Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

MEGYEI kKMíw 1910. NOVEMBER 14., SZOMBAT A morzétól a főfelügyelőségig 20 ÉV EREDMÉNYEI, A JÖVŐ TÁVLATAI Valamikor a postamesterség magánvállalkozás volt. A na­gyobb telep üléseken, főleg a városokban állami, úgyneve­zett kincstári postahivatalok működtek, a kisebb községek­ben azonban, mint például Tá- piogyörgyén vagy Monoron — postamestereit. — Valamikor? — Egészen 1948-ig, az álla­mosításukig. Nem volt megve­tendő dolog postamesternek lenni. Ahol például uradalom volt, karácsony táján bizony beállt a szekér az udvarra a hízott disznóval, jó pár öl fával, bur­gonyával, búzával. Sokszor a jövedelem szempontúból a pos­tamester felvette a versenyt a főjegyzővel. S emellett a taní­tó, az orvos, a pap, a gyógy­szerész, a postamester — ők számítottak a faluban értelmi­ségnek. 1942-ben Tápiógyör- gyén a postamesternő felvett hivatali kisegítőnek... — Érthető, ha valamikor postamester szeretett volna lenni.., — A vasúthoz vágytam min­dig. Nem töltöttem még be a tizennyolc évet, nem vettek fel. A tápiógyörgyei postamesternő igen. Havi 25 pengővel. Neki 500 pengő volt a havi jövedel­me ... Hogy világosabb legyen ez a „maszek” postamesterség, egy iparosmesterhez hasonlí­tanám. Segédeket — úgyneve­zett kiadókat — és inasokat — hivatali kisegítőket — vett fel. — Kisöpörte este a postát? — Azt azért nem kellett. Én „telefonos kisasszony” voltam, a huszonöt kapcsolásos távbe­szélő-központot kezeltem, és a táviratokat továbbítottam. A szöveget akkor még szalagos morzegéppel adtuk le. — Emlékszik még a morzé- ra? — Emlékszem, de 1944 óta nem morzéztam. Ma a távira­tot telefonon vagy telexen to­vábbítják ... Varró Imre, a monori pos­tahivatal vezetője, főfelügyelő, 1946-ban került Monorra, 1950 óta vezeti a postahivatalt, te­hát pontosan húsz éve. — A véletlen folytán Mono- ' ron is „telefonos kisasszony- j ként" kezdtem. 1946-ban mint- ! egy 50 telefon-előfizető volt Monoron. ma 310 van. És 80 igénylő. Kicsi az épület, több gép nem tér be. Mint mikor szép a cipő, csak éppen szorít. Valami közeli megoldáson tör­jük a fejünket... Az új posta­székház építése 1974—75-ben kezdődik. Automata telefon- központ lesz benne, Nagykáta, Dabas és még jó néhány köz­ség központja leszünk. — 1946, 1950... nem volt olyan rég. Egy kis túlzással: mintha csak tegnap lett vol­na... — Valóban, de hogy milyen messze vagyunk azoktól az időktől, bizonyítják a számok, a fejlődés adatai. A Monorról kiinduló távolsági telefonbe­szélgetések ma például tizen­háromszorosát, a felvett táv­iratok tízszeresét teszik ki az 1946. évinek. Akkor 14 postás volt Monoron, ma 51. A rádió­előfizetők száma 430-ról 3 ezer­re emelkedett. 1950-ben vette át a posta a hírlapterjesztést, akkor 560 előfizető volt, ma 6 ezer 178-an járatják a külön­böző lapokat. — Ne vegye rossz néven a kérdést: van egy postahivatal­vezető, vagy ahogy az öregek még most is nevezik, a posta­mester munkájának szépsége? — A postával minden ember szinte nap mint nap kapcso­latba kerül. Ügy dolgozni, ar­ra törekedni, hogy lehetőleg mindenki elégedett legyen, nem könnyű. De ha ez sikerül, vagy csak megközelíteni is si­kerül, őszinte örömöt okoz. Ér­teni kell ezt a szakmát, de legalább úgy szeretni is, ezek nélkül nem lehet dolgozni, csak rosszul. Márpedig Monoron jól csi­nálják. Legalábbis minden ere­jükkel a legjobbra töreksze­nek. Bizonyítja ezt az is, hogy az első kiváló hivatal kitünte­tést 1952-ben kapták meg, s azóta megkapták még három­szor, legutóbb tavaly. Deregán Gábor Figurális csillagszórók Figurális csiliagszórót ké­szít az idei karácsonyra a bó- lyi csillagszórógyártó üzem. Ez a baranyai kisüzem — a Bólyi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet gyáracskája —lát­ja el az egész országot csillag­szóróval. Az idén minden ed­diginél többet, 21—22 milliót gyártanak ebből a kedves ka­rácsony esti kellékből. Az üzem fiatal vegyésze, Maletics Miklós, minden ka­Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy A PEST-BÁCS-NÓGRÁD MEGYEI MÉH VÁLLALAT MONORI TELEPÉT, valamint a telep kezelésében levő NAGYKATAI ATVEVÖHELYET november 16-tól 30-ig leltározás miatt zárva tartjuk. A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19—21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtés­szerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. rácsonyra gondoskodik valami meglepetésről: tavaly került Eorgalomba először az illatos, az idén pedig a figurális csil- iagszóró. A különböző — csil­lag, kör, delta, perec stb. — alakú pálcikák dúsabb szikrá­zást, látványosabb fényhatást adnak, mint a hagyományos csillagszórók. Egy-egy színes tasakban három csillagszóró- figurát helyeznek el, és hozzá­juk ugyancsak három, égést tápláló minigyújtót mellékel­nek. Természetesen tovább folytatják a tavaly népszerűvé vált illatos csillagszórók gyár­tását is. A tömjén és különfé­le virágok illatát árasztó csil­lagszórókból hatmillió kerül forgalomba karácsonyra. A billentyűzet marad Nyolcéves vita végére tesz­nek pontot most az írógép bil­lentyűzetének beosztása körül érdekelt szervek. S meg is te­hetik ezt, mivel a pont meg­őrizte helyét a billentyűzet 37. karján. A Magyar Nyelvőr hasábjain 1962. elején megin­dult vita részvevői követelték, illetve ellenezték, hogy vezes­sük be a magyar nyelv sajá­tosságainak megfelelő reform­billentyűzetet a most haszná­latos helyett. A reformbillen­tyűzet lényege az, hogy a most használatos, nyelven­ként kisebb-nagyobb eltérést mutató, de közös eredetű to­rontói billentyűzetet olyannal váltsuk fel, amelyben a leg­könnyebben leüthető billen­tyűkre kerülnének a magyar nyelv gyakori betűi, például a folyton felbukkanó „a”, vi­szont a nálunk fehér holló­ként előforduló „Q” menjen egy periférikus helyre. A ma­gyar nyelvű szövegek leírását megkönnyítő változtatások mellett igen erős érvek szó­laltak meg a vitában amellett is, hogy vegyék figyelembe a magyar helyesírás igényeit, tekintve, hogy több hosszú magánhangzó hiánya megne­hezíti a kinyomtatásra szánt szövegek leírását, rontja a rö­vid és hosszú hangok megkü­lönböztetésének készségét. A vita nyomán megindult, és 4—5 évig tartó tárgyalások most egy, a magyar helyes­írásnak megfelelő elrendezésű billentyűzet kialakításával le­zárultak.. A 46-os billentyű­számú, és cikkünk elején lát­ható szabványt a Műszeripari Szabványosítási Központ fel­terjesztette a KGM-nek, s ha a minisztérium azt jóvá­hagyja, akkor 1970. december 31-étől már ezzel az elrende­zéssel veszi az írógépeket a MIGÉRT külföldi szállítóitól. (Különleges kereskedelmi, mű­szaki, tudományos szakigé­nyeknek megfelelően az 1., 7., 37., 44., 45., 46., 47. billentyűn körrel (o) jelzett betűk, írás­jelek mással helyettesíthe­tők.) Az új ágazati szabvánnyal kapcsolatban az érdekeltek közül beszélgettünk Kökény Sándorral, aki a Magyar Gyorsírók és Gépírók Orszá­gos Szövetségének képvisele­tében részt vett a szabvány kidolgozásában. Kökény Sán­dor elmondta, hogy a billen­tyűzet változása közel 400 000 főnyi adminisztrációs munka­körben, ügyvitelben dolgozót érint, de ez a gépen dolgozók­nak csak a fele: az írógép ma már szinte háztartási gép­nek is tekinthető, oly mérték­ben elterjedt — irodákban, otthonokban együttvéve — 800 000 személy használja rendszeresen. Rendkívül elő­nyös lett volna, ha sikerül szabvánnyá tenni a reform­billentyűzetet, mert a mostani elrendezés mellett, a magyar szövegek írásánál a betűk 35 százalékát kisujjal kénytelen leütni a gépíró. Azonban a gépek átbetűzése rendkívül nagy költséggel járna orszá­gos szinten, az új billentyű­zet betanulása a gyakorlott gépírók részéről, valamint az oktatás átszervezése az újak részére ugyancsak komoly ne­hézséget okozna. Azzal vi­szont jelentős helyesírási problémákat oldunk meg, hogy az 1. számú billentyűn megjelenik a hosszú kis ű, hogy a kettes és hatos billen­tyűn helyet foglal az ékezetes í és ó, az utolsó két karra ke­rülő q és w helyén. (Az űr­hajózás következtében hasz­nálatossá vált nagy Ü hosszú formája U-val és a ráütött idézőjellel oldható meg.) He­lyet kapott még a hosszú ú és a hajlított, úgynevezett végző zárójel is az új szabvá­nyon. A Balkantourist Budapesten A Népköztársaság útja 16. szám alatt megnyílt a Balkan­tourist bolgár idegenforgalmi bizottság budapesti kiren­deltsége. Az új tájékoztatási közpon­tot azért hozták létre, mert évről évre nagy ütemben nő a Bulgáriába utazó magyarok száma. Míg tavaly 42 ezer, az idén már 47 ezer magyar tu­rista látogatta meg a Fekete­tenger melletti országot. Ál­talában erősen fejlődik Bul­gária idegenforgalma: idén szeptember végéig 2 258 000, iatal, bolondos legény volt Pisti. Hiába figyelmeztették, hogy munkaidő alatt hagyjon fel szeleburdiságával. Akarata ellenére is újabb galibákat csinált. Han­gulata változékonyabb volt, mint a tavaszi időjárás. Mégsem haragudott rá senki sem az üzemben. Büszke volt arra, hogy anyagmozgató. Amint mondani szokta: „Nélkülem leáll az üzem.” Ö látta el a szerelőszalagokat. Ha va­lahol valamire szükség volt, csak az ő közve­títésével juthattak hozzá. Slezák Géza éppen egy mérőműszer minta- példányán dolgozott, helyesebben csak dolgoz­gatott volna. Ugyanis — és ez eddig nem for­dult elő Pistivel, munkakezdés után másfél órával nem volt a helyén. Nélküle pedig nem jutott Slezák a csévéhez, ami szükséges a mérőműszerhez. Dél felé járt az idő, Slezák egyre idegesebb lett, mert világéletében utálta a tétlenséget. Annál meg többre tartotta magát és „jószak­ember” hírnevét, mintsem anyagmozgatással foglalkozzon. így aztán nem ment csévéért és azon gondolkozott, miként szidja össze Pistit, ha végre előkerül. Meg is jött Pisti. Jelentkezett a művezetőnél, azután végigviharzott a szerelőcsarnokban. Amikor Slezák meglátta, alaposan elkárom- kodta magát. — Miattad kell állni... te ... te, csecse- bogár! Pisti lesütötte szemét, egy szót sem szólt, csak hallgatta Slezákot. — Azonnal hozz csévét, mert nélküle nem jó a műszer. Pisti meg sem várta a végét, úgy elvágtatott, mint a karámból kiszabadult csikó. A szerelőcsarnok kijáratánál hosszú asz­tal mellett, fiatal leányok dolgoztak. Futás közben megcsiklandozta őket, s amikorra azok felnéztek, ő már kiviharzott az ajtón. Az ud­varon pedig majdnem fellökte a diszpécsert. — Minek szaladsz, te szeleburdi? — kiáltott Pistire. — Sietek —lihegte. — Sietni kell, mert rossz a műszer ... — Melyik műszer? — érdeklődött a diszpé­cser. — Hát melyik? A minta! Az az új... — Aha! A mintadarab... És miért rossz? — Azt nem ... Azt nem tudom — lihegett —, de a Slezák szaki roppantul káromkodik. — S azzal tovább szaladt. A dizspécserben volt némi káröröm, s ezt fintorgó mosollyal ki is ültette ábrázatára. Ugyanis az ő megoldását, amelyet erre a mű­szerre küldött be, elutasították. A diszpécser jóvoltából erdőtűz-gyorsaság­PISTI gal elterjedt a hír a gyárban: „rossz a mű­szer!” Slezák mitsem tudva az egészről, tovább cigarettázott. Sőt, most már nyugodtan ciga­rettázott, tudta, hogy Pisti hozza a csévét. Csak az tűnt fel, hogy akik elmennek mel­lette, mosolyognak és megjegyzéseket tesznek: „Befagyott talán az a műszer.” „Csőd van, szaki?” És ehhez hasonlókat. Nem értette a megjegyzéseket, így nem is válaszolt rájuk, csak köszönést biccentett fejével és kitartóan szívta a cigarettát. Hamarosan kinyílt a szerelőcsarnok ajtaja. A technológusok rontottak be rajta testüle­tileg. Mind halálsápadtan, lógó fejjel, de für­késző szemekkel. Megálltak Slezák előtt, aki nyugodtan szipakolt és a füstből karikákat eregetett az égett, olajszagú levegőbe. Slezák nyugalma és közönyös arca láttán a főtechno­lógus dühbegurult. — Mi az! — talán még örül is?! — Miért ne? — felelt kérdéssel Slezák. — Mindenki röhög rajtunk, maga meg úgy ül, mint egy mosolygós kőkrisztus. Slezákban meghűlt a vér. — Miért, főmérnök kartárs? Miért? — aka­dozott a szava. — Nem tudott nekünk szólni? A folyosóról meg az udvarról kell megtudni... Slezák megrázta a fejét. Még mindig nem értette az egészet. — Mit kellett az udvarról?... — Inkább azt mondja meg, miért rossz! — Jó az! — felelte. — Csak nincs cséve. — És most, mintha valami nagy fölfedezésre jött volna rá, elkiáltotta magát. — Megállj, Pisti, az anyád!... Tovább nem folytatta, mert Pisti állt előtte. Kezében a csévét szorongatta, és mosolyogva körülnézett. — Még vigyorogsz? — Kiáltott rá Slezák. — Ezt a fölhajtást te csináltad... Pisti bólintott, Slezák folytatta: — Miért volt ez jó, mi? — Azért — kezdte magabiztosan Pisti —, mert ma tettem szakmunkás vizsgát. Azért jöttem későn. Most már szerelő vagyok. Segí­tek én is szerelni a műszert. Ez az új készülék lesz az igazi vizsgadarab. Holnap azt beszélik majd a gyárban, hogy Tóth Pisti a rossz műszerből is jót csinált a tavalyi hasonló időszakban 1 804 000 turista látogatta meg a bolgár üdülőhelyeket, ame­lyeket intenzíven fejleszte­nek. Jelenleg csupán az ide­genforgalmi bizottság válla­latai 268 korszerű szállodá­jukban 53 ezer vendéget tud­nak elhelyezni, s étkeztetésü­ket 542 első osztályú étterem­ben biztosítják. Az edzettebb turistákat 150 kempingben mintegy 100 ezer férőhely vár­ja, ezenkívül több tízezernyi vendéget tudnak elhelyezni a fizetővendég-szolgálatnál, a tanácsi, szövetkezeti és egyéb szállodákban. (Egy időben összesen több mint 220 ezer turistát tudnak vendégül lát­ni.) Az évről évre növekvő idegenforgalom hatására gyor­sabb ütemben építkeznek or­szágszerte, azonban a jövő­ben is a Fekete-tenger part­ját fejlesztik a legerőteljeseb­ben. Mindenekelőtt befeje­zik a Napos-part és az Albena üdülőtelepek építését, Várná­tól és Burgasztól délre pedig új idegenforgalmi központo­kat létesítenek. Az egészség- ügyi minisztériummal közö­sen több gondot fordít a bol­gár idegenforgalmi bizottság néhány gyógyüdülő korszerű­sítésére is. A Balkán Légiforgalmi Tár­saság — amelynek első nem­zetközi járata éppen a Buda­pest—Szófia vonalon indult — jövőre egy TU—154-es gép­pel gazdagodik, s az eddigi 3 helyett hetente 4 gép megy Szófiába. BÁRÁNYOZTATÁS A kiskunsági juhászatokban a szokásosnál négy hónappal korában megkezdődött a bárá- nyoztatás. Ezzel igyekeznek a juhtenyésztők a piac igényét követni, s megelőzni a januári, februári báránydömpinget. A pecsenyebáránynak állandó a külföldi kereslete, de a leg­jobb árat az év végi ünnepeli bárányvásárai hozzák. Autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt FELVESZÜNK. Jelentkezés a fóti kutyatelep melletti telephelyünkön. Papirfeldolgozók Ktsz Vincze György

Next

/
Oldalképek
Tartalom