Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
rean «IEGYK9 'kKMap 1970. OKTÓBER 16.. PÉNTEK Az ötvösség remekei Äz ötvösművészet hazai és külföldi remekeit mutatja be az a kiállítás, amely szombaton nyílik az Iparművészeti Múzeumban. A kiváló mesterek kiváló műveinek seregszemléjén 200 műtárgyat vonultatnak fel. Több olyan alkotást is bemutatnak, amely eddig nem került a közönség elé. A reneszánsz ötvösművészetet többek között az a házioltár képviseli, amely az Andrássy- család monoki kastélyából származik. A féldrágakövekből összeállított, arany-bronz- keretbe foglalt Kálvária jelenet XVI. századi firenzei munka. Bemutatják a német reneszánsz órásmesterség egyik remekét, Miksa császár díszes óráját, Gerhart Emmoser augsburgi mester művét, 1566- ból. Az Iparművészeti Múzeum a nürnbergi Hans Pet- zolt három olyan alkotását őrzi, amelyet nemzetközileg is számon tartanak. Ezek között is a legbecsesebb, az allegorikus nőalakokkal díszített fedeles serleg. Az ékszergyűjteményben kapott helyet Mátyás király gyémántgyűrűje, Szondy György unokájának, Zsuzsannának melltűje, s Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Brandenburgi Katalin eljegyzési násfája. A kiállításon láthatók az erdélyi talpas poharak, illetve az 1686-ból származó „cápás poharak”. Az 1671-ben lefejezett gróf Ná- dasdy Ferenc elkobzott javaiból származik a „bacchus kocsi”. Az 1700-as évekből származnak Brassói Nagy Mihály jellegzetes művei, a különös technikával készült 8 oldalú talpas poharak. Helyet kaptak a tárlaton a múzeum evőeszközgyűjteményének legszebb darabjai, a hegyi kristályból metszett, vagy gyöngyházból, szaruból kialakított elefántcsontból kifaragott évszázados evőeszközök is. Dedikál az író Godfrey Túrion angol író újságíróként kezdte pályafutását. VIII. Henrik korát idéző regénye, a Canterbury érseke a közelmúltban jelent meg magyar nyelven. Turton jelenleg Oxfordban él és tudományos munkáin dolgozik. Több ízben járt Magyarországon és megtanult magyarul is. Sok magyar verset fordított angolra. A napokban ismét Budapestre érkezett és október 17-én, szombaton 12 órakori az Európa Könyvesboltban (Budapest, VII. Lenin krt. 20.) találkozik olvasóival és dedikálja regényét. Úttörővezetők és -zenekarok Egerben Csütörtökön Egerben megalakult az úttörővezetők negyedik országos konferenciájának szervező bizottsága és ugyanekkor megtartotta első ülését az úttörőzenekarok országos fesztiválját előkészítő bizottság is. Határozat született arra, hogy az úttörőzenekarok országos fesztiválját, valamint az úttörővezetők negyedik országos konferenciáját Egerben rendezik meg, 1971. április 5—8- án. 25 éves születésnap vörös nyakkendősökkel Interjú Haness Lászlóval, az Úttörőszövetség megyei elnökével A vörös nyakkendősök ünnepe az 1970—71-es tanév. Jelmondatuk: „Tettekkel köszöntjük az úttörőmozgalom 25 éves jubileumát”, s ez a jelmondat fogja össze azt a mindenre kiterjedő programsorozatot, mely idén és a jövő évben az úttörőkre és a kisdobosokra vár. Erről beszélgettünk Haness Lászlóval, az Uttörőszö- vetség megyei elnökével. — Az akciók egész sorát indítjuk el ebben a tanévben a jubileum tiszteletére. Szeptember végéig kellett az iskoláknak, a járási és városi úttörőelnököknek leadniuk a felajánlásokat az „Ajándék a hazának” akcióra. Társadalmi munkákra toborozzuk a kisdiákokat: lakóhelyük környékét parkosítani, a mezőgazda- sági munkákba segíteni.., A másik jubileumi felhívás a „Jubileumi próba”, mely az Uttörőszövetség helyi történetét öleli fel. A részvevők kutatásaiban dolgozzák fel a szövetség megalakulásának történetét, dalokkal, emlékekkel, régi játékokkal. Pályázatot írtunk ki úttörőknek és úttörővezetőknek. „Legkedvesebb élményem az úttörőmozgalomban”, illetve „Egy elnökség története” címmel. Rengeteg kiállítást is rendezünk szakköri tárgyakból, az úttörőcsapatok munkáiból. 10. Hajdú László , Hajdú Lászlónak szőke haja és kisfiús arca van. A műteremlakásban négyen laknak: feleségével és két gyerekével. A hatalmas kuvasz az üvegveranda előtt éjszakázik, rendszerint egy ideig vonftva, kaparva két első lábával az üveget, majd miután minden fény kialszik, magára marad bánatával. . Hajdú László 1963-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskola freskó-szakát. Freskót azóta sem csinált. A városmajori iskolában tanított. A kecskeméti művésztelepen kezdett festeni. Itt adtak először pénzt festményéért. Már nem emlékszik mennyit, lehet, hogy nevetséges összeg volt, mindenesetre önbizalmat ;adott, hogy pénzt keresett az ■állvány előtt. Derjcovits-ösz- töndíjas, 67-ben kapta, az idén jár le. A képcsarnok-festészettől undorodik, kalmárkodásnak tartja. Anyagi gondokkal küzd, de a harcot nem adja feL — Nem akarok minden héten egy képet festeni. • Érdekli, hogy minél tisztábban kifejezhesse azt a belső képet, mely egyre összetettebb és. elvontabfc egy pálya során. Nem úgy fest. hogy eltalálja, mi az, ami másoknak tetszeni fog. Ügy fest, hogy akik megértik, magukba fogadják. XJjat keres. ; — A szellem négy „világtá'járól” mondjon négy embert. A legközelebb ki áll önhöz zenében, irodalomban, képzőművészetben és építészetben? — Hemingway ... További neveket sorol, vívódik, melyik legyen a kiválasztott, aztán azt mondja, hagyjuk az egészet, nem megy. — önálló kiállítás? — Talán jövőre a Műcsarnok kamaratermében. Hitvallása, hogy a hagyományos festészetet kell tovább vinni, és nem ehelyett mást kitalálni. Az ecsetnek vannak még titkai. Igyekszik megragadni a látható világ dinamizmusát, belefeledkezni az áramlásba, a színek merész lüktetésébe és ezzel alkotni harmo- n’kus, mértéktartó egységet. Az emberekét két csoportra osztja: az északiak kiegyensúlyozottabbak, gótikusabbak, a déliek szabadok, a reneszánsz szellemét idézők. — És ön? — Sokat foglalkoztat a hovatartozás. A kettő közöttinek érzem magam. De inkább északi vagyok. A legemberibbnek viszont a mediterrán kultúrát tartom. — Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? — Tengerész. — És a rájuk jellemző nyugtalanság odalett? — Szenvedélyem a víz. Én vagyok az egyetlen festő, aki civilben könnyűbúvár. Néhány évvel ezelőtt Jugoszláviában három héten át egy apró vitorlással jártam a tengert A mély egzotikus. Hajdú Lászlót egyetlen képe sem elégíti ki. Mégis rácsodálkozik festményeire: hogyan csinálhatta? Megrendelésre nem fest — Miből él? — Rákényszerülök a Képcsarnokra. Amit elfogadnak, azért pénzt adnak. — Mikor adott el utoljára képet? — Nemrégen. De készpénzben csak egy részét kaptam meg. A többit, ha túladnak rajta. — Rossz érzés megválni egy festménytől? — Általában kellemetlen. Vagy magamat szégyellem, vagy azt, akihez kerül, és a képemet sajnálom. A két dolog ritkán klappol. Hajdú Lászlónak szőke haja és kisfiús arca van. Tüzelője még nincs az idei télre. Tamás Ervin Foto: Urbán Tamás A Események? — A sort, azt hiszem, a mi megyénk kezdi — országos rendezvényt tartanak Nagykőrösön, az úttörőparlamentet november 20—21—22-én. Ez lesz egyébként a harmadik parlament, melyre 250 vendéget j várnak. Az úttörővezetők IV. ! országos konferenciájának I színhelye Eger. A tavaszi szü- ! netben rendezik, melyre a me- | gyei úttörővezetők is hivatalosak. Az V. országos úttörő- j találkozó a negyedszázados 1 jubileum záróakkordja már a I 71-es nyári szünetben június I 6—10-ig lesz a fővárosban, j Ilyen nagyszabású találkozót : még nem szervezett fennállása óta az Uttörőszövetség: sok ezer vörös és kék nyakkendős gyerek vendégeskedik a fővárosban, részt vesznek a hadijátékokban, a lampionos felvonuláson, megannyi sportbemutatón, kiállításon, díszbemutatón. Természetesen ott lesznek a csillebérci minipolisz avatásán is. Mi úgy tervezzük, hogy amennyi úttörőt csak tudunk, annyit hozunk fel Budapestre, esetleg oly módon, hogy Érden szállásoljuk el őket és mindennap autóbusszal utaznának a programokra. A Eddig szó esett arról, hogy finneplik az úttörők a jubileumot. Es vajon ki köszönti az úttörőket a nevezetes születésnapon? — Igen, egy születésnap úgy emlékezetes, ha felköszöntik 1 az ünnepeltet. A hazai gyermekmozgalom, a politikai munka elképzelhetetlen lenne a társadalmi és állami szervek segítsége nélkül. Az ünnep pedig nem ünnep úgy, ha saját magunkat ünnepeljük — a segítségre ennél az évfordulónál lenne a legnagyobb szükségünk. Jó lenne, ha egy-egy vállalat, gyár tudna biztosítani ajándékot az úttörőcsapatoknak — legyen az sátor, bogrács, focilabda, kürt, dob, vagy bármi más... a> A táborok és a csapatotthonok? ... — Tábor épül a budai járásnak Pilisvörösváron, a ceglédieknek Balatonszárszón, a da- basiaknak Révfülöpön, Nagykőrösnek Balatonakalin, a ráckeveieknek Szigetszentmárton- ban, a szentendreieknek és a váciaknak a Pokol-szigeten. Reméljük, hogy jövőre sor kerül minél több helyen a tábor- avatókra is ... Egyébként majd* * mindenhonnan kiszorulnak a sátrak, faházakban lakhatnak a kisdiákok. A csapatotthonok dolgában még sok a tennivaló, hiszen a megye 294 úttörőcsapata közül csak 62-nek van csapatotthona. A többiek beszorulnak az iskolákba. A csapatotthonok építése nem nagy beruházás, hiszen csak egy helyiségről van szó, ahol a rajok, őrsök szórakozni tudnak, vagy taggyűlésüket tarthatják meg... A jubileum tiszteletére Tápiósápon és Foton épül csapatotthon, mely persze nemcsak az úttörőknek, de a KISZ-eseknek is termet ad ... • És a kisdobosok? — Pest megyében 38 ezer 195 kisdobos van. Tevékenyen részt vesznek ők az úttörők számára kiírt akciókban, idősebb pajtásaikkal együtt, emellett kirándulásokra indulnak — felkutatják a régi találkozóhelyeket, ahol az azóta már apukává nőtt úttörők találkoztak annak idején. m Nem hallottam olyan akciókról, mely a tanulmányi eredményt emeli... — Az Uttörőszövetségnek nem szabad elsőrendű feladatává tenni az ilyen munkát. Ez a pedagógusok, az iskolavezetés gondja. Természetesen a szakköröket, a pályázatok kiírását továbbra is szívünkön viseljük és szaktárgyi versenyeket is rendezünk, mint eddig minden évben. S Az ifivezetők? • — Sajnos, kevesen vannak. Akik kijárják az általános iskolát, ritkán jönnek vissza úttörővezetőknek, pedig nagy szükség lenne rájuk. Megalakult az ifivezetők klubja, reméljük, ez inkább csalogatja a fiatalokat a még fiatalabbakhoz. a Mi teszi ünneppé az ünnepet? — A negyedszázados jubileum akciói, programjai és a kért segítség bizonyára meggyújtja majd a képzelt születésnapi gyertyákat. Költségvetésünkben az ünnepségsorozatra plusz hatvanezer forintot kaptunk. A jelvények, emblémák tehát ott csilloghatnak majd a fehér úttörőingen ... 1946. június 2-án kopottas öltözékben, néhány szakadt zászlóval vonultak fel a gyerekek, vörös nyakkendővel nyakukban a Népköztársaság útján. Örömünnep volt nekik az a nap — léggömbök, a Vidámpark hajóhintái (a hullámvasút még nem működött), a virsli és a ropogós zsemle emlékezetes néhány órát szerzett azoknak a gyerekeknek, akik szirénazúgásra ébredtek gép- puskaropogásos éjjeleken. 1971-ben sok ezer úttörő vonul majd temérdek zászlóval, ünnepi öltözetben végig a Népköztársaság útján. A Vidámpark hullámvasútja, a csillebérci minipolisz, a bemutatók a 25 évvel ezelőtti napra emlékeztetnek majd. Akik a menetben vonulnak — nem élték még akkor... t. e. 366 CVC Áimosdf emlékezés Csütörtökön a Hajdúságban megemlékeztek az 1604. október 15-én lezajlott álmosd- diószegi csata évfordulójáról. Álmosdon a Bocskai-szo- bornál rendezett emlékün- nepségen dr. Benda Kálmánt a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, a kiváló hajdúkutató méltatta a Bocskai-szabadságharc eredményeit. • Bocskai földet adott sok ezer földönfutó hajdúnak, le telepítette őket, s ezzel elő segítette az elnéptelenedő ti szántúli települések fejlődé sét. Mindez az álmosd-dió szegi ütközethez kapcsolódik a Bocskaihoz csatlakozó haj duk megverték Petz ezredes csapatát, s Bocskai István az őt támogató hajdúkat kiváltságokban részesítette. így alakultak ki a ma is virágzói települések, mint Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Haj-, dúszoboszló, Hajdúhadház, Hajdúdorog, Vámospércs. Az álmosd-diószegi csata évfordulóján Debrecenben, Hajdúböszörményben és Kismarján megkoszorúzták a Bocskai-szobrot, Nagykereki- ben, a várkastélyban pedig a Bocskai-emléktáblát. — A váci Vox Humana énekkar is szerepel Makiári József vezetésével vasárnap délután 16 óra 40 perckor a televízióban, a „Csak tiszta forrásból — Bartók és Kodály útján” című műsorban. Falumúzeum varközeiben Kopjafás kerítések — farönkös házak * __* KA BALASKEMENCE KOMLOSKAN A helyreállított diósgyőri vár festői szépségű környékén az elkövetkező években szabadtéri falumúzeumot létesítenek. Itt helyezik el Borsod megye különböző tájainak néprajzi értékeit: a népi műemlék jellegű lakóházakat, csűröket, gabonakamrákat, kemencéket, kutakat és kopjafából készült kerítéseket. A népi építészet remekeinek felkutatására a megyei tanács építési osztálya dr. Janó Ákost, a sárospataki vármúzeum igazgatóját kérte fel.-A kutató kora tavasz óta a zempléni hegyekben, Tokaj- hegyalján, a Bodrog- és a Taktaközben több mint nyolcvan községet keresett fel, s mintegy ezer fényképet, leírást és feljegyzést készített a jellegzetes népi műemlékekről. Ezeken a vidékeken a legősibb népi építészeti és tüzelőberendezési formák is fellelhetők. Komlőskán és Erdőhorvátiban úgynevezett ka-' baláskemencéket talált. A faépítmények közül különösen érdekesek a farönkökből ácsolt és sárral betapasztott zsúptetős házak, és a tetőszerkezetet ágassal megtartó régi épületek. A tudományos kutatást jövőre a Hernád völgyében és a Matyóföldön folytatják. GEMENC Múzeum a vadászkastélyban A gemenci vadrezervátumban készülnek a jövő évi vadászati világkiállításra és a növekvő idegenforgalomra. A rezervátum keselyüsi erdejében restauráltak egy vadász- kastélyt. A helyreállított kastélyban a jövő tavaszig Gemenc élővilágát szemléltető vadászati múzeumot rendeznek be. Az idén megkezdik a gemenci Szarvas-csárda építését is, amely a jövő év augusztusában 80 személyes étteremmel, jellegzetes vadász- és halászételekkel várja a vendégeket. Tetejére kilátót építenek. Ki o legjobb pénztáros? A színpadon pénztároslányok, fehér köpenyben. „Felkészülni, rajt!” — csattan a vezényszó. Hosszú szalagokkal „élesre töltik” a gépeket, s máris veszedelmes gyorsasággal kattognak a billentyűk. Pontosan 160 versenyző állt rajthoz a második országos versenyen, a KPVDSZ budapesti székházában: 25 élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és 13 megye szövetkezeteinek képviseletében. Ott volt a váci és a ceglédi vállalatok 4—4 fős csapata is, a Pest megyei szövetkezetek válogatottjával együtt. Nem is hiába. Tegnap délután került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjkiosztásra. Az orszáf pénztáros bajnoké Hídvégi Józsefni lett, s tulajdonképpen minder pálmát az ő csapata vitt el — Szegedre. Ám i ceglédieknek é: váciaknak sen kell szégyenkezniük. A Cegléd: Tänzer Eva országos 5. lett; a vidékiek részversenyén pedig a váci Ferge Györgyné s 2. helyen végzett. Még egy jó hír: az országos listán ötödik helyre került a váci négyes.
