Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
IV5I HEGYEI 1979. OKTOBER 16., PÉNTEK 3 ÉPÍTŐIPAR Megállni annyi, mint.. ß efejezhetjük bátran a cím" ként szereplő félmondatot. Megállni — a gazdasági tevékenységben — annyi, mint beletörődni a követelmények és a tényleges teljesítmények közötti távolság növekedésébe. Megállni tehát nem lehet. Az élet azonban nem szándékokat mérlegel. Tényeket helyez a serpenyőbe. Tény: az építőipari termelés 1968-ban öt, 1969-ben hat százalékkal növekedett országos méretekben. A megye legfontosabb —- és legnagyobb — építőipari szervezete, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat nem volt képes ilyen mértékű termelésnövelésre. A teljes termelési értéket nézve, B vállalat 1968-ban az 1967- esnél rosszabb — igaz, csak egy tized százalékkal rosszabb — eredményt ért el, s 1969- ben is mindössze 1,3 százalékos bővítésre futotta erejéből. A párt IX. kongresszusa az építőipari termelés évi hat- százalékos növelését határozta meg feladatként. A megye állami, tanácsi és szövetkezeti építőipara, bár erőfeszítéseik eredményeit csak elismerés illetheti, nem volt képes megfelelni a követelményeknek. Így került sor arra — bár erős ellenállásba ütközött —, hogy más megyék építőipari vállalatai is munkát vállaltak a megyében, így például a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Cegléd és Nagykőrös térségében. Helyes és szükségszerű törekvés volt ez a megye vezető testületéi részéről. Az építési igények ennek ellenére is minden esztendőben meghaladták a kivitelezési ' ipa- citást, s meghaladják ma is. létesítmények sorára — így például a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás új épületére — nincs vállalkozó évek óta, fontos ipari, s kommunális beruházások szenvednek késedelmet Az építési, beruházási igények gyors növekedése a megyében, s ugyanakkor az építőipari szervezetek lassú fejlődése, vagy éppen stagnálása még inkább aláhúzza azt a tényt, hogy megállni annyi, mint — elmaradni. Beletörődni az igények és tényleges teljesítmények közötti rés — szakadék — növekedésébe. A z akarattal nem volt és " nincs semmi baj például 1 tekintetben, hogy növelni szükséges az építőipari munkák gépesítését. A gépesített- Ségi fok országos és megyei viszonylatban egyaránt emelkedett az elmúlt esztendőkben, így például az összes földmunkák 74,4 százalékát gépek végezték 1969-ben. A gépesítés nem egyike, hanem a legfőbb tényezője a termelékenység emelésének, az átadási határidők betartásának — vagy esetleges megrövidítésének —, a sűrűn hangoztatott munkaerőhiány ellensúlyozásának. Az említett előnyök tehát joggal megkövetelik nemcsak a gépesítés növelését, hanem azt is, hogy a gépeket jobban, észszerűbben használják fel. Sajnos, nem ez a helyzet. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat például — dicséretes módon — jelentős anyagi áldozatok árán négy esztendő alatt — lóerő alapján számítva — 30,4 százalékkal növelte gépparkját, a járműveket is beleértve. E géppark azonban — s ez már egyáltalán nem dicséretes — alacsonyabb hatásfokkal dolgozik, mint a korábbi esztendőkben. 1967-ben az egy lóerőre jutó termelési érték 38 855 forint volt — ez sem túl magas szint! —, 1969- ben viszont 32 816 forintra — csökkent! Ami azt jelenti, hogy négy esztendő alatt 14,8 százalékkal romlott a géppark hatékonysága. J ogos, mert a tényleges szükségletekből kiinduló követelmény az, amit a negyedik ötéves terv az építőipar számára meghatároz az évi 7—8 százalékos termelésnövekedéssel, ahogy a távlati elképzelések szerint is legalább évente nyolc százalékkal kell növelnie az építőiparnak teljesítményét, hogy a termelő és nem termelő ágazatok igényeit kielégíthesse. Jogos, mert a korszerűség elengedhetetlen követelménye az is. hogy a modem technika gyorsan uralkodóvá váljék, jusson fokozott szerep az acél- és könnyűfém-szerkezeteknek, a műanyagoknak, a lakóház- építkezéseknél az előregy óriásnak, a szerelőmunkáknál az iparszerű, gépesített munkavégzésnek s így tovább. Az első, kezdeti jelek megyei viszonylatban némi bizakodásra adnak alapot. A megyei állami építőipari vállalat saját fejlesztési alapjából alagútzsalus rendszert vásárolt, amely- lyel a lakásépítést gyorsítja meg, teszi termelékenyebbé. Megállni annyi, mint — elmaradni. Megállni tehát nem lehet. Különösen akkor nem, amikor az 1971—1975. közötti években az ország épp úgy, mint a megye, gyorsabb léptekre vált, s tettek sokasodó seregével gazdagít épít, a szó átvitt, s a szó szoros értelmében. Mészáros Ottó van. Példának okáért idén itt vannak a nagy tsz erdőtelepítések. ötven-hetven hektár. Hol? ... Bag, Vörös Csillag 19 hektár. Talajelőkészítés folyik Pécelen, Váckisújfalun. Akác lesz. Aszódon 20 hektár fenyő, Padkásán. — Az jól fest — mondom. — Az ember megy az avaron, lába alatt a falevelek úgy ropognak, mintha csigákra lépne. Tihanyban a hegyi úton, eső után mindig rengeteg csiga volt. Elég lezserül mászkáltak, vigyáznom kellett, egykettőre mégis ráléptem. Felül pedig fenyő. A fenyő hűvös, tiszta átlátszó. — Dányban csemetekert létesül. Faóvoda. — Gajder József nevet. — Még a növényekből is a picinyek a legkedvesebbek. Nem igaz? Kartalon fehérek a házak. Októberben pedig minden szín élesebb, mintha tisztára törölték volna. Nincs az az opálos meszesedés, mint nyáron, különösen hajnalban. — Ha jó az idő, építeni is jó — mondják Galgahévízen a kőművesek. Itt, Versegen és Kartalon istállók lesznek. Galgamácsán új sertéstelep. kát okoz. Ha sokáig kitart, nem kell esőben, sárban szállítani, fát kivágni... Idén 20 768 köbmétert vágunk ki, 13 700 tonna tűzifát, ami a lakosságnak megy. Ebben az évben két rakodógépet is kapunk ... Sokat jelent, mert a több mázsás rönköket cipelni nagyon nehéz. Fakchs Antal vadászati vezető: — Fogoly, fácán október 1- el indult... nyúl november elején. Kérem, ha jó az ősz, szeptemberben mondjuk, úgy délután ötkor már hallani a szarvasbikákat... zeng a táj ... Idén ? Nem bőgnek annyira. Szép időben kellemes a vadászat, de ami nekünk ezen felül fontos, ki tudjuk a vadaknak a téli takarmányt szállítani. Pillangósokat... — Azért eső is kell — mondja dr. Szijj — mert a szarvasok szívesen meghúzódnak a vízzel teli horpadásokban. — Létezhet, hogy egy vaddisznó stressz állapotba kerül az időtől? — Zaklatott időben zaklatottan jár a vad is. Nem viselkednek úgy, mint kellemes hőmérsékleten. menti, a dányi, a hévizgyörid jelenti... — A szárazság miatt többletmunkát okoz a talajelőkészítés. — Sós László szavaiból érzik, tényleg mérges az időjárásra. Gonda Béla kedves, szelíd ember. „Az ősz, uram?”... A Pest megyei Gabonafelvásárló aszódi üzemvezető-helyettese nem az ősz becsukott tenyerét, amelybe az év terményeit begyűjti, a minden tél előtti betakarítást említi, hanem a nyitott tenyeret, a földnek- adást,- a vetést. — A gabonák idén gyomo- sak lettek. Hektolitersúlyuk és csíraképességük gyenge. Az egyetemi tangazdaság 72 százalékosat vet... 9 százalékos súlytöbblettel, hogy jövőre kenyér legyen ... Minden vetőmagot megnézünk, minősítünk ... Még a tsz-ekét is. Csak jó gabonát kellene a földbe tenni, de honnan? Az állomáson a vasérccel, fával, géppel teli vagonok között ilyen feliratúak akadnak: Bezosztája—Vironovszkája vetőmag. A küldő, mint már annyiszor: CCCP. Cajder József erdészeti felügyelő: — Általánosságban az ősz akkor szép, ha enyhe napsütés Dr. Szijj József, a Gödöllői Erdő- és Vadgazdaság igazgatója is megelevenedik a szóra. „Ősz?” — Nekünk aztán sok munFocit Jenő fogadta az EAk új nagykövetét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta Moustafa Ahmed Moukhtart, az Egyesült Arab Köztársaság új budapesti nagykövetét. Dr. Dimény Imre Várnába utazott Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a KGST mezőgazda- sági állandó bizottságának 30. ülésszakára Várnába utazott és átvette a magyar mezőgazdasági küldöttség vezetését. Dr. Dénárt Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes — a küldöttség korábbi vezetője — csütörtökön visszaérkezett Budapestre. Újabb 800 fiatal utazott bárom évre az NDK-ba Csütörtökön — két csoportban — újabb 800 magyar fiatal utazott az NDK-ba hároméves munkára. Velük együtt most már össziesen ötezer magyar ifjúmunkás gyarapítja mesterségbeli tudását az NDK üzemeiben, vállalatainál. Mintegy 32 különböző városban dolgoznak majd, olyan vállalatoknál, ahol a legkorszerűbb technikával ismerkedhetnek meg. Az NDK-bell „fogadóvállalatok’’ jó előre gondoskodtak a fiatalok megfelelő élet- és munkakörülményeiről. Újonnan emelt, korszerű épületekben rendleztek be részükre hideg-meleg vízzel, teljes komforttal felszerelt munkásszállásokat. A három év alatt kiki képességének, szorgalmának megfelelően szerezhet szakmunkás-bizonyítványt, amelyet itthon elismernek. (Az NDK-ban töltött évek teljes jogú munkaviszonynak számítanak.) CSILLAGOCSKÁK ZALAEGERSZEGEN Hatvan-tagú túristacsoport- tal Zalaegerszegre érkezett a szovjetunióbeli Herszon, Zalaegerszeg testvérvárosának Csil- lagocska nevű művészegyüttese. Az ének-, zene- és tánc- együttes csütörtökön este ünnepi műsort adott a zalaegerszegi megyei művelődési ház színháztermében. A mogyoródi határban az „Arany János” Tsz szőlőtáblájából szüretről veri be az eső az asszonyokat. Takács József né megigazítja Párfértekezlet Vácott A többlet — és árnyoldalai Vác város 73 alapszervezetének 195 küldötte csütörtökön a DCM feldíszített dísztermében tartotta meg pártértekezletét. A kommunisták a város négyéves fejlődését elemezték, összegezték véleményüket az MSZMP KB kongresszusi irányelveiről, valamint a szervezeti szabályzat módosításának tervezetéről. A pártértekezieten megjelent és hozzászólt Veres József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Barinkai Oszkárné elvtárső, a Pest megyei Pártbizottság titkára. A pártértekezlet beszámolója — amelyet Papp József elvtárs, a városi pártbizottság osztályvezetője terjesztett elő — Vác társadalmának teljességre törekvő tükörképe. A beszámoló tematikai gazdasága is igazolja ezt: a pártértekezlet tájékozódott a város gazdasági tevékenységéről, az állami élet, a lakosrág életkörülményeinek alakulásáról, a párt belső életéről, a tömegpolitikai munkáról —, és a felsorolás természetesen nem teljes. A tudósító felfigyelt a beszámoló egyik megállapítására: „Míg országos szinten az ipari termelés 33—34 százalékkal növekszik, tehát a tervezett szintnek megfelelően, addig a város ipara 1970-ben 52,7 százalékkal (!) termel többet, mint 1965-ben.” Vagyis Vác a dinamikus ipari fejlődés időszakára tekint vissza, és e fejlődés alapján szabják meg a jövő terveit. A város ipara az év végére 3,9 milliárd forintot biztosít a népgazdaságnak: nagy tehát a felelősség, a párt- értekezleti beszámoló ennek megfelelően nagy teret szentelt a gazdasági élet elemzésének. Papp elvtárs számokkal szemléltette a váci gyárak, üzemek fejlődését: a Betonipari Művek helyi gyárában 86 százalékos, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában 66 százalékos, a Hajógyárban 55 százalékos, a Tv Képcsőgyárban 50 százalékos termelésfelfutást értek el Hasonlóan jók az eredmények a Kötöttárugyárban, a Fortéban, a Heuréka gumigyárban. A fejlődés a DCM-nél is jelentős, de nem kielégítő. A nagy ipari felfutás nem volt éppen problémamentes — hangoztatta az előadó. A gazdaságirányítás reformja utáni időszakban megnőtt a váci kendőjét: — Gazdagok a tőkék. Jó őszünk lesz. Kurucz János pincemester a gépi feldolgozót mutatja: — Tavaly kézzel préseltünk, kézi darálóval vesződtünk. Naponta 80 mázsát, idén a gépekkel 250-et. Albert Károly elnök: — Tavaly már szeptember 3-án szüreteltünk, idén október 5-én kezdtük. De azért beérett ... (A 121 holdas tábla kordon művelésű sorai közé megyünk, ahol a tőkékről súlyosan, telten, kicsattanni készen lógnak a szlankák, riz- lingek, a Pannónia kincse, a szőlőskertek királynőjével.) Minden ősz jó — az elnök gyér haját megszabadítja az esőcseppektől, s szinte fut előttem a tőkék között. — Ha az ember elhatározza már valamire magát, akkor sok jó őszre van kilátása. Ebben a faluban én voltam a tsz legnagyobb ellenzője, nem szégyellem. Ma megszakadna érte a szivem. Lehet az idő csúnya, szép... hosszú távon száz évre visszamenően sem mutat az évenkénti időjárás lényeges különbséget. A fény keresztülmegy rajtunk és a hajunk stóla sem görbül meg. Ez az érdekes az egészben. De hogy lehet árnyéka az embernek? Én sem tudom a pontos választ. Sz&ts Dénes üzemek, gyárak munkaerőéhsége. A város ipari üzemeiben foglalkoztatottak száma a III. ötéves tervidőszakban kb. 2600 fővel növekedett. A munkaerőgazdálkodás azonban nem állt feladata magaslatán. 1968-ban — 1967-hez viszonyítva — csaknem megduplázódott Vác városban a munkahelyet változtatók száma. Nem volt ritka az olyan gyár, ahol az elmúlt években a dolgozók ötven százaléka cserélődött ki, például a DCM-nél. 1968-ig a kilépők többsége nem a törzs- I gárdából került ki, később a törzsgárda is megmozdult. A nagy fluktuáció erősen rontotta a munkafegyelmet. A munkafegyelem romlása ellen — emelte ki az előadó — sem a gazdasági, sem a pártszervezetek vezetői nem léptek fel kellő eréllyel, hanem felső intézkedésre vártak. A foglalkoztatottság nagymérvű növekedése következtében a város üzemeinek termelékenysége nem nőtt a IX. kongresszus által előírt mértékben: a termelés felfutásának csupán 56 százalékát fedezték az üzemek a termelékenység fokozásával, a IX. kongresszus által megszabott 80 százalékkal szemben. Alátámasztja ezt a tényt egyetlen adat: a nehézipar helyi gyáraiban az egy munkás plusz alkalmazottra jutó termelési értékmutató 1965-höz viszonyítva 5 százalékkal csökkent. Papp elvtárs elmondotta, hogy a váci gyárak termelésük fokozását nagyobbrészt extenzív módon akarták elérni. A hibákat így összegezte: „Üzemeink a rövid távú érdekeiket a népgazdasági érdekek fölé helyezték akkor, amikor a termelékenység növelését nem tekintették alapvető feladatuknak." A váci gyárak és üzemek igyekeztek, hogy termékeik körét bővítsék, illetve a hagyományos cikkeken túl, új, a piac által keresett termékeket gyártsanak. Komoly gyártmányfejlesztést hajtottak végre a kötöttárugyárban, új termékeket kísérleteztek ki a Tv- Képcső- és Alkatrészgyárban. Az eredményeket elismerve meg kell állapítani — mondotta a pártértekezlet szónoka —, hogy üzemeink a műszaki színvonal fokozásában csak kezdeti sikereket értek el. Nem tettek eleget az export- tevékenység javításáért sem. A gyártmány- és gyártásfejlesztés terén a jövőben tovább bi erőfeszítésre van szükség, hogy a termelést növelni tud-, ják és versenyképesek legye-; nek mind a hazai, mind a kül-, földi piacon. Papp elvtárs szólt a vároq iparának a IV. ötéves tervidő-: szakban várható fejlődéséről és feladatairól. Kiemelte, hogy bár a fejlődés üteme szeré-: nyebb lesz, mégis a város ipa-: ra a tervidőszak végére 5 mii-, liárd forint körüli termelést fog produkálni. A jövőben a? a cél, hogy a termelés növelését üzemeink műszaki fejlesz-, téssel, modern, nagy termeié kenységű gépek beállításával, munkaszervezéssel valósítsák meg — összegezte a gazdasága poitikai feladatokat a pártér-! tekezlet előadója. A beszámolót sokoldalú vi-r ta követte, a művelődési munkától a pártdemokráciáig, az életszínvonal javításától az ifjúság helyzetéig sokféle témáról beszéltek a váci kommunisták. Az iparpolitika a hozzászólások többségében döntő súlyt kapott. A váci gyárakban, üzemekben gyakran járó újságíró kíváncsi volt. hogy a valóságos problémák, a munkás kollektívák észrevételei hangot kapnak-e a pártértekezleten ? Lesz-e szó a vitában a fiktív munkaerőhiányról, a gyárak munkaerőcsábítási versenyéről, a belső munkaszervezés zökkenőiről, egyes értékes berendezések gyenge kihasználtságáról, a gazdasági vezetés hibáiról, a kevés önállóságot élvező gyáregységek gondjairól? A váci pártértekezleten nem kendőzték el a problémákat. Többen felvetették, hogy a nyereségszemlélet nem mindig hatott a termelékenység fokozására, a csökkentett munkaidőt több gyárban túlórákkal „egészítették ki”, a DCM küldötte így fogalmazott; „behozzuk az értékes berendezést és nincs ember, aki kezelni tudná” Mások a nem megfelelően fejlődő műszaki színvonalról, az oktalanul fel- duzzasztott munkásgárdákról, a munkafegyelem lazaságairól, a munkaerőgazdálkodás tervszerűtlenségeiről beszéltek és kiemelték: a vezetőktől erőteljesebb irányítást, határozottabb kiállást várnak. A váci pártértekezlet vitáját az eredmények felsorakoztatása és a hibák kritikus, bátor felvetése jellemezte... Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, hozzászólásában megköszönte az előző ciklus pártbizottsági titkárának, a nyugdíjba vonuló Búzás Istvánná elvtársnőnek önzetlen munkáját, és bejelentette, hogy Buzásné elvtársnöt munkája elismeréséül a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa « Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki. A délutáni órákig tartó vita után a városi pártértekezlet elfogadta a beszámolót, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásokat és a küldettek — a jelölő bizottság előterjesztése után — megválasztották a 45 tagú városi pártbizottságot. Az új pártbizottság a választást követően megtartott első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot. Az MSZMP váci városi bizottságának titkárává Papp József elvtársat választották meg Kérsemjén már újjáépült Csütörtökön avató ünnepsé- I get rendeztek Kérsemjénben, a Szabolcs-Szatmár megye ár- I víz sújtotta területén elsőként újjáépült községben. A nagyszabású munkát a Veszprém megyei 2-es számú tanácsi Építőipari Vállalat oldotta meg diákok közreműködésével. Az avató ünnepségen a helyi és községi és járási állami és pártszervek vezetőin kívül megjelent dr. Bodogán János, a Veszprém megyei Tanács végrehajtó bizottságának elI nöke is. ö adta át az újjáépített, a romba dőlteknél lényegesen szebb és egészségesebb lakásokat a károsultaknak. A Veszprém megyeiek áldozatos munkájukért, a község lakossága nevében — Tóth Béla, a helyi Úttörő Termelőszövetkezet elnöke mondott köszönetét. Az újjáépült község egyik utcáját Veszprémről* s egy másik utcáját pedig az ugyancsak Veszprém megyei Sümegről nevezték el.
