Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

\ 4 «n MEcrr.t 1970. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) — Engedjék meg'— mon­dotta befejezésül —, hogy még egyszer üdvözöljük önöket, sok sikert kívánjunk kong­resszusuknak, és biztosítsuk önöket nemzetközi szolidari­tástól áthatott érzelmeinkről. Ezután ebédszünet követ­kezett. Ebédszünet után Tóth Fe­renc üzemi párttitkár elnök­letével folytatta tanácskozását a kongresszus. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde Tisztelt kongresszus! A Közponlti Bizottság be­számolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyo­matékkai fejti ki pártunk ál­láspontját -a nemzetközi (gaz­dasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés vain a szocializ­mus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egy­mással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk terme­lőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymérté­kű fejlesztésével realizálód­hat. Ez persze, nem minden, ami szükséges a szocializ­mushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik fel­tétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok extenzív forrásainak - fogytával a fej­lődésnek egyre inkább forrá­sa lesz a nemzetközi gazda­sági együttműködés. Ponto­san ez a helyzet most ha­zánkban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles terüle­ten közelíteni akarunk a vi­lág legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink kon­centráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemze­tek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. . Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján," képessé kell , válnunk arra, hogy a műszáki-technikai fej­lődés folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont nuég kisebb a rangja a kelle­ténél. A versenyképesség azt követeld, hogy a tudományos kutatásból gyorsan legyen késztermék. A beruházások futamideje rövid legyen az üzembe helyezésig. _Végül a szocializmus elvé­ből természetszerűen követ­kezik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaság­ban a nemzetköziség tenden­ciájának, hogy jobban gaz­dálkodhassunk az emberi munkával és az .anyagi ja­vakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Sem a gazdasági hatékony­ságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán, a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy szé­les társadalmi érdekrendszer­nek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törek­szünk, hogy a nemzetközi gaz­dasági együttműködés fejlődé­se egyszerre legyen államér­dek és vállalati érdek. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati" tevékenység összessé­gében jól beilleszkedik az ál­lamérdekbe, a népgazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatásával tehát jól szolgál­hatjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. A termelés és a kereskedelem kapcsolata Nyers Rezső ezután a ter­melés és a kereskedelem kap­csolatáról beszélt. A termelés és a külkereskedelem szerve­zeti integrálásának különböző formái szintén pozitív ered­ményt hoztak. De az már nem lenne ésszerű, ha általánosan alkalmaznánk az egyesítést, a szakosított külkereskedelemre szükség lesz a jövőben is. Egy ideig tartózkodnunk kell a külkereskedelemben nagyobb szervezeti változásoktól, majd később ismét teret kaphat az exportjog ésszerű kiterjeszté­se ott, ahol az társadalmilag indokolt. A szocializmus teljes felépí­tésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazda­ságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés di­namikus fejlesztésére irányul­jon, mégpedig minden ország­gal, amellyel a kölcsönös ér­dekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunió­val, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi test­véri országgal. Az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést, annak rendszerét is, módsze­rét is, gyakorlatát is. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik öt­éves terv -időszakában is jel­lemzője lesz a külkereskedel­mi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növeke­désének ütemét. Minden egy százaléknyi nemzeti jövede­lemnövekedés összekapcsoló­dik legalább 1,5 százaléknyi külkereskedelmi forgalom­emelkedéssel. öt évi távlatban a külkereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedésével szá­molunk. A terv szerint az át­lagosnál nagyobb ütemben, 47—48 százalékkal növekszik kereskedelmünk a KGST-or- szágokkal. A továbbiakban a KGST- országokkal kialakult kétolda­lú és sokoldalú termelési koo­perációkról beszélt, kiemelve azok nagy jelentőségét, majd a nemzetközi pénz- és hitel- lehetőségek felhasználásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és a tőkés világbeli ügyfeleinknek. Lehetőségeinkhez képest dol­lárhitelek nyújtásával segítjük a magyar gépexport bővítését a világpiacon. Nyers Rezső ez­után az úgynevezett láthatatlan export: az idegenforgalom és a tranzittevékenység fejlesztésé­ről beszélt, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy a KGST XXIII. ülés­szaka 1969 áprilisában magáé­vá tette az integráció eszméjét I és megindulhatott a megvaló­sítás tervének kidolgozása. Ép- I pen mert nagyon nagy kérdés- I ről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendű­nek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt vall­juk. A programkészítés napjaink­ban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az eddigi együtt­működés folytatódik, a kétol­dalú kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. De per­sze az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. Mit soroljunk az integráció célrendszerébe? A célok ösz- szessége magában foglalja azt, hogy utat nyissunk minden tagországban a gazdasági ha­tékonyság gyorsabb növelésé­nek, hogy nemzetközivé tegyük a termelési kooperációt, hogy sokoldalúan szakosítsuk a kulcsiparágakat, hogy a közös igények alapján fejlesszük a termelés nyersanyag- és ener­giabázisát, hogy bővítsük és fo­lyamatossá tegyük a fogyasz­tási cikkek egymás közötti cse­réjét. Az integráció eszközrendszere Milyen legyen az integráció eszközrendszere? Elvileg tisz­tázott, hogy az eszközrendszer­ben három dolgot kell szerve­sen összekapcsolni: az országok közti gazdaságpolitikai konzul­tációt, a népgazdasági tervek egyeztetését és a sokoldalú köz- gazdasági szabályok, szabályo­zók rendszerét. Nem tisztázott még a három tényező össze­függése és helyes szerepmeg­osztása. Lényeges előrelépés mutat­kozik a rendszeres gazdaság­politikai konzultációk kérdésé­ben. Szintén érdemi haladás mu­tatkozik a népgazdasági terv­egyeztetés fejlesztésében. Eszerint minden tagország ez­után is maga dolgozza ki, és saját hatáskörében hagyja1 jó­vá népgazdasági tervét, vi­szont időben kerül sor érdem­leges nemzetközi egyeztetésre. Uj vonása lesz ennek a mun­kának az is, hogy a hosszú tá­vú fejlesztési kérdésekben nem öt évre szólóan, hanem 10—15 éves perspektívában egyeztetjük majd terveinket. Nagyon fontos dolgok tekint­hetők tehát már tisztázottnak. De nagyon fontos dolgok. szerepelnek még a nem kel­lően tisztázott kérdések listá­ján. További tisztázást igényel a sokoldalú közgazdasági sza­bályozórendszer jövőbeni sze­repe, . így az árrendszer, a hi­telrendszer, a valutáris rend­szer funkciója, valamint a ke­reskedelmi módszerek és a va­lutakonvertibilitás lehetősége. Közös választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy lehetsé­ges-e, és ha igen, miképpen történhet a mai nemzeti pia­cok fokozatos és részleges egy- befonódása. Meg kell talál­nunk a közös választ arra, hogy jól működhet-e a nem­zetközi tervegyeztetés, haté­kony lész-e a termelési koope­ráció akkor, ha a tagországok belső gazdaságában és külke­reskedelmében különböző ma­rad a gazdasági kalkuláció el­ve, a jövedelmezőség számí­tása és a pénz szerepe. Vizs­gálatot érdemel az is, hogyan tehetjük vonzóvá külső orszá­gok számára a KGST-hez való csatlakozást, vagy társulást olyan esetben, amikor ebben az érdekek végső fokon egybe­esnek. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció, ez a szövekezett szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz. Korunk egyik jellegzetes vo­nása, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok között is fejlődnek. A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok foko­zatosan kiterjednek az együtt­működés más formáira. így a természeti kincsek együttmű­ködéssel történő kiaknázásá­ra. közös tudományos kutatás folytatására, a licenckareske- delem kifejlesztésére, a gép­gyártási kooperációra és spe- dalizációra. továbbá a ka­pitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulá­sok létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem je­lentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyo­mányos készárucsere, '11 ha­nem a 'tudományos és terme­lési kooperáció közvetlen fo­lyománya. . Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kell. Ha kereskedelmünket bőví­teni és javítani akarjuk a vi­lágpiacon, akkor képesnek kell • lennünk arra, hogy al­kalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan válto­zó áruszerkezetéhez. Hazánk szempontjából a tő'késországokkal való mun­kamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb tech­nikát számos iparágban a fej­lett tőkésországoklból kell (biztosítanunk. Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkrimi­nációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Emellett arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevé­kenységéhez megfelelő állam­közi kereteket biztosítsunk. Kereskedelempolitikai tö­rekvéseinket ismertetve szűk-1 ségesnek tartotta, hogy a GATT-ba való bekapcsolódá­sunkkal is segítsük a világke­reskedelem ésszerűen. szabá­lyozott rendjének mielőbbi megvalósulását, s hogy érde­keinknek megfelelően fej­lesszük gazdasági kapcsola­tainkat a Közös Piac tagorszá­gaival, valamint azokkal az országokkal, melyek az EF- TÁ-ban tömörülnek. A Közös Piac és a magyar agrárexport helyzete A Közös Piaccal kapcsolat­ban a felszólaló elmondotta, hogy annak kialakuló rendje közelről érinti hazánk érde­keit, különösen agrárexpor­tunkat veszélyezteti. Problé­máinkat elsősorban a tagor­szágokkal igyekszünk rendez­ni, bizonyos kérdésekben emellett még a Közös Piac in­tegrált szerveivel is tárgya­lunk, főleg a magyar mező- gazdasági export hátrányos helyzetének megszüntetése céljából. Ezen a téren a Kö­zös Piac részéről jelenleg nem tapasztalunk olyan tár­gyalási és megállapodási készséget, amely beleillene az európai gazdasági együttmű­ködés kibontakozásának ké­pébe. A jövőben végül is két tartós európai integrációval számolhatunk: a KGST-vel és a Közös Piaccal. Magyarország és a harma­dik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlőd­nek és sokoldalúbbá válnak. A fejlődő országokból Ma­gyarország a műszaki tudo­mányos együttműködés kere­tében az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt foga­dott. Jelenleg több mint 500 egyetemi és főiskolai hallga­tó képzéséről gondoskodunk. Erre a feladatra is érvé­nyes kongresszusunknak az a tézise, hogy az eddigi irány­ban, de jobban kell dolgoz­nunk. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működéssel kapcsolatos poli­tikánk összhangban van és összhangban lesz ezután en­nek a kongresszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól, hogy „tovább a lenini úton!”. Nyers Rezső nagy tapssal fo­gadott beszéde után Orosz Fe­renc, Szabolcs-Szatmár me­gyei küldött szólalt fel, majd Andreasz Fantisz lépett a mik­rofonhoz. Andreasz Fantisz felszólalása Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjá­nak főtitkárhelyettese méltat­ta az MSZMP munkáját, amely utat nyit a legmaga­sabb rendű, a legigazságosabb és legtökéletesebb társadalmi rendszer felépítéséhez, majd pártja harcairól szólt. A közel-tkeleti válság óta az imperialisták fokozott figyel­met fordítanak Ciprusra. Az amerikai imperialisták — mondotta — tranzitállomások­ként használják a Cipruson levő „szuverén” brit támasz­pontokat az Izraelnek küldött Phantom típusú harci repülő­gépek számára. — Pártunk és népünk ösz- szes antiimperialista, hazafias erői, csakúgy, mint a kor­mány, határozottan elítélik az imperial isták n alt ezt az eljá­rását, és követelik a brit tá­maszpontok felszámolását. Ab­ban, hogy Ciprus mind ez ideig megmenekült a kataszt­rófa veszélyétől, s hogy az im­perialistáknak nem sikerült még magasabbra lobbantam a háború lángját a Közel-Kele­ten, a legdöntőbb tényező a szovjet flotta jelenléte a Földközi-tengeren, valamint a Szovjetunió erőteljes és szi­gorú figyelmeztetése, hogy nem marad közömbös a Kö­zel-Keleten folytatott imperia­lista tevékenység esetén. Ezután Bencsik István, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólalt feL Bencsik István felszólalása A Hazafias Népfront — amelynek képviseletében i,tt jelen vagyok — nagy megtisz­teltetésként és hivatása lé­nyegeként vállalja a megálla­pítást, hogy „a párt szövetsé­gi politikája a Hazafias Nép­front-mozgalom keretében va­lósul meg”. Ezután utalt arra, hogy a szövetségi politika, a nép ösz- szefogása képezte alapját ed­digi nagy eredményeinknek is, hozzájárult az 1956-os ihélypont után a munkáshata­lom megszilárdításához, majd később a szocialista mező- gazdaság felépítéséhez, és nagy szerépe volt a gazda­ságirányítási rendszer reform­jának bevezetésében, megva­lósításában is. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a párt szö­vetségi politikája egész né­pünk megelégedését vívta ki. Felszólalásában ezután tár­sadalmunk egyes rétegeinek helyzetével, egymással való viszonyával foglalkozott. Befejezésül arról beszélt, hogy a tanácsok hatásköré­nek bővülésével a lakosságot érintő mind több kérdés dől el helyben, és a döntések előtt hagy jelentősége lesz a nép­front-tanácskozásoknak. Ivan Hansen, a Dán Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja üdvözölte ezután a kongresszust. Ivan Hansen felszólalása — Dániában céltudatosan dolgozunk a népi erők össze­fogásán, elsősorban azért, hogy megszabadítsuk Dániát a NA­TO befolyásától, hogy meg­akadályozzuk az ország csat­lakozását ahhoz az európai Közös Piachoz, amely gazda­ságilag aláásná a dán ipart és mezőgazdaságot. — Részvételünk — mondot­ta a továbbiakban — az im­perialista háborús erők ellen vívott közös nemzetközi harc­ban figyelemre méltó eredmé­nyeket hozott, különösen, ami a hős vietnami nép iránti szó-1 lidaritási mozgalmat illeti. Keres Emil budapesti kül­dött szólalt fel ezután, majd Taisto Sinisalo, a Finn Kom­munista Párt alelnöke üdvö­zölte a kongresszust. Taisto Sinisalo felszólalása — A magyar nép út ja a szo­cializmus felé — mondotta —, ma az egyik meggyőző és lel­kesítő példa az egész világ kommunista mozgalma szá­mára. A szocialista népek kö­zössége — melynek egyik tag­ja Magyarország — Európa és az egész világ nép^i békéjé­nek és biztonságának garan­ciája. A szocializmus, a nemzetkö­zi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozga­lom együttes harca jelentős eredményekkel jár. A harc kiszélesedett és erősödött, an­nak nyomán, hogy az elmúlt évben Moszkvában jóváhagy­ták a közös harc irányvona­lát. — Finnországban' mind na­gyobb néptömegek vesznek részt a békéért folytatott harcban. Ma már népünk je­lentős többsége elfogadja azt a külpolitikai irányvonalai; ^melyet a kommunisták kö­vetkezetesen képviselnek. Végül rámutatott, hogy párt­jaink között testvériek a kap­csolatok. Ezután szünet következett. A szünet utáni felszólalások­ra holnapi számunkban visz- szatérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom