Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

197«. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK rest MEGYEI '&C*r§m> Elutazott Budapestről Auaii Tiisay Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának titkára, állammi­niszter, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének veze­tője, aki a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meg­hívására 5 napos hivatalos ba­ráti látogatást tett Magyaror­szágon, szerdán délelőtt visz- szautazott Párizsba. A vietnami vendég búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Péter János kül­ügyminiszter, Erdélyi Károly, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője és Gyenes András külügyminiszter he­lyettes. Ott volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­te és Le Huu Van, a Dél-Viet­nami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a buda­pesti diplomáciai testület szá­mos vezetője és tagja. Bondor József hazaérkezett Pozsonyból Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter há­romnapos pozsonyi tárgyalá­sainak befejeztével visszaér­kezett Budapestre. Ladislav Kompis szlovák építésügyi mi­niszter meghívására a magyar —szlovák építőipari és építő- anyagipari kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről tárgyalt. Három perc Csongrád megyében a szék- kutasi vasútállomás mellett a helyi Űj Élet Tsz a Mezőhe- gyesi Cukorgyárral közösen központi cukorrépagyűjtő áldo­mást hozott létre. A szállítások meggyorsítására szovjet gyárt­mányú rakodóberendezést vá­sároltak. A hatalmas berende­zés a ráfutó gépkocsit pillana­tok alatt a levegőbe emeli, és megdönti úgy, hogy a rako­mány kiürüljön. Mindez há­rom perc alatt történik, és ez idő alatt a gép elevátora va­gonba is ömleszti a cukorré­pát Madarak és szarvasok Veszprémben, a Kittenber- ger Kálmán vadasparkban rendezik meg jövőre a vadá­szati világkiállítás madárbe­mutatóját. A veszprémi va­daspark erdővel borított ter­mészetes környezetében gon­dozzák egyébként azokat az élő vadakat amelyeket a bu­dapesti világkiállításon mu­tatnak be. Veszprémbe szállí­tották nemrég a világhírű gemenci rezervátumban élve elfogott szarvasokat is. „Minden ni őszi mezőgazdasági munkákra kei! fordítani!" Inlerjú Kusza Bálával, a Pest megyei Tanács osztályvezetőjével A legfrissebb adatok szerint az őszi mezőgazdasági munka üteme az utóbbi hetekben meggyorsult. Az üzemek a me­gyei szervek segítségével igye­keznek a kedvezőtlen időjárás okozta csaknem háromhetes késedelmet csökkenteni. Min­den igyekezet ellenére azonban a múlt év azonos időszakához képest még mindig nagy az el­maradás. Csak az időjárás len­né ennek az oka? Erről beszél­getett munkatársunk Kusza Bélával, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának veze­tőjével. KÉRDÉS: A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint október köze­péig a tervezett vetőszántás­nak csak 74 százalékát végez­ték el. Egyes megyékben ;— így például a Dunántúlon — a vetőszántási előirányzat 82— 87 százalékát, míg az alföldi megyék 54—67 százalékát tel­jesítették. Pest megye melyik kategóriába tartozik? VÁLASZ: Pest megyében az állami gazdaságok területein kívül 150 ezer katasztrális hol­don kell elvégezni az őszi ve­tőszántást. Jelen pillanatban 80 —82 százalékát már elvégez­ték. Nagyobb gond a vetés, mert Pest megyében eddig az összes vetőterület 60—62 szá­zalékában van mag, és még sok a tennivaló. Sajnos, az őszi árpa és a rozs nem az optimá­lis időben került elvetésre, ezek a munkák október máso­dik felére áthúzódtak. Búzából is rosszabb a vetési ütem, mint az elmúlt esztendőben. Két já­rásban, a budai és a monori járásban az üzemek azonban nagyon igyekeztek, a vetésben ők járnak elől. Elfogadható módon igyekszik utolérni a legjobbakat a. dabasi járás, de a többieknek gyorsítaniuk kell a munkát. KÉRDÉS: Számos tapaszta­lat utalt arra, hogy problémát jelentett a gazdaságok vető­magigényének kielégítése. Igaz ez? VÁLASZ: A gazdaságok 90 százalékában már nincs vető­magprobléma. Az üzemek igé­nye nagyon magas volt, de sze­rencsére 222 vagon kitűnő mi­nőségű szovjet vetőmagot kap­tunk. Jelen pillanatban a bú­zavetés gyorsítását vetőmag­hiány nem akadályozza. KÉRDÉS: Az időjárás ebben az évben nagyon zaklatott volt, és sok gondot okozott mező- gazdaságunknak. Ezen nem le­het segíteni. Mivel lehet azon - ban könnyíteni az időjárás okozta gondokon? VÁLASZ: Az üzemekben a kukorica betakarítása elhúzó­SZTK-mérleg Több és jobb gyógyászati segédeszköz — Amióta a dolgozók 98 százaléka biztosítottá vált, ter­jed az egészségügyig kultúra, szembeszökően megnőtt a gyó­gyászati segédeszközök for­galma — állapították meg a társadalombiztosítási bizott­ság szerdai ülésén. Ez alka­lommal az SZTK ceglédi ki- rendeltsége területén vizsgál­ták: két év alatt mennyivel több szemüveget, gumiharis­nyát, gyógyeszközt igényel­tek. A mennyiséggel tehát nincs baj, csupán az idővel. Mert míg a szemüveg azonnal meg­kapható, addig például a mű­végtagra vagy a gumiharis­nyára már hetekig kell vár­ni. Magyarországon kizárólag a Gyógyászati Segédeszközök Gyára készíti ezeket a cikke­ket, illetőleg a gumiharis- nyáka.t a győri kötszövőüzem. Mivel munkával túlhalmozot- tak, a típustól eltérő darabo­kat csak hosszabb idő után tudják elkészíteni. A győri gyár ezenkívül az akadozó hazai és importgumi ellátásra is hivatkozik. A minőség általában kielé­gítő. A cipők ellen azonban felmerült néhány kifogás. Gyenge a felsőbőr, így gyak­ran féléves használat után megreped. Viselője pedig csak évenként kap SZTK-térítéses új ortopéd cipőt. A ceglédi Cipőipari Ktsz mégis kiváló munkát végez, a rendelők teljes megelégedésé­re. Ugyanígy elégedettek vol­tak a ceglédi Szolgáltató Vál­lalat gyógyfűzőivel és más készítményeivel. Mégis fel­bontották velük a szerződést, mert adottságaiknál fogva drágábban kalkuláltak, mint az állami gyár. A társada­lombiztosítási igazgatóság képviselője elmondta egyéb­ként, hogy például gumiharis­nyák készítésére szívesen kötnének szerződést ktsz-ek- kel és kisiparosokkal. Mégis, a gyógyászati se­gédeszközökre nem ez a . jel­lemző, hanem, hogy mind szé­lesebb skálából választhatja meg az orvos a beteg gyógyí­tásához leginkább alkalmas eszközöket. k. m. dik. A későn érő kukoricák nedvességtartalma 30—38 szá­zalékos. El kell kerülni a ká­rokat. Vigyázni kell arra, hogy a túlzott ütemű betakarítás ne okozzon tárolási gondokat. In­kább lassabban történjen meg a szedés, mintsem megpené- szedjen vagy tönkremenjen a már leszedett termés. Az üze­meknek el kell térniük a ko­rábban tervezett vetési sor­rendtől. Mivel a kukorica után nem kerülhet olyan mennyi­ségben kenyérgabona, mint máskor, a kenyérgabonát más földterületre kell vetniük. A kapások érésének elhúzódása miatt oda kell összpontosítani minden erőt, ahol dolgozni le­het. A már beérett táblákat gépi, kézi erővel egyszerre szedni kell. Az időjárásra sok panasz van, és ezek jogosak, de nem mindennek az időjárás az oka. Sajnos, az alkatrész- ellátás nagyon rossz. Nem lehet a rossz ellátást az AG- ROKER-nek címezni, mert eb­ben az ipar és a kereskedelem is ludas. Az ipar például több kukoricakombájnt ígért a me­gye mezőgazdaságának, és — itt a szezon — a leszállítás ké­sik. KÉRDÉS: Hogyan lehet még­is gyorsabban dolgozni a ne­héz helyzetben? VÁLASZ: Nagyon sok múlik az üzemi vezetésen. Egyes üze­mekben jó szervezéssel elér­ték, hogy befejeződött a vetés, és á betakarítás is nagyszerű ütemben halad, míg máshol késnek a munkákkal. Ez azt bizonyítja, hogy a meglevő műszaki eszközök irányítását meg kell fontolni, és alaposab­ban koordinálni. Állítsanak be minél több kettős műszakot a gazdaságok. KÉRDÉS: Nagyjából meg lehetne-e mondani, milyen ér­tékről van szó? Mennyi megy veszendőbe, ha nem végzik el az üzemekben időben az őszi munkákat? VÁLASZ: Még felbecsülni is igen nehéz, milyen kiesést je­lentene ez. Csak egy számot: az őszi vetés megyénk összes szántójának egyharmadát ve­szi igénybe. A jövő évi kenyér, a jövő évi termés múlik most azon, sikerül-e versenyt futni az idővel. Megyénkben 90 000 k. hold nagyságú területen van kukorica. Ennek a roppant mennyiségű árutömegnek a gyors betakarítása, szárítása, raktározása a jövő évi állat- tenyésztési tervek teljesítését teszi lehetővé. Rendkívül fon­tos tehát a pontos, gyors, jó munka, az áldozatkész segít­ség. KÉRDÉS: A betakarításról szeretnénk hallani egy rövid összefoglalást. VÁLASZ: A burgonya beta­karítása befejeződött. A cu­korrépáé a múlt évi ütemnek megfelelően halad. A kukori­ca 50 százaléka van letörve, bár a számok, adatok napról napra változnak. Még egyszer hangsúlyozom: minden szárító- berendezést, még a gabona- felvásárló vállalatnál is há­rom műszakban üzemeltesse­nek, mert csak így lehetséges hirtelen nagy tömegű terményt tárolni, szárítani. KÉRDÉS: A szőlő-gyümölcs termés betakarítása időben történik? VÁLASZ: Az is késett, és, sajnos, kénytelenek vagyunk itt aztán teljes egészében az időjárásra hivatkozni. A sző lök esőtől-jégtől-korai fagyok­tól szenvedtek. A mustok cu­korfoka alacsony lett, és a sző­lő mennyisége is kevesebb. Al­mánál a fő problémát a gyen ge exportképesség okozza. Sok a jégverte gyümölcs. KÉRDÉS: Mit tehet a fel­ügyeleti szerv az őszi munka gyorsítására? VÁLASZ: Megfelelő koordi­nálást biztosítottunk a mező- gazdasági és társvállalatok kö­zött. Jó kapcsolatot létesítet­tünk az AGROKER-rel, a ve­tőmagellátóval, a borforgalmi­val és egyéb -szervekkel, hogy még jobban segítsék, támogas­sák a mezőgazdasági üzeme­ket. A járási tanácsoknak, tsz- szövetségeknek figyelniük kell azokat az üzemeket, ahol el­maradással küzdenek, és a helyszínen kell megbeszélni velük az elmaradás megszün­tetésének lehetőségeit. A jó tapasztalatokat gyorsan átkeli vinni a gyengébb helyekre, és támogatni kell a tsz-ek egymás közötti kooperációját is. A jók — sorolhatnék itt egy-kettőt: a monori, tápiósülyi, túrái, sza- dai, sóskúti, dunabogdányi tsz-ek — adjanak kölcsön gé­peket azoknak, akik súlyos el­maradással küzdenek. Ezek­nek a kölcsönös segítségnyúj­tásoknak a gyümölcse: közös haszon! — mondta végezetül Kusza Béla, a megyei tanács osztályvezetője. Szűts Dénes A DÍVSZ negyed százada Ma huszonöt esztendeje, 1945. október 29-én a pati­nás londoni hangversenyteremben, az Albert Hallban a világ minden részéről összegyűltek a fiatalság képvise­lői, és tanácskozásuk eredményeként november 10-én létrejött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. A DÍVSZ fennállásának negyed százada alatt töretle­nül hű maradt célkitűzéseihez. A nagy háborúcllenes megmozdulások soraiban mindenütt ott voltak a DÍVSZ tagszervezeteinek tömegei, közülük sokan hullottak el a rendőrsoétüzekben. Semmi sem tudta azonban meg­akadályozni, hogy a világ demokratikus érzelmű fiatal­jai »újra és újra hallassák hangjukat a béke, a népek szabadsága védelmében. A nemzetközi imperializmus felismerte az ifjúság egységéből fakadó erőt, ezért mindent megkísérelt a DÍVSZ szétforgácsolására. 1950-ben, az akkori francia kormány elűzte Párizsból a DÍVSZ központját, amely azóta Budapesten működik. A világszervezet mégis év­ről évre növelte befolyását és ezzel együtt taglétszámát is. Ma több mint száz országban közel 250 tagszerveze­te van, és a fiatalok százmilliói tartoznak e szerveze­tekhez. A DÍVSZ negyedszázados történetének kiemelkedő akciói közé tartozik a nemzetközi arányú tiltakozó mozgalom a franciák indokínai szennyes háborúja el­len, az amerikaiak koreai, majd vietnami agressziójá­nak elítélése, a gyarmati népek felszabadulási mozgal­mainak segítése, az ifjúság követeléseinek hatékony tá­mogatása a tőkésországokban. A mostani évfordulót a DÍVSZ ünnepi közgyűlésének összehívásával ünnepel­ték meg. A magyar fiatalok mindig aktív szerepet vállaltak a DÍVSZ munkájában, teljes erejükkel támogatták a vi­lágszövetség tevékenységét. Bizonyos, hogy a jövőben is mindent elkövetnek a DÍVSZ egyetemességének és ha­tékonyságának fokozására. Kongresszusi versenyben Rátettek százezret Színhely Törökbálint, Me­chanikai Művek. A téma, mint legtöbbször: az emberi munka. Bővebben, az emberi teljesítmény, szűkebben: az a teljesítmény, amely új ered­mények szülője, több, mint a megszokott. A szereplők; va­lamennyien, akik a gyárban dolgoznak. A vállalat a Lenin-centená- rium és hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére célul tűzte ki a szocialista cím elnyerését. A Mechanikai Művekben valódi verseny fo­lyik, amit a X. kongresszus tiszteletére tett vállalások tel­jesítéséért vívnak. o Januárban tartották a mun­kásgyűlést, ahol a vezetőség bejelentette, milyen termelési feladatokat kell megoldaniuk idén. Azután a hozzászólások következtek, a brigádok csat­lakoztak felajánlásaikkal a teendőkhöz Ez eddig egy jól fésült je­lentés kulcsmondata is lehet­ne. Ami megvalósult belőle a gyakorlatban, már nemcsak jelentések témája: a vállalat lehetőségeihez mérten, a nép­gazdaság mérlegén is meglát­szik. Egyetlen példát: tavaly 200 ezer olajkályha került piacra a Mechanikai Művekből. Idén 300 ezret akarnak gyártani. Ez magyarul annyit jelent, hogy 50 százalékkal kell többet ké­szíteniük. Dobrovitzky Antalné, a ver­senyfelelős egyébként az al­katrészüzem alapszervezeté- nek párttitkára, fejből sorolja az adatokat, és érdekes módon attól, ahogy ő mondja, mind­járt érződik rajtuk az emberi erőfeszítés, a szikár számok meghajlított háta mögül kitet­szik a munka, ami megerősíté­sükhöz kell. — Sokat kell dolgoznunk. Mert azt mondanom sem kell, hogy a gépesítés, a termelés szerkezetének korszerűsödése, nem 50 százalékos. Nem lehet az, hiszen semmi tartalékuk nem maradna. De a Mechanikai Művek vezetősé­gének nincs mit szégyenkez­nie akkor sem, ha a — már nem új, de az elnevezés rajta­ragadt — mechanizmus szel­lemét kérik tőlük számon. — Mikor elkezdtük az ólaj- kályha gyártást, még jól em­lékszem, tamáskodtunk; nem nagyon érdemes beruházni, mert 5 év múlva legkésőbb telítődik a piac, az árunak vé­ge. Mindig nevetnem kell, ha ez eszembe jut. Hiszen annyi üzletet köthetnénk külföldi partnerekkel, amennyit aka­runk, de'nem tehetjük, mert a hazai igények olyan sürgetőek. Éppen ezért nemcsak több kályhát kell gyártanunk, ha­nem többfélét is, és jobbakat, mint eddig. Ehhez pedig kor­szerű, gépesített termelésre van szükség, hogy elfogadható áron tudjuk adni, anélkül, hogy ráfizetnénk. Hétmillió 800 ezer forintot költöttek importgépek és 4 millió 200 ezret hazai gépek beállítására, összesen 12 mil­lió forintot ebben az évben. (A Mechanikai Művek mar­cali gyára, amely tavaly év elején lépett be a termelés­be, korszerűbb, mint a török­bálinti. 800 ember dolgozik ott, az éves terv szerint 200 ezer kályhát nekik kellett volna legyártaniuk. Sajnos, a tervben nem számoltak azzal, hogy az ottani munkaerő nagy része még gyakorlatlan, s így a termelés nehézkesebb. A módosított terv szerint most Marcaliban 160 ezer kályhát gyártanak, Törökbálinton 140 ezret. Csakhogy itt — 327 em­berre — egvharmad létszám­ra jut mindössze 20 ezerrel kevesebb kályha, az összmeny- nyiségnek csaknem a fele!) — Hát ehhez kell a munka­verseny. Hogy így is ki tudjuk szorítani — mondja Kallói Ferencné, a pártbizottság tit­kára. S ha még azt is hozzá­tesszük: 300 emberrel dolgoz­nak kevesebben, mint ameny- nyit foglalkoztatni tudnának! A versenyfelelős sietve ki­igazít: a .létszámot megadóz­tatják. — Tehát nem érdekünk újabb munkaerő felvétele. De az átlagbérrendszer érvény­ben van, ahhoz, hogy munka szerint differenciálni tudjuk a fizetéseket, s így ösztönözni, több alacsony fizetésű dolgo­zót kellene fölvennünk. Te­hát érdekünk a munkaerő-to­borzás. A dilemmát eldönti az élet, nincs elég jelentkező. Tulaj­donképpen nem bánják ezt a Mechanikai Művekben: így, mivel a több teljesítés hozza a több nyereséget, rá vannak kényszerítve a gyors gépesí­tésre. Ez pedig távlatban nézve a dolgokat, a lehető legelőnyösebb. Szóval több teher hárul az emberekre. A felajánlások címszavakban: a munka ter­melékenységének növelése 5 százalékkal. Számokban kife­jezve, tavaly az egy munkás által egy napon megtermelt termelési érték 906 forint volt. Idén 951-nek kell lennie. (Né­hány üzemrészben már most több!) Az önköltség nem lesz több 93,6 százaléknál. (Még bizonytalan, hogy teljesíteni tudjáK-e.) A három új típusú, korszerűbb és tetszetősebb oiajkályha prototípusának el­készítése és a „0” széria le­gyártása, hogy jövő év elejé­től megkezdődhessen a soro­zatgyártás. (Az alkatrészüzem­ben valamennyi új alkatrész elkészítésének határidejét elő­rehozták, a brigádok vállalá­saik értelmében hol 5, hol 10 nappal hamarabb készültek el a szerszámokkal. S végül a ve­zetőség ígérete: a bérszínvo­nal 3,8 százalékos növelése. (Most: a fizikai dolgozók éves átlaga 20 ezer 800 forint Az emelkedésre összesen 3 mil­lió 660 ezer forintot kell for­dítani.) Csaknem valamennyi mun­kahelyen teljesítménybérben, méghozzá a legdirektebb for­májában: darabbérben dol-r goznak a munkások. A párttitkárnő megjegyzé- j se: az emberek éppen any- nyit dolgoznak, amennyit megfizetnek nekik. Lennének olyanok, akik a 150 százalé­kot is teljesítenék, de ezt már nem tudnánk kifizetni: a vál­lalati béralap adott, nem gu­miból van. Azt mondhatjuk tehát, hogy a munkaverseny nálunk valóban jól megy, a lehetőségeken belül. Persze azért nem minden a pénz, s itt ez sem frázis, mert a szocialista brigádok legke­vesebb 8 óra társadalmi mun­kát ajánlottak fel, inkább többet, és 50 brigád van, 817 taggal. Szorozni mindenki tud.'.. 100 ezerrel több kályha, és három új típus, amelynek kül­ső kivitelezésénél (vannak még csodák), az ipari forma- tervezés eredményeit sem hagyták figyelmen kívül, tel­jesítményük szerint pedig, sorrendben: az új 5000 kaló- riás megfelel a régi hatezres­nek, az új 7500-as, a jelen­leg forgalomban levő 10 (!) ez­resnek, hozzátéve, hogy ke­vesebb üzemanyaggal táplál­kozik, és a jelenlegi Minica- lor helyett egy nagy teljesít­ményű 2500-as kályha. Az új típusok megjárták a „Magyar- ország 25 éve” című, Moszk­vában rendezett kiállítást, ahol meglepően nagy figyel­met keltettek. A kongresszusi versenynek van színhelye, szereplői, té­mája. A Mechanikai Művek­ben nem színjáték, tétje sem a nézők elszédítése. Az igaz viszont, hogv egv valamiben hasonlít a jó «Tírunűvekhez: levesz a lábunkról. Varga Vera \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom