Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

1970. OKTOBER 1., CSÜTÖRTÖK Mit megyei hírlap EGY TAPASZTALATCSERE ÜRÜGYÉN Milyen az új magyar hibrid sertés és a vándorló üvegliáz? Interjú Tóth Mihállyal, a Ceglédi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével A Ceglédi Járási Tanács vb ; mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya 1970 augusztus • végén 45 járási mezőgazdasági szakember részére tapasztalat- cserét szervezett. Kónya Fe­renc, a törteli „Aranykalász” íőagronómusa, Csáki István, a jászkara jenői „Űj barázda” brigádvezetője. Körösi Gyula, a ceglédi „Kossuth” Tsz főme­zőgazdásza, Kókai Zoltán ugyancsak ennék a tsz-nek nö­vényvédelmi felelőse, Dinyák Béla, a ceglédi „Lenin” Tsz párttitkára, Banai Pál, a ceg­lédi „Vörös Csillag” Tsz üzem­egységvezetője és társaik Tóth Mihálynak, a mezőgazdasági osztály vezetőjének irányításá­val több, élenjáró állami gaz­daságot és termelőszövetkeze­tet tekintettek meg, ahol gaz­dag tapasztalatokat szereztek. Véleményüket Tóth Mihály osztályvezető tolmácsolja a Pest megyei Hírlap olvasói­nak. KÉRDÉS: Mi volt a csoport £lső programja? VÁLASZ: A Hosszúhegyi 'Állami Gazdaságban, Sükkös- dön megnéztük az ÉLTERV által tervezett és amerikai mintára készített hűtőházát, amely első példány az ország­ban. Előnye, hogy kis terüle­ten: 2500 négyzetméteren, 12 méter belső magasságban 400 vagon almát lehet tárolni. Az anyagmozgatás gépesített. A hűtőház levegője kondicionált és páratartalma is szabályoz­ható. A 40 millióért épített hű­lőházban 1 kg alma hűtése 1,40 forintba kerül, de megéri, mert akkor adhatják piacra, amikor a legkedvezőbb árat kínálják érte, KÉRDÉS: Mint hallottam, a szőlő- és gyümölcstermesztés módszereit különösen hosszú ideig tanulmányozták. VÁLASZ: Nagyon érdekes megoldású a 80 000 hektoliter befogadású palackozó borkom­binátjuk, de még érdekesebb a fejlett növényvédelmi munka. Náluk több kártevő, mint pél­dául az almamoly, már isme­retlen. Néha 14—16 alkalom­mal is permeteznek egymás Után. Nagy termést érnek el: sok műtrágyát használnak. Mi általában a holdankénti 40 mázsás szőlőterméssel elége­dettek vagyunk, náluk holdan­ként 80—100 mázsa terem. Azt mondják, 35 mázsa alatt ráfi­zetéses a szőlőtermesztés. A művelés természetesen gépesí­tett. KÉRDÉS: A kifejezetten ter­melési módszereken felül mi ragadta meg legjobban a fi­gyelmüket? VÄLASZ: Több minden. El­sősorban az, hogy a vezetők túlnyomó többsége fiatal em­ber. A vezetők és munkások között a hangnem közvetlen, rendkívül szívélyes. Sokat tud­nak a beosztottak is, minket egy fontos és hatalmas kerü­letben egy szakmunkás ka­lauzolt, és nagyszerű tájéko­zottsággal beszélt a dolgaikról. A másik: kitűnőek üzemi út­jaik. Eetonon folyik a takar­mány-, termény-, állatszállítás. Gyors, pontos az üzemrészek összeköttetése. Gépeik nem törnek össze, nagyon kevés al­katrészt használnak fel. Vé­leményük szerint luxus, ha a gazdaság útjai rosszak, elha­nyagoltak. (Ezt sok megyei gazdaságban megszívlelhetik.) Megemlíteném a majorok, ud­varok, központok parkosítását, fásítását. Esztétikus, kellemes látvány a tiszta, rendezett, vi­rágokkal beültetett üzemközti térség. Nincs egy eldobott deszka vagy láda, pedig épít­keznek. KÉRDÉS: Milyen a dolgo­zók szociális ellátása? VÄLASZ: Jólesően néztüká gyönyörű éttermüket, ahova csak kézmosás után szabad be­lepni. Mindenki be van osztva, nincs tumultus, félóránként váltják egymást. A felszolgá­lás, a terítés kulturált, azétel tartalmas, jó ízű, olcsó és sok. Fürdőik, mosdóik, öltözőik tiszták, rendezettek. KÉRDÉS: Szeretnénk halla­ni az új magyar hibrid sertés­ről! VÁLASZ: A Somogy me­gyei Attalán néztük meg az új sertést, amelyről Stimecz Já­nos, a kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tu­dományos munkatársa tartott tájékoztató előadást. A KA— A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT [Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19—21.) azonnali belépésre felvesz: dompervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtés- szerelő, kőműves, lakatos, szigeteld, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesités megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. HYB sertést Anker Alfonz ge­netikus állította elő. Hát ké­rem... ez egy csoda jószág! Nagy testű, húsos, hatalmasak a sonkái, nagyobb a karajmé­rete . . ezenkívül ellenálló, szapora. Vetekszik a legjobb angol—holland hibridekkel. Előállítása, azaz szülőpárjai­nak előállítása nagy titok... A kereslet iránta olyan nagy, hogy csak előjegyzés szerint tudják a gazdaságok igényeit kielégíteni. Mondanom sem kell, szívesen látnánk ilyen sertéseket mi is. Ügy tudom, a monori járásban akad belő­lük néhány. KÉRDÉS: Kertészeti bemu­tatón is voltak? VÄLASZ: Szentesen a „Thermál” Tsz-ben néztük meg a gördülő hollandi ágya­kat, és ott ismerkedtünk meg ezzel az élenjáró technológiá­val. Nagyszerű és rendkívül érdekes élményben volt ré­szünk. A telepen 33 000 négy­zetméteren vasvázas, tovagör­díthető üvegházakat láttunk, amely alatt csodálatos rózsák és szegfűk illatoztak. A hol­landi ágyakat két-három év után egy traktorral tovább le­het vontatni, például olyan helyre, amelyet már előkészí­tettek. A tartóvázakban cirkuiál a 86—90 fokos meleg víz. Az üvegház kihasználása nagyon jó, mert szétbontás nélkül tovább lehet gördíteni, és helyén a szabadföldi talaj- munkát újabb évre elő lehet készíteni. KÉRDÉS: Azt hiszem, mon­dani sem kell, hogy érdemes volt ezt az utat megtenniük, de mégis milyen konkrét ered­ménye lesz a kirándulásnak? VÄLASZ: A módszereket anélkül is lehet hasznosítani, hogy az egy fillérjébe is kerül­ne a gazdaságoknak. Itt a ve­zetési, szervezési problémákra gondolok, a művelés techniká­jára vagy akár a növényvéde­lemre. A gépesítettség, a beru­házások nyomán üzembe állí­tott berendezések később ná­lunk is megvásárolhatók lesz­nek, hiszen járásunkban so­kat fejlődik a mezőgazdaság. Mindenekfelett azonban a ta­pasztalatcserék legértékesebb kincse maga a tapasztalat, s a fejlettebbektől nem szégyen tanulni. Reméljük, többször is mód nyílik majd hasonló, gyü­mölcsöző látogatásokra — mondta végezetül Tóth Mihály osztályvezető. Szűts Dénes — Kellő igénybevétel hiá­nyában a BKV megszüntette a Margitszigeten közlekedő mikrobusz-járatait. Csehszlovák pártmunkásküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására Budapestre érke­zett Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja pártmunkás kül­döttsége, Frantisek Ondrich elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezetője fo­gadta. Jelen volt F. Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagy­követe. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE A lényegről vitatkozva Május 1 Ruhagyár . Közvclemény-kutató kiállítás Szerdán a Divatcsarnok Lotz termében Nagy József né könnyűipari miniszter jelen­létében megnyílt a Május 1. Ruhagyár legújabb modelljei­nek bemutatója. A megnyitón Vas Sándor, a gyár kereske­delmi igazgatója elmondotta, hogy a kiállításon részben a már kapható vagy megrendelt kabát-, kosztüm-modellek lát­hatók, részben pedig piackuta­tás végett azokat az újdonsá­gokat hozták el, amelyeket a jövő évben kívánnak forga­lomba hozni. Az október 8-ig nyitva tartó közvéleménykuta­tó kiállítást, divatbemutatóval is kiegészítik; péntek és szom­bat kivételével, naponta négy órakor kezdődnek a bemuta­tók. A Május 1. Ruhagyár évente több mint másfélmillió darab ruházati cikket, főként kabátot állít elő. Ebből mint­egy nyolcszázezret ad át a belkereskedelemnek. 1 komoly szándék olykor a fonákját mutatja. A ve­zetőség kétesztendei tevékeny­ségéről számot adó taggyűlé­sen fölszólalt a Csepel Autó­gyár egyik alapszervezetében a szimpatikus, tehetséges, fiatal mérnök. Elmarasztalólag szólt azokról, akik a párttaggyűlé­sen csak a szorosan vett ter­melési, gazdasági kérdésekről vitatkoznak, s ha más téma van napirenden, akkor a hang­jukat sem hallani. Mindezek szellemes kifejtése után rátért fölszólalása lényegére. Terme­lési, gazdasági kérdésekre, s csakis azokra. Azt cselekedte, amit elmarasztalt. Humor? Mi tagadás, föllelhető benne. Mégsem a jószándékú kétarcú­ságon érdemes eltöprengeni, hanem azon a nagyonis fon­tos kérdésen, hogy témák és viták miként kapcsolódnak össze, vagy éppen különülnek el a kommunisták, s közössé­geik, a pártalapszervezetek te­vékenységében. Az a tény, hogy a beszá­moló, majd a kongresszusi irányelveket megvitató és ve­zetőségválasztó taggyűléseken nagy volt az aktivitás — a párttagoknak mintegy negyede fejtette ki véleményét —, ör­vendetes. Ahogy pozitívum a vitázó kedv felélénkülése álta­lában is a kommunisták ta­nácskozásain. A beszámolók sok helyen joggal állapították meg: az eltelt két esztendőben növekedett a politikai érdeklő­dés, s ami ettől elválasztha­tatlan, a vélemények cseréje. Jó dodog ez. Jó, ha a viták va­lóban a lényeget ragadják üs­tökön, s ha a viták eredmé­nyeként tettek következnek. Ma még ez nem mindenütt természetes. Van, ahol csak addig jutottak, hogy — vitat­koznak ... A vita hevében a téma maga nem is kerül mér­legelésre, érdemes-e egyálta­lán rajta rágódni, vitatkozni? Kormányközi idegenforgalmi világszervezet alakult Mexikóban Szurdi István nyilatkozató A Hivatalos Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége, az UIOOT, Mexikó­ban tartotta rendkívüli köz­gyűlését, amelyen hazánkat Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke vezetésével kormányküldött­ség képviselte. Az idegenforgalmi kor­mányküldöttség munkájáról Szurdi István nyilatkozott: — Velünk együtt — mon­dotta a miniszter — 86 ország kormányküldöttsége vett részt a közgyűlésen, amelyen az UIOOT, a korábbi infor­matív és konzultatív szervből az ENSZ mellett működő: Okozhatnak-e daganatot a vírusok? Okozhatnak-e daganatot a vírusok — ez volt az egyik legizgalmasabb kérdése annak a tudományos tanácskozás­nak, amelyet a Magyar Mik­robiológiai Társaság bakterio­lógiai és virológiái szakosztá­lya szerdán Veszprémben ren­dezett. A kérdésre egyértel­mű választ még nem tudnak adni, de több olyan kísérlet­ről számoltak be, amely alap­ján feltételezhető a vírusok daganatkeltő tevékenysége. A debreceni Orvostudományi Intézet kutatói bebizonyítot­ták, hogy az úgynevezett herpes vi­rus elváltozásokat okoz az öröklődést szabályozó úgynevezett kromoszó­mákban, s ezáltal további rendellenes­ségek kiindulópontja lehet. A tanácskozáson több elő­adás foglalkozott a radioaktív sugár felhasználásának kérdé­sével. A debreceni gyógyszer­tani intézet szakemberei a sugárártalmak biológiájának ismereteit báktériummodellek- kel bővítették. A budapesti Sugárbiológiai Intézet képvi­selője az injekciós tűk és seb­varró fonalak sugárral történő sterilizálásának új módszereit ismertette. A zömmel alapkutatási ered­ményeket ismertető előadások mellett helyet kaptak a gya­korlatban közvetlenül haszno­sítható módszerek is. Köztük elsősorban a Veszprém me­gyei KÖJÁL kutatásai keltet­tek érdeklődést. Oj eljárást dolgoztak ki a különböző, baktériumos fertőzések diag­nosztizálásának gyorsítására, valamint a ritkán előforduló törzsek kimutatására. A tudományos tanácskozá­son összesen 23 előadás hang­zott eL kormányközi világszerve­zetté alakult. A tanácskozáson rögzítettük a szervezet új státusának meg­felelő feladatait, működési el­vét, alapszabályát. Jóllehet, szakmai világszervezet meg­alakulásáról volt szó, különböző politikai néze­tek csaptak össze, az ülés nem volt vitamentes. örvendetesnek tekinthető, a közgyűlésen a fejlődő orszá­gok, elsősorban az afrikai és az arab államok progresszív magatartása. — A nemzetközi idegenfor­galmi kapcsolatok további erősítését szolgáló világszer­vezet a mexikói közgyűlésen lényegében létrejött, ténylege­sen azonban akkor tekinthető megalakultnak, ha a több mint 100 tagország 51 százalé­ka ratifikálja a megállapodást, amelyre a következő időszak­ban kerül sor — fejezte be nyilatkozatát Szurdi István. Betanított munkára nőket; valamint segédmunkásokat felveszünk. jelentkezés a fóti kutyatelep mellett levő telephelyünkön. PAPIRFELDOLGOZÖ KTSZ jP rdemes-e energiát, időt ^ fecsérelni arra, hogy ap­ró-cseprő, pillanat szülte s te­mette ügyeken vitatkozzanak, s közben a valóban fontosra, lényegesre nem jut erő? Az alapszervezetek egy részében — s ezt a most lezajlott be­számolók is tanúsították — a vita még napjainkban is sűrűn megreked az apró, mindenna­pi gondoknál, annál, hogy ki­nek mennyit emeltek az óra­bérén, a fizetésén, miközben árnyékban marad, hogy a mű­helyekben nőtt a selejt, az el- viselhetőnél jóval több az ál­lásidő, hogy cáfolat nélkül ma­radnak rosszindulatú politikai híresztelések, és így tovább. Márpedig a pártszervezet rangját, tekintélyét elsősorban az határozza meg, hogy miről és miként hallatja hangját! A pártszervezetekben az el­múlt esztendőkben elmélyült az összefüggések feltárására, elemzésére való hajlam s al­kalmasság. A gazdasági reform előkészítése, bevezetése és ki­bontakoztatása nagy próbaté­tel volt a pártszervezetek szá­mára. Egyre szerencsésebb kézzel választják ki a problé­mák garmadájából a valóban lényegeseket a kommunisták, azokat, amelyekben szükség van állásfoglalásukra, s ame­lyekben tudnak is megalapo­zott, utat mutató véleményt mondani. Mert a fontossági sorrend, a témák közötti válo­gatás nem ellenére, hanem ja­vára van a munkának. A zeg­zugos ösvényeken nincs szük­ség a forgalom irányítására, de meglehetnek-e nélküle az utakat összefogó csomópon­tok? így valahogy igaz ez a pártszervezetek esetében is. A műhelyen, üzemen, gyáron be­lüli munka ezer ágra oszlik, s hiba, ha a kommunisták az ezer ág mindegyikével törődni akarnak, ha a témák rangja azonossá válik, ha csak a vita s nem annak eredménye a fontos. Baj, hogy — miként azt be­vezetőben említettük — sok termelési, gazdasági kérdés szerepel a taggyűléseken? Az élet természetes tükröződése ez. Inkább arra kell a hang­súlyt tenni: milyen formában kerülnek napirendre? Ha úgy, hogy a részletekből nem kere­kedik ki az egész, ha például a bérkérdés nem bérpolitika­ként, hanem csupán személyes kívánalmak köntösében szere­pel vitatémaként — mint tör­tént ez például Vácott, a kép­csőgyár egy-két pártalapszer- vezetében —, akkor aligha jut­nak egyről kettőre. Ha kárhoz­tatják az akadozó anyagellá­tást — mint történt ez az Ipa­ri Szerelvény- és Gépgyár alapszervezeteinél —, de nem keresik meg az összefüggése­ket, szintén nem sokat lendí­tenek az ügyön. Mert csakis akkor értelmes, lényegről fo­lyó a vita, ha föltárja a teen­dők irányát, a bajok forrását, s a megoldás módszereit a gaz­dasági vezetésre bízza. Azaz, nagyon egyszerűen: elaprózó­dás helyett koncentráció, ope­ratív beavatkozás helyett irá­nyítás. Természetes: nemcsak ter­* melési kérdésekben, ha­nem más témák esetében is ez a járható út. A pártépítés, az oktatás, a pártcsoportok élete, az ideológiai munka, a felvilágosító tevékenység mind-mind vitatéma, ahogy az országos politika sok kérdése is. Ha: van új gondolat smon­danivaló. Ez húz ugyanis vá­lasztóvonalat az ál- és a valódi viták közé. Mert bármennyire heves legyen is a szószaporí­tási kedv a lényegtelen, csip- csup ügyekben, végül marok­ból kipergő homok az ered­mény, nincs semmi megfogha­tó. S a fordítottja: a lényeges kérdésekhez fűzött jó gondo­lat, helyes észrevétel, segítő tanács méhében hordja a cse­lekvés, intézkedés ígéretét is, a vita eredménye megfogható, mert tettekre váltható. A vitakedvet hűtenénk? Ép­pen azt istápoljuk! Mert a vi­takedvet az tartja ébren, az táplálja, ha látni, tapasztalni a viták eredményét, ha téma és vita ésszerű, igényes találko­zása utat épít a gyakorlati jobbhoz, a cselekedetekhez. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom