Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
Meerei f/fíf/űP 1970. NOVEMBER 1., VASÁRNAP Szórakoztat-e a szórakoztatóipar? A SZÓRAKOZÁS SZÜKSÉGES és hasznos időtöltés. Az egész napi vagy heti fárasztó munka után pihentet, felüdít, jó kedvre hangol. Egy kellemesen töltött este vagy hét vége után frissen, újult erővel folytathatjuk a munkánkat. A munkaidő csökkentésének bevezetése óta a tanulás, a művelődés és a pihenés mellett több idő jut a szórakozásra is. A kérdés: hol és hogyan szórakozzunk? A művelődési házakban? A vendéglátó vállalatok üzleteiben? A hol-ra aránylag könnyű a válasz: a művelődési házak egyre kevésbé tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket. A Művelődésügyi Minisztérium felkérésére készített több mint hatvanoldalas tanulmány is világosan megállapítja: „A szórakoztató rendezvények mindinkább kicsúsznak a művelődési házak hatásköréből. Ezt a funkciót a fényűzően berendezett vendéglátó egységek veszik át falun és városon egyaránt. A jól felszerelt eszpresszókkal, zenés, táncos vendéglőkkel a művelődési otthonok már nem vehetik fel a versenyt.” A hogyan-ra válaszolni már sokkal nehezebb. A szórakozás esztétikájáról ugyanis nálunk alig-alig esik szó. Ha igen, akkor is leginkább tiltó hangnemben. KEZDJÜK TALÁN AZ ALAPKÉRDÉSSEL: miért mennek el az emberek a zenés éttermekbe, eszpresszókba, bárokba? Enni, inni, közben beszélgetni, zenét hallgatni, udvarolni, táncolni, azaz néhány órára kikapcsolódni az otthoni és munkahelyi gondokból — kellemesen és derűsen kívánják eltölteni szabad idejüket. Tanulási és művelődési igényeik máshova — színházakba, hangversenyekre, művelődési házakba, múzeumokba, tárlatokra — vonzzák őket. A vendéglátóipar feladata tehát nem ezek helyettesítése, hanem csupán az emberek jogos szórakozási igényeinek a kielégítése. Persze, ha ennél valamivel többet is tudnak nyújtani, az egyáltalán nem baj. De az sem lehet „bűn”, ha csak derűsen szórakoztatni kívánják vendégeiket. Sajnos, a magyar szórakoztatóipar szolgáltatásai a legtöbb esetben gyenge színvonalúak és jellegtelenek. Pedig az árak ugyancsak borsosak. Az ok: országszerte kevés a jó zenész, táncos, énekes. (Két esztendeje még csak háromezer, ma pedig már hatezer zenész dolgozik a vendéglátó- iparban és más szórakozóhelyeken.) A vendég a pénzéért nem dilettánsok produkcióira kíváncsi, hanem nívós, szórakoztató zenére, műsorra tart igényt. Az ilyen azonban ritka, mint a fehér holló. Bizonyítja ezt az is, hogy az október elején tartott működési engedélyvizsgán o nyolcvankét jelentkező közül — akik mór egy esztendeje „dolgoztak” a vendéglátóiparban — több mint a fele nem ütötte meg a kívánt mértéket. MIT KIVAN A KÖZÖNSÉG? A zenekarok és énekesek mellett napjaink legdivatosabb szórakoztató műfaja a show. Szó szerinti fordításban látványosságot jelent. Tulajdonképpen a régebben oly népszerű revük sok színűbb és minibb változata. Sok színűbb, mert szinte valamennyi szórakoztató műfaj — kabaré, villámtréfa, ének, zene, tánc, artistaszám, paródia, sanzon, pantomim is „belefér”. Ugyanakkor nem igényel túlságosan nagy helyet, színházi színpadot, elég egy kisebb pódium, vagy akár a táncparkett is. Ez pedig döntő és meghatározó szempont, mivel szórakozóhelyeink nem a legtágasabbak. Alapszabály: jobban meg kell ismerni a szórakoztatóipar vagy más szóval, a közhasználatú művészet sajátos törvényeit. Erről rendeztek érdekes ankétot az elmúlt napokban Cegléden, a Róna Vendéglátó Vállalat kezdeményezésére, amelyen országos szervezetek képviselői is megjelentek s mondták el véleményüket A részvevők szinte kivétel nélkül hangsúlyozták: kevesebb „művészkedéssel”, de több mesterségbeli tudással kell megcsinálni ezeket a produkciókat — legyen az zene, tánc, kabaré. Az ízlésnevelés ugyanis nem jelentheti e művek és produkciók mellőzését, hanem azt, hogy ezen a területen is a legjobbat, a legszínvonalasabbat kell nyújtani a közönségnek. Ugyanakkor tudatosan törekedni kell új, hatásosabb szórakoztatási formák meghonosítására is. AZ UJ UTAK keresésében a Róna Vendéglátó Vállalat néhány érdekes „kezedeményezé- se érdemel figyelmet, amelyek célja: átmenetet teremteni a közönség számára a közhasználatú művészet és — a művészet között. A vállalat üzletpolitikájában a zenének fontos szerepe van. A jó műsor, a jó zene — jó üzlet is. (A korábbi évek tízezer forint zenefelár nyeresége ma már eléri az évi egymillió forintot!) És miközben jó muzsikával növelik forgalmukat, a vendéglátást nemes ügy szolgálatába állítják: színvonalas zeneszolgáltatással, igényes zenei rendezvényekkel fejlesztik a vendégek zenei ízlését. Ezért vezették be a dzsesszműsorok egészen speciális, látványos, szórakoztató formáját, a jamsessiont. A nyilvános dzsesszestek köny- nyű, kötetlen, szórakoztató jellege jobban magával ragadja a hallgatóságot, mintha koncert jellegű műsorokat adnának. A sokféle zenekar és hangszer, a különböző stílus- irányzatok egy esten való bemutatása, az élő muzsika Szövetkezetünk fertőtlenítő, rágcsáló- és rovarirtó melléküzeme eredményességi garanciával vállal patkány- és egérirtást, valamint mindenféle rovar irtását Kössön velünk éves karbantartási szerződést: megszűnnek a rágcsálók és rovarok okozta károk. Karbantartási szerződés esetén az élelmiszergazdaságban tevékenykedő gazdálkodó szerveknek jelentős árengedményt adunk. ■mtiitiiiiiiiinnp Dnmsodi Dózsa Mg. Tsz. Fertőtlenítő Üzeme rendkívül színes, érdekes látvány és zenei produkció. Mivel a dzsessz hallgatása zenei kultúráltságot kíván, a hagyományos, koncert jellegű műsorokba az új érdeklődők nehezen tudnának bekapcsolódni. Ezzel szemben a jamsession-ek kötetlen zenei impressziói megragadják a hallgatót, felkeltik érdeklődését a dzsessz iránt. S ha csupán ennyit sikerül ezeken a rendezvényeken elérni, akkor a vendéglátó vállalat már többet nyújtott, mint egyszerű szórakoztatást, hiszen a dzsesszmuzsikában a vendég már igazi zenei élményt kap és így fejlődik általános zenei műveltsége is. A JÖ MUZSIKA MELLETT az irodalmi rendezvények sem idegenek a vállalat műsorpoli- tikajától. Kezdetben csak irodalmi esteket patronált a Róna, finanszírozta és helyet biztosított megrendezésükhöz. Es a folytatás: a Berda- kocsma megnyitása. Az ok: a tréfáskedvű költő gyakran megfordult Cegléden és környékén, szerette a vidék furfangos ízű ételeit és kedvnövelő borait. Mindezt meg is énekelte a ceglédi paprikáról és szüretéről írt verseiben. A cél: itt is a vendéglátás és a kultúra kapcsolatát gazdagabb tartalommal telíteni. A Berda-kocsma, megnyitása óta, gyakorta színhelye különböző irodalmi rendezvényeknek. Járt már itt Baranyi Ferenc és Simon István s legutóbb Szendrö József színészköltő adott önálló estet. A gasztronómia dicséretét zengő verses műsorával nagy sikert aratott — telt ház előtt. É; minden jegy elkelt Zsol- nay Hédi sanzonestjén, Fónay Márta műsorán is. MINDEZ BIZONYÍT: így is-----színvonalas és tartalmas műsorokkal — lehet szórakoztatni az éttermek, vendéglátóipari szórakozóhelyek közönségét. Nemcsak a műdal és a beatzene az önfeledt szórakoztatás egyedül üdvözítő „receptje”. Természetesen hiba lenne azt állítani, hogy a jam-session-ek és az irodalmi rendezvények jelentik az egyedül követésre méltó példát. Szükség van a jó népi muzsikára csak úgy, mint a tánczenére, az önfeledt tréfálkozásra, a gunyoros csipkelődésre, a látványos táncbetétekre, artistaprodukciókra is. A lényeg: mindenből a legjobbat, a legszínvonalasabbat kell nyújtani a közönségnek, kevesebb „művészkedéssel”, de annál több mesterségbeli tudással. Prukner Pál Budapesti zenei hetek A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye a Zeneakadémián. Közreműködött: Irina Kolpakova, Simándy József és a Szvesnyikov-kórus, vezényelt Németh Gyula. Ünnepi tanácsülés Gödöllőn Tegnap délelőtt Gödöllőn ünnepi ülést rendezett a városi tanács a tanácsok megalakulásának húszesztendős évfordulója alkalmából. A tanácstagokat és a meghívott vendégeket dr. Vrascsák József, a városi tanács vb-titká- ra üdvözölte, majd dr. Galicz Tibor, a városi tanács vb-el- nöke mondott ünnepi megem- lékezőt. Ezt követően átnyújtotta az Elnöki Tanács oklevelét Czeczulics Istvánná, Csiba József, Gregonya Istvánná, Epres János, dr. Getvai József tanácstagoknak. Az ünnepséget követő baráti összejövetelen, amelyen Gregonya Istvánná. Gödöllő első tanácselnöke is jelen volt, dr. Nagy Sándor, a városi és dr. Benedek János, a járási párt- bizottság titkára, valamint Németh Alajos, a népfront városi titkára köszöntötte a megjelenteket. A kamerák mögött Választási lehetőség Hétfőn változatlanul szünet TÖRŐCSIK A LEVEGŐBEN — ÁRVIZES LESZ A HÉT A napokiban a Parlament gobelintermében tartott sajtó- tájékoztatóján Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese beszámolt az 1972-ben „belépő” második programról és az 1973-ban induló, immár nem kísérleti, hanem rendszeres színes adásokról. A második program létrejöttének legfőbb indoka: a közönség differenciálódó igénye. Magyarán: egyre többen vannak, akik például sportközvetítés helyett mást szeretnének nézni, mások a zenekari hangversenyeket nem kedvelik a televízióban, ismét másokat esetleg éppen egy tudományos témájú interjú hagy közömbösen, s ilyenkor nem tehetnek mást, minit azt, hogy otthagyják vagy kikapcsolják a készüléket. A második program legfőbb erénye, hogy a választás lehetőségét biztosítja. (Ezzel körülbelül az elkövetkezendő húsz évre a televízió bebiztosította a maga számára az állandó szidalmazási lehetőséget: ezt vagy azt a műsort miért pont emezzel párosították és nem amazzal.) Érdekes nemzetközi tapasztalat azonban, hogy a második program indulásával — a harmadik, negyedik vagy akár az ötödikkel még inkább — nem növekszik Koszorúeidorádó Különleges piaci nap volt tegnap. A ma is, a holnap is a virágárusoké. A halottak napján megtelnek a temetők emberekkel és virágokkal. Péntek, szombat és vasárnap délelőttje a kertészek erőpróbája Cegléden is. Talicskákkal, szekerekkel, vödrökkel és kerékpárokkal indulnak a bevásárlók és virágeldorádóval térnek‘ haza. Balogh Mihályné nem panaszkodhat a mai napra, a vízben már csak néhány hervadó csokor búslakodik. — A törpe krizantém nem kell annyira, az embereknek, mint régen, túl olcsó. Bizony, inkább a drágábbat veszik, a Drablénak 20 forint szálja — mégis alig van belőle. Az örökzöld csokor ja 2 forint és majd a nyakamon marad. Akik a hét végén a temetőbe mennek, csak szép virágot visznek. Kádas Istvánná kertész Nyársapáiról jött — koszorúkkal. — Legalább 150-et adtam el, lelkem. Ilyenkor, tudja, nagyon viszik. Az én koszorúim persze szépek, gondosan csinálom őket. Elkelnek az utolsó darabig. Van moha — az a legolcsóbb — szívrózsa, és örökzöldek... Hogy mennyi virág kelt el a tegnapi piaci napon Cegléden? Sok-sok ezer; szálas, cserepes, virág, megszámlálhatatlan koszorú. Pontos adatunk nincs, csak annyi, hogy a többi árus a kertészeket okolta a rosz- szabb forgalomért. T. E. TÁG BARAKKGERENDÁK Hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásán, a táci Gorsiumban, befejeződött az idei feltárási év. Az ásatások során egyre látványosabban bontakozik ki a római kori település, Alsó- Pannonia hajdani vallási központjának képe. A Capitoliu mon a római katonai tábor barakkjainak újabb gerendáira bukkantak, a Capitólium keleti oldalán pedig új épület- csoportot fedeztek fel a régészek. Folytatták a IV—V. századbeli temető föltárását is. az az idő, amit a nézők a készülék előtt töltenek. A másik bejelentés, hogy hétfő változatlanul adásmentes nap marad. Egyedülálló magyar specialitás ez: sehol a világon, ahol kiépült a televíziózás, nem hagynak ilyen „szabadnapot”. Sok érv szól a hétfői adás mellett, például az, hogy sokan a televízió híradójából informálódnak a világ eseményeiről és hiányzik a hétfőn elmaradt híradó. Másrészt a televízió technikailag a műsor idejét úgy is eloszthatná, hogy a jelenlegi, mintegy ötven órát nem hat, hanem hét adásnapon sugározná. Ez tehát nem probléma. Törőcsik Mari mesélte a Kölyök című film forgatása után, amit Dunaújvárosban, a Vasműben vettek fel. Az egyik jelenet miatt órákig kellett kapaszkodni a tető egy vasgerendájába. Igaz, kifeszített ponyvával vigyáztak alatta, a felvétel végére mégis annyira kimerült idegileg, hogy félrevonult egy sarokba, és sírva fakadt. Egy öreg szakmunkás, aki végignézte a felvételeket, odament hozzá és ezt mondta: „Ne sírjon, Marika, ha magával ezek a filmesek így bánnak, jöjjön hozzánk dolgozni, én biztosítom, hogy nagyon rendes munkát kap majd nálunk.” _Mint a példa mutatja, Törőcsik Marival nemcsak mint színésznővel, hanem mint emberrel is, hamar megbarátkoznak a munkások. Most is így történt, amikor Fejes Endre Kék tiszta szerelem című írásából készült tévéfilmet forgatták, amit most november elején láthatnak majd a nézők. A felvételek az Elzett Gyárban készültek, ahol a statisztaként szereplő gyárbeli munkások és a gép mellett ügyeskedő — azt mondták: „valóban ügyesen csinálja” — Törőcsik Mari között hamar barátság szövődött. (Partnerei a filmben Latinovits Zoltán és Kállai Ferenc.) A hét című új televíziós folyóirat jóformán még meg sem született, máris sok vitára adott alkalmat. Nemcsak a nézők körében, hanem a televízióban is. Vannak, akik még mindig az első adást tartják a legjobbnak, vannak, akik a harmadikra esküsznek. A televízióban működik egy társadalmi tanácsadó testület is, amelynek tagjai a tévén kívülálló újságírók és egyéb szakemberek. Nemrégiben megvitatták A hét eddigi adásait, természetesen azonban olyan új javarlatokat még nem készítettek, amelyek bármiféle változtatást igényelnének, hiszen ideje sem volt még ennek a műsortípusnak, hogy kipróbálja lehetőségeit. Márványi György szerkesztőtől azt kérdeztük: milyen érdekességet kínál a közeljövőben A hét? — November 8-án este Fehérgyarmatról és Csenger- ről, a két árvíz sújtotta faluból jelentkezik A hét. Bizonyára sokan emlékeznek még a Tv jelenti egyik különkiadására, amelyben kizárólag árvízi ügyekről volt szó. Akkor ott sokan nem akarták vállalni az elköltözést. Most azt próbáljuk bemutatni: mi történt azóta, mit sikerült felépíteni, hogyan élnek, gondolkodnak azok az emberek, akik akkor szerepeltek a tv-ben. A műsort a stúdióban most is Vértessy Sándor vezeti, a helyszínen Balogh Mária és Horváth János lesz a riporter. B. U „Kékszakállú herceg vára“ A pécsi Bóbita bábegyüttes a „Kékszakállú herceg vára” című opera bábszínpadra állításával adózik Bartók Béla emlékének. Egyedülálló vállalkozás ez, hiszen sem Magyarországon, sem sehol másutt a világon nem mutatták még be bábszínpadon ezt az alkotást. A Bóbita műhelyében megkezdődtek az előkészítő munkák; Kós Lajos, az együttes vezetője, tervezi a koreográfiát, valamint a bábokat és a várat. A negyvenperces előadáson Székely Mihály és Palánkat Klára énekli a szerepeket — hanglemezről, s ennek megfelelően mozognak majd a bábok a színpadon. A „Kékszakállú herceg pára” az eddigi legszebb, egyszersmind a legnehezebb produkciója lesz a Bóbita együttesnek, hiszen bábelőadással teremtik meg az ének-zene, á mozgás és a jelzésrendszer bonyolult összhangját. Sajátos feladatokat kell hát megoldaniuk a szereplőknek. A bemutató előadásra még a télen sor kerül a Bóbita pécsi színházában. Jövőre Bartók Béla másik halhatatlan művét, a „Fából faragott királyfit” padra az együttesi viszi szín-
