Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM íillA 80 FILLER 1970. NOVEMBER 27., PÉNTEK Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa csü­törtök reggel 9 órakor az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozá­sát A délelőtti ülés elnöke, Glanz Lászlóné, a felsőszölnö- ki általános iskola tanítónője, Vas megye küldötte először Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának adott szót. A délelőtti ülésen szó­lalt fel ifj. Bakk János, Bor­sod megyei küldött, Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter, Hingl József Csongrád megyei kül­dött, Niamin Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Jeszli Jánosné Veszprém me­gyei küldött. Ezután szünet következett, majd Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazga­tója vette át az ellnöki tisztet. Szünet után szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Bert Pearce, Nagy-Britannia Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, Friedrich Ébert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának tagja, Szekeres László, Szolnok megyei küldött és Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke, a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet elnöke, Hajdu-Bihar me­gyei küldött. Ebédszünet következett, majd Csáki István, a Szolnok me­gyei Pártbizottság első titkára elnökölt. Elsőnek Aczél György, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. A délutáni ülésen szólalt fel Herbert Mies, a Német Kommunista Párt alelnöke, Leif HaiVimer- stad, a Norvég Kommunista Párt titkárságának tagja, dr. Bihari Ottó Baranya megyei küldött, Hans Mahle, a Nyu­gat-berlini Szocialista Egy­ségpárt pártelnöksége irodájá­nak tagja, Agostino Novella, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Ezután szünet következett, amely után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökölt. A szünet után kapott szót Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Jöse Vitoriano, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tag­ja, Paul Nicolescu-Mizil, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának1 titkára, Vincenzo Pedini, a San Mari- nó-i Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja és Ignácio Gallego, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának és Titkárságának tag­ja. Gáspár Sándor felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Egyetértek a Központi Bi­zottság beszámolójával, a szer­vezeti szabályzat módosításá­val és a határozati javaslattal. A szakszervezetek egyetérte­nek a párt politikájával, azt magukénak is vallják. Egyet­értenek a szocializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszí­tésekkel, a tennivalókkal és készek annak megvalósításáért továbbra is minden erejükkel dolgozni. Jelenleg a szakszervezetek­nek a korábbiaknál lényegesen jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet tegyenek pártunk politikájának megvalósításáért. Az utóbbi években a szakszer­vezetek társadalmi befolyása, ereje és jelentősége gyors ütemben nőtt. A szakszerveze­ti mozgalom jogaival — ame­lyek a munkásosztály jogai — ma jobban tud élni és ez a tár­sadalmi viszonyokat szocialis­ta irányban erősíti. A szakszervezetek tevékeny­sége számára pártunk olyan politikai keresetet, olyan ked­vező feltételeket teremtett, amelyeknek hatása mind mé­lyebben és sokoldalúbban je­lentkezik. Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek helyé­ről és szerepéről, az ott dolgo­zó kommunisták munkájáról hozott határozatok pártunk ki­emelkedő döntései közé tar­toznak. • A párt irányítása a szakszervezetekben A szakszervezetek tevékeny­ségének további: javítása szo­rosan összefügg a párt politi­kájának következetes megva­lósításával. Nem független a pártszervek és a párttagok munkájától, a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalásuktól,. gyakorla­tuktól sem. A párt irányítá­sának és befolyásának erősö­dése a szakszervezetekben erő­síti társadalmunk vezető osztá­lyának, a munkásosztálynak a párthoz való kapcsolatát. Meg­érdemel ezért minden ráfordí­tott energiát. A szakszerveze­tek jelenlegi feladatait, mint eddig is, alapvetően a munkás­hatalom iránti elkötelezettség határozza meg. A dolgozók alapvető érdekei csak a mun­káshatalom révén valósulhat­nak meg és így mindaz, amit a szakszervezetek tesznek, csak ennek a fényében és szol­gálatában értékelhető. A magyar munkásosztály, történelmi hivatását teljesítve az utóbbi 25 évben élvezte a dolgozó parasztság támogatá­sát. Nagy céljaink megvalósí­tásáért folytatott küzdelmei­ben támogatták a munkásósz- tályt a különböző társadalmi rétegek és csoportok is. Ez tör­ténelmi tény, de tény az is — és ezzel senkinek az érdemét nem akarjuk kisebbíteni —, hogy a legnagyobb áldozatot a magyar munkásosztály hozta a szocializmus építéséért. A magyar munkásosztály számban gyarapodott, szakmai műveltségben nagyot fejlő­dött, a politikai hatalom gya­korlásának immár negyedszá­zados iskolájában tanulta és értette meg a politika és a gaz­dálkodás kis és nagy kérdéseit. Nincs kiváltsága, de felelős­ségérzete, cselekvőkészsége A modern proletariátus nagyszerű tudósára és tanítójára emlékezünk Megyei ünnepség Pácéien Engels Frigyes születésének 750. évfordulóján Tegnap délután 2 órakor bensőséges ünnepség színhe­lye volt az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának iskolája Pécelen. Engels Frigyes, a tu­dományos szocializmus, a marxista politikai gazdaság­tan és a dialektikus materia­lizmus pgyi'k lángeszű meg­alapító já, a munkásmozgalom egyik legnagyobb vezetője, Marx Károly barátja és har­costársa születésének 150. év­fordulóját ünnepelték. Az ünnepségen részt vett Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, Sófalvi Zoltánná, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága marxizmus—leninizmus egyetemének vezetője, dr. Adám Mihály, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Hajdú Ele­mér, a pártiskola igazgatója, a meghívott megyei vendégek, a pártiskola tanári kara, a hely­beli párt- és állami vezetők. Az ünnepséget Kukucska Jánosné, a pártiskola párt- szervezetének titkára nyitotta meg, majd Barinkai Oszkárné mondott ünnepi beszédet. A Pest megyei Pártbizottság tit­kára méltatta Engels érdeme­it, aki önmegismerésre és ön­tudatra nevelte a munkásosz­tályt és az ábrándozások he­lyére a tudományt állította. Az előadó felvázolta Engels Frigyes életútját, különösen hangsúlyozva Engels tanítá­sainak időszerűségét, Marx­szal való egységét.. A nagy érdeklődéssel foga­dott beszéd után ünnepi mű­sor következett. A Nemzeti Színház művészei verseket, dalokat adtak elő. Az ünnep­séget szervező pártiskola ér­tékes ajándékkal, Engels mű­veiből ajánló bibliográfiával lepte meg a részvevőket. Áz ünnepi beszéd ismerte­tésére lapunkban visszaté­rünk. mindig nagy és határtalan. Szocializmust építő társadal­munkban teljes a jogegyenlő­ség. Ez így helyes. Egyenlőek vagyunk, de nem vagyunk egyformák. Aki a közösség, a társadalom érdekében többet és nagyobbat alkot, az méltán érdemli ki a társadalom elis­merését is. Ez az elismerés a magyar munkásosztályt megil­leti. Elsősorban a munkásosz­tályé a felelősség az egész or­szágért, a szocialista építésért, a felemelkedésért, a jövőért. Szakszervezet és érdekvédelem A szakszervezetek érdekvé­delmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érdekeit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tu­datában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és ér­dekképviselet fejlesztése szo­cialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. Felismert tény, hogy a szo­cializmusban is létezik — bár nem antagonisztikus — érdek- ellentét, így szükség van arra, hogy a szakszervezetek képvi­seljék és védjék a dolgozók érdekeit. Az alapvető érdekek szocialista viszonyok között azonosak, de vannak, amelyek különböznek és ütköznek egy­mással. Sokrétűek és önma- guktól nem kerülnek összhang­ba. Ezzel, mint társadalmi rea­litással, számolni kell azért, hogy a Szocializmus építésének bonyolult munkája közben ke­vesebb hibát kövessünk el. A párt társadalmunk vezető ereje. Ez nem vitakérdés. Azonban sem Marx, sem Lenin nem mondotta sehol, hogy a munkásosztály forradalmi pártja mindent egymaga vé­gezzen el. A párt, ha kell, tud más szervek helyett is dolgoz­ni, de egyik szerve sem képes a párt helyett dolgozni. A pártnak az a hivatása, hogy a tudományos világnézet birto­kában, a társadalmi mozgás- törvények ismeretében meg­határozza a szocialista építő­munka fő vonásait és a fő fel­adatok végrehajtását irányítsa. A munkamegosztásban a párt nem „egy” szerv, hanem a ve­zető erő. A szakszervezeték, mint a dolgozók képviselői, intézmé - nyesen már régebben részt vesznek az államhatalmi és ál­lamigazgatási szervek munká­jában. Az\ együttműködés új formákkal bővült. Rendszeres­sé váltak a kormány és a SZOT vezetőinek a találkozá­sai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figye­lemre méltóak, és feltétlenül továbbfejleszthetők. Együttes megállapításaink, állásfoglalá­saink nagy jelentőségűek, mert egyesítik az erőket, ennek kö­vetkeztében a feladatok meg­valósításában a lehető legha­tékonyabb megoldásokat tud­juk elhatározni. Minden lehetőséget ki kell használni — mutatott rá ez­után Gáspár Sándor —, hogy erősítsük rendszerünk szocia­lista jellegét, hazánk gazda­sági erejét. Még jobban, mint eddig, társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink meg­valósítását. Csakis gazdasági terveink megvalósítása adhat reális alapot az életszínvonal növeléséhez. A társadalom , és az egyén Társadalmunk fejlődése és az egyének boldogulása nem­csak több, hanem jobb, lelki- ismeretesebb és tisztességesebb munkát követel meg minden­kitől. 1 Ebben a tekintetben is példát mutattak a munkások és a parasztok százezrei, lel­kes. tiszta szívből végzett munkájukkal. Tömegessé vált a szocialista munkaverseny, pártunk kongresszusa tiszte­letére. Most az a feladatunk, hogy a kongresszusi munkaverseny eredményeit is felhasználva továbblépjünk a dolgozók ter­melési aktivitásának fejlesz­tésében. A gazdaságirányítási rendszer és anyagi ösztönzési rendszerünk javítása -új lehe­tőségeket teremtett a szocia­lista munkaverseny számára. Ezekkel még nem éltünk elég­gé. Ez a fogyatékosság egy­aránt bírálata a szakszerveze­ti és a gazdasági munkának. Ugyanis semmiféle ösztönzési rendszer nem pótolhatja, csak segítheti a tudatáé cselekvést. E területen munkánk fogyaté­kosságait ismerjük. Ezért a szakszervezetek véleménye szerint ismét össze kell hívni a szocialista brigádvezetők ta­nácskozását. A mozgalom leg­jobbjaival közösen kell ki­dolgoznunk, hogy milyen újabb lépéseket tegyünk a dol­gozók termelési aktivitásának, a szocialista munkaverseny­nek fejlesztéséért. Pártunk életszínvonal-politi­kájának elvei és gyakorlata ismertek. A szocialista elosz­tási elvek alkalmazásának út­ján, a már elfogadott ötéves terv keretein belül lehet és kell előbbre lépnünk. A ren­delkezésre álló összegeket a korábbinál igazságosabban, el­veinknek megfelelőbben kell elosztanunk. Árra kell töre­kednünk, hogy már az elkép­zelések kidolgozásakor ismer­jük meg a rétegek helyzetét, hogy ki tudjuk küszöbölni a nem várt vagy nem kívánatos hatásokat. Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem tet­ték teljesen magukévá a bé­rek, a jövedelmek munka sze­rinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még min­dig szimpatikusabb az egyen- lősdi, bármilyen igazságtalan is az. Hatásosabban kell fel­lépnünk az egyenlősdi ellen, az igazságos differenciálás vé­delmében. Az is befolyásolja a szocialista elosztást, h,ogy ösz­tönzési rendszerünk zömében csak a kollektívát ösztönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hi­ányt pótolnunk kell, mert az anyagi ösztönzés csak akkor fogja igazán szolgálni gazda­sági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az, egyének­re is. Árpolitikánk Ugyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az árpo­(Folytctás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom