Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

res» WICW» 1970. NOVEMBER 4., SZERDA Komló új címert kap A huszadik születésnapjá­nak megünneplésére készül Komló. A feketeszén városa, amely 1951. szeptember 1-én, az első bányásznapon kapta rangját, helyi szervek képvise­lőiből operatív bizottság ala­kult, amely az évfordulóval kapcsolatos ünnepségeket szervezi. 1971-ben a jubileum jegyében tartják a tavasztól őszig egymást követő kulturá­lis és egyéb rendezvényeket. 1971 elején kerül a közönség elé a Komlóról készült doku- mentumfilm és bemutatják a ▼áros lakosságának Komló új címerét Bélyeg és ólomkatona Hírességek hobbyja A gyűjtők nagy táborában ki­váló politikusok, tudósok, írók, művészek is helyet foglalnak. Sok esetben hobbyjuk valami­lyen módon még össze is függ foglalkozásukkal. Fjodor Glad­kov, a kiváló szovjet író ceru­zákat gyűjtött. Makszim Gorkij szenvedélyes könyv- és bélyeg- gyűjtő volt, de emellett gyűj­tött porcelánt is és a népmű­vészet alkotásait. Gyűjtemé­nyét múzeumokra és szakem­berekre hagyományozta. Darwin, a kiváló természet- tudós önéletrajzában elmon­dotta, hogy gyűjtőszenvedélyé­nek nagy szerepe volt az éle­STRADIVARI Szántó György regénye A harmincas évek elején szép, új magyar könyvek ér­keztek, címlapjukon ismeret­len, új nevekkel és lapjaikon új mondanivalókkal, a ma- ígyar nyelv és a stílus új, cso- dálatos ízeivel. Az erdélyi „szépmíveseket” igen gyorsan megkedvelte az olvasóközön­ség. Közéjük tartozott Szántó György is, akinek 1933-ban megjelent Stradivari című re­génye egyike volt a korszak legnagyobb magyar könyvsi­kereinek. Igazi szenzáció, egy­két év alatt majdnem negy­venezer példányban fogyott el, ami példátlan, szinte hihe­tetlen siker volt. Az olvadó- közönség ítéletének helyessé­gét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Stradivari ma is, tehát első megjelenése után csaknem negyven eszten­dővel még mindig keresett da­rabja könyvtárainknak, hogy egyre-másra jelennek meg vi­lágszerte idegennyelvű fordí­tásai és hogy a napokban ke­rült a könyvkereskedések ki­rakatába legújabb magyar ki­adása, immár a huszonhato­dik. (A kolofon tanúsága sze­rint nem kevesebb, mint 50 000 példányban.) Szántó regénye újszerű, me­rész szerkezetével is feltűnést keltett Egyetlen cremonai mesterhegedű vándorútjának művészien megkomponált tör­ténetében a világtörténelem utolsó három évtizedének tör­ténete lüktet. Négy tételre ta­golt hegedűverseny: regény­ben elbeszélve. Egyik szerep­lője, egyszersmind karmestere a szimfóniának maga az író, Szántó György, aki tulajdon­képpen festőművésznek ké­szült, így szín- és forma- harmóniákban érzékelte a világot. Megmaradt festőnek azután is, hogy az első világ­háborúban kapott súlyos fej­sebe megfosztotta szemevilá- gától, száműzve a fekete évek rengetegébe. Az ecset, a pa­letta kihullt a kezéből, de a lelkében élő művész sértetlen maradt. Elvesztett világát megtalálta és újjáteremtette az írógép mellett, amelyet ecsetté, palettává varázsolt bámulatos akaratereje. Ezért lángolnak a legkápráztatóbb színek minden írásában, ab­ban a negyvenegynéhány vas­kos kötetben, amely írói pá­lyája kezdetétől, 1924-től ko­rán bekövetkezett haláláig, 1961-ig megjelent tőle. Egész könyvtárnyi alkotás! A Stra- divarin kívül nem egy (A földgömb, A bölcső, az Arany­ágacska, a Hajdútánc, Az öt­színű ember, a Meléte, de két­részes életregénye, a Fekete éveim és az öt fekete holló is) vitathatatlan és maradandó értéke a korszak magyar iro­dalmának. A Stradi várinak éz á hu­szonhatodik magyar kiadása — a felszabadulás után ez a második kiadás — külső meg­jelenésében is méltó ahhoz a helyhez, amelyet írója elfoglal népes olvasótáborának szere- tetében. Szász Endre művészi ihletésű metszetei híven tük­rözik a mű hangulatát. (A Gondolat kiadása.) Magyar László tében. Darwin a legkülönbö­zőbb dolgokat gyűjtötte: kagy­lót, postabélyeget, pénzérmé­ket. Az idősebb Medici. Fi­renze ura s Európa egyik leg­nagyobb bankára, a Mediciek politikai hatalmának megte­remtője — hatalmas pénzgyűj­teményéről volt híres. A másik nagy bankár, Rothschild, a londoni bankház megalapítója viszont több mint 60 ezer da­rab — bolhát gyűjtött össze. A gondosan osztályozott és meg­felelő feliratokkal ellátott gyűjteményt a természettudo­mányi múzeumra hagyta. Napóleon, amikor a Water­looi vereség után száműzték Szent Ilona szigetére, ólom­katonákat gyűjtött. Rajtuk de- montsrálta, hogy tábornokai milyen taktikai hibákat követ­tek el. I. Péter orosz cár Pé- tervárott múzeumot alapított, ahol a természettudományos gyűjtemények mellett a gazdag pénz- éremgyűjtemény is he­lyet kapott. A cár személyesen gondoskodott a gyűjtemény gazdagításáról. Henry Ford, az autókirály — bár antialkoho­lista volt — gines üvegeket gyűjtött. Pavlov, a híres fiziológus bélyeggyűjtő volt. Gyakran el­ismételte: a bélyeg mindennél jobb hatással van a szerveze­tére, brómnál jobban nyug­tatja. Petrarcának, a középkor nagy olasz költőjének gyönyö­rű gyűjteménye volt római pénzekből. Roosevelt egész életében szenvedélyesen vadá­szott ritka bélyegekre, akár­csak Einstein. A bélyeggyűj­tés olyan kikapcsolódást je­lentett számára — mesélte ba­rátainak — „amely után még nagyobb erőfeszítésekre ké­pes”. Rembrandt képeket, metszeteket, ritka könyveket, kitömött állatokat és külön­böző fegyvereket gyűjtött. Gyűjteménye gyarapítására fordította felesége, Saskia egész hozományát. Filmek a föld körül KEEBBESTAMOEB Lehotka Gábor orgonaestje Megfogyatkozott a Scampoló Bartók-est az Egyetemi Színpadon Várkonyi Zoltán kétrészes, színes, nagy sikerű produk­ciója, az Egri csillagok, felkel­tette a világ nagy filmforgal­mazó cégeinek érdeklődését; a film földkörüli útra indult. Az új, másfél órásra tö­mörített, a rendező által vágott verziót angol nyelvterületekre kötötték le, de vetítik majd a filmet Gö­rögországban, Olaszországban, valamint Távol-Keleten, Pa­kisztánban és Indonéziában is. Zolnay Pál Arc című pro­dukcióját a Szovjetunió, Len­gyelország, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia közönsége te­kintheti meg a közeljövőben. Az Itélet-et a Szovjetunió, Bulgária és Lengyelország vette át. A Tótéíc verzióját, az Isten hozta őrnagy űr-at az összes szocialista országban vetítik. Nagy keresletnek örvend a Csili Csala bácsi is, több szo­cialista ország mellett az NSZK televíziója is bemutat­ja majd a Varázslót, s lekö­tötték francia, angol nyelvte­rületre is. A cannes-i díjnyertes Ma­gasiskola, Norvégiában, Uj-Zé­landban, Franciaországban és Ausztráliában hirdeti az új magyar film művészi erényeit, s a jugoszláv, lengyel és ro­mán mozik eladásain is sze­repel majd. Máriássy Félix filmje, az „Imposztorok”, a Szovjet­unióban, Bulgáriában, Ro­mániában és Kubában ke­rül a mozik műsorára. Révész György filmjét az ugyancsak fesztivál díjnyertes Utazás a koponyám körül cí­műt eddig Csehszlovákia, Bul­gária és Spanyolország vásá­rolta meg. Carmen — filmszalagon Filmszalagon is rögzítették Bizet: Carmen című operáját, amelyet a salzburgi ünnepi já­tékokon mutattak be Herbert von Karajan vezényletével és rendezésében. A nagy sikerű produkció filmváltozatát no­vember 10-én sugározza a Ma­gyar Televízió. Örömmel értesültünk a nagykőrösi Omega-klub első összejöveteléről. Mint Ballai Ottó hozzánk intézett soraiból kiderült, november első nap­ján a klub új helyiségben kezdte meg az évet. A klubta­gok ezúton is szeretnének kö­szönetét mondani Adamis An­nának azért a támogatásért, amelyet a nagykőrösieknek nyújt. Rögzítették a klub feladatát is: nem táncolási le­hetőségeket teremtenek, ha­nem a hazai beat-élet esemé­nyeinek értékelésével foglal­koznak. S ha az új helyiség­ben az első összejövetelen a hangulat még nem is volt a régi, egészen biztos, hogy a következő találkozón már az is meglesz ... Megkaptuk az Országos Fil­harmónia november havi hangversenynaptárát. A komolyzene kedvelőinek rendkívül gazdag, élvezetes programból ezúttal csak né­hányat említünk meg. A Ze­neakadémián most pénteken a MÁV-szimfónikusok hang­versenyét hallhatja a közön­ség. Műsorukon szerepel Sza­bó: Elfelejtett szerenádja, Prokofjev: Gordonkaverse­nye, valamint Schubert: VII. szimfóniája. November 10-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar az Erkel Színházban Brahms: D-moll zongoraversenyét, va­lamint Petrovics Emil: Jónás könyve című szerzeményét szólaltatja meg, Erdélyi Mik­lós vezényletével. André Watts zongoraestjére november 17-én kerül sor a Zeneakadémián, s műsorán Chopin-, Schubert- és Liszt­művek szerepelnek. Másnap — ugyancsak a Zeneakadé­mián — Pécsi Sebestyén or­gonaestjét hallhatjuk, s itt felcsendül Bach: D-moll toccata és fugája is. November 26-án a váci Le­hotka Gábor és Szathmáry FINNORSZÁGBAN Egy éve Helsinkiben —— Pista magar. — Nem: Pista magyar. — A fin lyan sep. — Nem jó: A finn leány szép. — A matyarok rokonok. — A magyarok... Huszonhárom diák ül a pad­ban, közülük három fiatalem­ber. Egy hete nyitotta kapuit a Helsinki Egyetem, azóta küszködnek a magyar nyelv­vel. Vajon miért választották épp a magyar szakot? — A finnugor nyelvcsalád­ból a magyar a legélőbb. A lapp, mordvin, zűrjén, vogul nyelvek már halódóban van­nak — válaszol az egyik. — Kíváncsi voltam, tulaj­donképpen milyen lehet a ma­gyar nyelv és milyen Magyar- ország? — tolmácsolja a ta­nár. — Híres az irodalma... — A barátnőm édesapja Ma­gyarországon volt nagykövet, onnan ment nyugdíjba. Az na­gyon sok szépet mesélt Ma­gyarországról. Ö is mindig visszatér, a Balaton partján .vett magának telket. — Láttam televízióban az Isten hozta, őrnagy urat, a Hi - deg napokat, a Csillagosok, ka­tonákat — nagyon tetszett va­lamennyi. — Az újságok sokat írnak Magyarországról. A tanár, Keresztes László, huszonkilenc éves fiatalember, le s fel jár a padok előtt. Elő­ször olvasási próbát tart a ta­nítványokkal. A piros pulóve- res, pápaszemes kislányt meg­dicséri, értelmesen, szépen ejti a szavakat. A szőke, varkocsos sem hibázott. Azután Keresz­tes László a táblához lép, és mihamarabb rájövök, nekem sem ártana egy kis nyelvtani felfrissítés! Ma a hasonulásról tart előadást. Szépen írja a szavakat a táblára: — az — azt (hangzik: ászt). — város — városban (hang­zik: vározsban). — azt gondolta (hangzik: azdgondolta). Először azi hittem, nagyon unalmas lehet az ilyen nyelv­tanóra, de tévedtem. A fiatal tanár nagyon szimpatikus. Mo­solyog, türelmesen javítja a hibákat, lassan, értelmesen magyaráz. Természetesen nem értem, amit mond, de követ­keztetem a nagy figyelemből, ami szavait követi. Finnül be­szél. Olyan könnyedén, olyan magabiztosan, akárha anya- anyanyelve lenne. Az osztály pisszenés nélkül ül, jegyez — komoly munka folyik. Kinn hajnal óta zuhog. Vi­gasztalan az idő. Idebenn ég­nek a villanyok, de nem árasz­tanak nappali fényt. így ta­nulnak egész télen a diákok, hiszen Finnországban nagyon hamar beköszönt a nyirkos, esős, hideg ősz, és később ta- vaszodik. Aki más éghajlathoz szokott, nehezen bírja. Az ide­genek közül majdnem minden­ki panaszkodik: kiújult a reu­mája, állandóan fáj a feje, de­reka ... Még az idei őszre egy rossz szót sem lehet szólni. Ta­valy szeptember 15-én már le­esett a hó. Jobb nem zúgolód­ni! Keresztes László nem is zú­golódik. Egy esztendeje küldte ki Helsinkibe a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Egy esz­tendeje él Helsinkiben, és jól feltalálta magát: rendbe ho­zatta fél esztendő alatt az ér­tékes, de nagyon elhanyagolt egyetemi magyar könyvtárat. Tavaly kétszáz diákkal és fel­nőttel szereltette meg a ma­gyar nyelvet. Heti húsz órát tanít az egyetemen (otthon he­ti hat órája lenne). Fordításo­kat és előadásokat bíztak rá, olykor tolmácsol is. Előszót írt felkérésre Illyés Gyula Pusz­ták népe című regényének finn fordításához. És idén kezdődik elölről. Ott­honában készül az órákra. Tö­ri a fejét, hogyan magyarázza meg, hogy a múlt idő olykor egy „t”-re, olykor két „t”-re végződik Hogyan magyarázza az összefüggéseket, a törvény- szerűségeket, amikor annyi a szabálytalanság. S az idő is sürget. Fél esztendő múlva vizsgáznak a kezdők. Év végén pedig a haladók. Az órákra ké­szülés mellett kutatómunkát is végez. Keresi a finn—magyar nyelvben a rokonszavakat: kéz — käsi, víz — vasi, men­ni — mennä... Készül saját kandidátusi disszertációjára: „A mássalhangzó-rendszer ki­alakulása a mordvin nyelvjá­rásokban.” A finnül beszélő, magyar nyelvet oktató tanár Debre­cenből érkezett. Otthon a finn nyelv tanára volt. Tréfálok: — Olyan szimpatikus és olyan életrevaló, megnyerő, fiatal, hogyan jut ilyen em­bernek eszébe ezt a különös pályát választani? Nem mind­egy, hogy van-e a mordvinok- nak mássalhangzójuk vagy hány rokonszavunk van a fin­nekkel? Kicsiny bajusza alatt moso­lyog: nem először „bántják” szakmaszeretete miatt. Sok kérdésen töprengek: ho­gyan lett a finnugor tanszék tagja? Milyen lehet egy ha­zánkból kiküldött tanár élete Finnországban? Csak a szak­mája érdekli, vagy mással is foglalkozik? Milyen körülmé­nyeket teremthetett Helsinki­ben magának? Vannak-e ba­rátai, és kik azok? Megkérem, hadd látogassam meg otthonában. A főváros szí­vétől, nyüzsgő forgatagától na­gyon messze laknak. A taxis kétszer is megnézte a címet, hátha tévedésből visz ilyen messzire. Végre egy modem, szép épület előtt megállunk. Itt él Keresztes László és fele­sége s kisfiúk, Gábor, azaz a kilenchónapos Gabika, aki ka­rácsonyi ajándékként jött vi­lágra idekinn, Finnországban. Sági Ágnes így készült a szakdolgozat (Folytatjuk) Lilla orgonaestjét rendezik meg. November 30-án pedig az Egyetemi Színpadon — neves előadóművészek közreműkö­désével — Bartók-est szerepel a programban. Az egyre népszerűbb Scampoló-együttes november 7-én, délután 4 órakor Duna­keszin, a József Attila Mű­velődési Központban játszik. Mint hallottuk, Danyi Attila után Szidor László is kivált az együttesből, de így is ra­gyogó zenészekből áll a Scam­poló-együttes — Bontovits Katival együtt négyen marad­tak —, s bizonyos, hogy ra­jongóik száma növekedni fog. A dunakeszi koncert iránt nagy az érdeklődés ... Horák Gyula, királyréti ol­vasónknak üzenjük a követ­kezőket: levelét megkaptuk. Szerencséje van, mivel a kért Beatles-szám szövegét sze­mélyesen átveheti szerkesz­tőségünkben. Ami a slágerlistát illeti: a „Tessék választani” számai mellett most már egyre több szavazat érkezik Kovács Kati új nagylemezének felvételei­re is. Schöck—S. Nagy: „Leg­jobb volna elfeledni téged cí­mű száma — a „Most kéne ab­bahagyni” után felkerült slá­gerlistánkra is... E heti nyerteseink: Csutor- ka Mátyásné (Farmos, Pe­tőfi S. út 621/a.), Meszesán András (Vác, Köztársaság u. 13.) és Kapus Éva (Nagykő­rös, Kossuth u. 101/a.). Slágerlistánk: Művészlemezek:. 1. (Z) Vezényel: Herbert von Karajan. 2. (1) Liszt —Paganini: La Campanella. 3. (4) Beethoven: Für Elise. 4. (3) Bar­tók: Csodálatos mandarin. S. (5) Kodály: Háry János. Tánclemezek: 1. (1) Kégli-dal (Il­lés). 2. (3) Olyan szépen mosoly­gott (Omega). 3. (2) János bácsi pipája (Zalatnay). 4. (—) Legjobi volna elfeledni téged (Kovács Ka­ti). 5. (4) Vészkijárat (Omega). 6. (8) Rézmozsarat vegyenek (Harsá­nyt G.). 7. (5) Most kéne abba­hagyni (Kovács Kati). 8. (7) Kósza szél (Szécsi Pál). 9. (9) Ja], nem vigyáztam (Kovács Kati) 10. (10) A kutya (Atlasz). Tamás — Falus — Sunyó Vágja ki „Kedvenc lemezem" szelvényünket, írja rá a hét ko­molyzenei, illetve könnyűzenei számát, ragassza levelezőlapra és küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Budapest VHL, Somogyi Béla u. *.). Ne fe­ledje felírni: Kedvenc lemezem! Szavazóink között minden héten kisorsolunk három ajándéklemezt, az MHV ajándékát. I Az 1. sz. AKOV 11. sz. Üzemegysége Nagykátai Főnökségére azonnali belépéssel felvesz gépkocsivezetőt, autószerelőt, festő-fényezőt. Jelentkezni lehet az 1. sz. AKOV-nél, Nagykáta, Jászberényi út.

Next

/
Oldalképek
Tartalom