Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
MíT HEcref 1970. OKTÓBER 18., VASÄRNAP ’k/ŰHop A Tokkapu szultáni palota A török napok programjában a Margitszigeti Nagyszálló éttermében műsoros divat- bemutatót rendeztek. A látványos kollekciót isztambuli manekenek mutatták be az érdeklődő közönségnek. A képen: „A Tokkapu szultáni palota” nevű alkalmi ruha. 95 éves „szfratosztata" Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1875. október 19-én ismertette Dmitri) lvanovics Mengyele- jev, világhírű orosz tudós (1834—1907) Péterváron, az Orosz Fizikai és Kémiai Társaság ülésén a világ első, kidolgozott „sztratosztata” (sztratoszférarepüléshez alkalmas utasfülkés léggömb) tervét. Nevéhez fűződik a kémiai elemek , periódusos törvényének felfedezése (1869). E törvény a modem anyagelmélet egvik alapja. Ennek segítségével Mengyelejev meghatározta sok — később felfedezett - — kémiái elém, mint például a gallium, a germanium, a szkandium stb. létezését és sajátosságait. Eredménnyel tanulmányozta az oldatok jellegzetességeit, a folyadékok kiterjedését, s felfedezi a kritikus hőmérsékletet. Mengyelejev veti fel először a szén föld alatti elgázosítá- sának gondolatát, s állandóan hangsúlyozza, hopv a kémiai folyamatokat eredményesen lehet alkalmazni a termelés különböző területein. Amíg a gyógyszer eljut odáig Ide jön fájdalmaival a környék. Egy asszony vérnyomás- csökkentő gyógyszert vásárol: sápadt férfi makacs főfájása ellen kér és kap valamit; bőrgyulladást gyógyító kenőcsöt vált ki a szomszédházból való tanító bácsi; nehézkes szuszo- gással adja át egy nyugdíjas asszony a receptet — tüdőtá- gulata van... Legalább 1500— 2000 féle készítmény várja ebben a gyógyszertárban a betegsége ellen küzdő embert. Találomra kérdem a patikust: hányféle idegcsillapítójuk van. Tizenkettőig számolom a fölsorolást. Vevő érkezése vágja kettőbe a sort. Aztán a fájdalomcsillapítók után tudakozódom. E panaszok közvetlen és közvetett megszüntetésére, tizenhét orvosságot említ... Fejlődött valamicskét a gyógyszergyártás, amióta az ókori Plinius a fogfájás csillapítására veszett kutya hamvának olajjal kevert elegyét ajánlotta. Hogy ez így van, abban a magyar gyógyszergyártásnak is jelentős a része. A termelésének több mint a felét exportáló magyar gyógyszeriparban különlegesen megbecsült, fontos helyet foglal el a csaknem 6000 dolgozóval működő Chinoin. Dollármilliós kutatások Volt egy magyar író — Kóbor Tamás — akinek egyetlen könyvét sem emlegetik már napjainkban. Időtállónak egyetlen fölröppenő ötletszilánkja bizonyult. Az addig Alka Vegyészeti Gyár néven működő üzemnek ő találta ki 1913-ban Chinoin fantázianevét. Hogy a Chinoinban tevékenykedő kutatók termő képzelete mit adott a betegségektől kínzott embernek, azt néhány készítményük neve is érzékelteti»' A Chinoinból került ki például az Ultraseptyl, a Neomagnol, a, Troparin és a Novarin. Dr. Szentmiklósi Péterrel, a Chinoin orvostudományi főosztályának vezetőjével beszélgettünk: — Mi alakítja ki a gyógyszervegyészek kutatási programját? — kérdem. Széttárja karját. — Mi alakíthatná? Az igények, az élet. — Közelebbről? — A rákos megbetegedések A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtésszerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesités megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. nagy száma szinte erkölcsi paranccsá tette az emberiség számára, hogy keresse az orvoslás eszközeit. Ezenkívül azok a megbetegedések, melyek a lakosság széles körét érintik és hatékonyabb gyógyszert igényelnek az eddig használatosaknál, szintén meghatározzák a programot. — Ezek minden esetben új gyógyszer előállítására irányuló kutatást jelentenek? — Korántsem. Munkánk jelentős hányada úgynevezett reprodukciós kutatás. Ez másutt felfedezett jelentős készítmények szabadalomképes önálló előállítását jelenti. Mind közegészségügyi, mind népgazdasági szempontból fontos munka ez, hiszen egy-egy új gyógyszer kutatási és kifejlesztési költsége nyugaton mintegy ötmillió dollár. És ennek megfelelően borsosak a licencdí- jak is. Bár meg kell mondjam, a szabadalmak megvásárlása sok esetben kevésbé költséges, mint a reprodukálás, az időnyerés fontosságáról nem is szólva. Biztonság, biztonság, biztonság — Miért oly nagyok a kutatási költségek? És nálunk is ilyen tetemesek? — A kérdés második részére válaszolok előbb. Nálunk is költséges dolog ez. És a továbbiakból kitűnik, hogy miért. A gyógyszerkutatás rendkívül összetett és munka- igényes feladat. Az üj gyógyszerek fölfedezésén nem magányos kutatók, hanem kutatócsoportok dolgoznak. E munka során a nemzetközi statisztikák szerint általában háromötezer előállított új vegyület- ből egy válik végül is gyógyszerré. Maga az átfutási idő is hosszú. Öt-hét esztendő. — Akkor valóban drága munka. — Jelentősek a vele járó költségek. Hogy csak egyetlen példát mondjak, csupán az USA 1968-ban ötszázmillió dollárt költött gyógyszerkutatásra. — Milyen szakaszai vannak a kutatásnak? — Az első stádium a kémiai kutatómunka. Ennek során új kémiai szerkezeteket állítanak elő. Mint említettem, rengeteg kísérlet szükséges ahhoz, hogy egy használható új vegyületet hozzunk létre. Ezt kíséri és követi a farmakológusok munkája. Ök állatkísérletekkel hatás- tani vizsgálatokat végeznek. Megismerik a szer fő- és mellékhatását, mert hogy mást ne mondjak, egy eddig ismeretlen vegyületnek lehet magzatkárosító vagy éppen rákkeltő hatása is. Ezek a vizsgálatok végül is kiszűrik a készítmény fő hatását. Ha itt minden sikerült, biztonsági vizsgálatokat végeznek annak felderítése érdekében, hogy az új gyógyszer huzamosabb használata nem rejt-e magában veszélyeket. — Ezt hány emberen végzik? Mosolyog. — Még mindig csak állatkísérleteknél tartunk. Ha ezek végül is eredményesek, akkor dönt az Egészségügyi Tudományos Tanács, hogy engedélyezi-e az új gyógyszernek emberen való kipróbálását. Ez utóbbi előbb kis csoportokon, majd tömeges használat formájában történik meg. — Akkor már bevezetett gyógyszernek tekinthetjük? Legyint. — Dehogy. Megállapítják még a standardminőségét. Az üzemi vegyészek kidolgozzák a nagyüzemi gyártás technológiáját, a gyógyszerészek a végleges ’ gyógyszerformát, s az egészre a forgalomba hozatali engedély üti rá a pecsétet. A No-Spa karrierje Most már értem az öt-hét esztendős átfutási időt. És azt is megértem, hogy e roppant költséges munka is kifizetődik. Hiszen, mint dr. Szentmiklósi elmondja, egyedül a No-Spa nevű magyar görcsoldó készítmény a belföldi igények ellátása mellett exportból 1970 végéig mintegy 250 millió forint bevételt jelent népgazdaságunknak. Ily módon végül is kifizetődik a gyógyszerkutatók szellemi erőfeszítése Ezeknek az erőfeszítéseknek részese dr. Szentmiklósi Péter is, aki Állami díját dr. Mészáros Zoltán kutatótársaként a No-Spa kidolgozásában való részvételéért kapta. Hippokratész szerint „A fájdalom csillapítása isteni cselekedet”. Jó, hogy napjainkban ez ilyenfajta emberi megbecsüléssel jár. Bajor Nagy Ernő A 8400 holdas szegedi fű- szerpaprika termelő tájkörzetben sok helyen már harmadszorra szüretelnek. A kora őszi fagyok megperzselték az ültetvényeket, megbámulták a zöld bokrok, a becslések szerint mintegy 6 százalékos terméskiesés keletkezett. Ennek ellenére jó közepes termést várnak a szakemberek, mert a fagyos napokat követő kedvező időjárás lehetővé tette a folyamatos szedést. Az idei betakarítás azonban több munkát ad a gazdaságoknak, mint más esztendőben, a piros csöveket ugyanis gondosan át kell válogatni. Ez az év az első, amikor a szegedi körzetben bevezették az úgynevezett hálós tárolást. Hosszúkás, henger alakú hálókba ömlesztik a termést, s így függesztik fel a gazdaságok a szárító ágasokra, illetve a szövetkezeti gazdák otthonukban a házak falára. Az ősi kistermelői módszer, a felfűzés munkaerő hiányában mindinkább kiszorul, és a tsz-ek már csak .elvétve alkalmazzák. Már az idén körülbelül 30 000 mázsa fűszerpaprikát „hálóznak be”. Egyéniség ni. tücsköt-bogarat, de igazat csak a szemünk mondott. Ilyenkor Jóska tapintatosan kibámult az ablakon. Ismeretségünk harmadik hetében elmentem a mérnökkel. Hívott. Nagyon okosan, nagyon komolyan azt mondta, miközben erősen a szemembe nézett, ez tarthatatlan helyzet. Legalább mi ketten tisztázzuk dolgainkat. És azt mondatta még? ne tartsam gyávának, sem erkölcscsősznek, de vegyem tudomásul, a pletyka, amely a vállalatnál lábralcapott, most már súlyos, gyilkos méreteket öltött, az ő válla már ehhez keskeny, nem bírja, ebből neki baja lehet, minden esetre ellenfelei tönkretehetik karrierjét, könnyűszerrel kilőhetik őt. Igen, igen, nőtlen ő, nem is szándékozik megnősülni, nem ezzel van haj. A baj ott van, hogy én asszony vagyok és ő nem szeretné, ha miatta hírbe kerülnék. Először leültünk egy presz- szóba és ott beszélgettünk. Két óra múlva, amikor már untuk a füstöt, a zsivalyt azt mondta, hogy egy csöndesebb hely kellene. Nemrégen vett egy kis faházat az erdőben, odamentünk. Romantikus volt, én mindenesetre annak találtam. Konzervet ettünk, csokoládét és francia konyakot ittunk. Aztán amerikai cigarettára gyújtottunk. Nagyon kíváncsi voltam, alig vártam, hogy kezdje már. Mit mond, hogyan kezdi, mit csinál egy ilyen intelligens férfi, jaj, csak el ne rontsa, csak ne okozzon csalódást nekem. Egész éjszaka ott maradtunk. Sokat beszélt, és mindig itallal kínált. Éjfélkor már ő gyújtott rá az én cigarettámra. Spicces lettem, homályosan arra gondoltam, ez az első férfi az életemben, akivel rögtön az ágyban kezdtem a szerelmet, és nem a fűben. Nem emlékszem, hogyan aludtunk el. Beszélt, beszélt, egy darabig tartottam magamat, azután, ha jól emlékszem, bambán vigyorogtam. Reggel borzalmas vágyat éreztem Laci tiszta szerelme után. Egy óráig mostam, súroltam magam, a fogamat kétszer is az ő fogkeféjével. Amikor erre rádöbbentem, ismét kértem egy kis konyakot. És nem tudom miért, de magáztam Sándort. Félreértett a férfi. Belekezdett egy előadásba, amelynek az volt a lényege, hogy a szerelem a legdemokratikusabb dolog a világon. Kérlelt és bíztatott, ne legyek csacsi, az ágy mindenkit egyenlővé tesz. Ne nézzem én azt, itt az ő kis erdei lakjában, hogy milyen nagy különbség van kettőnk között, igaz, ő mérnök, én pedig csak gépírónő vagyok, illetve most már könyvelő. Ez nem számít, itt egyenlők vagyunk. Rendben van, azt ő is elvárja, hogy odabent a cégnél majd magáz- zuk egymást. Nagy pofon lehetett, amit adtam, ijesztő a sikításom és káromkodásom, mert nagyon remegve, sápadtan nyitotta ki Szegedi fűszerpaprika - gondokkal Fűzés kelvett kálózás előttem az ajtót. Kiléptem a házból és ott állt a vállalati kocsi, leeresztett ablakában a vigyorgó sofőr zsíros arca. Hallottam, valahonnét a túlvilágról érkezett hozzám az erdészlak ajtajának csapódása. És a hang is megszűrve, értelmetlenül érkezett agyamig: — Félreértett, félreértett.., — mormogta a mérnök. — Én a lakásomra kértem magát a kocsival... — Igen, tudom hová tetszett kérni a kocsit. De a háziasz- szonya ideküldött — mondta undorító udvariassággal a pilóta, és ahogy rám nézett, azt én nem tudom leírni. Szombat reggel volt és Laci szegény megint pénteken délután már hazajött. Mondták, éjfélig keresett, akkor fáradtan lefeküdt. Semmit sem sejtettem, az erdőből egyenesen az irodába mentem, a munkába felejtkeztem, abba próbáltam kapaszkodni. Laci tíz órakor lépett be. Ránézett Jóskára és megkérte... A fiú szó nélkül távozott az irodából. Most Laci fordította el a kulcsot, ő akasztotta oda a törülközőt. Megfordult, arca hideg volt, tekintete jeges, elindult lassan, félelmetesen felém és düh és indulat nélkül vert, már semmit sem éreztem, de a tudatom mélyén valahol mart a kíváncsiság, miért nem szól, miért nem szid, miért e szófián verés. Alapos munkát végzett. Hogy ő szótlanul vert, én sem sikítoztam, mintha összebeszéltünk volna, hogy jaj, istenem, csak minden hangtalanul történjék, hogy ne tudja meg senki. Elájultam. Laci csókjaira ébredtem. Feltápászkodtam. Aztán leültünk beszélgetni. Ilyen még sohasem történt velünk, legalábbis így nem. Kértem őt, ne törje le egyéniségemet, ne rakjon a lelkemre béklyót, kislány koromban is minden rokonom megállapította, egyéniség vagyok, eredeti egyéniség és lám, most mellette néhány év alatt, hogy elszürkültem. Az egyéniséget nem lehet béklyóba kötni, az nem nézi hol, mikor és hogyan, de kitör. És •megkértem arra is Lacikát, hogy beszéljen nekem, gyakran beszéljen a terveiről és néha szívjon el egy cigarettát, szokjon rá a dohányzásra, és megkérdeztem tőle, hogy miért nem iszunk mi sohasem konyakot. És miért olyan fér- fiatlan a külseje, miért nem segít magán, miért nem növeszt, no igazán, az én kedvemért, bajuszt? Biztos jól állna neki, hiszen az olyan férfias. Mostanában ha Laci szombatonként hazajön hozzám, elvisz a presszóba, kér két konyakot a kisasszonytól. Igaz, csak kabinet brandyt, de az is konyak. És rágyújt egy cigarettára, igaz csak Fecskére, de az is cigaretta. Bajusza is van. egy kissé torzonborz fekete bajusz, de ez is csiklandoz. És konyak és cigarettázás közben fogja a kezemet és elmondja, hogyan vívta csatáját egész héten a kövekkel, téglákkal, a malterral és a kanállal és a művezetőjével és hogy az a sok ház, amit majd meglátok, ha arra járok, az a sok ház mind nekem épül, mert amíg húzza a falat az ég felé, rám gondol, hogy majd felmegyünk a legfelső emeletre, föl, egészen a mennyországig. ősz Ferenc (Vdgc.) Már az is jólesett, hogy felkért a mérnök Nem szólt tánc közben egy szót sem, nem is nagyon szorított. De éreztük egymást. Valamit, egész keveset ihatott, dúdolt. Nem a fülembe, csak éreztem, hogy nekem dúdol. Távolról Jóska is figyelt bennünket, nagy bánatos lószemével, pedig tudta a gyerek, hogy én sohasem éreztem iránta semmit, csak sajnáltam őt, legfeljebb azt vehette észre, hogy nagyon szeretek csókolózni, csak úgy sportból. Meg hogy a vérem ilyenkor megszólal, de erről én nem tehetek, ezért anyámnak, apámnak tegyen szemrehányást. Aztán megnyugodtam, mert eszembe jutott, „ hogy nincs énnekem senki, csak a Laci és nem is kell énnekem rajta kívül senki más. A fiatal, új mérnök csak velem táncolt. Amikor a sofőr elkért, odament a rögtönzött söntés pultjához és konyakot ivott. Szünet után újra felkért. Kellemes illata volt a beszédének. A konyak és a dohány keverékének férfias illata. Érdekes. Én még dohányos emberrel sohasem csókolóztam. Bajuszossal sem. A mérnöknek szép, szőke, selymes bajusza volt, a haja is, mint az érett búza, amikor a nyári langymeleg szélben hullámzik. Azon az estén hazakísért. Még a kapunkban is a terveiről beszélt. Pedig olyan szép este volt. Azért tetszett, hogy komolyan beszél velem, hiszen éreztem, azt jelenti, emberként, nőként egyaránt komolyan vesz. Ezt még Laci sem tette velem. Laci soha, egyetlen gondolatát, egyetlen, munkában szerzett örömét, vagy bánatát nem mondta el, igaz, mindig dicsért. Dicsért a szája, a szeme, a keze, ahogy rám nézett, szemében láttam, milyen is lehetek én. De a munkáról soha egy szót sem szólt. Eddig ezt nem vettem észre, csak most, hogy értelmes lénynek tartottak, hogy fölfedezték bennem az embert. A sofőr tényleg hírbe hozott bennünket. A férfiak aljas, silány típusához tartozott. Köztem és a mérnök között semmi, az égvilágon semmi sem történt. Tetszett a férfi, a neve is olyan szép, férfias volt. Sándornak hívták. De hogy mit érzek, még neki se mutattam, még kevésbé mondtam másnak. Voltak kisebb kapcsolataink, közösen vettük a feketekávét, hol én fizettem meg, hol ő, aztán beszállt ő is, Jóska. és ezzel ki is engesztelődön, hiszen a feketekávé-banda tagja lett ő is. Na, lám, a gittegylet. Jóska, a Nemecsek. Jólestek a délelőtti, délutáni meghitt feketézések. Jóska szaladt Sándorért, a férfi be- iött a kis irodánkba és szótlanul, de nagyon beszédesen néztük egymás szemét. Közben beszéltünk össze-víssza,
