Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

A „Magócsi-brigád" Húsz éve fáradhatatlanul Jubileumi előzetes — így is jellemezhetném ezt a beszél­getést. Fény és pompa nél­küli. Nem csendül ünnepi kö­szöntő, nem cseng egészségé­re emelt pohár, de mégis va­lahogy szépek ezek a napok, özvegy Magócsi Jánosné mo- nori-erdei orvosírnok húsz éve tanácstag. ★ Nézem ezt a mozgékony, hervadhatatlan mosolyú asz- szonyt, a tűnt idők nyomát, je­leit keresem. Hiába... Az élet bármi történt is — mégis kegyes volt hozzá, alig-alig vé­sett rovátkát arcára, homloká­ra. Hogy az orvosi kés belül annál többet, hogy a műtőasz­tal csaknem ravatala lett, azt 5 említi, nyomait nem látni, nem sejteni. Talán csak szür­késfehéren megcsillanó haja az, ami korára emlékeztet. ★ Mikor is ... — tűnődik el —, rég volt.. Ha jól emlékszem, 1947-ben köteleztem el magam. Nehéz idők voltak? Igen, igen... De mit is mondhatnék? Fia­talabb voltam, tele hittel, az országépítés nagy tettekre ser­kentő lázával. Könnyebbnek éreztem mindent. Harc volt... A nők, akik a megkülönbözte­tés, az előítéletek terhe alól szabadultak, jöttek a mozga­lomba, sorainkba álltak. Először 1950-ben választot­tak tanácstaggá. Azóta négy­szer, újra. Megszakítás nélkül teszek eleget megbízatásom­nak, a 81-es körzet ügyeit inté­zem. Emellett tagja vagyok csaknem valamennyi társadal­mi szervezetnek. Zsúfolt prog­ram lenne ez? Nem, dehogy! Hiszen tulajdonképpen mind­egyik funkcióban kifejtett te­vékenységem ugyanazt a célt, községem ügyét szolgálja. Igaz, nem zökkenőmentesen. Aki a közösség érdekeit képvi­seli, annak eleve számolnia kell azzal, hogy néha falba, a meg nem értés, a bürokrácia falába ütközik. Erő, meggyő­ződés kell ahhoz, hogy mégis átlendülhessünk az akadályon, érvényt szerezhessünk ügyünk­nek. Kis, de 'szívós aktívacso­portunk a megyei tanácsig be­zárólag, minden fórumot, hi­vatalt bejárt már, érvelt, bizo­nyított különböző ügyekben. Hányszor hallottam: „Már me­gint a Magócsi-brigád ..De az iskola, az önkiszolgáló bolt mégiscsak felépült. Családok békültek ki, vagy, sajnos, el­hanyagolt gyerekek kerültek állami felügyelet alá. Nem le­hetett elcsüggedni, megtorpan­ni. Legyek őszinte? Eljutottam nemegyszer ide ... De fogjuk rá, hogy a betegségem okozta a válságot... ★ Egy pillanatra szünetet tart, oklevelek kerülnek elő. Köz­tük egy, ami tanácstagi tevé­kenységének 10 éves évfordu­lójáról emlékezik meg. ★ — Megállás nincs — folytat­ja tűnődve. — Az óvoda fel­építése, a villanyhálózat bőví­tése — hogy csak a legfonto­sabbakat említsem — hátra­van még. Érzem az emberek szeretetét, megbecsülését. Né­hány héttel ezelőtt, amikor kórházban voltam, sohasem hervadt el vázámból a virág. JEGYZET Sor a posta előtt Az elmúlt szombaton dél­után fél 6-kor hosszú sor állt a monori posta előtt. Vártak, először türelmesen, aztán egy­re dühösebben, mert az ajtót senki nem nyitotta ki. — Esküvőre szeretnénk dísz­táviratot feladni, eddig úgy tudtuk, hogy hatig van hiva­tal... Vagy legalább ügyelet. Mert most kellene a lakoda­lomra érkezni a táviratnak, holnap már hiába adjuk fel. Így igaz. De hiába vártak — és hiába várta a fiatal pár is a táviratokat. A kérdés nyitva maradt: hát meddig van szombaton hivatal? Mert lesz még esküvő más szombatokon is. (k. zs.) Járási tanácstagi beszámolók Holnap, október 16-án déli 12 órakor Üllőn, a tsz szőlé­szetében Göbölyös Mihály, délután 2 órakor Sülysápon, a kultúrházban Hídvégi József, 4 órakor Káván, a tanácski­rendeltségen özvegy Burján Pálné és fél 6-kor Gyomron, a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolá­ban Szíjjártó Lajos tart ta­nácstagi beszámolót. Dr. Tóth Mihály járási ta­nácstag holnap 9-től 11 óráig fogadóórát tart Ecseren, a ta­nácsházán. A 2 isvtczméziyvk ellvnóravsérót és a tanácstagi jelölő gyűlése­ken elhangzott javaslatok megvalósításáról tárgyalnak ma délután 2 órakor Nyáregy­házán, a vb-ülésen. XII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1970. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK Ha mindenki jelölő bizottsági tag. akkor kit válasszanak? TUDÓSÍTÁS A VECSESI VEGYES KTSZ KÖZGYŰLÉSÉRŐL' A Vecsési Vegyes Ktsz ta­valy ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Egy ideig Hír­adástechnikai Ktsz címen is működött, és csupán egy hajszál válasz­totta el az akkor deficites szövetkezetét a megszű­néstől. Mégis más történt, újjáalakult, ismét a régi nevét vette fel, és erősöd­ni kezdett. Ma hétprofilú üzemük műkö­dik, s mint Bégovics Gyula fő­könyvelő legutóbbi közgyűlési beszámolójában elmondotta, tavgly jó eredményt, több mint 23 százalékos nyereséget értek el. Nehéz ezt a szintet tartani, de a lehetőségek adva vannak. Anyagigényes árukat gyárta­nak, úgynevezett szabad áras termelést folytatnak. A fejlő­dés, a jó gazdálkodás egyre na­gyobb követelményeket tá­maszt. A negyedik ötéves terv Mielőtt a hó leesik A Maglód és Vidéke ÁFÉSZ Gyomron, a Széchenyi úton megnyitotta új üzletét, ahol fű­tőolajat is lehet kapni. Ponto­sabban: lehetne, ha volna. De nincs! Amikor az üzletet meg­nyitották, az ÁFÉSZ megígér­te, gondoskodik róla, hogy le­gyen; Ötpercenként jönnek az emberek olajért, s távoznak üres kannákkal. Az udvaron hordók sorakoznak, de ami ezekbe belefér, az csak a ve­vők 10 százalékának elég. Az ÁFÉSZ még áprilisban vásárolt egy 30 ezer literes olajtankot, amit az üzlethez szállítottak. Sőt a gödröt is megásta az üzletvezető férje, mert más senki nem vállalta. Az olajiank azonban még a mai napig sincs a helyén. A hátralevő munkákat még idő­ben el kellene végezni, mielőtt a hó leesik. Ha üzembe áll, az olajgondok megszűnnek. Lényeges kérdés ez, hiszen becslések szerint a gyömrőiek 35—40 százaléka olajkályhával fűt (Hambrieh) CUKROS HÍR ÜLLŐRŐL 200 mázsa holdanként Az üllői vasútállomáson már egész répahegy vár a va­gonba rakásra. A Kossuth Tsz megkezdte a cukorrépa szállí­tását, a termést naponta tíz lovaskocsi és harminc pótko­csis vontató viszi az állomás­ra. Tavaly holdanként 180 mázsa cukorrépa termett, az idei termés a becslések sze­rint meghaladja a 200 mázsát is. VÁLLALATI ÓVODA GYOMRON? Gondot, okoz az óvodás ko­rú gyermekek elhelyezése, a többi községhez hasonlóan, Gyomron is. A legutóbbi ta­nácsülés felhatalmazta a vég­rehajtó bizottságot, hogy kezd­jen tárgyalásokat a Gyomron levő üzemek vezetőivel válla­lati óvoda, vagy óvodák létre­hozásáról. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Egy pikoló világos. Nyáregyháza: Bye, Bye, Barbara. Űri: A nyolcadik. Vecsés: Fekete szakáll szelleme. MONOR NÉGY ÉV TÜKRÉBEN Kialakult a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodása Az 1966-os monori pártérte­kezlet fő feladatként jelölte meg a mezőgazdasági üze­mek gazdasági és politikai fej­lesztését, erősítését. A négy éven át tudatosan végzett po­litikai és gazdasági szervező- munka eredményeként mind­két monori szövetkezetben nőtt a termelés színvonala. Nőtt a közös és tiszta vagyon, emel­kedtek a termésátlagok, emel­kedett az egy tsz-tagra jutó jövedelem, javult a munkafe­gyelem, hatékonyabb lett a politikai munka. 1967-es új tsz-törvény értel­mében a termelést és a beru­házásokat a tsz-ek önállóan végezték, s ezzel kialakult a tsz-ek vállalatszerű gazdál­kodása. A két monori termelőszö­vetkezet közgazdasági adottságai jók. Kedvezőek az értékesítési lehetősé­gek Budapest közelsége miatt, s Monor, mint járá­si székhely is, kedvező piaclehetőségeknek számít. A két tsz profilja eltérő egy­mástól. A Kossuth Tsz a nö­vénytermesztésen és állatte­nyésztésen kívül szerteágazó kiegészítő üzemági tevékenysé­get folytat. Halmozott teljes termelési értékének 43,4 szá­zalékát teszi ki ez utóbbi te­vékenység. Az Űj Élet Tsz profilja egy­síkú, kizárólag mezőgazdasági termeléssel és csak baromfi- tenyésztéssel foglalkozik. A két tsz az utóbbi években 29 százalékkal növelte kenyér­gabona-területét, viszont 44 százalékkal csökkentette a lu­cernáét. Ezzel egyidőben csök­kentették állatállományukat. Az átlagtermések jelentősen növekedtek, elsősorban kuko­ricából és burgonyából. • A 60-as évek elején 12 mázsa volt egy holdon a kukorica átlagtermése, az utóbbi két évben a 20 mázsán felüli ter­mést is elérték. A kenyérgabona felvásárlási árának rendezése után ezen a területen is ugrásszerű a fej­lődés. Míg 1962—1965-ben 72 vagon gabonát adott el a két tsz az államnak, addig az el­múlt négy évben 304 vagon­Garas nem tudott nemet mondani Barátai voltak, sokan. Csak így egyszerűen Garas­nak nevezték egymás kö­zött. Garast bármire meg­kérték, segített. Segítőkész, igazi, jó barát volt. „Garas, építünk, segítesz?” „Garas, segítesz?” — és az volt a legtermészetesebb, hogy ő mindig igent mondott. A vecsési Jókai kultúr csoport­nak megalakulása óta nél­külözhetetlen, lelkes tagja volt, technikai munkatárs­ként működött. A messze vidéken egyedülálló vecsési szabadtéri színpad megépí­tésénél a kubikosmunkától az ács-, a kőműves-, a vil­lanyszerelő-, a kertészmun­káig mindent végzett, a többiekkel együtt, s köszö­netét sem várt érte. Amit tett, szívvel-lélekkel tette. . Garas nem tudott nemet mondani. De a sors, az élet korán mondott nemet. Ifjú Fogarasi József éle­tének 46. évében meghalt. Garas meghalt. Édesanyja, felesége, gyermeke, népes családja és sok-sok jó ba­rátja búcsúztatta a vecsési temetőben, a községi fúvós­zenekar gyászindulói mel­lett. Valahol messze, a tá­volban ’ megszólalt egy kürt, s a takarodót fújta. És elakadt a férfiszó, nem hangzott fel a búcsúztató. Barátok állták körül a sírt. A Tábortűz-dalt énekelték. Garas olyan ember volt, aki barátaitól sohasem kívánt volna magának nagy bú­csúztatót, csak egy dalt. Mint ahogy a költő, Juhász Gyula mondja: „Egy dalt szeretnék, melyben meg­köszönném, / Hogy elsö­pörsz bár, ősi büszke tör­vény, / Hogy összetörsz bár, Peer Gyntjét a vágynak / S idő előtt vetsz hűvös, síri ágyai.” (feketéné) ■ nal. Majdnem■ kétszeresére emelték a zöldségtermesztést I négy év alatt. A Kossuth Tsz- [ ben például jelenleg 120 hol­don kertészkednek, öntözé­ses rendszerrel, s megkezdték a primőrök fólia alatti ter­mesztését is. Mindkét tsz szántóterületé­nek 30—35 százaléka gyenge futóhomok, melyet erdősítés­sel, nyárfatelepítéssel, száraz­ságot tűrő takarmányok ter­mesztésével hasznosítanak. Ezzel együtt megvalósították a járási pártbizottság határoza­tát: 20 kilométer hosszú bel- víz-levezetőcsatomát építet­tek, mely átszeli mindkét tsz területét. Épül a Kossuth Tsz víztárolója is, mellyel bizton­ságossá teszik a termelést, és kiterjeszthetik a termelt nö­vények körét. A tsz-ek fejlettségének, bel­terjességének egyik fokmérő­je, hogy milyen színvonalú az állattenyésztésük. Sajnos, az állatlétszám mindkét termelőszövetke­zetben csökkent a négy év alatt. Kossuthban 33,5 szá­zalékos, az Űj /etben 65 százalékos a csökkenés. Az Űj Élet Tsz-ben — gazdasági okokra, istálló­hiányra hivatkozva — megszűnt a tehéntartás. A két tsz közös vagyona 1965-ben 20 millió 595 ezer fo­rint volt, tavaly már 46 millió 49 ezer forint. A tiszta va­gyon közel 18 millióról 28 és fél millióra növekedett. A négy év alatt több mint 27 millió forintos beruházást va­lósítottak meg. Az elért eredményekhez a tagság jó munkája mellett nagyban hozzájárult a két tsz párt- és gazdasági vezetőségé­nek jó munkája is. A tsz, pártszervezetek ha­tékony segítséget adtak fontos gazdasági és poli­tikai kérdésekben a veze­tőségnek, a pártvezetőségi tagok rendszeresen reszt­vettek a gazdasági veze­tők értekezletein, elmond­ták véleményüket, állást foglaltak egy-egy fontos kérdésben. A tsz-vezetők és pártvezetők személyes kapcsolata is előbb­re vitte a közösen folyó poli­tikai és gazdasági munkát. (f. o.) során két és félszeresére kí­vánják emelni termelésüket. A villamos ipari és háztartási készülékek gyártását tovább fokozzák, emellett azonban szeretnék fejleszteni műszer-, vas- és bútoripari részlegüket. Fontos ez az export szempont­jából is. Jelenleg egy nyugati céggel tárgyalásokat folytat­nak a kooperáció lehetőségei­ről. A géppark korszerűsítése, az univerzális gépek be­szerzése mellett az általá­nos munkakörülmények megjavítása is szerepel. A reálbért 3 százalékkal sze­retnék növelni, s a jelen­legi 140 fős létszámot fo­kozatosan 250-re emelni. A főkönyvelő beszámolója után — tekintettel, hogy a szö­vetkezetnek 50 nődolgozója van — megválasztották a szö­vetkezet nöbizottságát, elnöke Simon Lajosné lett. Ezután a vezetőség közzétette a később sorra kerülő új vezetőségvá­lasztás jelölő bizottságának névsorát. A nehezen induló vi­tában ezzel kapcsolatban ki­fogások merültek fel, ugyanis a jelölő bizottsági tagok nem választhatók, s a jelenlegi ve­zetőség úgyszólván minden tagja jelölő bizottsági tag. Egyébként a szövetkezet köz­gyűlésén a tagság passzív volt. A jelenlevők hozzászólásaikat, javaslataikat — helytelenül — a közgyűlés után tették meg, egymás között, és ezzel a köz­gyűlés, mint legmagasabb fó­rum, erejét csökkentették. Fekete Gizella Világosság az Iskola utcában A szöllösnyaralói szülők már régebben kérték, javítsanak az Iskola utca közvilágításán, többek között az iskolából ha­zatérő gyermekek érdekében. Az ÉMÁSZ sülyi kirendeltsé­gétől nyert értesülés szerint ezen a sivár úton hamarosan három oszlopot állítanak fel, s lámpát helyeznek mind­egyik oszlopra, öt új lámpa­testtel megjavítják a Kiskókai út világítását is, a hídtól a fő­útig. Egy-egy új lámpát sze­relnek fel a Nyárfa, valamint a Határ utcában, s ezen a kör­nyéken az áramot is beveze­tik több házba. A kirendeltség munkaerőgondok miatt a munkához előreláthatólag csak november elején tud hozzáfogni. (—ky) SZÜRET KOSÁRLABDA Megyei bajnokság Mcmori József Attila Gim­názium II.—Ceglédi Kossuth Gimnázium 11. férfi 48:36. A monori csapat végig a kezében tartotta a mérkőzést és bizto­san győzött. Ceglédi Kossuth Gimnázium I.—Monori József Attila Gimnázium I. férfi 63:59. A szerencsésebb Cegléd győzött. Monori József Attila Gimnázium II.—Ceglédi Kos­suth Gimnázium II. női 38:28. Győzött a technikásabb Monor. Ceglédi Kossuth Gimnázium 1. —Monori József Attila Gim­názium I. női 50:24. A ceglédi lányok' végig irányították a játékot. GÓLSZÜRET TÚRÁN Pilis—Túra 8:3 (4:1) Jól indult a mérkőzés. A vendég" Pilis kezdeti rohamai már a 8. percben góllá értek. A 20. percben Gajdos szabad­rúgásból lőtt gólt a sorfal fö­lött a „hosszú sarokba”. Ez­után sűrűn potyogtak a gó­lok. Az átszervezett csatársor ezpn a mérkőzésen úgy ját­szott, ahogy azt már hosszú ideje várták a sportvezetők és a szurkolók egyaránt. Nem­csak a „gólszüret”, de a jó já­ték is örvendetes. Jó néhány támadás futott fel a széleken s a befejezések rendre sike­rültek. A nagyarányú győzelem nem jelenti azt, hogy Túra alárendelt szerepet játszott volna, hiszen az elmúlt héten pontot szerzett Monoron. Szór­ványos támadásaikkal több­ször teremtettek veszélyes helyzetet a vendégek kapuja előtt. Pilis győzelme ilyen arányban is megérdemelt. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy Tamás a 15. percben sajnálatos sérülést szenvedett, helyére Darida állt be. Góllövők: Halgas (3), Halápi (2), Gajdos, Csikós és Darida (11-esből). Túra ifi—Pilis ifi 3:2. (osvalda)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom