Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

6 TEST HEGYEI t&Círitm 1970. OKTOBER 18., VASÄRNAP Pályázat- úttöróvezelőknek A Magyar Úttörők Szövetsé­gének Országos Elnöksége pá­lyázatot hirdet a szövetség ne­gyedszázados fennállása al­kalmából. A pályázaton részt vevő úttörővezetőknek törté;- nelmi és módszertani tanul­mányokban kell feldolgozniuk az elmúlt 25 év tapasztalatait, eredményeit. A pályázat fel­tételeiről részletes felvilágosí­tást a Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Elnök­sége nyújt. Cím: Budapest, V., Balassi Bálint utca 16; Aranyhalakért kecsegék Háromfalú pvc-zsákokban és duplafalú kartondobozok­ban két tucat élő kecsegét küldött a budapesti Állatkert Tokióba, a korábban kapott aranyhalak viszonzásaként. A rendkívül értékes és nagyón kényes dunai halakat indu­lás előtt három naptn át éheztették, mert csak telje­sen üres gyomrú halakat le­het szállítani. A kecsegék az Északi-sarkon át 24 óra alatt tették meg a 15 000 kilométeres utat és kitűnő egészségben ér­keztek meg. Miért bosszankodik? ■ ■ A NEB-ELNOK Beszélgetés Kerényi Vilmossal, a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével — Azt hiszem, hogy munka­köre elég sok bosszankodásra adhat alkalmat. — Ez így van — válaszolja Kerényi Vilmos. — Milyen jellegűek ezek a bosszúságok? — Akkor is idegeskedem, ha a hivatalos szakigazgatás nem érti meg: azért hozták létre, hogy a dolgozók ügyeit udva­riasan és pontosan intézze. Sőt, esetleg éppen ellenkező­leg gondolják. Azután az is izgat, amikor az ügyfelek ér­zik úgy, hogy minden kíván­ságuk azonnal teljesíthető, ak­kor is, ha ennek érdekében ők maguk semmit sem tesznek. De van még egy. Megírja? — Meg. — Bosszant, ha a sajtó olyat próbál erőltetni, ami megold­hatatlan, lehetetlen; vagy eset­leg úgy, ahogy megírják, nem is igaz. — A népi ellenőrzés soha nem erőltet olyat, ami úgy látszik, hogy „lehetetlen”? — Mi mindent kivizsgálunk, ennek eredménye beszél... — Mostanában emelkedett, vagy csökkent vizsgálataik szá­ma? — Sokkal több a munkánk. — S ez nem bosszantó, hi­szen ez azt is jelentheti, hogy több dolgot kell megvizsgálni, ellenőrizni, mert nem megy minden rendben. — A több fhunka elsősor­ban abból fakad, hogy a gaz­dasági reform minden mozza­natát figyelemmel kell kí­sérnünk, mivel a gyakorlat­ban olyan „kiskapuk” nyílhat­tak, amelyek az elméletben nem voltak észrevehetők. Ezenkívül az egyéni panasz- bejeiientők száma is 20 száza­lékkal nőtt. — Mire vezethető ez vissza? — Egyrészt arra, hogy meg­nőtt a népi ellenőrzés tekin­télye, bizalommal fordulnak hozzánk az emberek. Más­részt pedig arra, hogy a meg­növekedett demokratizmus­ban többen mernek az iga­zukért harcolni. Ezért az egyéni panasztevőkkel ma már többet foglalkozunk, mint közérdekű vizsgálatok­kal — azelőtt ez fordítva volt. — És jó ez? — Nem jó, mert sokkal többirányú munkát ad és ke­12. Rózsa Péter „A házunkhoz közel volt a külváros, a gyárak. Láttam a melósokat köhögtető hajnalo­kon, ahogy kenyérrel a hónuk alatt munkába indultak. Hal­lottam a szirénabúgást és ját­szottam a prolikölykökkel, pe­dig otthon megtiltották. Nagy­anyám lányai meg az unokák A felszabadulás után apám másodszor nősült, Dunakeszi­re. Oda költöztünk, öcsémmel hétfőn hajnalban kezdtük a munkát, szerdán este mehet­tünk haza. Közben csak pár órát aludtunk. Utána viszont szabad volt az egész hetünk, jól kerestünk, urak akartunk lenni. 1948-ban jelentkeztem elő­ször a Képzőművsézeti Főisko­lára. Régen, az iskolában húsz fillérért másoltam át a rajzo­jek, mentem. Értettem a mun­kások nyelvén. 1955-ben felvettek a főisko­lára. A feleségem tartott el és törődött a gyerekkel. Tíz évvel fiatalabbak között voltam, akik az iskolából kerültek az iskolába. Megtanultam a mar­xizmust, mégsem tudtam meg­fogalmazni magamnak, amit 56-ban láttam, csak fájt, hogy ledöntötték a mesterem alko­tását. Mikor újra megkezdő­dött a tanítás, megszerveztem a főiskolán a KISZ-t. Egy du­naújvárosi kőműves srác és egy összetört zsidó gyerek állt mellettem, pár évre rá, meg­halt rákban. Megköpdöstek minket Az ötödév végén a vizsga­munka egy portréemlékmű volt. Legtöbben Aranyt meg Petőfit mintázták. Én Nyisztor Györgyöt választottam. A ta­nárom hordót akart alá tetet­ni. Harcsabajuszával, kemény tekintetével, a mellény két gomblyuka közé tett kézzel állt Nyisztor György. Nem hordón — a talpán. Az ötöd­évben hármast kaptam. Min­dig ötösöm volt. Mégsem me­hettem diplomaévre. diplomás emberek voltak. An­gyalföldön születtem 1926-ban. Tizenhárom éves voltam, amikor meghalt anyám. Az öcsémmel, aki másfél évvel fiatalabb nálam, takarítottunk, mostunk, főztünk, zoknit stop­poltunk. Gimnáziumba nem mehettem, apámnak rosszul ment a bolt — autófényező kisiparos volt. A rokonok nem segítettek. Testvéremmel egy asztalosüzemben lettünk kifu­tók, aztán a gyapjúmosóba mentünk segédmunkásnak és a rákövetkező évben elkezdtük a gimnáziumot. kát az ablaküvegen az enyém­ről. A főiskolára nem vettek fel. Jártam pártszemináriu­mokra és néhány magamban feltett kérdésre választ kap­tam. Apám elvált. Én otthonra vágytam. Dunakeszin ismer­tem meg Évát és 1950-ben el­vettem. Aztán behívtak kato­nának. Életemben először a katonaságnál találkoztam pa­rasztsrácokkal. A Lehel úti műteremben dolgoztam. Kaptam egy állami megbízatást — kútfigurát. Az állami zsűri az elkészült szob­rot átvette. A főiskola nem fo­gadta el diplomamunkának. Ma sincs diplomám ... Dunakeszin 1964-ben belép­tem a pártba, hogy ne csak a szobraim harcoljanak. Első ön­álló kiállításom Dunakeszin kapott helyiséget. Tavaly meg­kaptam a tizenkét szentendrei műteremlakás egyikét. Kísérletező ember vagyok. Az ember alkotta természet érdekel; gyárak, házak, mun­kások. Vésővel, reszelővei, ka­lapáccsal és hegesztőpisztoly- lyal dolgozom és ugyanúgy tisztelem az anyagot, ahogy a munkás tiszteli.” Mikor leszereltem, az öcsém a Ganzba hívott. Egy barátjá­val dolgozott ott, mondta, jöj­A művészetről egyébként nem beszéltünk ... vesebb erőnk jut a valóban közérdekű ügyek kivizsgálásá­hoz. De ugyanakkor jó is, mert számítanak ránk, érté­kelnek bennünket, tömegek szemében végzünk hasznos munkát. Az esetek 90 száza­lékában a panaszos igaza ki­derül. — Az egyéni vagy közérde­kű ügyek adnak-e inkább al­kalmat idegeskedésre? — Az egyéniek. Sok a lehe­tetlen követelés. — Milyen vizsgálatokat tar­tottak mostanában? — Ebben az évben eddig 46 átfogó vizsgálatot tartot­tunk. Példáül megnéztük a tanácsi fejlesztési alapok fel- használását; megvizsgáltuk, hegyan éltek a ktsz-ek a gaz­dasági reform lehetőségeivel; a fogyasztási cikkek minő­ségvédelmét ellenőriztük; az iskolák tanításon kívüli tevé­kenységének utána néztünk és megállapítottuk, hogy ezek hogyan hatnak a szülők zse­bére ... — Voltak olyan vizsgálatok, amelyek felbosszantották? — Foglalkoztunk a Nemzeti Bank hitelezési politikájá­val, a kereskedelem esetében. Sokat idegeskedtem, mivel a bank rendkívül mereven ra­gaszkodott a rendeletekhez, annyira, hogy a mindennapi gyakorlatot teljesen figyel­men kívül hagyta. Akkor a Belkereskedelmi Miniszté­rium is beavatkozott és az eredmény az lett, hogy a bank átértékelt bizonyos dol­gokat, természetesen az ér­vényes rendeletek keretein be­lül. — Vannak, akik akadályoz­zák a vizsgálatokat? — Ilyenek nincsenek. Van viszont, aki nem szívesen ve­t— Olyanok akadnak, akik a kedvezőbb vizsgálati ered­mény érdekében „tesznek” valamit? — Egyéni panaszosok néha pénzt kínálnak, főleg öregek. Ilyenkor vagyok a legbosszú- sabb. — Most mit vizsgálna meg a legszívesebben? — A tsz-ek kiegészítő üzem­ágai néhány vezetőjének te­vékenységét, keresetét és a hasznot, amelyet a közösség­nek nyújtanak. — S találna esetleg néhány ügyeskedőt? — Rendkívül bosszantanak a minden rendű és rangú ügyeskedők, mert ez egyre tért hódít és elveszi a becsü­letes munka értékét. — Mit lehet ez ellen tenni? — Fokozni kell az ellenőr­zést. A NEB-ek nem helyet­tesíthetnek minden rendű és rangú fontos ellenőrzést, amelyek rendszerint elmarad­nak. És ebbe nem nyugodha­tunk bele. Berkovits György BETÖRÉS, MARKECOLÁS, CSERBENHAGYÁS Ä leleplező wv távcső Lopott kocsival lopni indultak Az ürömi férfi elbeszélését nagy érdeklődéssel hallgatták a rendőrségen. — Hallottam a betörésről, gondoltam eljövök, hátha tu­dok segíteni. Én ugyanis az­nap láttam valakit, illetve va­lakiket az ABC-áruház kör­nyékén ... Távcsövön. Nem­rég vettem, szeretek rajta né­zelődni. Este 10 óra tájban autózúgásra fordítottam a táv­csövet a közeli áruház felé. Az autóból három fiatalember szállt ki és ment be az udvar­ra. A kocsi Wartburg volt. Vé­letlenül, még'a rendszámát is megjegyeztem. CG 37—00 ... Telefon az országos nyilván­tartóba. A CG 37—00 rend­számú kocsit körözi a rendőr­ség. Az autót Budapestről el­lopták. Időpont: az ürömi áru­ház kifosztása előtti órák­ban ... A Budai Járási Rendőr- kapitányságon a betörők utáni nyomozás fordulóponthoz ért. A bevételt keresték Az ABC-áruházban az egyik ablakrács kifeszítésével, s a kivágott ablak kiemelésével hatoltak be az ismeretlen tet­tesek. Tucatnyi táskarádiót, seregnyi aprócikket vittek el, 17 ezer forint értékben. Óva­tosan dolgoztak. A tettesek­ről az első értékes adatot az a férfi szolgáltatta, akinek távcsöve előtt kétségkívül a lopott kocsival érkező betörők bukkantak fel... S két hét múlva Csepelen már kézre is került az egyik tettes, a 19 éves Fodor József. Tetten érték, amint éppen a bizományi bolt előtt árulta az egyik táskarádiót. Fodor nem tagadott, s társait néhány órán belül, már a rendőrségen lát­hatta viszont. A kapitányságon elkezdőd­ték a kihallgatások. A betörő- trió szellemi irányítója, Hege­dűs Lajos, 19 éves büntetett előéletű segédmunkás és Csapó Lajos 21 éves, szintén büntetett, gépkocsivezető is beismerte az áruház kifosztá­sát. Pénzre volt szükségük, s Hegedűs ötlete nyomán törtek be az ABC-be, ahol a napi be­vételt keresték. Készpénzből azonban csak 1200 forintot ta­láltak, így mindent elvittek, ami csak szemük elé került. A szintén lopott szállítóeszközt, a Wartburgot, később Kispes­ten elhagyták. Ez az ügy tehát tisztázódott. A nyomozókban azonban élt a gyanú: Hegedűséknek nem ez volt az első és egyetlen közös akciójuk... ^ ,Barátságos" markecclók Folytatódtak a kihallgatá­sok, ám a betörők nem egy­könnyen nyilatkoztak. A hosz- szú napokon át tartó elszámol­tatások végül mégis meghoz­A 43. sz. RÉV. 2. sz. Házgyára ÁTKÉPZŐS TANFOLYAMOT INDÍT Tamás Ervin Foto: Urbán Tamás a házgyári elemgyártó, a házgyári sablonszerelő, a házgyári kőműves, a házgyári vasbetonszerelő és a házgyári gépszerelő szakmában. A tanfolyam 1970. november 1-én kezdődik és 3 hónapig tart. Részt vehet rajta minden, 18. évét betöltött férfi vagy nő, aki legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte. A tanfolyam idején átlagosan 1700 Ft az alapkereset üzemi étkezést, a vidékieknek munkásszállást, a tanfolyam elvégzéséről pedig bizonyítványt adunk. A tanfolyam elvégzése után a részvevők teljesítménybérben dolgoznak tovább. A kereseti lehetőség: 2200-3200 Ft Jelentkezés személyesen a 43. sz. RÉV. 2. sz. Házgyárában Budapest IX., Gyáli út 37. MEGKÖZELÍTHETŐ: 51, 13-as villamossal, vagy az 54-es autóbusszal. ták az eredményt: előbb vagy utóbb, mindhárman elszólták magukat egy-egy korábbi bűn­tettükről. S a részleteket is feltáró val.omások, már egy veszélyes banda tagjairól raj­zoltak az eddiginél is sotétebb képet. Az autószakértő, Csapó, tár­saival együtt a Wartburg 1000 típusra specializálta magát, s o kocsikat rendszerint a fává- ros XI. kerületéből hozták e barkácsolt slusszkulcs segítsé­gével. Ebben a kerületben Fo­dor és Csapó markecolt is. Az esti órákban meglestek egy parkoló autóvezetőt, aki szin­te az eszméletlenségig része­gen ült kocsijában. Csak jóval később vette észre, hogy a ve­le beszélgető két barátságos fiatalember óráját, gyűrűjét és 2400 forintját is zsebre vágta... Ezt követően a banda az előbbinél is vakmerőbb tettre szánta el magát, ami azonban szerencsére nem sikerült. Fo­dor régi munkahelyét, a Ver­seny utcai 78-as számú posta- hivatal kifosztását tervezték. Egy fizetésnapi estén útnak is indultak frissen szerzett Wart­burgjukkal, a posta környé­kén tartózkodó rendőrök látványa azonban elvette ked­vüket a vállalkozástól. Hajnali gázolás Másik bűntettük helyszíne: Szajol környéke, a 4-es számú főút volt. Az aznap lopott Wartburggal hosszabb utazás­ra, Hajdúszoboszlóra készül­tek. Este indultak, s mire Sza­jol határába értek, hajnalo- dott. Csapó vezetett, méghozzá fáradtan, álmosan, s ezt társai is észrevették. Azt a pillanatot azonban már nem, amikor a koamány mögött ülő szempillája lecsu­kódott ... Nagy sebességgel rohantak az előttük robogó motorosnak... A motorvezető, utasa, 18 éves fia, az ütközéstől az autó motorházára, majd a szélvédő üvegre vágódott. Az apa a betonra zuhant... Az országúton két súlyosan sérült ember feküdt. Nem törődtek velük. Az autótolvajok, a kukoricáson át a vasútállomás felé menekültek... Ha akkor nem is, az ürömi betörés után végre mindhár­muk csuklóján kattant a bi­lincs. Hegedűst és társait a Budai járási Rendőrkapitány r ság előzetes letartóztatásba helyezte. S mindennek előzménye, hogy valaki egy este kíváncsi­an belenézett távcsövébe ... — Szitnyai — a tetőn Veresegyházon a napokba: „munka” közben zavart me a rendőrjárőr három betörő akik éppen egy üzlet tetejé ről igyekeztek távozni ... A három fiatalember, Kecs­kés Gyula 22 éves, büntetett előéletű esztergályos, László József 25 éves, büntetett elő­életű esztergályos és D. László 17 éves, ugyancsak büntetett előéletű MÁV alkalmazott a korábban kiszemelt üzlet tete­jére éjszaka tornászta fel ma­gát. Előbb kibontották a cse­repeket, majd a mennyezeten, át leereszkedtek az üzlet- helyiségbe. A hamar össze­szedett ruhaféléket a padlá­son halmozták fel, a tetőről levezető utat azonban már a váratlanul betoppanó járőr segítségével tették meg ... A peches betörőket a Gö­döllői Rendőrkapitányság elő­zetes letartóztatásba helyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom