Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
»iix.vri uraiTh 2 a.vM§Jf ,970. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Folytatja munkajat az MSZMP X. kongresszusa Walter Wachs felszólalása Dr. Molnár Frigyes előterjesztése magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk' nagy többsége a párttal együtt vállalja fezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzőnk, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgaló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bősé-r ges forrása a szocialista demokrácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Javaslom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt. a politikái vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósítani. Biszku Béla nagy tapssal fogadott szavai után Horváth Gyula Zala megyei, Herczeg Károly Fejér megyei, Uhrin Vendel Tolna megyei küldött felszólalása következett. Ezután Walter Wachs lépett a szónoki emelvényre. országokat, a szocialista társadalmi rendet 1 alkalmatlannak, a kapitalizmussal szemben alulmaradottnak minősítsék. — Az idén májusban megtartott XXI. kongresszusunkon pontot tettünk a pártunkban évek óta folyó vitákra, véleménykülönbségekre, amelyek akadályozták munkánkat, gyengítettek, megosztottak bennünket. Ez a konszolidáció azóta folytatódott. Walter Wachs felszólalása után Kamenitzkí Antal Heves megyei küldött kapott szót, majd dr. Molnár Frigyes, a Mahdátumvizsgáló Bizottság elnöke, terjesztette elő a bizottság jelentését. (Folytatás az 1. oldalról.) A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok leg jobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulgat ki a vezetés és a tagság, a párt és a pártonkívüli dolgozók között. A pártban olyan szervezett, állandó belső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés különféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti' a párttagságnak és a pártonkívülieknek, másrészt a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók többségének véleményét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetéshez. Ennek az állandó, kétirányú mozgásnak, mondhatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem szabad lelassulnia, vagy szünetelnie. Ugyanilyen hiba volna, ha a párttagok és a pártonkívüli dolgozók észrevételeit, véleményét a valóságot nem pontosan tükrözve közvetítenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vágyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt megvalósultnak hisszük. Hogy ezt elkerüljük, a legfőbb biztosíték a demokratizmus fejlesztése. Úgy véljük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjának a legfontosabb formáit, módszereit már kiépítettük, csak tovább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejlesztésén, színvonalának emelésén. Nagyon fontos a vezető kiválasztása , A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésében. Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szemben, még akikor is, ha pillanatnyilag népszerűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésben az igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. Ugyanakkor megoldásra váró feladatunk, hogy tanult, közéleti tapasztalattal felvértezett munkásokat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető testületekbe. Hasonlóan gondot okoz a vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társadalmi posztokon, méghozzá oly módon, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó vezető közéleti megbecsülése is megmaradjon. A vezetők cseréjének többsége — ha jól dolgozunk — nem lehet elsősorban csak leváltás. A cserének az egyén fejlődését is kell szolgálnia. S további külön megbecsülést érdemelnek azok, akik életkoruk, egészségi állapotuk miatt válnak meg munkakörüktől. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az a jól dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgában egyenrangú vezetők nevelődnek. Talán első hallásra furcsa, még is igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazán eredményesen, I akik megteremtik önmaguk I pótolhatóságának feltétételt. . Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politikai kérdés. A vezetés feladatai annyira bonyolulttá váltak, hogy már nem elegendő egyetlen helyettest kijelölni. Minden vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy bármi történjék is vele. a munka zökkenő nélkül folyjék tovább. A szocialista építőmunka egyetlen területének sorsa sem függhet egyetlen ember előléptetéséitől, felmentésétől. Erről azért is beszélni kell. mert még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitatkozni is merészel velük, Vagy ! ellentmond nekik. Fontos tanulság, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez olyan rátermett vezetőkre van szükség, akik jól képviselik a munkásosztály ügyét, akik felfelé is vitába mernek szállni, s egyben „oldalt” és „lefelé” maximális türelmet tanúsítanak. A kongresszust megelőző tanácskozásokon és itt a kongresszuson is, bírálat érte politikánk végrehajtását. Ha helyes a politika —márpedig erről elismerően szóltak —, minden, a végrehajtásod, a vezetőkön múlik. A Központi Bizottságtói az alapszerve- zetekig biztosítanunk kell. hogy politikánkat értő és annak végrehajtását megvalósítani képes vezetők dolgozzanak. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztáséiban is jobban toedi igazodni a demokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy valakinek a kinevezése vagy leváltása előtt figyelembe kell venni a közvetlen munkatársiak, a beosztottak Véleményét. Sajnos, gyakran tapasztaljuk, hogy a felsőbb szervek egy-agy vezetőről kialakult jellem zése nem mindig esik egybe a munka tényleges eredményeivel és a közvetlen munkatársak véleményével. Von egy közmondás: „lakva ismerni meg egymást”. Ez így is helyes: „munka közben ismerni meg egymást”. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok beszélni: a vezetői posztra állított embereknék a rájuk bízott hatalomhoz való viszonyáról. Vannak jól képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámorosódnak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bízott ügyet is és önmagukat is. A kádermurtka demokratizmusa, amely szerves része a pártde- mokráciának, elősegíti, hogy iobban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatalmi posztokra. Egy vezetőnek úgy kell a munkásosztálytól, a néptől kapott hatalmára tekintenie, mint a gyógyszerre, ami túlzottan használva pusztító méregként hat. Az a jó vezető, aki inkább óvakodik tőle, mint hogy szeretné, aki immunis a mellékhatásokkal és veszélyekkel szemben, amelyek még a legkisebb hatalommal is együtt járnak. Természetesen nem a vezetői hivatás teljesítéséhez nélkülözhetetlen határozottságtól és erélytől kell óvakodni. Senkinek sem kell attól tartania, hogy a hatalommal való visz- szaéléssel gyanúsítják, ha erélyesen és határozottan fellép a jó ügy védelmében. A munkáshatalmat a saját hatalommal összetéveszteni, közérdekre hivatkozva személyes érdekekben eljárni vagy fordítva: a hatalommal nem élni a köz érdekében — egyaránt vétkes dolog. S itt tesszük azt is szóvá. hogy az erélyt nem a hang- magasság fejezi ki, hogy a durvaság és a kiméletlenség nem egyszerűen a modor kérdése. Az emberi érintkezésben a kulturált és figyelmes magatartás a vezetőknél még inkább kötelező, mint bárki másnál. A m:ggyoző érveléshez alapos képzettségre van szükség Tisztelt kongresszus! Gyakran esik szó arról, hogy meg nem mindenütt és nem a part által kívánatosnak tartott i mértékben honosodtak meg a 1 vezetés demokratikus módszerei. Vajon nem akarásról, tudatos ellenkezésről van-e szó? Valószínűleg ilyen is akad. Mégsem ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük,' demokratikus módszerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolga tással. Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni, és meggyőző érveléssel, bizonyítással el is tudják fogadtatni a munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos felkészültségre, képzettségre van szükség. Minden tekintetben ismerni kell a munkaterületet és a feladatot. A szakszerűség, a hozzáértés és a demokratikus vezetési módszer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, szerves egységet kell hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a demokratikus vezetési módszer, ott a vezetők vagy politikailag, vagy szakmailag, vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és po • litikaiiag jó) felkészült, kulturált, rátermett vezetők viszont nemcsak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is, és nem esnek kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogadják el. A demokratikus vezetési módszerek bővítése nem menlevél a felelősség vállalása alól, nem lehet az opportunista laza vezetés takarója. Fegyelem, felelősségvállalás, erély politikánk végrehajtásában, pártdemokrácia, szocialista demokrácia — társadalmi és állami életünkben — ösz- szetartozó, egymást kiegészítő fogalmak. Ezt a szellemet kell meghonosítani mindenütt, hogy a lenini vezetési módszerek jobban érvényesüljenek. Tisztelt kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalataikat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe Van abban, hogy mai gaz- I daságirányítási rendszerünket a társadalom túlnyomó többsége helyesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, a felelős vezetők önállóságát, kibővítette döntési hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kibontakozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csak munkatársaikra, a kollektívára, a dolgozókra támaszkodva, rájuk figyelve, javaslataikat meghallgatva és mérlegelve hozhatnak helyes döntéseket. Ha bárhol passzivitást tapasztalunk, nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban is keresni a hibát A gazdaságirányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvényszerűségek meghatározó jelentőségűek, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgoznak. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy ezek1 a gazdasági törvényszerűségek a szocialista népgazdaságot, a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű feladat az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. Az üzemi demokrácia érvényesülésének alapja és kiindulópontja pedig az üzemi pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a pártdemokrácia mind teljesebben érvényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. Minél több dolgozó embert bevonni az állam ügyeinek intézésébe Tisztelt elvtársak! Amint már bevezetőben említettem, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia között szerves az összefüggés, a Kölcsönhatás, A szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a proletárdiktatúrával, és úgy képzelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletárdiktatúrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyamatában „átveszi”, „helyettesíti” a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak, akik jobboldali, revizionista nézeteket képviselve ilyen szemléletnek engednek teret, s a szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldali nézetek is, amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocialista demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a proletárállam és az osztálypolitika védelmére hivatkozva elíenzik a szo- ciaista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése, hogy „vagy proletár- diktatúra vagy szocialista demokrácia”, akár jobboldali, akár „baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárdiktatúra erősítését, továbbfejlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évek elején csorbát szenvedett a szocialista demokrácia, legyengült, veszélybe került rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezután az állami munkával összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek, a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és megfelelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dolgozó embert bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe. Kűtatjuk azt is, hogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményesebben \a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló bürokrácia ellen. A bürokrácia elleni harcot itt szélesebb értelemben kell felfognunk, mert a bürokrácia, sajnos nemcsak állami, hanem társadalmi szerveknél is létezik, sőt újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelentések nem bizonyultak és sohasem" bizonyulnak elegendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csökkentésének, az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az .államapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlatban azonban jelentősebb létszámcsökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná állami szerveink munkáját. Kidolgozás alatt áll az államigazgatási munka fejlesztése, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellenőrzés megjavítása az állami munkában. Mindezekkel a feladatokkal körültekintéssel és gondossággal szükséges foglalkoznunk, mert fontos összetevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Amint a beszámoló hangsúlyozta: dolgozó népünk állama, a Magyar Népköztársaság betölti hivatását. De azt is tudjuk, hogy milyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékonyságának • fejlesztésében. Ügy véljük, hogy ez a fejlesztés nem egyik évről a másikra megy végbe, s itt sokszorosan érvényesül az a közmondás, hogy „hétszer mérd le, egyszer vágd te”. Tisztelt kongresszus! Ügy gondolom, az elmondottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szocialista• demokrácia továbbfejlesztésének problémáival. • Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el Walter Wachs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára elöljáróban az osztrák testvérpárt üdvözletét tolmácsolta. Majd kiemelte: — Mi, osztrák kommunisták, nagy figyelemmel kísérjük a szocialista gazdaság építésében, a szocialista demokrácia kibontakozásában és a dolgozó nép életszínvonalának emelésében elért eredményeiket. Sikereik nagy segítséget jelentenek harcunkban, amelyet mi, osztrák kommunisták folytatunk a kapitalista tömegkommunikációs esziközök hazugságáradata ellen, amelyek minden alkalmat megragadnak, hogy a szocialista népeket és Pártunk Központi Bizottsága előzetes állásfoglalása alapján a X. kongresszusra 691 küldöttet választottak. A Központi Bizottság a küldötteken kívül — tanácskozási joggal — a kongresszusra 380 elvtársat hívott meg. A küldöttek közül 685-en jelentek meg, tehát a kongresszus határozatképes. A bizottság megállapította, hogy a kongresszus küldöttei között képviselve van társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege: a munkások és a parasztok mellett a szellemi élet. a kultúra, a tudomány, a művészet területén dolgozók; veteránok, gazdasági, állami, párt- és tömegszervezeti vezetők. A küldöttek 76.8 százaléka férfi, 23.2 százaléka nő. A nők képviselete megközelíti a párttagságon belüli arányukat. Eredeti foglalkozás szerinti megoszlás: az összes küldöttből munkás és paraszt 73,5 százalék, 'értelmiségi 20,3 százalék, alkalmazott 5.1 százalék, egyéb 1,1 százalék. Jelenlegi foglalkozás szerinti megoszlás: termelő munkában részvevő , fizikai dolgozó ,— üzemi munkás és ts.z-tag — 17.9 százalék; gazdasági vezető 12,5 százalék; szellemi dolgozó — tudós, mérnök, író, újságíró,, jogász, (Folytatás a 3. oldalon.)
