Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

2 ""kMMhp 1970. DECEMBER 20., VASÁRNAP A népgazdaság (Folytatás as 1. oldalról.) okozta. A növénytermelés mennyisége várhatóan mintegy 11—12 százalékkal kisebb lesz az előző évinél. A kenyérgabo-, na-termés — a tartalékokkal1 együtt — fedezi a belföldi szükségletet. A kukoricater­més a számítottnál kedvezőb­ben alakult. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tett intézkedések éreztetik hatásukat. Az állat­állomány az előző évek visz- szaesése után fejlődésnek in­dult. Beruházásokra mintegy 83 milliárdot fordítottak, ami ösz- szehasonlító áron 8—9 száza­lékkal több az elmúlt évinél. Kismértékű változás jellemzi a beruházások anyagi-műszaki összetételét, mivel valamelyest nőtt az importgépek részará­nya. A külkereskedelmi árufor­galom igen erőteljesen növe­kedett. A növekedés megha­ladja a tervezettet, ezen belül a behozatal gyorsabban emel­kedett, mint a kivitel. A lakosság pénzbevételei — a tervezettet meghaladó mér­tékben — mintegy 10 százalék­kal növekedtek. A munkások és alkalmazottak reálbére 3— 3,5 százalékkal haladja meg az 1969. évi szintet. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 4,5—5,5 százaléknál gyorsabban, kb. 6—6,5 száza­lékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal növekedése — a tervezettel egyezően — kb, 1,5 százalék lesz. A lakosság fo­gyasztása összehasonlító ára­kon 6,5—7 százalékkal növek­szik: a kiskereskedelmi forga­lom hozzávetőleg mintegy 11 százalékkal lesz nagyobb a ta­valyinál, bővült az áruválasz­ték, az árukínálat. ★ A népgazdaság 1971. évi ter­ve a negyedik ötéves tervben megjelölt gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a negyedik ötéves terv első évében — a legfon­tosabb feladat a termelés és a felhasználás hatékonyságának növelése és a gazdasági egyen­súly fenntartása. Nemzeti Jőve delein A tervben megszabott köve­telményeknek dinamikus, de nem erőltetett fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1971. évi népgazdasá­gi terv a társadalmi termelés 6 és a nemzeti jövedelem 7 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. A nemzeti jövede­lem növekedéséből mintegy 90 százalék a termelékenység­emelkedésből származik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználásra fordított rész azonos ütemben, de a nemzeti jövedelemnél né­mileg mérsékeltebben emelke­dik. A felhalmozás kb. 82 szá­zaléka az állóeszközök, a töb­bi rész a forgóeszközök és a tartalékok bővítését szolgálja. Beruházásod Beruházásokra 1971-bén kb 90 milliárd forintot fordítanak. Az állami eszközökből meg­valósuló nagyberuházásokra mintegy 15,5 milliárd forint használható fel. A folyamat­ban levő nagyberuházások kö­zül befejeződik — többek kö­zött— a székesfehérvári Szé- lésszalaghengermű, á szent­endrei Betonúm- és Vasbe­toncsőgyár beruházása, a péti Nitrogénművek rekonstruk­ciója, az Alkaloida vegyészeti gyár bővítése Tiszavasvári- ban, a Tiszai Vegyi Kombinát polietiléngyárának és a Bor­sodi Vegyi Kombinát pvc II. üzemének építése, a Dunai Kőolajipari Vállalat első üte­mének beruházása, a ,duna­keszi és a békéscsabai hű­tőházak, a debreceni házépí­tő kombinát építése, a bor­sodi vízellátási rendszer ki­alakítása, a mátészalkai al­matároló beruházása stb. A beruházási eszközök kon­centrált és hatékony felhasz­nálása érdekében 1971-ben csupán hét új egyedi nagy- beruházás kekdődik meg. Ezek közül négy ipari (Hejőcsa- bai Cementgyár, Bátaszéki Cserépgyár, Borsodi Húskom­binát, a kötöttárugyártás fej? lessrtése), egy építőipari (Bu­dapest, TV. számú házgyár), kettő kulturális (Semmelweiss Orvostudományi Egyetem ta­nulmányi épülete és a győri Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola). Fentiek mellett tovább nö­vekszik — várhatóan 9 szá­zalékkal — a vállalati beru­házások összege. Az összes be­ruházások több mint fele vál­lalati döntések alapján való­sul meg. ? Az összes beruházásból — annak növekvő volumene mellett — növekszik az építő­ipar, az építőanyagipar, a könnyűipar és a lakásépítés részesedése. Ipar Az ipari termelés az ez évi­hez képest kb 6 százalékkal nő. Ez az emelkedés mind a múlt évek, mind pedig a ne­gyedik ötéves tervben szá­mított átlagos növekedési ütemnek felel meg. Az ipar ágazatai közül to­vábbra is a vegyipar fejlődik a leggyorsabb ütemben (9 százalékkal). Az átlagost meg­haladó még a villamosenergia­ipar, a gépipar és az építő­anyagipar fejlődése. Az iparban foglalkoztatot­tak száma továbbra is mérsé­kelten, legfeljebb 1,5 száza­lékkal emelkedik. A termelés növekedésének mintegy há­romnegyed részét az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés emelkedése eredményezi. Az építőipar teljesítménye mintegy 7—8 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A fog­lalkoztatott létszám kb 12 ezer fővel bővül és a terme­lés növekedésének több mint 50 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelési értéke — átlagos időjárást feltételezve — kb 8 százalék­kal lesz magasabb az ideinél. A tervezett színvonal az 1969. évit kb 2—3 százalékkal ha­ladja meg. Ezen belül a nö­vénytermelés növekedése az ez évihez képest 10—11, az állattenyésztésé kb 5 százalék. A növénytermelés minden ágában az ideinél jobb ter­més várható. A gépesítés to­vábbi fokozása, a növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése, a vízellátás javítása is elősegíti a terve­zett hozamok elérését. Az állattenyésztésben az ez évben megindult kedvező fo­lyamat folytatódik. A szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése érdekében a tehénállomány növelése kerül előtérbe, a vá­gómarha-termelés egyelőre nem emelkedik. A vágösertés- és a vágóbaromfi-termelés 15, illetve 10 százalékkal növek­szik. Az erdőgazdálkodás faki­termelésének többlettermelé­se mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az erdőtelepítés és a fásítás a korábbi évek mértékének megfelelően tovább folytató­dik. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban a közlekedés áru- és személyszállítási feladatai nagyobbak lesznek. A közlekedéspolitikai irány­elveknek megfelelően folyta­tódik a közlekedési munka- megosztás korszerűsítése: mind a személy-, mind az áruszállításban tovább csök­ken a vasúti és növekszik a közúti közlekedés részaránya. A vasút az áruszállításban ráháruló feladatoknak — a va­gonpark fejlesztésének gyorsí­tására tett intézkedések ered­ményeként — eleget tud tenni. A közlekedésen belül erőtel­jesen flőnek a közúti áruszál­lítás iránti igények. Az autó­közlekedés járműparkjának rekonstrukciója az elmúlt két évben jelentősen meggyorsult, így a műszaki állapot javulá­sa, valamint további teher­gépkocsi-beszerzések biztosít­ják a szállítási szükségletek kielégítését. A lakosság sze­mélygépkocsi-állománya szá­mottevően javul. Javul a szer­viz- és karbantartó szolgálat. Fejlesztésük jelentős állami tá­mogatásban részesül. A fővá­rosi közlekedésben a legjelen­tősebb beruházást a metró to­vábbi kiépítése jelenti. A hírközlés területén első­sorban a távbeszélő-hálózat fejlesztésére kerül sor. Emel­lett folytatódik az URH-háló- zat építése és megkezdődik a második tv-műsort sugárzó hálózat létesítése. Külkereskedelem A külkereskedelmi forga­lom növekedése az idei gyors ütemhez képest mérséklődik. Ezen belül a forgalom szocia­lista viszonylatban az átlagos­nál nagyobb, tőkés viszonylat­ban pedig valamelyest kisebb mértékben növekszik. A szocialista' országok vi­szonylatában a kivitel több mint 11 százalékkal magasabb lesz az ideinél. Nemzetközi kötelezettségeink teljesítése mellett fontos feladat az ex­port gazdaságosságának növe­lése. A szabályozó rendszer életbe lépő módosításai e ket­tős követelményt jól szolgál­ják. A mezőgazdasági, a vegy­ipari és a könnyűipari termé­kek kivitele az átlagosnál gyorsabban növekszik, a szo­cialista viszonylatú behozatal kb. 10 százalékkal emelkedik. A villamos energia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál gyorsabban nő. Tő­kés viszonylatban a kivitel mintegy 5 százalékos növeké- dése várható. A gépipar és a vegyipar kivitel az átlagosnál gyorsabban emelkedik. Tőkés piacokról a behozatal mintegy 2 százalékkal nő. Az építő­anyagok, valamint a gépipari termékek behozatala az átla­gosnál gyorsabban emelkedik. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés A lakosság életszínvonala j 1971-ben tovább emelkedik. A pénzbevételek mintegy 8—9 i százalékkal növekednek. A munkások és alkalmazottak reálbére 2,5—3 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelmek 5—5,5 száza­lékkal haladják meg az ideit. A jövedelmek emelkedésé­vel összefüggésben a kiskeres­kedelmi forgalom folyó áron 9—10 százalékkal nő. A keres­letnek megfelelően a vegyes- iparcikkek forgalma emelke­dik a legnagyobb ütemben, az élelmiszercikkek értékesítésé­nek növekedése az átlagosnál kisebb lesz. A terv a fogyasztói piac helyzetének további megszi­j lárdulásávaL az árukínálat bő­vítésével számol. Az idei, vi- I szonylag gyengébb termés el­lenére az élelmiszerek és élve­zeti cikkek többségéből to­vábbra is kiegyensúlyozott el­látás várható. A ruházati piac helyzete várhatóan kedvezőbb lesz az ez évinél. Vegyesipar­cikkekből az áruellátás tovább javul, bár néhány terrtiékből az igények kielégítése még .nem biztosítható. Személygép­kocsiból az 1970. évi 34 ezer­rel szemben 44 ezret vásárol­hat a lakosság. 1971-ben 71 200 lakás épül, ebből 44 ezer magánerőből. Folytatódik a házgyárak épí­tése és a korszerű lakásépítési módszerek kiterjesztése. Egészségűszociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1 200-zal bővül, Száz új orvosi körzet létesül. A szociális otthonok­ban, a férőhelyek száma emel­kedik; a bölcsődei férőhelyeké 1400-zál nő. Mintegy 6 ezerrel több férőhely lesz az óvodák­ban is. A terv szerint 1971-ben mintegy 75 ezer szakmunkás- tanuló, és 62 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolyamaira kb. 4700 fő iratkozhat be. Az egyetemekre és főiskolákra mintegy 10 ezer elsőéves hall­évi terve gató felvételére nyűik lehető­ség. ★ Az 1971. évi népgazdasági terv messzemenően támaszko­dik a negyedik ötéves tervvel kapcsolatban hozott döntések­re, gazdaságfejlesztési felada­tokra. Emellett figyelemmel van a népgazdaság eddigi eredményeire, s mindazokra a gazdasági jelenségekre és fo­lyamatokra, amelyek a továb­bi fejlődést befolyásolhatják. A megalapozottság és a reali­tás követelményeinek figye­lembevételével így biztosítha­tó, hogy 1971-ben megkezdőd­jék a negyedik ötéves tervben megjelölt célok sikeres végre­hajtása. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket: ismertessék a jövő évi terv céljait és a szocialista munkaverseny to­vábbi 'kibontakoztatásával se­gítsék az 1971. évi népgazda­sági terv megvalósulását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit és dol­gozóit: odaadó munkájukkal tegyenek meg mindent az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséért Kubai miniszter a herceghalmi gazdaságban (Folytatás az 1. oldalról.) liós haszonnal dolgozik a gaz­daság. . A régi cselédházak helyén ma csinos kis falu áll, 250 család él szolgálati lakás­ban. Minden máspdikban tv szól, s a 700 munkatárs közül húsz­nak van autója. Az autóbusz viszi-hozza a környékbeli is­kolásgyerekeket, fiait, lá­nyait azoknak, akik itt kere­sik a kenyeret. Nagy tempó­ban közelednek a városi ellá­tás színvonalához... Az ezüstös szakállú, szem­üveges, -jól megtermett állam­miniszter azt kérdezi, hogy a( férfimunkások feleségei, lá­nyai közül hányán dolgoznak itt. Megtudja, hogy vagy tíz százalékuk. Hallott itt jót és szépet, de érdekli, ' mennyi gondja, baja lehet az otthon élő vagy dolgozó nőnek. Di- mény Imre minisztertárs nem állja meg egy tréfás, csípős megjegyzés nélkül: na persze van ilyen is' nálunk, de ahol ilyen van, oda qegr. visszük a vendéget. Mindannyian nagyot nevet­nek rajta. Az igazság pedig az, hogy egyetlen szó szépítés, csi­nosítás, lakkozás nem takarta be a valóságot, a legbecsületesebb és leg­őszintébb tájékoztatást kapta mindenütt a távoli testvérország képviselője. Egyébként a legrosszabb aka­rattal sem foghatták volna rá, hogy tájékozatlan lenne a me­zőgazdasági-ellátási témák­ban. Mikor elértek eddig, hogy felkerekednek, s megnézik az ország egyik legkorszerűbb ser­téstartó telepét, azt kérdezte, honnan veszik, s miből állít­ják össze a különböző tápokat, takarmánykoncentrátumokat. Még az is érdekelte, hogy a kisebb jószágoknak tálalt készítmények tejporát itthon gyártják, vagy külföldről hoz­zák. Nagy érdeklődéssel hallgat­ta, hogyan született meg az új sonkasertésfajta. Megcso­dálta az automata etető-ita- tó berendezéssel felszerelt, tel­jesen zárt, mesterséges fé­nyű sertésnevelő-épületeket A tolmács ugyan izzadt, hogy a sokféle szakkifejezést, ma­gyar kiszólást jól fordítsa, de nem volt egyedül ebben a ne­héz mesterségben, mert a ma­gyar miniszterelnök-helyettes időnként énjlékeztette rá, ha valami kimaradt a fordításból. Jó hangulatban és benső­séges, baráti légkörben nyúj­tottak kezet egymásnak a gaz­daságbeliek, s a külföldi és magyar vendégek, akik dél­után indultak vissza Buda­pestre. t. gy. A „háromváros” és a SZER A szombati Trybuna Ludu foglalkozott a „háromváros” (Gdansk, Gdynia, Sopot) ese­ményeinek- nemzetközi vissz­hangjával. A többi között megállapította: A Szabad Európa jelentke­zett elsőként, hogy megsüsse pecsenyéjét a tragikus gdanski tűznél, hogy igazolja a vá­ros utcáin tapasztalt, a mun­kásosztálytól mélységesen ide­gen rombolást és pusztítást. Mert nevezhetjük-e másnak a műemlék épületek felgyúj­tását, vagy az egészségügyi létesítmények berendezései­nek széthordását, vagy a se­besültek mentésének megaka­dályozását? S éppen a Szabad Európa hírmagyarázói vol­tak az elsők, akik álmatlan éjszakákat töltöttek a len­gyelországi kiskereskedelmi árak rendezése miatt, első­sorban az ő szívük fájt azért, hogy a lengyel gazdasági mo­dell tökéletesebben működ­jön ... A szocialista gazdasági fej­lődés új szakaszán fellépő dolgokról, problémákról, sőt' konfliktusokról vitatkoznunk kell és vitatkozni is fogunk. Egy bizonyos: ez a vita nem folyhat az utcán, a demagóg jelszavak légkörében, olyan veszély közepette, hogy zavar­gásokká és erőszakká fajul — írja végül a Trybuna Ludu. Az USIA, a hivatalos ame­rikai tájékoztatási ügynökség szóvivője közölte, hogy az Amerika Hangja lengyel és más kelet-európai nyelven su­gárzott adásainak idejét a lengyelországi események kap­csán növelte. A rendelkezés — mint közölték — „további in­tézkedésig” érvényben marad. Már 543 Olaszországban december 18-án életbe lépett a válásról szóló törvény. Eddig 543 bon­tókereset érkezett a római bí­rósághoz. A válásért folyamo­dók között szerepel Catherine Spaak, az ismert belga film­színésznő is. Az első válóke­reset elbírálására január vé­gén kerül sor. AJÁNDÉKOZÁS nagy gond, de megkönnyíti, ha felkeresi szaküzleteinket, mert nagy választékból, a család minden tagjának megtalálja a legcélszerűbb ajándékokat. PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom