart ad­ni részesedésként. Horváth erre leleplezte a „hálátlan” Kreuger szélhámosságait, s a gyu­fakirály az öngyilkosságba menekült. rekef arat a musical műfaj­ban. Ragyogó pálya sejlik fel előtte. Ó azonban teljesen Nyree szolgálatába szegődik, feláldozza karrierjét. A balul sikerült t házasságban akkor kbvfe&eaí "'bV ar totós; amikor 1965 októberében Donald Wil­son, a BBC drámai adásainak vezetője Nyree Portért vá­lasztja ki Madame Bovary szerepére. (A tv nálunk is be­mutatta.) Bryan zongoraleckéket ad feléségének, mert ez szükséges új szerepéhez. Nyree nem arat túlságosa h nagy sikert. Veleszületett drá­mai hajlamát 1969-ben Ox­ford ban fedezik fel, amikor Csehov Ványa bácsijában és a Szent Johannában lép fel. A siker óriási. Rábeszélik a há­zaspárt, hogy , turnézzanak Anglia nagyobb városaiban. Az egyik újságban megjele­nik egy végzetes fénykép Nyree Dawn Portért ábrázolja férje társaságában. Óriási tévedés; a „férj” nem Bryan O’Leary, hanem egy 24 éves ifjú, aki nem tágít többé „Szent Johan­na” mellől. Bryan ekkor egy hajón zon­goristaként szerepel. Egy nap a vártnál korábban érkezik haza. Táviratban értesíti Nyreet érkezéséről, á lakást mégis üresen találja. Nyree újabb táviratot kap: most már a nyaralóba: „Drágám, meg­érkeztem. Holnap látogass meg. Másnap az asszony csen­get, válasz nem érkezik. A le­engedett redőnyök rései közül fény szüremlik ki. Saját kul­csával próbálja kinyitni az aj­tót, hiába. Belülről van bere­teszelve. A rendőrparancsnok lakatossal nyittatja ki az aj­tót. Bryan O’Leary díványon fekszik, öngyilkos lett. Május 21. csütörtök. Az el­lenállhatatlan Irene 25 perces késéssel érkezik Bryan teme­tésére a Golder Green krema­tóriumba. Egyetlen szó nélkül kezet szorít a jelenlevőkkel. Csupán egyet lapozott volna élete könyvében? Az emberek szeretik, a gonviselés kellemes külsővel áldotta meg, de Bryan barátai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom