Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
Folytatja munkáját az MSZMP X. kongresszusa PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS'A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta i tanácskozását az Építők Rózsa | Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg, bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresz- szusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fék Biszku Béla beszéde Központi Bizottság 1969. novemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megköveteli a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban a tömegekkel való kapcsolat, fejlesztésében; az életkörülmények állandó kijavításában; megújulásra az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban; szilárdságra alapelveinkben; rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltifdatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot ny új tanaik. (Folytatás a 2. oldalon.) Tisztelt kongresszus, tisztelt küldött elvtársak! A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett jelentése sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival. Teljes mértékben egyetértve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez. A demokratizmus helyes irányú szocialista jellegű továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztálytartalmát, valamennyien egységesen, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelentése a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban osztálypoliti- I káruknak megfelelően a 1 szocialista demokrácia fő célja az, hogy tovább erősödjék általa á’ munkásosztály hatalma, az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkás- osztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőpontból szükséges megítélnünk a demokratizmus minden problémáját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a szocialista demokráciának. Biztosíték a pártdemokrácia A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó i tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőében vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthetett demokratikusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó paraszt, a földmunkás a nagybirtok bármely kérdésében, a város vagy a falu dolgaiban az ezt megelőző társadalmakban? Csak a szocializmus képes százak, ezrek és tízezrek; párttagok és pártonkívüliek; a tömegek alkotó részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztönzése a párt alapvető politikai feladatai közé tartó-« zik. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan aktív, a pártélet erőteljes politikai- társadalmi energiát sugároz. A kommunisták aktivitásának viszont nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. A néptömegek növekvő, alkotó részvétele a szocializmus építésében a párton belüli demokrácia és az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését,« szélesítését követeli. Ezért mi a demokratizmus sokoldalú fejlesztését a szocializmus építése törvényszerűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. Helytelen volna, ha a párt- demokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk, illetve elválasztanánk a szocializmus építésének általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Hazánkban a kibékíthetetlen osztályeílen- tétek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztálynélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek. Az előadó ezután arról beszélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így folytatta: — Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására. * Amint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könnyíti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellentmondásokat és helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára és annak segítségével az egész ország közvéleményére, általánosítja a tanulságokat és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan/ teljesebben a vezetéshez. Biszku elvtárs ezután a demokrácia és centralizmus ösz- szefüggéseiről beszélt. Kifejtette: —• A párton belüli demokratizmus elveszítené jelentőségét, ha nem szolgálna meghatározott konkrét célokat, így a párt politikájának kialakítását és leninista fejlesztését, a párt egységének, szervezettségének erősítését, a párt politikájának végrehajtását. Ami pedig a centralizmus demokratikus tartalmát illeti, elsősorban arra utalok, hogy nem csak a központi határozatokat és döntéseket kell a centralizmus fogalmába besorolni, hanem a helyi pártszervekét, sőt az alapszervezetek, vagy a helyi állami és társadalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunkban a demokratikus centralizmus egységes, összefüggő, egymásba kapcsolődó irányítási rendszert biztosít, amely a Központi Bizottságtól a helyi szervezetekig érvényesül, nélkülözhetetlen része és ösztönzője a helyi szervek öntevékenységének, a helyi kezdeményezések kibontakoztatásának, vagyis a politikai tevékenység demokratizmusának. Politikánkban szükség van állandóságra és megújulásra Tisztelt kongresszus! Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket támaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesítésével is növeljük szervezeteink cselekvőképességét, gyarapítsuk alkotóerejét. Ennek a folyamatnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Központi Bizottságot; elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. Így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a XIV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ,4f|A 80 FILLÉR 1970- NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK „Vigyék magukkal baráti üdvözletünket" A Norvég Kommunista Párt küldöttei a budai járásban Ünneplőbe öltözött úttörők, és KISZ-esek sorfala fogadta tegnap reggel a budakeszi általános iskola és gimnázium kapujában a X. pártkongresz- szus norvég vendégeit: Lei/ Hammerstadot, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját és Birger Bakkent, a központi bizottság tagját. A vörös szegfűcsokrokból, amelyekkel a kedves vendégeket köszöntötték, jutott a kíséretükben levő Cservenka Ferencnének, a Központi Bizottság tagjának, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának és Tusa Sándornénak, a Budai Járási Pártbizottság titkárának is. Az iskola tanulói nevében Kékedi Zoltán másodikos gimnazista, a tanári kar nevében pedig Szabó Gyula igazgató üdvözölte a vendégeket. Az iskola életéről, kilencesztendős működéséről szóló tájékoztatás után a norvég vendégek megtekintettek néhány tantermet. Első útjuk az általános iskola VII/B. osztályába vezetett, ahol a kislányok éppen a gépi varrás „mesterfogásaival” ismerkedtek a gyakorlati oktatás keretében. Fiú osztálytársaik ezalatt a fémműhelyben szorgoskodtak: kalapácsot készítettek. Még néhány búcsúszó az igazgatói irodában, néhány búcsúsor az úttörők csapatnaplójába, s a norvég testvérpárt képviselői — nyakukban az emlékbe kapott úttörő-nyakkendővel, kezükben az ajándék hímzett terítővei — Solymár felé folytatták útjukat. Itt a Pest megyei Műanyagipari Vállalat vezetői és dolgozói várták őket. Horváth Ferenc igazgató röviden tájékoztatta a vendégeket a vállalat működéséről, termelési profiljáról, gazdasági eredményeiről. A jövőről szólva elmondotta, hogy vállalatuk — amely az ország harmadik legnagyobb műanyag-feldolgozó üzeme — a műszaki, háztartási és divatcikkek mellett profiljába iktatja a műanyag csövek és összekötő idomok gyártását is. Ugyancsak itt kezdik meg — hazánkban elsőnek — szovjet alapanyagból a teflongyártást. Már eddig is sok dolga akadt a tolmácsnak, a java pedig még ezután következett Északi vendégeink számtalan kérdéssel fordultak a gyár vezetőihez. ' , Hogyan érvényesíthetik jogai- kát a dolgozók — sztrájk nélkül? Milyen a gyár munkásainak lakáshelyzete? Horváth Ferenc igazgató és Bozsér Géza mérnök, alapszer^ezeti titkár válaszait — mint mondották — nagyszerűen tudják hasznosítani otthon agitációs- propagandá munkájukban. A baráti hangulatú üzemlátogatásról a norvég vendégek magukkal vitték a PEMÜ dolgozóinak szívélyes, internacionalista üdvözletét — nyíri —
