Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

4 "xMirlap 1970. OKTÓBER 28., SZERDA A betegség okai Ä kaputól a gondozó bejá­ratáig jó tízméteres utat kell megtenni. Az utca túloldalán árnyék van, erre a füves tér­ségre süt a nap. Teljesen ki­haltnak tűnik az egész. A be­járatnak támaszkodva sötét bőrű öregember cigarettázik. Nyugodt, szinte változatlan, mintha ide építették volna őt is. Pedig csak vár. önmaga bátorságát, az elhatározást, hogy oldalt feslett cipőivel a váróterem frissen mosott kő­kockáira lépjen. Oda menjen az ablakhoz, kopogjon, aztán bemondja a nevét. — Nagyon rendes bete­geink vannak. - Ha félve, ha huzavona árán is, de azért bejönnek a gondozásra. Azt már sikerült megértetni, hogy a tbc vem játék. Petrusán Jánosné köpenye fehérebb a vizsgáló csempéi­nél, szavai a betegséghez tom­pítottak, tárgyilagosságukban megfoghatatlan érzelmi rezgé­sek. — A Váci Járási Tüdőbeteg­gondozó Intézet ilyen szem­pontból jó eredményeket ért el. A cigány lakosság zöme is elmegy a községekben tartott szűrésekre, s ha idézzük, mert a lelet pozitív, a gondozásra is jelentkeznek. Szeretik a gye­rekeiket, ha róluk van szó, minden utasítást betartanak pontosan. És azt is megértik, milyen veszélyes a fertőzés. Persze... Mindig varinak ki­vételek. Egy acsai kislány tbc-j ét sürgősen kezelni kellene. De hiába idézik be a szüleit, már négyszer küldtek címükre fel­szólítást, az utolsóban 3000 fo­rint pénzbírságot is kilátásiba helyezve, a szülők nem hózták be a gyereket Egy hónappal ezelőtt jelentkezniük kellett volna a kórházban, hogy a kislányt ott nyilvántartásba vegyék. Nem jelentkeztek. Más példa. Egy családnál tízen laktak egy szobában, nyolc kicsi gyerek. A család­főnél aktív tbc-s elváltozást mutatott a rijntgen. Vala­mennyi gyerekét bebqgta. _á gondozóba, hogy megnézzük, nem fertőzöttek-e. Látszott, hogy szépen igyekezett őket felöltöztetni, abból, ami volt. A nyolc gyerekre talán há­rom teljes öltözet juthatott. A gondozást megkezdtük, az apát öt év múlva, éppen a na­pokban, gyógyultunk lehetett nyilvánítani. Ez optimális idő. Mozgó emyőfényképszűrő brigád. Nyakatekert kifejezés. De amit jelent: a tbc lassú, de egyre eredményesebb felszá­molását. — Ha helyben van a vizs­gálat, többen elmennek. A brigád tagjai inkább meghosz- szabbítják a munkaidőt, hogy azokat is megszűrhessék, akik később érkeznek haza a mun­kából. Azokról, akik a szűrésen nem jelennek meg, és esetleg fertőzöttek, nincs adat. Nincs országos nyilvántartás, statisz­tika arról, hogy a cigánytele­peken hány fertőző tüdőbajos él. Dr. Zsitvay László, a Ceglédi Járási Tüdőbetaggondoző In­tézet orvosa: — Cigánybetegeink nem megfoghatóak. A községi ta­nács megkapja a szűrőktől azoknak a névsorát, akik nem jelentek meg a vizsgálaton. Értesítik őket levélben, hogy melyik szomszéd faluban van iegközelebb szűrés, felszólít­ják, hogy menjenek el. Nem mennek. Küld még egy, aztán még egy idézést a tanács, majd pénzbírságra ítél. De meg 'sem próbálják végrehajtani. Ne­vetségbe fulladna. A cigányok­nak nincs pénzük, és nincse­nek értékeik sem, amit „vég­rehajthatnának”. Ezekről a betegekről vagy nem betegek­ről nem is tudunk. (A szűré­sekéin átlagosan a lakosság 80%-a jelenik meg.) — A helyben vizsgáló asz- szisztensefc beküldik a járási gondozóintézetbe a felvétele­ket. Egy filmtekercs egy kéz­zel átfogható. Négyszáz tüdő­fényképet tartalmaz. A gon­dozóban minden leletet ellen­őriznek, és összehasonlítják az évekkel azelőtt készültek­kel. Akinél fertőzést mutatnak ki, beidézik. — Beidézzük, és aztán nem jönnek el. (A gondozásra a beidézettek 70 százaléka je­lentkezik.) Két eset van. Ami­kor meg sem találja őket a postás, s az idézés visszaér­kezik — a címzett ismeretlen — felirattal. Tehát tudomást sem szereznek róla, hogy be­tegek. Elköltöznek, vagy csak időnként más helyre men­nek ... A másik, hogy meg­kapják ugyan, de nem törőd­'.pék üeii:: : i;“, A tüdőbeteggondozó intéze­tek 1945-ben létesültek. Rend­szeres — a szűrőberendezést helybe szállító — vizsgálatok 1359 öta vannak. Az egészség­ügy rengeteg pénzt költ a fel- világosító munkára, előadá­sok, nyomtatványok... De a cigány lakosság helyzetével nem 1945 óta foglalkozunk. Életkörülményeik megjavítá­sára most is több energiát fordítunk szóban, mint tet­tekben. — Annak hogy figyelemre sem méltatják az idézést, a Vak Bottyán A váci Vak Bottyán Múzeum idén ünnepli a 75 éves jubi­leumát. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Vak Boty- tyán szobrát mintázza. A szobrot jövőre állítják fel a váci mú­zeum előtt. Foto: Gábor Magyar-szovjet közös filmalkotás Szerelmi álmok A SZOVJET KULTÚRA NAPJAINAK ÜNNEPI BEMUTATÓI betegséget, három fő oka van. Mindenekelőtt: a tbc nem fáj, az életfunkciókban már csak akkor okoz zavart, ha előre­haladott stádiumban van. A kisebb tüneteket, ezek az em­berek, akik egyébként is any- nyiféle dolgot tűrnek el, fel sem veszik. Másodszor: nem látják be, hogy a betegség ve­szélyes. A felvilágosító munka teljesen érintetlenül hagyja ólcet, az előadásokra nem mennek el, a nyomtatványok nem kerülnek a kezükbe, ha véletlenül mégis, nem olvas­sák el, mert nem tudják, ha mégis, nem értik ... Végül: azt hiszik, az idézés amolyan ir­ka-firka, a hivatalos emberek újabb zaklatása, bizalmatlan­sággal fogadják. Az idézést kiküldik négyszer is. Pénzbírságot, majd karha­talmat ígérnek annak, aki el­mulasztja gondozási kötele­zettségét. Mert a magyar tör­vények értelmében, minden^ betegnek joga és lehetősége van arra, hogy gyógyíthassa magát, ha akarja. De ha tbc-s, kötelessége magát gyó- gyíttatni! Tudjuk milyen körülmé­nyek között él a cigány la­kosság jelentős része. A kör­nyezet táptalaja a betegség­nek, a fertőző beteg egyszerre nyolc-tíz egészségesre jelent állandó veszélyt. A szovjet kultúra napjai al­kalmából a sok érdekes ren­dezvény mellett a filmszínhá­zakban, mozikban is ünnepi bemutatókat tartanak. Pest megyében a Moziüzemi válla­lat különböző társadalmi szer­vezetekkel, az MSZBT-vel és a Hazafias Népfronttal kar­öltve, több, nagyszabású új film bemutatására készül. Ezek közül akik filmesztétikái oktatásban részesülnek. Ármány és szerelem Hétfő este mutatta be a Déryné Színház Kulich Gyula téri székházában Schiller „Ár­mány és szerelem” című drá­máját. A bemutató rendezője Petrik József, jelmeztervező­je Rimanoczy Yvonne, díszlet- tervezője pedig Sostarics Zsu­zsa, a főbb szerepeket Kassai Ilona, Mihók Sva, Buday Ist­ván, Kőszegi Gyula játszotta. *9 )1ÓRICZ-HÁZ PRÜGYÖN A Borsod megyei Tanács megvásárolja a Prügy község­ben levő műemlékjellegű Mó- ricz-házat. A nádtetős falusi házban lakott 1885 és 1893 kö­zött a nagy magyar regényíró, Móricz Zsigmond. A Borsod megyei Tanács gondoskodik a Bodrog-közi stílusban épült műemlékjellegű épület helyre­állításáról és abban Móricz Zsigmond emlékszobát és ki­állítást rendez be. Százezer szavazat P*S Dzsesszpróféta az Erkelben - Társszerkesztő: Teenager Az idézésben foglalt fenye­getések többnyire hatástala­nok. A gondozó orvos ekkor a járási tanácshoz fordul beje­lentéssel. A járási tanács egészségügyi osztálya nyolc napon bedül határozatot hoz. Erről értesíti a gondozó orvost és az illetékes községi taná­csot. A szabálysértési eljárás megindítása, a rendőrségi in­tézkedés három hét, mert az ügyet le kell nyomozni. Végül egy rendőr felkeresi a beteget és bekíséri a kijelölt kórház­ba. Dr. Vámos Katalin, a Korá­nyi tbc-szanatórium orvosa: — A legtöbb kényszergondozásba vett cigány betegnek nincs ál­landó ■ munkaviszonya, ezért táppénz nem jár neki. A kór­házban ugyan mindent meg­kapnak, a gyógykezelés és az ellátás ingyenes. De ha csa­ládfenntartóról van szó, hoz­zátartozóik pénz, megélhetés nélkül maradnak. Mivel kény­szergondozottak, karhatalom­mal hozták be őket, nem is utazhatnak haza látogatóba. Egyébként erre nem is fenne pénzük. Tehát megszöknek. És kezdődik elölről az egész. Szociális segély csak azoknak a betegeknek jár, akiknek ál­landó munkaviszonyuk van. Tehát szükségszerű, hogy meg­szöknek a kórházból. És ezen nem segíthet a törvény meg­szigorítása. Csak az életforma, és az életkörülmények megváltozta­tása. A betegséget is a kóroko­zók elpusztításával gyógyít­ják. A társadalmi problémák megoldásában is csak a társa­dalmi okok megszüntetése hoz­hat eredményt. Varga Vera kiemelkedik a magyar— szovjet koprodukcióban készült kétrészes színes film, a „Szerelmi álmok”, amelyet az ismert magyar ren­dező, Keleti Márton alkotott. A film Liszt Ferenc életét mutatja be, a főszerepben Sinkovits Imrével. A megyei ünnepi bemutatóra november 2-án Szentendrén, a Felszaba­dulás filmszínházban kerül sor az alkotóik, valamint szov­jet és magyar filmművészek részvételével. A szovjet filmnapok kereté­ben tűzték műsorra a máso­dik világháború legfontosabb eseményeit történelmi doku­mentumok alapján megeleve­nítő „Felszabadítás” című fil­met, amely négy részben ké­szült. Az első két rész ünnepi bemutatójára október 29-én Nagykőrösön kerül sor. Ugyanekkor vetítik először a „Nagykorúság” című filmet is Gödöllőn. Ez a film a szovjet főiskolások, egyetemista fia­talok mai életéből, problémái­ból merítette témáját. Pest megyében a szovjet filmnapok keretében ösz- szesen 90 mozi 500 elő­adásban vetíti a szovjet filmgyártás legújabb s a közelmúltban már bemu­tatott sikeres alkotásait. Ezzel egyidőben a KISZ, a Művelődésügyi Minisztérium és a MOKÉP ifjúsági film­pályázatot hirdetett azoknak a középiskolás fiataloknak, KÖNYVESPOLC Leningrádi balett A Corvina Kiadó Leningrá­di balett című, most megjelent kötete a Szovjetunió határain túl, szerte a világon is ismert és a legnagyobb megbecsü­lésnek örvendő leningrádi balettett mutatja be az olva­sónak. Marietta Frongopulo, a leningrádi Balettmúzeum igazgatója nagy szakismerettel foglalja össze az orosz balett történetét a XVIII. század kez­detétől napjaink szovjet ba­lettművészetéig. Az olvasó megismerkedik az együttes történetének legje­lentősebb eseményeivel, múlt­jával és jelenével: a ragyo­gó tehetségű Marius Petipá- val és Lev Ivanovval, akik a Csipkerózsikához, a Diótörő- höz és a Hattyúk tavához al­kottak maradandó értékű ko­reográfiát. Teja-Kunt Kremke felvéte­leivel harminc balett részle­teit örökítette meg a kötet számára. Ez a sorozat a leg­teljesebb képét nyújtja a le­ningrádi balettegyüttes művé­szetének. Ez a balett-társulat olyán ragyogó nevekkel for­rott össze, mint Anna Pavlova, Galina Ulanova és Václáv Nyizinszkij. Nemcsak a Szov­jetunióban, hanem az egész világon a táncművészet egyik példaképének tekintik az együttest — K — Százezer szavazat érkezett telefonon és-, levélben a rádió „Tessék választani!” című mű­sorában elhangzott számokra. A legtöbb, 12 ezer 292 szava­zatot, Koncz—S. Nagy „Jaj, nem vigyáztam” (előadta Ko­vács Kati) száma kapta. Shock Ottó és S. Nagy István szerzeménye, a „János bácsi pipája” (Zalatnai Sarolta) 11 ezer 478, Berki—ifj. Kalmár „Micsoda igények” (Szécsi Pál) 7928 szavazattal került a má­sodik, illetve a harmadik helyre. A műsor legjobb előadója részére felajánlott serleget Ko­vács Kati nyerte. S ha már Kovács Katinál tartunk, szóljunk első monstre vállalkozásáról, nagylemezé­ről is. A „Suttogva és kiabál­va” bizony nem sikerült a leg­jobban. Borítója giccses, a fo­tó nem eredeti, fantázia nél­küli, kivéve az árnyékalakot, ami ugyan jó ötlet, de a fény­képpel összekomponálva. A felvételek sem slágerízűek. Ügylátszik énekesnőink kö­zül csak Koncz Zsuzsa számít­hat aranylemezbe. A „Suttogva és kiabálva!’ egyetlen jó szá­ma Wolf Péter szerzeménye: „Most kéne abbahagyni”. A komolyzenéről most ki­csit mást tudósítunk, mint ed­dig. Ugyanis mindig arról írtunk, melyik külföldi együt­tes, világnagyság lép pódium­ra hazánkban. Most a magyarok külföldi útjairól tájékoztatjuk az olvasót. Fi­scher Annie novemberben az NDK-ban, Perényi Miklós Belgiumban és Franciaor­szágban, Szendrey-Karper László az NSZK-ban, a Hár- fás-trió Halléban és Lipcsé­ben, Hacky Tamás és az Ex Antiqua együttes Svédország­ban, a Magyar Kamarazene- kar pedig Belgiumban lép közönség elé. Néhány szót az Országos Rendező Iroda programjairól. Az év „nagyágyújának” mű­sorára már minden jegy el­kelt. Oscar Peterson triója telt ház előtt mutatkozik be a ma­gyar közönségnek az Erkel Színházban. A november 8-i MALMOK Veszprém megyében feldol­gozzák a malomipar múltját Több községben — mint pél­dául örvényesen — még ma is dolgoznak a több száz éves vízimalmok. Csupán az Eger patak partján 11 vízimalom található, s közülük kettő fű­részüzemként és darálóként most is dolgozik. A gyűjtő munka során a Balaton és a Bakony vidékén eddig 129 malomról készítettek fénykép­fel'. 'teleket és 70 malom múlt­iának teljes adatgyűjtését fe­dezték be. A malmok jelenlegi állapotát rögzítő vázlatokon, fényképeken kívül a fellelhe­tő tervrajzokat és iratokat is összegyűjtötték. A '-bakonyi múzeumban jelenleg már 410 fényképet őriznek régi mal­mokról. koncert nem mindennapi ese­ménye a hazai dzsesszéletnek. Az ŐRI kamaratermében is újfajta próbálkozásnak lehet­nek tanúi az érdeklődők e hó­nap végén. P + S — ez a mű­sor címe: Pege Aladár együt­tese és' Sándor György igyek­szik kellemes estét szerezni a közönségnek humorral, pop- mizsikával, beattel, dzsesz- szel. Kíváncsian várjuk a be­mutatkozást, hiszen ez tény­leg egy újfajta zenei isme­retterjesztésnek vetheti meg az alapjait. Az Illés-együttes minden bi­zonnyal novembertől újra színre lép: a Várban. Remél­jük a lecke használt nekik és nem szájjal, hanem zenével igyekeznek majd visszahódí­tani- fiatal közönségüket. A televízió jövő évi műsorter­vében már találkozhatunk az Illés-show-val, melynek társ­szerkesztője Teenager lesz, azaz Bródy János. Készül egyébként az új Koncz Zsuzsa- show, s nemsokára képer­nyőre kerül Kovács Kati mű­sora is, melynek rendezője: Jancsó Miklós. E heti nyerteseink: Gulyás János (Vác, Diadal út 2.), Bel­la Zsuzsanna (Érd, Deák Fe­renc u. 106.) és Verba János (Dunakeszi, Felszabadulás u. 40.). Slágerlistánk: Művészlemezek: 1. (1) Liszt—Pa­ganini: La campanella. 2. (—) Vezényel: Herbert von Karajan. 3. (5) Bartók: Csodálatos manda­rin 4. (2) Beethoven: Für Elise. 5. (4) Kodály: Háry János. Tánclemezek: 1. (—) Kégli-dal (ülés). 2. (6) János bácsi pipája (Zalatnay). 3. (1) Olyan szépen mosolygott (Omega). 4. (—) Vész­kijárat (Omega). 5. (—) Most ké­ne abbahagyni (Kovács Kati). 6. (9) Ki volt az az ember (Kék Csillag). 7. (10) Kósza szél (Szécsi Pál). 8. (2) Rézmozsarat vegye­nek (Harsány! Gábor). 9. (5) Jaj, nem vigyáztam (Kovács Kati). 10. A kutya (Atlasz). sunyó — tamás Vágja ki „Kedvenc lemezem” szelvényünket, írja rá a hét ko­molyzenei, illetve könnyűzenei szá­mát, ragassza levelezőlapra és küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Budapest, VIII., Somogyi Béla u. ti.). Ne fe­ledje felírni: Kedvenc lemezem! Szavazóink között minden héten kisorsolunk három ajándéklemezt, az MHV ajándékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom