Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

PEST MEGYEI wie ntsurüRUi Ecmounau AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MtGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM An.% 80 FILLER 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT Ma fejezi be munkáját az MSZMP K. kongresszusa , Elutazott Eeonyid E Pénteken délelőtt elutazott Budapestről Leonyod Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, aki az MSZMP X. kongresszusán részt vevő szovjet pártkül­döttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Po­litikai Bizottsága póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Grigori] Roma­nov, a központi bizottság tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára részt vesz Je­revánban, az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság és az örmény Kommunista Párt megalakulása 50. évfordulójá­nak ünnepségein. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MS|ZMP .Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő és Komócsin Zoltán, a Po­litikai Bizottság- tagjai, Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság tagja, Garai Róbert és dr. Perjési László, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyet­tesei, és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete bú­csúztatták. Az elutazásnál jelen voltak az SZKP küldöttségének tag­jai és a budapesti szovjet nagykövetség képviselői. Elutazott a norvég k Pénteken elutazott Buda­pestről az MSZMP X. kong­resszusán részt vett norvég küldöttség: Leif Hammer ­stadt, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottsága Tit­kárságának tagja és Birger Bakken, a központi bizottság tagja. Búcsúztatásukra megjelent Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest me­gyei Pártbizottság első titká­ra. Tegnap reggel 9 órakor az Építők Bózsa Ferenc Művelő­dési Házában folytatta mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a dél­előtti ülés elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára rövid beszédben megemlékezett Engels Frigyes születése 150. évfordulójáról. — Pártunk kongresszusa méltó alkalom arra, hogy megemlékezzünk Engels Fri­gyesről, a tudósról, a nemzet­közi munkásosztály forradal­mi elmélete, a tudományos szocializmus megalapozójáról, aki 150 évvel ezelőtt, 1820. no- vember 28-án született. En­gels Frigyes neve örök időkre összeforrott a forradalmi mun­kásmozgalommal. Marx és Engels elévülhetetlen érdeme, hogy a nemzetközi munkás- osztály — megteremtve saját ideológiáját — a szervezett osztályharc, a világ forradal­mi megváltoztatásának útjára lépett. Engels alkotó elméleti és gyakorlati szervező munká­val kimagasló részt vállalt a munkásosztály forradalmi el­méletének és osztályharcos in­ternacionalista mozgalmának megteremtéséből és védelme- zéséből az opportunista és anarchista áramlatokkal szem­ben. Marx halála után a nagy mű folytatója volt. Tanításai, eszméi élnek és hatnak a nemzetközi munkásmozgalom mai harcában. Pártunk X. kongresszusa a további tenni­valók marxista meghatározá­sával, kommunista módon tiszteleg Engels Frigyes emlé­ke előtt. A megemlékezés után Gás­pár Sándor bejelentette, hogy a kongresszushoz újabb üd­vözletek érkeztek a testvér­pártoktól. Gáspár Sándor a kongresz- szus küldötteinek nagy tapsa közben mondott köszönetét a testvérpártok üdvözleteiért, majd megadta a szót a pénte­ki vita első hozzászólójának, dr. Bognár Gézának, a Táv­közlési Kutató Intézet tudo­mányos igazgatójának, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége - tagjának. Utána Nagy Richárd budapesti kül­dött, a VIII. kerületi Pártbi­zottság első titkára, majd Er­dei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke kapott *szót. az óvodák iránt. E tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt köz­ponti erőforrásokból, mák­részt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vállalatok ösz- szefogásából. A továbbiakban a gyermek- gondozási segélyről mint egye­dülálló szociálpolitikai vív­mányról beszélt, amely meg­könnyítette a nők kettős hiva­tásának betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és ve­zetésre. Ebben nemcsak a. fér­fiak hibáztathatok, haném a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől és ez­zel konzerválják a régi néze­teket. A párttól, a kommunisták­tól várható elsősorban a pél­damutatás. A X. kongresszust megelőző vezetőség-válasz­táskor a Központi Bizottság határozata már szép eredmé­nyeket hozott. A pártvezetősé­gek tagjai között a nők ará­nya 20 százalékról 23,5 száza­lékra, a párt-végrehajtóbizott­ságok tagjai között pedig 8,8 százalékról 14,7 százalékra nö­vekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvényesül­jön az országgyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választáso­kon és a társadalmi élet más területein is. Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpoli­tika kedvéért, hanem a társa­dalmi fejlődés érdekében, mondotta befejezésül Erdei Lászlóné. Erdei Lászlóné nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Bür­gert Róbert, a Bábolnai Álla­mi Gazdaság igazgatója szó-- lalt fel, majd Jákob Lechlei- ter, a Svájci Munkapárt Köz­ponti Bizottságának titkára, a svájci delegáció vezetője és Gunvor Ryding, Svédország Baloldali Pártja — Kommu­nisták Politikai Bizottságának tagja, a svéd, delegáció veze­tője köszöntötte a kongresz- szust. Szünet következett, majd az elnöklő Balogh Mihály, a fűz­fői Nitrokémia Ipartelepek pártbizottságának titkára dr. Horváth Istvánnak, a KISZ központi bizottsága első tit­kárának adott szót. Dr. Horváth István ben aktívan tevékenykedő fia­tal párttagok száma. A magyar ifjúság jó munkával, jó tanu­lással, a felszabadulási jubi­leum és a Lenin-centenárium méltó megünneplésével, mun­kaversennyel készült társadal­mi életünk nagy eseményére: pártunk X. kongresszusára. Ifjúságunk ott volt a tavaszi pusztító árvíz megfékezésénél, az új szabolcsi házak felépí­tésénél. Nem hiányoznak' a fiatalok onnan sem, ahol ke­vésbé látványos, hétköznapi feladatok megoldására van szükség. Jól érezzük magun­kat és optimisták vagyunk — mondotta befejezésül a KISZ központi bizottságának első titkára. A következő felszólaló Pé­csik Lajos Pest megyei kül­dött volt. Dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára az ifjú nemzedék, az úttörők és a Kommunista If­júsági Szövetség tagjai nevé­ben köszöntötte a kongresz- szust. — Szívből jövő üdvözletünk mindenekelőtt a párt marxis­ta—leninista politikájának szól. Annak a reális politiká­nak — mondotta —, amely immár 14 éve elveiben megin­gathatatlan, módszereiben ru­galmas, ' kialakításában és megvalósításában demokrati­kus. Nemcsak egyetértünk a párt politikájával, nemcsak osztozunk a gondokban, ha­nem tevékenyen részt válla­lunk munkásosztályunk, né­pünk és nemzetünk nagy cél­jának megvalósításában: a szocialista Magyarország fel­építésében. Az ifjúság, élet­koránál és társadalmi hivatá­sánál fogva, különösen érde­kelt abban, hogy ez a politika újabb győzelmeket arasson, hogy a szocializmus teljes fel­építése valósággá váljék, mert az ifjú nemzedék élvezi majd legtovább ennek minden gyü­mölcsét. A továbbiakban az ifjúkor könnyű és nehéz oldalairól szólt, ecsetelte a pályaválasz­tás nehézségeit, azt az idősza­kot, amikor a fiatalok szép ideáljait gyakran árnyékolja igazságtalanság, bürokrácia, protekcionizmus, lekicsinylés, véleménynyilvánításuk és ak­tivitásuk kibontakoztatásának sokféle korlátja. Szóvá tette: a tehetségükkel, eszmei és erkölcsi szilárdsá- jgukkal, jó emberi tulajdonsá­Erdei Lászlóné felszólalása gaikkal kiemelkedő fiatalokat bátrabban és nagyobb szám­ban kellene , megbízni vezető tisztségekkel is. Általában bát­rabban kell építeni a fiatalok tenni akarására, öntevékenysé­gére és önkormányzó képessé­gére. Befejezésül a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozatáról szólt. — Örömmel üdvözöljük azt a javaslatot, amely leszállítja a tagfelvételi korhatárt 18 év­re a pártban. Bízunk abban, hogy ezzel tovább gyarapszik az ifjúság körében is a kom­munisták tábora és a KISZ­Pécsik Lajos felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendő­ben a párt Központi Bizottsá­ga nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudománypoli­tikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérdések egyike a nők helyzete. — Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a női egyen­jogúság egyik alaptörvénye. Több helyen azonban, meg­sértik a munka szerinti java­dalmazás szocialista elvét. A Központi Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vállalat vizsgálta felül a nők bérezését. Mostanában azt a kérdést is nekünk szegezik — mondotta —, hogy vajon helyes-e a nők ilyen nagyarányú foglalkozta­tása, hiszen a kettős terhelést nehezen viselik: vagy nem teljes értékű munkaerő, vagy családi; kötelezettségeiket ha­nyagoljak el. .Hogy helyes-e? Ügy gondolom, erre a kérdés­re eddigi eredményeink birto­kában határozott igennel fe­lelhetünk; A legnagyobb fe­szültséget a gyermekek intéz­ményes elhelyezése okozza. A kereső nők háromnegyed ré­sze 18—25 év közötti korban van. Érthető tehát, hogy egy­re nagyobb az igény a gyer­mekintézmények, elsősorban Pócsik Lajos, a Maglódi Gépgyár művezetője és párt- titkára a párt gazdasági poli­tikájáról szólva megállapítot­ta, hogy ez a gazdaságpolitika harc útján vhlósul meg. Elítél­te azokat a vállalatokat, ame­lyek különféle spekulációkkal, árképzési manőverekkel vagy monopolhelyzetükkel való visszaéléssel jogtalanul ma­gas nyereséget szereznek. Vé­leménye szerint ott, ahol fél gőzzel dolgozva is nagy nye­reséget lehet elérni, ahol nem használják ki a lehető leg­jobban a vállalat álló- és for­góalapjait, nem biztosítják . a megfelelő szervezettséget, fe­gyelmet és rendet, ott rosszul hajtják végre a párt politiká­ját. Ezután Bencs Tiborné, a ba­rabási Béke Termelőszövetke­zet főállattenyésztője, Sza­(F oly tatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom