Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

PES7 megyei stMirlap 1970. NOVEMBER 1., VASÄRNAP Harmadszor Kubába... Carl Greenwood, az ameri­kai National Airlines pilótája — akaratán kívül — harmad­szor indult el pénteken Kuba felé. Ezúttal a társaság Miami­ból San Franciscóba induló já­ratát térítették el. A repülő­géprablás részletei nem isme­retesek. A Lima kőzetei A Luna—16 által hozott holdkőzctek. A nagyító alatt jól látható az erős szemcsézettség, ami vulkanikus ere­detre utal. ÁL-CSATA Pénteken a Thaiföld déli ré­szében levő őserdőben parti­zánoknak álcázott rendőrök és rendőröknek álcázott partizá­nok csaptak össze. A rendőri álruhába öltözött partizánok egy rendőrtábor megrohamo­zására készülődtek. Mellbőség New York szövetségi állam Emberi Jogok Bizottságának legközelebbi megvitatni való­ja ez: ok-e az elbocsátásra, ha valakinek nem megfelelő a mellbősége. Syracuse városá­ból ugyanis petíció érkezett A pápa ázsiai körútjáról A Vatikán szóvivője csü­törtökön közölte, hogy VI. Pál pápa ázsiai körútja november 26-án kezdődik és december 4-én ér véget. Utazása során a pápa elő­ször Teheránba, majd Manilá­ba és a csendes-óceáni Pago- Pago szigetére látogat. Vissza­térőben ellátogat Djakartába, Hongkongba és Colombóba. A szóvivő szerint a pápa Pago-Pagóra azért látogat, mert a 37 000 lakosú szigeten Óceánia legnagyobb katolikus közössége éL A pápának ez az első olyan hosszabb külföldi útja, amely­re nem kíséri el Villői állam­titkár, aki Vatikánvárosban marad, hogy az egyházi állam kormányzásának folytonossá­gát biztosítsa. Ázsiai körutazá­sát VI. Pál pápa Benelli, Casa- roli, Tisserant és Rossi bíboro­sok társaságában teszi meg. Az ország történelmének leg­nagyobb termését takarítják be a szovjet búzamezőkön. Igazuk lett azoknak, akik a ta­valyi több mint 165 millió ton­nás rekord gabonatermést nem tekintették valamiféle áttörhe- tetlen „plafonnak”. Számszerű hivatalos jelentés ugyan még nincs az idei ter­més végösszegéről, miután egyes északi körzetekben még tart a betakarítás, mindemel­lett az általánosan kedvező kép már kialakult. A helyszínről érkezett jelen­tésekből kitűnik, hogy a sze­szélyes időjárás az idén is megnehezítette a mezőgazdasá­gi munkák elvégzését. A soro­zatos nehézségek ellenére a Volga-vidék is „új csúcsot ál­lított be”: 20 millió tonna ga­bonát takarítottak be, többet, mint bármikor. Különlegesen jó termést ígér a „fehér arany”, vagyis a gya­pot, továbbá a rizs is. Az elért sikerek „titkát” elemző gazdasági szakemberek egybehangzóan hívják fel a fi­gyelmet a szovjet mezőgazda­ság fejlesztésére irányuló párt­ós kormányintézkedésekre. Ezek közül a legfontosabbak: a gazdasági reform keretében fo­kozták a szovhozok és kolho­zok'önállóságát, új anyagi ösz­tönzési rendszert vezettek be, hatalmas arányban növelték az öntözött területek nagyságát, jelentősen előrehaladt vala­mennyi mezőgazdasági ágazat komplex gépesítése, valamint a géppark felújítása. Csupán az idén 312 000 traktort kapnak a kolhozok és szovhozok. Nagy lendülettel folyik a szovjet me­zőgazdaság kemizálása is: az idei évben 46 és fél millió ton­na műtrágyát szolgáltat az ipar, ez 70 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. Meghalt Tolsztoj unokája Ilia A. Tolstoy amerikai ter­mészettudós, Lev Tolsztoj unokája csütörtökön egy New York-i kórházban, 68 éves ko­rában elhunyt. Szívroham vég­zett vele. Tolstoy a második világháborúban a stratégiai hivatalban alezredesi rangban szolgált, majd a Távol-Keleten teljesített missziókat. Roose­velt elnök személyes megbí­zottja is volt a dalai láma mellett. egy éjszakai lokál felszolgáló- nőjétől, akit nem megfelelő ke­belmérete miatt tett utcára a tulajdonos. A hölgy ezt „nemi diszkriminációnak tekinti” és azzal érvel, hogy férfiak al­kalmaztatásánál semmiféle szerepet sem játszik a mellbő­ség. Véredény-elmeszesedés ellen szerelem „Az orvosok és szexológia” imáról nemrég tudományos zimpoziont tartottak Milánó- an. Carlo Sirtori olasz pro- ssszor, a szimpóziumon egyik észtvevője szerint a tanács­ozás legérdekesebb követ- eztetése az volt, hogy a vér- dény-elmeszesedésben szen­vedő betegeknek gyakorlatban kell űzniük a szerelmet. A szerelem „fizikai gyakor­lata” ugyanis jelentős fibrino- lizin-növekedést idéz elő a vérben, amely kiküszö­böli az arteriosclerosist oko­zó tényezők egyikét, a fibrint. Kézigránáttal a Föld körül — ez­zel az akcióval akarta bebizonyí­tani Richard She­ars, a londoni Daily Sketch mun­katársa, hogy a légitársaságok biztonsági ellen­őrzése még min­dig nem kielé­gítő. A bizonyítás tökéletesen sike­rült. Shears 3000 kilométert repült Afrika és Európa GRÁNÁT felett, aktatáská­jában egy kézi­gránáttal és sehol sem akadt fenn a biztonsági szűrőn, pedig négy re­pülőtéren fordult meg. A riporter el­mondta még, hogy érintette a nigé­riai Lagos, és Kano légikikötő­jét, valamint a római és londoni repülőteret. La­posban, Kanóban és Londonban át­kutatták bőrönd­jeit, az aktatáská­jához azonban nem nyúltak. Ró­mában készakarva leejtette aktatás­káját — gránátos­tul — a várakozó DC—8-as gép fu­tóműve mellé: egy szerelő udvariasan felemelte és visz- szaadta neki. Megszűnt a juarezi „villámválás" Chihuahua mexikói állam törvényhozó testületé eltöröl­te a juarezi „villámválást”. Eddig bárki, aki válási okból a határvároskába érkezett, két órán belül elválasztották há­zastársától, akár társaságában volt, akár nem. A jövőben a törvényt, amelyet még 1933- ban, a nagy dollárínség idején hoztak, nem alkalmazhatják. Aki válni akar, Chihuahuában is kénytelen lesz átmenni a szokásos jogi fórumokon. A dolog árnyoldala: évi átlag kétmillió dollár veszteség, a városban ugyanis évente 17 000 válást mondtak ki. Az áru-pénzviszonyok a szocialista termelés rendszerében A moszkvai Pravda Szolovjev toiiáoisi terjedelmes elméleti cikKet közölt az ára-, penzvi- szonyoknak a szocialista gaz­daságban betöltött helyéről. A cikk a többi között a Követke- zoiset hangsúlyozza: A Szovjetunióban, valamint egy sor más szocialista ország­ban a gazdasági reform előké­szítése és megvalósítása elő­mozdította a politikai gazda­ságtan fejlődését. A szocialista termelési viszonyok tökéletesí­tésének marxista—leninista megközelítése alapján a szov­jet közgazdászok megoldották a reform megvalósítása számos elméleti és gyakorlati kérdését. A közgazdasági elmélet egyik fontos és bonyolult kérdése an­nak vizsgálata, hogy az áru-, pénzviszonyok milyen helyet és szerepet töltenek be a szo­cialista gazdaságokban. A probléma jelentősége a mosta­ni időszakban kapcsolódik a gazdasági reform tapasztalatai­nak általánosításához, s a re­form mechanizmusa további tökéletesítésének szükségessé- hez. Az áru-, pénzviszonyok el­mélyült vizsgálatának a szocia­lizmusban óriási jelentősége van a burzsoá propaganda, va­lamint a jobboldali és a „bal­oldali” revizionisták elleni esz­mei harc szempontjából is. A szocializmus és a kommu­nizmus mint egyazon kommu­nista társadalmi alakulat kü­lönböző érettségű fokozata, kö­zös természettel rendelkezik: a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a munka kollektív jellegű. A termelés mindkét szakaszban — aho­gyan a marxizmus—leninizmus klasszikusai előre látták —, nem a piac ösztönös irányítá­sa alapján megy végbe, hanem az egyesült termelők tudatos és tervszerű tevékenységével. Annak a kérdésnek a helyes megoldása, hogy az áru-, pénz­viszonyok milyen helyet fog­lalnak el a szocialista termelési rendszerben, nem csupán elő­mozdítja a gazdasági reform mechanizmusának további tö­kéletesítését, hanem lehetővé teszi egyes szovjet közgazdá­szok bizonyos elméleti tételei­nek tisztázását is. Ebből a szempontból felet­tébb időszerű a szocialista tár­sadalom jellegének meghatáro­zása. Egyes közgazdaszoknak az az álmása, meiy szerint a szocializmus és árutermelő tár­sadalom típusa, válfaja, logiku­san vezet a szocializmus lénye­gének olyan felfogásához, hogy a szocializmus nem közvetlen társadalmi termelés, hanem az árugazdaság rendszere. Ez a nézet távolról sem ártalmatlan sem elméleti, sem gyakorlati vonatkozásban. Az ilyen fajta „elmélet alapon” jelentkeznek az arra irányuló kívánságok, hogy „teret” kell adni az ér­téktörvénynek, ilyen alapon ve­tődik fel „a terv és a piac” úgynevezett problémája, azaz állítása, hogy a munkaerő a szocializmusban áru. Ameny- nyiben a munkások által fo­gyasztott munkatermék áru, akkor a munkaerő is áru, — állítják ezek a közgazdászok. Mindamellett az ilyesfajta ér­velés elemi tévedés következ­ménye. Egyes közgazdászok azt tart­ják, hogy az áru-, pénzviszo­nyoknak a szocialista gazda­ságban nincsenek semmiféle objektív okai. Azt állítják, hogy a szocializmusban csupán az áru-, pénzforma létezik, de nincsenek áruviszonyok a ter­melés szférájában és nem hat az értéktörvény. Az olyan ka­tegóriák, mint áru, pénz, ár, nyereség és mások, állítólag csupán a munka egyszerű számbavételének eszközei. A forma elszakítása a tartalomtól azonban ellentmond a marxi- lenini módszertannak. Az ér­tékkategóriáknak meghatáro­zott gazdasági tartalmuk van és ezek a kategóriák jellemzik a szocialista termelési viszonyok egyes sajátosságait. Az áru-, pénzviszonyok új tartalmú, a szocializmusra jel­lemző felhasználásának jelentő­sége abban van, hogy ezek a viszonyok a termelés tervszerű ellenőrzésének sajátos, objek­tiven szükséges formáját jelen­tik, arra ösztönzik a termelő­ket, hogy teljesebben vessenek számot a társadalom szükség­leteivel, növeljék a termék minőségét, szorítsák szűkebbre a társadalmilag szükséges rá­fordítást, csökkentsék a terme­lési költségeket. A továbbiakban a Pravda rá­mutat, hogy egyes közgazdá­szok nem értik az áru-, pénz­viszonyoknak a tervszerűen szervezett gazdaságban betöl­tött szerepét, a szocialista vál­lalatok közötti gazdasági kap­csolatok létesítését „a partne­rei szaoau választása” alapján KepzeiiK el, leivetiK az ag^a- ton beiüli verseny fejieszteset, a centralizált elvek gyengítését az árképzésben, a kereskedel­mi hitei bevezetését. Mint a cikk aiahuzza: a kérdés ilyen feivefcese csökkenti a szocialis­ta allam gazdasági szerepét. Az ilyenfajta „mecnanizmus”, a gyakorlatban a szocializmus előnyeinek elvesztéséhez, sú­lyos gazdasági nehézségekhez vezetne. A szocialista állam­nak, mint az ország gazdasági központjának a népgazdaság tervezését és irányítását meg­valósító szerepe, magának a szocialista gazdaságnak a ter­mészetéből következik. A Pravda ezután kiemeli: Mélységesen nincs igazuk azonban a közgazdászoknak, akik a szocialista államnak a termelés fejlesztésének terv­szerű szabályozására irányuló tevékenységét azonosítják az adminisztrálással és csak azo­kat a módszereket vélik gazda­ságiaknak, amelyek az érték­formák és kategóriák alkalma­zásával kapcsolatosak. A gazdasági módszereknek csupán értékformák felhaszná­lásaként való értelmezése nem mozdítja elő a népgazdaság irányítása további tökeletesíté- se útjainak elméleti megalapo­zását. Egy ilyenfajta felfogás mögött az húzódik meg, hogy a termelés tervezésében és köz­pontosított irányításában meg­valósuló közvetlen társadalmi viszonyok és formák — úgy­mond —, nem jelentenek gaz­dasági módszereket. Valójában az olyan emelő alkalmazása, mint amilyen az ár, a jövede­lem, a kamat és a többi, a gazdasági módszereknek csu­pán az egyik oldalát alkotják. A másik oldal a közvetlén tár­sadalmi szabályozás. A szocia­lizmus feltétele közepette az összes gazdasági módszereket tervszerűen alkalmazzák az állam és szervei. A termelést irányító adminisztratív szervek tevékenysége csak abban az esetben összeférhetetlen a gazdasági módszerekkel, ha el­távolodnak a gazdasági törvé­nyek követelményeitől, ha nem számolnak a konkrét történel­mi feltételekkel, ha adminiszt- rálgatásba süllyednek. A szo- szocializmus gazdasági törvé­nyeinek ismeretére és alkal­mazására támaszkodó állami irányítás a népgazdaság fej­lesztésének elengedhetetlen és hatalmas tényezője. Ugyanak­kor az állam biztosítja a vál­lalatok kezdeményező képessé­gének minden módon való fej­lesztését az egész társadalom javára, s harcot folytat a „vo­luntarista” döntések ellen. A gazdaság tervszerűsége a szocialista gazdálkodás válto­zatlan és legfontosabb alapelve. A szocializmus egyik legnagy­szerűbb előnye. Amennyiben az áru-, pénzviszonyoknak helyük van a társadalmi termelés ösz- szes szféráiban, akkor az egész szocialista termelés tervszerű felhasználásuk feltételéül szol­gál. A szocialista vállalatok új feltételek közötti irányítása folyamatának sajátosságait és tartalmát vizsgálva, egyes köz­gazdászok a vállalatok viszony­lagos önállóságának bővítésé­ben helytelenül az irányítás decentralizálását látják, ame­lyet összekapcsolnak az áru-, pénzviszonyoknak a reform fo­lyamatában való felhasználásá­nak fokozásával. Azt tartják, hogy az értékformák teljesebb kihasználása felveti a gazda­ságirányítás központosított for­mái meggyengítésének szüksé­gességét, hogy a piac a szocia­lizmusban decentralizáló ténye­ző. Márpedig a nagymértékű termelés nagyarányú értékesí­tést is megkövetel. A termelés koncentrációja már a kapita­lista viszonyok közepette is a piaci viszonyok koncentrációjá­hoz vezet. A szocializmusban ez a folyamat új, magasabb fo­kot ér el. A Pravda befejezésül aláhúz­za, hogy a közgazdászoknak behatóbban kell vizsgálniuk azt a kérdést, hogy az áru-, pénz­viszonyok, milyen helyet tölte­nek be a szocialista termelés rendszerében, milyen kölcsön­hatás áll fenn a közvetlen tár­sadalmi jellegű termelés és az áruviszonyok között tervsze­rűen szervezett egységes gaz­daságban, tanulmányozniok kell az értéktörvény helyét a szocializmus gazdasági törvé­nyeinek rendszerében, el kell mélyíteni az áruviszonyok ob­jektív alapjainak és új tartal­mának megokolását. Azonnali belépéssel felveszünk kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és diszműbádogos, viz- és fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröké', takaritónőket (nyugdíjasokat is ), minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat • Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX., Viola utca 45. Rekordtermés a Szovjetunióban Barlangüzem Textilüzem a föld alatt Laosz felszabadított te­rületén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom