Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

1970. NOVEMBER 1., VASÁRNAP iS^örtap 5 Füstölnek a novai erdők Néhány évtizede még százá­val működtek a szénégetők a Göcsejben, az itt élő embe­rek megélhetésének egyik for­rása volt a szénégetés. A fá­ból égetett szén felhaszná­lása fokozatosan csökkent, és sorra felhagytak ezzel a mes­terséggel. A kovácsok azon­ban nem tudják nélkülözni ezt a tüzelőanyagot, s most Göcsejben ismét füstölögni kezdtek az erdők. A Zalai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság novai erdészetében begyúj­tották az első boksákat, az , égetésre összerakott máglyá­kat. Az egyenként 15 köb­méter fenyő-, cser- és gyer­tyánfából álló máglya 5—6 napig parázslik, majd vízzel elfojtják. Egy-egy boksából 25 mázsa szenet nyernek. Füredi aiu Tiszafüreden építették fel az Alumíniumgyár 1. szá­mú egységét. Az új üze met vékony falú alumínium edények — teafőzők, lábasok, étel­hordók síb. — gyártására létesítették. A próbaüzemeltetés de­cember végéig tart, s 1971-ben megkezdődik az üzemszerű ter­melés. Szálló, kazán nélkül NYOLC HATÁRIDŐ Esti tagozat sok kérdőjellel — Tanulok, mert érdekel. Szeretnék többet tudni. Álta­lános műveltség, ez így sután hangzik, de úgyis tudja, mire gondolok, az fontos. Nem köny- nyű, még így sem, hogy a gyár megadta a kedvezményt, nem kell csak egy műszakba jár­nom. Aki végzett estin, az tud­ja, mit jelent munka mellett magolni. Ez csak rossz szó- használat, mert éppen ahhoz kell idő, hogy megértse az em­ber, amit tanul, hogy legyen értelme. Papp Judit 23 éves, negye­dikes a textilipari technikum esti tagozatán, négy éve dolgo­zik a Gyapjúmosó- és Szövő­gyár pomázi gyáregységében. Kivarrónő. A fizetése 1700 fo­rint körül mozog. — Nem a több pénzért ta­nulok, mert jobban keresek, mint azok, akiknek már van technikumi végzettségük, és annak megfelelő munkakör­ben dolgoznak. Szeretem a szakmát, és gondoltam, nem árt jobban megismerni. Per­sze, az igaz, remélem, az isko­lával jobb munkát szerzek. — Igaz, hogy az általános is­kolát csak közepes eredmény­nyel végeztem, de ettől még továbbtanulhattam volna. Az anyagi körülményeink nem engedték. Édesapám segéd­munkás, van egy öcsém, aki most katona. Aki tanul, az kezdhet valamit az életben. Én mégsem akarok innen elmen­ni, Pomázon lakunk. ★ Rák Olga, a személyzeti osz­tály fiatal vezetője készségesen ad felvilágosítást: — A gyárban összesen 588-an dolgoznak. Fizikai munkát 484-en, jórészt fiata­lok. Végzettségük? Általában nyolc általános vagy még any- nyi sem. Egypár érettségizett van a tmk-mühelyben, és per­sze, a műszaki osztályon. Aki­nek középiskolai végzettsége van, az nem jön gép mellé dol­gozni! Minek is jönne, hiszen itt ráadásul nincs szükség a tanultságra. Csak gyakorlat kell. Nem állunk még azon a műszaki színvonalon, hogy egy munkás jobban végezné a munkáját, ha érettségizett. Nem tudja felhasználni, amit tanult. Ezért nem tolonganak azok sem, akik estire akarnak járni. Csak fáradtságot venné­nek a nyakukba. ★ Kocsis Mária a gyári KISZ- szervezet csúcstitkára, öt éve érettségizett, két és fél éve dol­gozik itt, a műszaki osztályon. 1400 forint a fizetése. Egy év­vel ezelőtt emelték fel 1300 fo­rintról. — Ha ennyit tud már, tudja, miért nem érdemes tanulni. Nem mintha panaszkodni SEGÍTSE A VÍZVÉDELEM MUNKÁJÁT! akarnék, csak azért mondtam, hogy lássa, miért értem meg a lányokat, ha nem törik ösz- sze kezüket, lábukat a tanulá­sért, ráadásul estin. — A KISZ-szervezet prog­ramjában nincs is semmi, ami a továbbtanulással kapcsolatos lenne, azt serkentené? — Nincs. Ezzel mi nem fog­lalkozunk. Ha valaki jelent­kezne, azt támogatnák, de nem jelentkezik. Akik ide jöttek dolgozni a nyolc általános után vagy azért jöttek, mert gyen­gén végezték a nyolcadikat is, és nem akartak továbbtanulni, vagy azért, mert a családi kö­rülményeik nem tették lehető­vé, hogy tanuljanak. A gyár ad kedvezményt és segítséget,> de ez sem olyan egyszerű. Pél­dául akik a fonodában'dolgoz­nak, három műszakosak, és szükség van rájuk. Az is nagy kiesés, ha csak egy-kettőnek kell egy műszakos beosztást adni. ★ A gyár 588 dolgozójából mindössze heten járnak esti is­kolára. A fizikai munkások kö­zül csak ketten. Az egyik Papp Judit, a másik: Lőrinc Gábor. Gépipari technikumba jár, es­tire, negyedikes. A tmk-mű- helyben dolgozik, szerelő, párt' tag. — A nyolc általános után jelentkeztem technikumba, de nem vettek fel. Akkor elmen­tem ipari tanulónak. De az csak nem hagyott békén, hogy ne legyek okosabb, így hát je­lentkeztem estire. Nem akarok elmaradni a technika fejlődése mögött. És úgy gondolom, az is természetes, hogy aki többet tud, többet is ér a munkában is, és azt meg kell hogy fizes sék. Sajnos, úgy látszik, nem olyan természetes. Varga Vera A VAD A Szolnok megyei Néplap október 11-i számában „Nyílt levelet” intézett a monori Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lathoz. Tárgya a szolnoki Tisza Szálló új kazánháza építésé­nek, üzembe helyezésének ké­sedelme. Tavaly februárban e vállalat szerződést kötött a megrendelő Szolnok megyei Beruházási Vállalattal a Tisza Szállót, ét­termét, egy gyógyfürdőt, a Szigligeti Színházat s egy böl­csődét ellátó fűtőberendezés teljes cseréjére. A munka első, jelenlegi szakasza egy új, gáz­fűtéses, automatával felszerelt gőzkazán beállítása, — a vá­dat e tárgyban emelték, a vi­ta e téma fölött folyik, a to­vábbiakban mi is csak ezzel foglalkozunk. A monori vállalat tavaly ok­tóberre vállalta az új kazán üzembe helyezését. E határidőt a későbbiekben hatszor, illet­ve hétszer módosították. Az utolsó alkalommal már nem is j az új, csak egy ideiglenes ka- j zán üzembe helyezését Ígérték 1970. október 10-re. A nyolca­dik határidő is lejárt, de a ka­zán még mindig nem fűt — így a nyílt levél írója. Hogy’ ma­radhat a hideg beálltára fű­tés nélkül egy város egyetlen szállója, gőzfürdője, színháza, egy étterem, s egy bölcsőde? Kérjük, hogy a vízszennyezést közölje az OVH. VIKÖZ. Vízminőségvédelmi ügyeletével: Budapest XIII., Kresz Géza utca 44. Telefon: 182-930, vagy vidéken: Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) Vízminőségi Felügyelete Telefon: 131-690. A VEDELEM Sulka József, a monori Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat főmérnöke, s a szerződést kötő, valamint kivitelező aszódi | üzemegységük vezetői, Tóth László és Lévai Sándor elöl­járóban mentségül hozzák, hogy a felsorolt létesítmények fűtését eddig is, saját költsé­gükre, megoldották: "tavaly a négy leghidegebb hónapra ideieglenes kazánt állítottak be, tavaszra bevezették a bár hidegebb — ötven Celsius-fo- kos —, termálvizet a hálózat­ba, most pedig ismét egy ideig­lenes kazánt szándékoznak fel­szerelni. Másodszor, hogy az új, vég­leges kazánból már mindent elkészítettek — csak az auto­mataberendezést nem gyártot­ták le, e berendezést, mely nyolcvan százalékban nyugat­német, lengyel, s más orszá­gokból való import alkaltré- szekből állna. Hogy ezzel miért késnek, — megtudjuk a védekezés következő pontjából. Az épülő kazán egész terve — szerintük —, rossz! Az OLAJTERV, a VEGYTERV, s még egy sor más tervező cég közösen készítette. Lényegében egy negyvenéves konstrukciót alakítottak át gázfűtésre. Sok­kal egyszerűbb, s olcsóbb lett volna — a mostani hárommil­lió forint helyett csak egymil­liós költség —, a Láng Gép­gyár új konstrukcióját alkal­mazni magyar automatával... Az utóbbi tervéhez még: any­nyira nem ismerte ki magát senki a rajzán, hogy- nemrég, egyszeri megbízásként, külön szerződést kötöttek a tervező­vel: végezze ő a művezetést, alkalmazzon ő műszerészeket, mert ezt a munkát egyetlen brigád sem vállalta. Hogy miért fogadták el a megrendelést, kötöttek szerző­dést, — ha a terv egy részét érthetetlennek találták? „Nincs munka kockázat nélkül”. „Az aszódi egység ki akart rukkol­ni”. S hogy az aszódi telep vál­lalását miért nem vizsgálta felül a monori központ? „Az egész vállalat évi termelési értéke kétszázötven millió fo­rint, — nem lehet bábáskod­ni az összes munka felett”. Az aszódi egység ki akart rukkolni. (Kirukkolt.) Az aszó­di telep időközben nagy vál­toztatást ért meg. Régebbi fő­mérnökét leváltották: ugyanis a háromszáz fővel dolgozó üzemben sok zavar merült fel a bérezésben. Elsősorban a külső szerelőbrigádok — egy emberre jutó átlagkeresetük öt, hatezer forint volt havon­ta —, n ónmázasának tulajdo­nították a béralaptúllépést. Rendet kellett csinálni. Felül­vizsgálták, s az országos nor­mákhoz alkalmazva megszigo­rították az elszámolást. Száz emberből kilencven kilépett erre a külső szerelők közül. Köztük a legjobb brigád is, amely épp a szolnoki kazán szerelésén dolgozott: amikor hatezer forint helyett csak öt­ezret, négy és fél ezret kaptak, búcsút mondtak. Említsük meg, hogy a há­rom vezető legfőbb mentelme a hibák beismerése. Ezzel azonban nem lehet fűteni. ÍTÉLET helyett Amire a kedvezőtlen felté­telek, s a vállalat belső prob­lémáinak ismeretében sincs mentség a szolnoki kazán ügyében: — az aszódi telep volt ve­zetői elfogadták a tervet, amelyben nem ismerték ki magukat; — a monori központ nem el­lenőrizte, milyen tervre szer­ződik az aszódi üzem. Elvég­re azért központ, hogy ellen­őrizzen. összesen ötmilliós megrendelésről volt szó; — nem számoltak előre az automata szerelvény anyagbe­szerzési, kivitelezési nehézsé­geivel, amellyel, mint kide­rült, nem tudtak megbirkóz­ni; — nem ismerték eléggé az aszódi telep lehetőségeit: mire képes? ÁLTALÁNOS TANULSÁG Ismét egy terv, amelynek zökkenőmentes megvalósításá­hoz hiányoztak a feltételek. (A büntetés végrehajtása fe­lelős hiányában felfüggesztve.) Illetve nem egészen, hiszen az aszódi gyáregység főmérnö­kének leváltásához bizonyára e szolnoki , kudarcnak is köze volt Azonkívül az aszódi te­lep volt üzemvezetőjét bünte­tésből megtették a kazánépí­tés művezetőjének. „Naponta lejár Budapestről Szolmoikra”. Reggelenként szomorúan me­reng a vonatablakból a tájra. S még ki tudja meddig tart penitenciája? Padányi Anna Kettős rekord Cegléden: Munkába állt a PEN0MAH nagy teljesítményű töltőgépsora Új tanácsterem Dunakeszin A falakat nyersszínű faborí­tás takarja, az ablakokon fehér nylon függönyök, az elnöki emelvény felett óriás színes dombornyomású térkép. A fa­lakon Uhrig Zsigmond, gödöl­lői festőművész alkotásai: az épülő-szépülő Dunakeszi jel­legzetes tájai. Mindezt szombaton reggel, ünnepi tanácsülés keretében adták át Dunakeszi község la­kosságának. A hatvannégy ta­nácstagot, valamint a meghí­vott vendégeket, Balogh Lászlót, a Váci Járási Pártbi­zottság első titkárát, dr. Ádám Mihályt, a megyei tanács tit­kárát, dr. Vida Gyulát, járási tanácselnököt köszöntötte az úttörőcsapat, dobpergéssel, pi­ros szegfűvel. Énekszámuk után dr. Velner Lajos tanács­elnök, a község veteránjait, az első nemzeti bizottság tagjait üdvözölte. Dr. Ádám Mihály beszédé­ben megemlékezett a tanács elmúlt 20 évéről, a község fej­lődéséről. Míg a háború előtt 18, ma 168 pedagógus oktatja a váci járás legnagyobb falujá­nak fiataljait. A tanács dol­gozói ma helyben 650 jogkör­ben felelősséggel döntenek, s a jövőben még inkább politi­kai-gazdasági feladatokat kell ellátniuk. Dr. Vida Gyuila, a járási pártbizottság és a tanács ne­vében kiosztotta az oklevele­ket, valamint a megyei tanács elnöke által alapított „Tanácsi munkáért”-jelvényt és kitünte­tést. A szép ünnepséget az új ta­nácsterem átadását az állami zeneiskola növendékeinek kis hangversenye zárta. k. m. Nemrégiben adtuk hírül: a ceglédi vágóhíd rekonstrukció­ja keretében elkészült a mo­dern vágócsarnok, percenként egy hízott sertés vagy kétper- cenként egy szarvasmarha ke­rül le feldolgozott állapotban a szalagról. A napokban újabb fontos állomásához érkezett a ceglédi gyárkorszerűsítés, átadták rendeltetésének a PENOMAH nagy teljesít­ményű töltőgépsorát. Első pillanatban persze — kü­lönösen a laikusok számára — aligha mond valamit ez a be­jelentés. Csak a szakemberek tudják igazán, mennyire lé­nyeges berendezésről van szó, milyen sokat is jelent ez a kettős rekordot hozó moder­nizálás Cegléden. Tulajdonképpen két hónapja sincs még, hogy a Komplex Külkereskedelmi Vállalat a Húsipari Tröszt megbízásából érintkezésbe lépett a pozsonyi Élelmiszeripari Gépgyárral. A csehszlovák cég olyan beren­dezést ajánlott magyar ügyfe­leinek, amiből a szomszédos országban is csupán egyetlen példány: a prototípus műkö­dik. És ekkor — Szabó Berény igazgató szavaival élve — olyan dolog történt, ami ná­lunk is ritka még. A csehszlovák és a ma­gyar vállalat felosztotta egymás között a munkát, pontos forgatókönyvet készí­tett az egyes dátumokról, meghatározta, kinek mit és mikorra kell elkészítenie. A ceglédiek vállalták a kockáza­tot, hogy szétszedik az üzem­ben levő régi gépeiket, és le­rakják az új berendezéshez szükséges betonalapot. Szak­mai berkekben olyan hírek kaptak szárnyra: örülhetnek a ceglédiek, ha a gépek jövő nyárra megérkeznek. Nem a kételkedőknek lett igaza! Ok­tóber húszadikán a PENO­MAH vezetői és a gépsor leendő munkásai megkóstol­hatták az ország első úgyneve­zett folyamatos töltelékáru-be­rendezésén készült felvágottat. Azóta is kifogástalanul műkö­dik a gépsor, műszakonként — a gyors összeszerelés melletti második rekordként — tíz, ti­zenkét tonna húst dolgoz fel. Az egymillió-kétszázezer fo­rint értékű új gép teljesen ki­küszöböli a nehéz fizikai mun­kát, jóformán emberi kéz érintése nél­kül gyártja a kolbászt, felvágottat, illetve a kívánság szerinti töl­telékárut. A ceglédi gyár dol­gozói három-négy nap alatt elsajátították a gép kezelésé­nek módszerét — s mint az üzem vezetői ígérték, megvan a lehetősége annak, hogy a megye lakossága állandó jó minőségű, szépen formázott, egyenletes beltartalmú tölte­lékárut vásárolhasson. —sp— Az 1. sí. AKDV 11. sí. Üzemegysége Nagykátai Főnökségére azonnali belépéssel felvesz gépkocsivezetőt, autószerelőt, festő-fényezőt. Jelentkezni lehet az 1. sz. AKOV-nél, Nagykáta, Jászberényi út. Autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt FELVESZÜNK. Jelentkezés a fóti kutyatelep melletti telephelyünkön. Papirfeldolgozók Ktsz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom