Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

1970. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK rr.si HtCVÍI ''t-JCirhxp Mit mond az automata? Csaknem mindig igent jelez. De néha felemeli tiltó szavát, akcióba lép s az a kondenzátor menthetetlenül selejtbe Kerül. A Mechanikai Művek milliónyi elektromos alkatrésze, elektro­lit kondenzátora kerül ebbe a kör alakú, körbenjáró automata Szerkezetbe, amely bonyolult vizsgálóműszer tulajdonképpen. Azelőtt 25 ember foglalatoskodott ilyesmivel, most ugyanezt sokkal biztosabban, 6 ember közreműködésével csinálja az au­tomatika. Foto: Urbán A IV. ÖTÉVES TERV A BUDAI JÁRÁSBAN 65 ezer új otthon, mindenütt vízvezeték kilenc körzeti orvossal több — Bővülő bölcsődék és óvodák A budai járásban a pártbi­zottság, a tanács és mintegy kétszázötven szakember meg­hallgatása után tervezetet dolgoztak ki a járás IV. öt­éves tervének feladataira. Az emberek életkörülmé­nyeinek megjavítására, a kom­munális fejlesztésre sok reá­lis elgondolás született. A ne­gyedik ötéves terv folyamán mintegy húszezerrel növek­szik majd a lélekszám, tehát nagyjából 150 ezer lakosra kell tervezniük. Az átfogóbb fejlesztés érdekében kidolgoz­zák a településkategóriákat, s ezek kiegészítik majd a kör­zetek igényeit. Ilyen lesz pél­dául Budakeszi és Budaörs, Érd és Pilis vörös vár. A tervidőszak alatt több lakást akarnak épí­teni állami erőből, elsősorban la- kótelepszerűen. összesen mint­Egyenjogú a nő, csak a keresete kisebb... Megvizsgálták a Pest megyei iparban dolgozó asszonyok helyzetét A megyei tanács munkaügyi osztálya hosszú heteken át vizsgálta az iparban foglalkoz­tatott nők helyzetét. A vizsgálat alá vont össze­sen 28 vállalatnál 32 529 fő dolgozik, köztük 56,7 százalék, vagyis 18 427 a nő. Arányuk a textiliparban, azonban sokkal nagyobb, 72,6 százalékot tesz ki, a vendéglátóipar dolgozói­nak többsége 68,2 százaléka szintén nő. Kevesen kerülnek magasabb beosztásba A dolgozó nők legnagyobb •többsége betanított munkás, mégpedig az iparban 58,2, a textilüzemekben 52,5 százalé­kuk. Szakmunkás a különböző ipari vállalatoknál a nődolgo­zóknak csupán 7,2, míg a tex­tiliparban 31,9 százaiéira. Fel­tűnő, hogy a textiliparban, ahol a dolgozók háromnegyed része nő, műszaki beosztásban nagyon kevés nő található. A bérezésnél szintén erős különbség mutatkozik meg mindenütt a férfiak javára. Számos példa közül elég a Vá­ci Kötöttárugyáré, ahol a fér­fi műszerész átlagos havi bé­re 2075 forint, míg a nőé mindössze 1850. Az egyetemet, főiskolát végzett férfiak átlag 2654, a nők viszont csak 2067 forintot keresnek. A műszaki technikumot végzett férfi ha­vi átlagkeresete 2783, a nőé 1921. A közgazdasági techni­kumot végzetté 2160, illetve 1816 forint. De a bérkülönbö­zet aránya minden egyéb munkakörben csaknem azonos. Kiterjedt természetesen a Vizsgálat arra is, hogy a férfi­val szemben miért kerül hát­rányosabb helyzetbe az azo­nos képzettségű és gyakorlati idővel rendelkező nő bérezés és beosztás tekintetében. Erre vonatkozóan több vállalatnál azt a felvilágosítást adták, hogy önálló bérgazdálkodás van üzemrészeikben illetve műhelyeikben és így azok ve­zetői állapítják meg a bére­ket, osztják munkakörökbe a dolgozókat. A részlegvezetők szerint a nőre stabil munkás­ként nem számíthatnak ugyan­úgy, ahogy a férfira. A fiatal nők egy része szülési szabad­ságra megy, gyermekgondozási segélyt igényel, tehát hosszú időn át folyamatosan nem vesz részt a munkában. A kisgyer­mekes anyák gyakran mennek fizetésnélküli szabadságra és a nők egyébként is áltálában többet hiányoznak a férfiak­nál. Ezért részesítik előnyben a férfiakat. Ez az érvelés eléggé meg­győzően hat, a munkaügyi osz­tály előadói azonban több vál­lalatnál utánanéztek és meg­állapították, hogy betegség cí­mén' a nők egyáltalán nem hiányoznak gyakrabban, mint férfiak. Ami pedig az igazo­latlan mulasztást illeti, abban a férfiak vezetnek. Fegyelmi és kártérítési ügy szintén lé­nyegesen kevesebb indul nő­dolgozók ellen. Ha visszajön I három év után... A gyermekgondozási segélyt a vizsgált ipari vállalatok 11 822 nődolgozója közül 1741 (14,7 százalék) veszi igénybe. A textilipar 4712 dolgozójából pedig 846 (18 százalék). A ven­déglátóiparban azonban 1980 közül csupán 132 (6,6 száza­lék). Ez utóbbiak alacsony | aránya összefügg azzal, hogy ebben az ágban a fiatal anyák közül kevesen rendelkeznek a másfél éven belül 12 havi elő­írt munkaviszonnyal. A gyermekgondozási se­gélyt — ez köztudott — álta­lában a kisebb jövedelmű nők, betanított és segédmunkások, adminisztratív munkaerők ve­szik teljes három éven át igénybe. Amikor azután újra visszatérnek munkahelyükre, néhol ugyanazt a bért kap­ják, mint azelőtt, vagyis az időközben történt béremelést besorolásuknál nem minde­nütt veszik figyelembe. Az indok: hasonló munkakörben folyamatosan dolgozó társaik gyakorlatától és szakmai kép­zettségétől elmaradtad. Munkaerőmozgás A gyermekgondozási segély- lyel távollevőket a vállalatok jogi állományba veszik, vagy­is az állományból törölteknek tekintik. Ez azonban a mun­kából kilépő nők statisztikáját csak kismértékben rontja. A nődolgozók fluktuációja ugyanis a vizsgált ipari vál­lalatoknál 35,4, a textilművek­ben 23,8, a vendéglátóiparban 30,4 százalék. Az okok nem csak a nőkre kedvezőtlenebb bérezésben keresendők. Sok asszony férje kívánságára ab­bahagyja a munkát, ha kere­setére már nincs szükség, mondjuk a családi ház felépí­tésénél, vagy bútorvásárlás­nál. Otthon az asszony gyer­mekeit neveli és a háztartást vezeti, de a legtöbb azért emellett kereső foglalkozást is folytat. Nyaranta esetleg a tsz-ben vállal munkát, vagy még gyakrabban egész éven át bedolgozó lesz. Erre vall, hogy az utolsó három évben a bedolgozók száma a megyében 38 százalékkal növekedett. A munkaerő fluktuáció okai között a három műszak szin­tén szerepel, de távolról sem olyan mértékben,- mint azt ál­talában hiszik. Az iparban 952 nő, köztük 410 kisgyermekes anya, a textiliparban 1213 nő, köztük 504 kisgyermekes anya dolgozik éjszaka is. A válto­zó műszakról azonban nem egyöntetű a nők véleménye. Sok családos asszony azért vállalja szívesen, mert ami­kor éjszaka dolgozik, az al­vással töltött idő rovására ugyan, de nappal könnyebben látja el otthonában házi teen­dőjét és többet lehet együtt gyermekeivel. Másrészt az éj­szakai pótlék jelentősen növe­li keresetüket is. Minden eset­re a textiliparban a kilépők száma (633) meghaladja a be­lépőkét (489). Pozitívumok Ez évben a szóban forgó vállalatoknál 567 nő éri el a nyugdíjkorhatárt. Közülük azonban a vállalatok mindösz- sze nyolcat szándékoznak nyugdíjazni, 130 pedig kéri nyugdíjba helyezését. A töb­bi, nem annyira a bér és a nyugdíj közötti különbség miatt dolgozik tovább, sokkal inkább azért, mert ragaszko­dik a munkához és a munka­helyhez. A jó munkahelyi közérzet nagy visszatartó erő! Egyéb pozitívumot is talált a vizsgálat. Megállapította, hogy a nőket megillető ked­vezményeket mindenütt bizto­sítják. A gyermek gondozása, vagy betegsége esetén ápolása miatt kért fizetés nélküli sza­badságot minden esetben megjegyzés nélkül megadják. A terhes anyát orvosi javas­latra, azonos bér mellett, könnyebb munkára osztják be, ami pedig sokszor, külö­nösen kislétszámú vállalatnál csak nehezen megoldható. A 28 vállalatban megtartott reprezentatív vizsgálat ilyen­nek találta az iparban dolgozó nők helyzetét Feltehető, hogy az ezúttal nem vizsgált álla­mi és tanácsi vállalatoknál is azonos. Milyen azonban a ktsz-eknél. ÁFÉSZ-eknél és a legtöbb nőt foglalkoztató me­zőgazdasági üzemekben? Jó hatást keltene, ha a megyei tanács munkaügyi osztálya ezeknél is, akárcsak szúrópró­baszerűen, de feltárná a dol­gozó nők helyzetét. Szokoly Endre egy 6,5 ezer új otthon épülne a járásban. Biztosítják az elő- közművesítést Budakeszin és Budaörsön, Érden, Piósdon, Solymáron. Gondoskodnak megvásárolható telekről és helyi építőkapacitásról a ktsz- ek, tsz-ek és ÁFÉSZ-ek be­vonásával. Továbbra is szá­mítanak a magánkisiparosok­ra. Az előrehaladás ellenére hosszú évek óta megoldatlan a járás ivóvízellátása. 1975-ben legalább 95 száza­lékban el akarják érni, hogy mindenki vezetékes vizet használjon. A csatornahálózat minimá­lis, elsősorban a sűrűn la­kott helyeken és a lakótele­pek körzetében kívánják to- vábbépítehi. Ennek érdeké­ben gyorsítani kell — miután alapkövetelmény — a felszíni vízrendezést, a Benta- és Hosszúréti-patak és a vörös- vári medence vizeit elveze­tő Aranyhegyi-patak víz­gyűjtőjének kiépítését. A járásban nagyon sokan használják a pro- pán-butángázt. Emellett Budaörsön, Buda­keszin, Diósdon, Érden, Soly­máron lehetővé válik a veze­tékes földgáz használata, el­sősorban szintén a kialakítan­dó lakótelepeken. Az irányelvekben olvashat­juk, hogy a járásban igen kevés a szilárd burkolatú út. A növekvő forgalom okozta megterhelést a KPM kezelé­sében levő utak sem bírják. Állami forrásból elsősorban utakat kell építeni, míg a járdaépítést a jövőben is he­lyileg kell megoldani. A kommunális ellátáshoz tartozik a jó egészségügyi hálózat. A jelenlegi 55 helyett 64 kör­zeti orvosnak kell működ­nie, azonkívül több közpon­tosított körzeti rendelőre lesz szükség. Javítani kell a felszerelésüket és tovább kell lépni az ügyelet, fogorvosi és szakorvosi körzetek kiépí­tésében. Szakorvosi rendelő, illetve gondozóintézet mind­össze Érden és Budakeszin működik, eléggé korszerűtle­nül. Megoldást az jelent, ha egy 21 szakmás járási ren­delőt nyitnak Budapesten. Megállapítja a tervezet, hogy kevés a hely a bölcsődék­ben. Ezer lakosra mindössze 3,3 jut. Az anyasági segély a várt­nál kisebb enyhülést hozott Nem kielégítő a bölcsődék felszerelése sem. A következő ötéves tervben legalább 400 férőhelyet kell építeni, első­sorban új épületek emelésé­vel az üzemek, intézmények, vállalatok és szövetkezetek anyagi hozzájárulásával. Az óvodákban sokkal jobb a helyzet, de ennek ellenére a születendő kisgyermekek ellátására leg­alább 450 új helyet kell lé­tesíteni. Az általános iskolákban ma még több mint ötven szük­ségtanteremben is tanítanak. Ezek megszüntetése és az osz­tályok egy épületben való el­helyezése az elsőrendű fel­adat és csak ezután gondol­hatnak az egyműszakos taní­tás bevezetésére. Ezenkívül politechnikai oktatóműhelye­ket építenek és a nagyobb lét­számú iskolákban napközi­otthonokat nyitnak. Ilyen lesz majd Érden, Pátyon, Tárnok­ligeten és Törökbálinton. A munkáslakosság fiataljainak továbbképzése érdekében to­vább fejlesztik az érdi, a pilis- vörösvári és piliscsabai szak­iskolákat, növelik a kollégiu­mi helyeket. A zsámbéki és biatorbágyi mezőgazdasági szakiskolákban felsőfokú, il­letőleg a középfokú szakkép­zés jobb feltételeit teremtik meg. Az utóbbi években nem tudták a szociális otthonokat bő­víteni. A lakosság lélekszáma tovább növekedett, s emelkedett az átlagéletkor. A negyedik öt­éves tervben minimálisan egy 100 személyes otthont kíván­nak építeni Piliscsabán. A népművelés hatékonyságára a következő esztendőkben a budai járás­ban arra törekszenek, hogy a klubszerű, illetve a szakköri munka számára teremtsék meg a kedvező feltételeket. Ezt szolgálja • majd a meglevő kultúrtermek kiegészítése több kisebb helyiséggel. Komáromi Magda ZALAEGERSZEG A legnagyobb lakóház Zalaegerszeg főutcáján, a Kossuth Lajos utcában elké­szült a város legnagyobb lakó­háza. amelyben 123 lakást ala­kítottak ki. A hétszintes lakó­házat az OTP építette. Az új lakástulajdonosok szerdán megkezdték a beköltözést. A fúrópajis a Széna tér alá ért Szerdán hajnalban jelentet­ték a metróépítők: a mechani­kus alagútfúró pajzs a Bat­thyány tér felől haladva elér­te a Széna tér nyomvonalát és valahol a MÁVÁUT állo­más alatt dolgozik. Az építők számításai szerint december 19-e és 21-e között érik el a Moszkva teret. AZ ELNÖK MOSOLYA Nem szeretem azokat az embereket, akik mindig mosolyognak. Egy kicsit gyanúsak és egy kicsit ellen­szenvesek Is. Gyanúsak, mert nem hiszem, hogy néha nem kellene-e a mosoly helyett szigorúságnak vagy éppen bánatnak ülnie az arcukon. Ellenszenvesek, mert az állandó mosoly óhatatlanul fagyossá válik néha. Ahogyan az örökké mosolygó ember ellenszenves, úgy azt sem szeretem, ha valakin mindig a hivatalos szigor merev álarca látszik. Nemrégen szövetkezeti em­berekkel beszélgettem. Nem fontos, melyik községben történt, elnökük úgy is magára ismer. Elmondták a ta­gok, hogy ez a világéletében barátságos ember amióta elnöknek választották, gyökeresen megváltozott. Azóta fél mosolyogni, fesztelenül, közvetlen modorban beszél­ni társaival, nem szívesen adja tréfára a fejét, pedig mint mondják, azelőtt ugyancsak víg kedélyű ember­nek ismerték. Akadt, aki megkérdezte elnökünktől, miért válto­zott meg ennyire. S ő azt válaszolta, más az, ha az em­ber elnök. Régebben, amíg csak a barátotok voltam, vagy ismerősötök, komázhattunk, nem számított. Most vezető lettem. Gondokkal, felelősséggel terhelt ember vagyok, akinek fegyelmet, rendet kell tartania. Olyan, akinek vigyáznia kell a tekintélyére. Hogy venné ki magát, ha odaállnék viccelődni, úgy mint valamikor. Egy oldalról nézve feltétlenül szimpatikus ez a ma­gatartás, mert én azt látom benne elsősorban, hogy ez a derék parasztember hallatlanul nagy tisztességgel igyekszik társai bizalmának megfelelni, s egész ko­molyságával, természetes változásával hivatalának, rangjának adózik. Tisztelem, de mégsem fogadhatom el véleményét fenntartás nélkül, mert okoskodása hibás. Félreérti a vezető magatartásának normáit. Azt hiszem, azoknak volt igazuk, akik sajnálko­zással beszélnek megváltozásáról. Mert hadd kérdez­zem meg, mi köze a tudatos fegyelemnek, amit ö jog­gal vár el a tsz-tagoktól, a komor ábrázathoz, a ki­mértséghez, a szigorúan megkövetelt és betartott há­rom lépés távolsághoz? Kérdem én, miért nem lehet a két dolgot összeegyeztetni? Miért nem lehet a szigorú fegyelem egyik tartópillére éppen a jó barátság, az életvidámság, a felszabadult, kellemes légkör? Gondoljunk csak vissza, a szövetkezetek szervezése idején hányszor mondtuk, olyanok lesznek majd a fa­lusi emberek a szövetkezetben, mint egy nagy család. Sokan ezt keresték életük új útjára lépve. Nem mon­dom. van olyan család is, ahol a családfő szigorú, zord és megközelíthetetlen. Ott olyan is a család élete. Nem sok napsugár süt be az ilyen ház ablakain. Mondom, lehet, hogy van ilyen család, s az is lehet, hogy az ilyen családban is normális rend szerint élnek, s becsületes emberekké nevelődnek a gyerekek. Azonban mégis más az, ahol a családfőből sugárzik az élet derűje, ahol a szigor és a mosoly a szükséges arányban váltogatja egymást. Az okos családfő nem ri­deg kérlelhetetlenségével teremt és tart fegyelmet, ha­nem emberségével, jó szóval alakít ki olyan légkört, amelyben nincs helye a rendbontásnak, ahol mindenki kötelességének tartja, hogy elvégezze munkáját. A jó családi életnek alkotóeleme a mosoly. Szövetkezeteink e tekintetben is családi közösség kell hogy legyenek. Hogy mennyire így igaz, azt már sok tapasztalat bizonyítja. Gondoljunk csak a kezdeti talpraállás nehézségeire, vagy éppen az elomlóban levő év néha nagyon embertelen időjárási, természeti kö­rülményeire. A kishitűek már-már attól tartottak, hogy a szokottnál súlyosabb terhek alatt talán még össze Is roppan egy-egy közösség. Mi történik ezzel szemben? Ahol az elnök s a vezetők nem vesztették el a fejüket, ahol az emberséges hangot nem váltotta fel az Ideges­kedés, a parancsolgatás, esetleg az embertelenség, a durvaság — ott gyorsan úrrá lettek a nehéz helyzet szülte pesszimista hangulaton. Ahol az emberség hartg- ján kért megértést az elnök, a vezetőség, ott mellettük áll az egész falu. Vaskos, durva tévedés azt hinni, hogy fegyelem csupán a szigorból sarjad. Igaz — szigor nélkül nem lehet vezetni. De tartsuk fenn a szigort azoknak, aki­ket illet, a rendbontóknak, a fegyelmezetleneknek. Itt ne engedjünk! S maradjon a meleg emberi hang a többségnek, azoknak, akik már valóban magukénak ér­zik a közöst, akik tudják, hogy ott dől el egyéni sor­suk, boldogulásuk. Ahol az elnök és a vezetőség nem munkára hajt­ja, hanem a közösbe, a miénkbe hívja az embereket, ott könnyebben lesznek úrrá minden gondon. Ezért szeretem én azokat a mosolygós embereket, akik ha kell, néha nagyon szigorúak is tudnak lenni, s velük azokat a szigorú embereket, akik meleg mosoly- lyal váltják fel azonnal a szigorú ábrázatot — amint arra csak alkalmuk, lehetőségük nyílik. V. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom