Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
2 ""'K^ííriap 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT Vitazárás a kongresszuson (Folytatás az 1. oldalról.) bolcs-Szatrríár megyei küldött, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, Pétervári Já- nosné, a kiskőrösi Vegyesipari Ktsz üzemegységvezetője, Bács-Kiskun megyei küldött és Garai Gábor Kossutih-díjas költő, fővárosi küldött szólalt feL Munkában a fotósok Ebédszünet után Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként Benkei András belügyminiszter, Szabolcs-Szat- már megye küldötte emelkedett szólásra. Ben kei András — Jelentem a kongresszusnak, hogy a Belügyminisztérium kommunistái és egész személyi állománya, a törvényeket betartva, a Központi Bizottság és a forradalmi munkás-paraszt kormány iránymutatásait követve, eredményesen munkálkodtak a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán — mondotta, majd így folytatta: —, munkánk irányításában és ellenőrzésében folyamatosan éreztük és tapasztaltuk a Központi Bizottság gondoskodását, a megyei, a területi pártszervek segítőkészségét. Az elmúlt években tovább erősödött, céltudatosabbá és hatékonyabbá vált együttműködésünk a többi bűnüldöző szervvel és a társ fegyveres erőkkel, testületekkel. Tovább erősödött a belügyi szervek egysége, együttműködése. Elmondotta: a belső ellenséges elemek tevékenysége és befolyása az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Ezután arról szólt, hogy a Belügyminisztérium munkájának homlokterében a bűnözés megelőzése, az elkövetett bűn- cselekmények felderítése és bizonyítása áll. — Fokozott erőfeszítéseket teszünk a társadalmi tulajdon és a népgazdaság védelme érdekében.' Eközben sok problémával találkozunk. Ma sem könnyű elhatárolni például — különösen gazdasági területen — az ésszerű kockázatot a hibáktól és a hibákat a bűnöktől, megítélésükben meglehetősen széles körben tapasztalható bizonytalanság, bátortalanság Ez alól esetenként a mi szerveink sem mentesek, pedig a visszásságok, a lazaságok elleni határozatlan' fellépés, az ellenőrzés elmulasztása gyakran bűncselekmények elkövetésének enged teret. A Központi Bizottság beszámolója is nyomatékkai hívja fel a figyelmet a gazdasági területen előforduló visszásságokra, a nyilvánvaló visszaélésekre — az árdrágításokra, csalásokra, harácsolási jelenségekre —, amelyekkel szemben az eddigieknél sokkal határozottabban kell büntető eljárások útján is fellépni. Ezt hangsúlyozva, mindjárt szeretném aláhúzni azt a fontos elvi kérdést, melynek a gyakorlatban feltétlenül érvényt szerzünk, hogy a Belügyminisztérium feladata a bűnüldözés, a felderítés és a megelőzés, de semmi esetre sem az, hogy kifejezetten gazdasági, termelési problémákba vagy politikai, ideológiai vitákba avatkozzon be. — Pártunk politikai irány- mutatását követve betartottuk és a jövőben is betartjuk azt az alapvető elvet, hogy ideológiai kérdésekben tévelygők vagy ellenséges világnézetű — de egyébként ellenséges tevékenységet nem folytató — személyekkel a marxista világnézetet és nem a rendőrséget kell szembeállítani. Ami a politikai ellenzékiség kérdését illeti: amíg az nem ellenséges tevékenység, hanem a nézetek nyílt összeütközése, addig nincs helye a belügyi szervek adminisztratív beavatkozásának. Azért teszem ezt szóvá e helyen, hogy a közvélemény ne a Belügyminisztériumtól várjon beavatkozást olyan politikai, kulturális és kifejezetten gazdasági ügyekben, amelyekben a bűncselekmények gyanúja nem áll fenn, s politikai, más állami vagy gazdasági szerv intézkedésére volna szükség. Ezután arról szólt, hogy a Belügyminisztérium dolgozói tevékenységük során a törvényességnek, a jogpolitikai elveknek megfelelően, differenciáltan járnak el á különböző bűncselekmények elkövetőivel szemben. A Belügyminisztérium egyik fő feladata a fiatalkorú bűnözés visszaszorítása, az ifjúságvédelem, A közbiztonság fokozottabb védelméről szólva hangsúlyozta: a bűnüldöző munka egyre erőteljesebben a visz- szaeső, veszélyes bűnözők tevékenységének korlátozására, visszaszorítására irányul. A bűnözés alakulását általában csökkenő tendencia jellemzi, még akkor is, ha egyes bűncselekmény-fajták száma időnként növekszik, és előfordulnak súlyos, a lakosságot, a társadalmat joggal nyugtalanító bűncselekmények is. A továbbiakban a Belügyminisztérium ügyintéző munkájának további egyszerűsítéséről szólt a miniszter, majd ezúton is köszönetét mondott a lakosságnak, a munkásőröknek és önkéntes rendőrök tízezreinek, mindazoknak, akik egyre inkább segítik a Belügyminisztérium szerveit, a közbiztonság, a rend fenntartását. Ezután Kovács Éva, a budapesti Kossuth Zsuzsa gim- I dei Ferenc, a Magyar^ Tudo- názium igazgatója, fővárosi mányos Akadémia főtitkára küldött szólalt fel, majd Er- | lépett a mikrofonhoz. Erdei Ferenc felszóialása A távlati tudományos kutatási terv tudományos életünk fejlesztésének egyik legfőbb szervezője, ily módon tudjuk legfőbb erőinket a társadalmilag legfőbb célokra koncentrálni. Ez a munka Kongresszusi jegyzet 4 a folyosópolitikáról, a lazításról és a legfiatalabb kongresszusi küldöttről VANNAK KIFEJEZÉSEK, amelyeknek értelmét az idők változása újra formálja. A megváltozott körülmények között új tartalmat kapnak. Azt hiszem, ez a sors érte .utol a folyosópolitika kifejezést is. Elmúlt már az az idő, amikor az üléstermek ünnepélyes kijelentésektől voltak hangosak és a folyosókon pedig a szünetekben megvitatták az emberek a valóságos problémákat, miután alaposan körülnéztek, ki hallja a beszélgetést. A X. kongresszus egyik jellemzője — nem véletlenül tartjuk munkakongresszusnak —, hogy a napirendek vitája során felmerülő gondok, problémák tovább gyűrűznek a szünetekben a folyosókon, este a Szabadság Szálló szobáiban, éttermében, vagy éppen a Nagykörúton kettesével- hármasával sétálva levegőző küldöttek között. Ezek a viták, ha nem is olyan pallérozott stílusúak, mint az ülésteremben, de itt is jellemző — amit a tegnapi szovjet lapokban is olvashattunk szovjet kollégáink megfigyelése alapján —, hogy a küldöttek nagyfokú ' felelősségérzetről tesznek tanú- bizonyságot, amikor őszintén, sokszor nyersen elmondják gondolataikat, megteszik javaslataikat. Ahogyan az ülésteremben, úgy e beszélgetéseken is vörös fonalként húzódik végig a párt politikájának helyeslése és a készség e politika gyakorlati megvalósítására. Jó értelmű, hasznos folyosópolitika ez. NÉHA LAZÍT A KONGRESSZUS — hisz itt is emberek ülnek. A minap délelőtt a dunakömlődi tsz-elnök hosz- szan ecsetelte az olyan termelési problémákat, amelyek tiszteletre méltó erőfeszítéseket kívánnak, de nem a kongresszustól. A katasztrális holdakról, istállóépítésrői, tehenekről szólt, de beszéde nem volt olyan jól fűszerezett, njint az országszerte híres kömlődi halászlé. Ez idő alatt lazított egy kicsit a kongresszus. Halk beszélgető csoportok alakultak a padsorokban. Tsz-elnökünk után az osztrák kommunisták képviselője jelentkezett szólásra. Tréfásan megjegyezte valaki: bizonyára csatlakozik az előtte szólóhoz, hisz Ausztriában fejlett tehenészetek vannak. Nem csatlakozott, hanem — most már félre a tréfával —, elmondta hagy figyelemmel kísért felszólalásában, hogy milyen nagy érdeklődéssel kísérik szomszédaink szocialista építőmunkánkat, s eredményeink milyen nagy segítséget nyújtanak nekik abban az elkeseredett csatában, amit a burzsoá sajtó rágalmazó manővereivel szemben folytatnak a szocialista országok életének hű ismertetése érdekében. íme, jó példája annak, hogy a nemzetközi munkásmozgalom minden harci osztaga egy célért küzd a közös ellenség ellen, de a küzdelem konkrét formái nagyon különbözhetnek egymástól. Ki- nek-kinek mit szabnak meg az adott történelmi feltételek. NIKOSZT RÉGEN ISMERTEM. Szinte gyermek volt még, amikor a görög szabadságharcosok sorában harcolt a hitleri fasiszták ellen. Abban az időben lett a párt tagja is. (Akkor és ott nem vitatták a jelentkezők életkorát.) Forradalmársorsa előbb Jugoszláviába, majd a Szovjetunióba vezette. Később hazánk fogadta be, sok elvtársával együtt. Azóta főiskolát is végzett, családot alapított, letelepedett. Most már magyar állampolgár és a mi pártunk tágja. Szép hazáját, anyanyelvét azonban nem felejti, s mint újabb találkozásunkkor is mondta: hiszi, hogy lesz még szabad Görögország is. A kongresszus kezdete óta állandóan látom. Egy. üvegablak mögött ül, fején > fülhallgató, előtte mikrofon. Társaival együtt a görög kommunisták küldöttségének és a görögül beszélő ciprusi kommunistáknak fordítja mai hazája nyelvéről anyanyelvére mindazt, ami kongresszusunkon elhangzik. Kérdezem tőle, Ni- kosz nem fárasztó munka ez? De igen, mondja. Azért mégis szeretem. Mert ami itt elhangzik, az görögül is azt jelenti, ugyanúgy dobogtatja pneg a szíveket, mint magyarul. A napokban mellém pántolt a krónikásszerencse. Az utolsó szünetben kedves jelenet tanúja lehettem. Káplár elvtárs megszólított egy bájos, fiatal lányt. Mint kiderült, Agócs Annuskát, a kongresz- szus legifjabb küldöttét. Kádár elvtárs elmondotta, hogy az idősebb generációt ismeri, de a párt legfiatalabbjait már nem annyira. Alaposan ki is faggatta a kislányt, noha ez nehezen ment, mert az autogramkérők, főleg az asszonyok igencsak körülfogták. KÉSŐBB MEGKÉRDEZTEM Agócs Annát, honnan jött. Elmondta, hogy a mezőkovácsházi' Üj Alkotmány Tsz tagja, baromfigondozó. A gazdaság KISZ-titkára. Amikor vallattam, hogyan lett ilyen fiatalon, mindössze kétéves párttagság után kongresszusi küldött, elmondta, hogy az egyik legnagyobb KISZ-szervezet az övéké, és kedvesen pirulva hozzátette: azt mondják, jól megy a KISZ-munka nálunk, azért lehettem kongresszusi küldött. — Varga József — megindult. Távlati kutatási terveink összhangban a távlati népgazdasági tervvel a jövő év végére készülnek el. Okultunk a régi távlati kutatási terv tapasztalataiból és csak reálisan kézben tartható, kevés számú kutatási programot emelünk országos, illetőleg kormányszintre, s emellett minden minisztérium, minden főhatóság is kiemeli azt a 8—10 témakört, amely az ő felelősségi területén a legfontosabb. A mi távlati 'kutatási*’ "tervezésünk során is előrelátható, hogy néhány társadalomtudományi témakört országos szintű kutatási programként, illetőleg fő irányként kell kiemelni. Ilyenek például: a tudományos-technikai forradalom társadalmi, gazdasági hatásai, a szocialista gazdaság- politika tudományos megalapozása, a szocialista vállalat komplex kutatása, a korszerű igazgatás, közigazgatás, a társadalmi rétegeződés és az életmód, a tudat alakulása. — Gondoljuk végig, csak ezen a kongresszuson mi minden van napirenden. Nem kisebb problémák, mint gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése, a munkásosztály helyzete és ennek további alakulása, az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatékonyabb rendszere; a szocialista demokrácia, az állami élet fejlesztésének a kérdései, a kul- túrforradalom történelmének időszerű kérdései és nem utolsó sorban szocialista frontunk erősítése az elidegenedés és a manipulációk ellen, a szocialista humanizálásért, az ember egyetemleges méltóságáért és reális szabadságáért. A történeti valóság megismerése sokszor illúziókat rombol. Egyéni és partikuláris csoport- és apparátusi szubjektivitásokba ütközik és a valóság olykor általános elvi tételeinkkel vagy éppen eszményeinkkel is — legalább is egy időre — szembe kerül. Mindezt el kell viselni ahhoz, hogy igazi ismerethez és önismerethez jussunk és szocialista politikánkat a történeti realitások ösvényein vezethessük. És még más veszélyek is vannak. A társadalomtudományok művelői is * gyarló emberek, s olykor a valóság megítélésében is tévedhetnek, dé méginkább akkor, amikor általánosító következtetéseket vonnak le, vagy éppen divatos ideológiai tételeket kovácsolnak. De ezeket is bizonyos mértékig tűrni kell, mert a helyes megítélések és a megalapozott következtetések nem mindig rrn(Foly tatás a 3. oldalov )
