Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
1970. OKTÓBER 2., PÉNTEK 3 Jconyrcssssusi versenyben Egy kiváló vállalat születése Vetélkedés 20 ezer holdon Kedvezőbb feltételek Beszélgetés dr. Ádáni ^lil»á!ly«l» a megyei tanács titkárával FŐT: ANKÉT A GYERMEKVÁROSBAN A Fóti ősz ünnepségsorozatában csütörtök reggel a Gyermekváros felnőttklubjában ankét kezdődött a hazafias nevelés kérdéseiről. A Váci Járási Tanács művelődés- ügyi osztálya és a fóti Vörösmarty emlékbizottság által rendezett ankétra írókat, köl- , tőket, , pedagógusokat hívtak meg. A vitában felszólalt többek között Kónya Lajos, Mátyás Ferenc és Jobbágy Károly költő. Véget ért a kedvezményes tüzelőakció Néhány száz „maradék” utalvány beváltásával az előírt határidőben, szeptember 30-án lezárult a SZOT kedvezményes tüzelőakciója. Ezentúl a SZOT-utalványokat már csak az árvíz sújtotta területeken, Szabolcs-Szatmár megyében fogadják el. A gyorsmérleg szerint a tavalyi 909 864 utalvánnyal szemben az idén országosan 915 000 tüzelőutalványt váltottak be, több mint 600 000 forint értékben. A vállalat az akció befejezése után most a kiskereskedelmi árusítóhelyeit, a Tüker- pincéket tölti fel, hiszen a hűvös idő beálltával megkezdődött a kis tételes forgalom is. A következő napokban mintegy 800—1000 vagon tüzelőt visznek az árusítóhelyekre, amelyeket ezzel a mennyiséggel „dugig” töltenek, ezzel egy időben szállítják az intézmények és a központi fűtéses iázak téli tüzelőjét is. Unifosz 50 EC A szegedi Universal Ktsz- foen újfajta univerzális növényvédőszer gyártását kezdték meg. Az új „Unifosz 50 EC” nevű szer a szőlők, gyümölcsök, zöldségkertek csaknem valamennyi fajta rovar- kártevőjét elpusztítja. Tökéletesen helyettesíti az eddig importált, hasonló célú és hatású „Nuván 50 EC” és a „No- gosz 50 EC” nevű rovarirtó növényvédőszereket. vitték utána egy évre az erdélyi sóbányákba. De nincs élő tanú, aki igazolná, akikkel együtt volt, mind elhaltak. Pedig két ilyen bajtárs kellene az igazat, a történelmet bizonyítandó. Sándor bátyám neve egy könyvben ki is van nyomtatva, de az nem elég. A nyugdíj emelésének kéne ez az igazolás. Megható történet Sándor bátyámé és nagyon kínos a helyzet, mármint az én helyzetem, igencsak szégyellem magam, hogy semmit sem tudok segíteni. Nézem az öreget, nagyon tiszta rajta minden, fótos a nadrágja, fótos az inge, nem is valami ügyes kezek végezhették az öltéseket, remegős lehet már az a kéz, de gondos, fölöttébb gondos. A bakancs a lábán új, masszív, durábelba- kancs,, kitart a télen. Nem sértés, mert csak gondolom, hogy de szívesen odaadnám magamról a ruhát, de hát hol vagyok én őtőle. A sparhelton icipici kis lábasban tarhonyás krumpli ro- tyog, megrázza Sándor bátyám a kis lábast, nem szabad azt kavarni, bűn az ételt törni. Kínál, tartsak vele, elfogadom. Szóval az öreg kubikos volt, 65 éves koráig jól is keresett. Akkor, ki tudja mitől, eszébe jutott az öregség, a nyugdíj, Elment a vállalathoz dolgozni. Lehúzott 10 évet. És 75 éveáen nyugalomba vonult. Havi 800-at kap. A húgát is ebből tartja el. Krumplit, babot a kert megtermi, zöldséget, hagymát is. Tésztát a húga gyúr. kenyeret is ő dagaszt. Tarhonyát, száraz lebbencset télre is eltesznek, a fehér váHa egy gépkocsival kiránduló ember a budapest—szolnoki út közepe táján lelép az országúiról, hogy uzsonnájához két szem paradicsomot kérjen a szedőktől, s megkérdi, hol áll ő most, akkor azt válaszolják: „a ceglédi tangazdaságban”. Ha továbbmegy, s Mikebuda hűvös erdőségeihez ér, vagy a csomói homokon termett szőlőt csodálja, ott is csak azt mondhatják: „a ceglédi tangazdaságé”. A 14 835 hold szántót, 1452 hold szőlőt, 819 hold gyümölcsöst, aztán rétet, erdőt, legelőt művelő, összesen 20 ezer holdas állami gazdaság 2000 dolgozója elhatározta, hogy 1970-ben megpályázza a kiváló vállalat címet. Saját csúcsok dőltek meg — Jó sportbarátság fűz bennünket az ország többi állami gazdaságához — mondja Szabó Elemér igazgató —, s ebből következően szeretnénk őket beérni, elhagyni, megelőzni. Mi itt nem passzoljuk át a munkaversenyt a szak- szervezetre — csináljanak valami papírosdolgot, aztán rendben vagyunk —, hanem ezt a „benzint”, nagyon is fontosnak tartva, a motorba öntjük ,.. A magyar ember — ezt bizonyítják olimpiai érmeink is — szeret versengeni, vetélkedni, csak a korszerű módszert, a jó versenyszabályzatot kell számára kidolgozni, azonfelül — Szabó Elemér mutató- és nagyujját összedörzsölve, félreérthetetlen mozdulattal jelzi — pórizmagőt is kell neki adni. Badosza Miklós, a verseny- bizottság titkára (mondjuk, a szövetségi kapitány) a csapat- építés fáradságos munkájáról beszél. 1969-ben 34 szocialista brigád nem kevesebb, mint 9 millió 714 ezer forint értékű felajánlást tett és 10 millió 223 ezer forintnyi munkát teljesített. Az általuk elvégzett társadalmi munka értéke 72 ezer forint volt. A három nagy keszonzacskóba, ott lóg a gerendán. Már öt éve élvezi a nyugdíját Sándor bácsi, de hallotta, akik 19-ben küszködtek, verekedtek a proletárhatailom mellett, azoknak megtoldja az állam a nyugdíját néhány százassal. Hát ő? Hát tehet Sándor bátyám arról, hogy túlél mindnyájunkat? Nem ivott, nem dohányzott, világ életében dolgozott, a nehéz testi munka konzerválta őt. Szálfa, valóságos szálfa és sajnos, ennie kell, öltöznie, ha nagyon szerényen is, de valamivel takarni kell az ember testét. És itt vagyok én, a rokon, az a bizonyos valaki rokon és semmit se tudok segíteni, tehetetlen vagyok. Elmegyek a pártbizottságra, á szerkesztőségbe. Mindenki kedves — és széttárják a karjukat. Sándor bácsi nem lázadó alkat. Tizenkilenc, az más. Akkor verekedni kellett, meg is volt hozzá a termete és a szíve. Most is optimista, tulajdonképpen irigylem is. Már ő vígasztal engem, hogy ne törődjek vele, majd ír ő levelet a pártközpontnak, ott is van valaki, aki ezekkel az ügyekkel foglalkozik, az az elvtárs majd biztos segít. Megható történet. Hatvanöt éves korában elment dolgozni a gyárba, hogy majd 10 év múlva nyugdíja legyen. Szép, tiszta gyermeki lélek, és neki lett igaza. Ezek az emberek, amíg élnek, mindig igazuk lesz, mert ezek az emberek, így 800 forinttal is bíznak az életben. Következik: Debrecen II. rület, a ceglédi—cifrakerti— kecskéscsárdai közül a középső brigádjai győztek. — Kifogyott volna belőlük a szusz, ha nem tanulnak — Ring István, a versenybizottság elnöke (a jobb megértés végett: a szakosztály vezetője) az „edzésmódszert” dicséri. — Ember ember között, brigád brigád között, kerület kerület között, s gazdaság gazdaság között, így épül fel a X. kongresszus tiszteletére indított verseny, amelyből mi nagy hasznot szeretnénk húzni. De ott tartottam, az 544 szocialista brigádtagból 341-en tanultak a múlt évben. Újításokat vezettek be, elméleti vetélkedőkön arattak babért, s ha a vége jó, minden jó, 574 ezer forint versenyjutalmat kaptak. Megjegyzem, 1969- ben a ceglédi tangazdaság a Minisztertanács elismerő oklevelét nyerte el, négy kerületünk pedig az élüzem címet. Nem csoda, ha — evés közben jön meg az étvágy — idén az „NB I”-ben akarunk játszani. Mazsolák a kerületekből — Kossuth „megszavaz- zuk”-ja sem lehetett sokkal lelkesebb — Varga József szakszervezeti titkár becses jelentéseket mutat —, a ceglédi kerület 2,5 milliót, a kecskéscsárdai 760 ezer forintot, a szelei félmilliót, az újszilvási 500 ezret kíván az eredménytervhez hozzátenni, magyarul, ennyivel több nyereséget akarnak elérni. A szocialista brigádok újjászervezésénél azt mondtuk, néha a kövesebb több, inkább a minőség javuljon. (Nézem a listát, versenystílust javít, hogy például a ceglédi „Dobi István” brigádnak a naplóvezetőjét Zsengellér Ferencnek hívják. „Hát el lehet egy ilyen versenyt veszíteni?” — kérdi büszkén a brigádvezető.) Az összeállítás valóban jónak tűnik, Magyar Károly szarvasmarha-hizlaló, Juhász István sertéshizlaló brigádvezetők a megmondhatói, a hibridüzemből, kertészetből, baromfiteleptől és a traktorüzemtől hányán és hányán álltak rajtra készen. Ki mit tesz a győzelemért? — A verseny nem öncél — magyarázza Szabó Elemér —, hanem eszköz. A IV. ötéves tervben gazdaságunk termelési szerkezete megváltozik, az állattenyésztésé lesz a főszerep. Sokat fejlődik a növény- termesztés is, hiszen gépesített osztagainknak csupán abraktakarmányból évente 3500 vagonnal kell produkálniuk. Állataink 500 vagonnyi lucernalisztet esznek majd meg, ezért építünk új szárítóüzemet Mikor álmodhatott volna egy gazdaságvezető arról, hogy 200 milliós beruházást valósíthat meg? Most én va- gvo„ ez a boldog ember. Már kötjük a szerződéseket s azonnal kezdődik az óriási sertésprogram megvalósítása, 24 000 sertésférőhelv. 50 ezer hizó évente, 2074 koca... S ebben a „húsgyárban” minden automatizált... fehér köpenyben járkálhatnak a dolgozók, programozott megvilágítás, etetés, légkondicionálás lesz. Évi 24 millió forint nyereséget hoz majd ez a telep, ahol 15 forintért állítunk majd elő 1 kg sertéshúst. Szőlőnkben a hozamokat növeljük, gépesítjük a munkákat, kertészetünkben a legkorszerűbb szedő- és művelőgépeknek dördül majd el a startpisztoly. Kevesebb ember kell, de munkájuk köny- nyebb, higiénikusabb lesz. Jelenleg a 600 kocás sertéstelepünkön 74-en dolgoznak, a 2074 kocáson majd csak 37- en. A IV. ötéves terv végére a 2000 helyett 1800-an leszünk, de a jelenlegi 1560 fizikai dolgozóból 859-en már szakmát szereznek. Művelt emberek kellenek, akik értenek a ke- mizáláshoz, gépekhez, technológiákhoz. A verseny őértük is folyik... — Jó-e a verseny, a tanulás a dolgozóknak? — kérdezem. — Erkölcsileg, anyagilag előrehalad-e, aki azonosul a gazdaság céljaival? — Egy-két hónapja jött vissza például egy traktorosunk gépkezelői tanfolyamról — mondja Radosza Miklós —, a nyári szezonban 960 forinttal többet keresett, mint tavaly. Havi “átlagban 500 forinttal kap többet, mert ügyesebb, nagyobb a szakértelme, nekünk is több hasznot hoz. A legnagyobb kerület kom- bájnosai szerint a verseny motorja az érdekeltség: nekik fejenként 800 forintot hozott a nyáron, természetesen a fizetésen felül. De az anyagiakon túl: az él üzem cím elnyerésére csak akkor van a kerületeknek lehetőségük, ha óvják dolgozóik testi épségét, ha baleset miatt alig vész el munkaidő. A versenyben felajánlott többletforintokat a ceglédi tangazdaságban nem a munka intenzitásának fokozásával, hanem a munka jobb megszervezésével, új technológiák kidolgozásával, újításokkal, a munkafegyelem erősítésével érik el. r p Érdek és dicsőség A versenybizottság megszabta a 100 forint költségre képzett nyereséget, s az 20 000 hold átmgában 20 forint ■ lett.' Ha ezt betartják, ha az arany, ezüst és bronz koszorús szocialista brigádok, a munkának eme t új héroszai magukkal tudják ragadni a több száz különböző helyen 40 fokos melegben, 20 fokos fagyban, esőben, sárban, hófúvásban, a szeszélyes időjárás döntötte kegyetlen gabonában, néha bizony átkozódva dolgozó többieket, akkor... ; ..nos akkor az 1970-es évet a Ceglédi Állami Tangazdaság 34 millió forint nyereséggel zárja, s elnyerheti a kiváló vállalat kitüntető címet. Azt pedig, hogy addig még mennyit kell Molnár Gyulának Törteién, Csaja Józsefnek a Cifrakertben, Kopjás Mihálynak a kecskéscsárdai kerületben, vagy Spolmin Istvánnak, a Gagarin brigád vezetőjének a tehenekkel, a traktorral, ekével, szállító- lánccal, vagy a darálóval vesződnie ... azt itt mindenki tudja. De van ennek a versengésnek egy helyi arany- szabálya: tedd előbb, aztán majd meglátjuk! A jövőbe néző pszichológia pedig: tudjuk, hogy megéri! Szűts Dénes Tegnap Pécelen szövetkezeti napot tartottak. A tízezer lakosú, Budapest határában meghúzódó községben hét szövetkezet működik. Munkájukkal ismertették meg délelőtt a megye más községeiből érkezett vendégeket. Az idegenvezetők — a helyi szövetkezet vezetői — arra kérték a látogatókat, hogy ne csupán jóindulatú szemlélőként járják végig az üzemrészeket, hanem kritikus szemmel nézzék munkájukat, mondják el véleményüket.) Elsőként az augusztusban megnyílt ABC áruházat mutatták be az érdeklődőknek. S bármilyen furcsa, ebben a boltban valamennyi „hiánycikk” kapható. Megtalálható a polcokon a ceruzaelem éppen úgy, mint az olcsó edény. A Szeptember elsejével — egyelőre — befejeződött a tanácsi munka korszerűsítésének egy lényeges feladata: a nagyközséggé nyilvánítás. A két esztendővel ezelőtt kezdődött folyamat tapasztalatairól beszélgettünk dr. Ádám Mihállyal, a Pest megyei Tanács vb titkárával. • Mi volt a nagyközséggé nyüvánítás célja? Egyre erőteljesebben jelentkező igény: a falvakban élő emberek életkörülményeinek a városi lakosságéhoz való közelítése, ügyeinek helyben történő intézése.. A nagyközséggé alakulás a községi tanácsok és a lakosság kapcsolatának javítását, a tanácsi munka korszerűsítését és egyszerűsítését segíti elő. A nagyközségi tanácsok önállóan dönthetnek azokban a hatósági ügyekben, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik és eldöntésük szélesebb körű területi vagy ágazati koordinációt, illetve különleges szakértelmet nem igényel. Ez a hatáskör bővülés számokban kifejezve azt jelenti, hogy míg egy átlagos községben általában ötszáz féle-fajta ügyben, egy nagyközségben hatszázötven féle-fajta ügyben van a tanácsnak hatásköre. • Milyen feltételek alapján kaphatott egy község nagyközségi rangot? — A kormány határozatának megfelelően a megyei tanácsok saját hatáskörükben nagyközséggé nyilváníthatták az ötezer lakosú vagy ennél népesebb községeket, a lakosság számától függetlenül a járási székhelyeket, a városiasodé jellegű községeket, továbbá amelyekben elsősorban helybeli munkaerőt foglalkoztató jelentős ipari vagy bánya- üz.'éhV található, vagy amelyek" országos jelentőségű gyógy- és' üdülőhelynek tekinthetők. % Hány község nyerte el Pest megyében a nagyközségi rangot? — Negyvenkilenc. Ez a szám látszólag nagy, hiszen ez ideig országosan mindössze száznyolcvannégy község nyerte el a nagyközségi rangot. A megye nagyközségeinek a száma mégsem túlzott, mivel Pest megye közismerten nagyköz- séges megye. • Ezek szerint Pest megye lakosságából hányán élnek ma nagyközségekben? — A nagyközséggé alakulás a megye nyolcszázhetvenezer lakosából mintegy négyszáz- ezer községi lakost érintett. • Véleménye szerint nem volt túlságosan gyors a nagy- községesítés üteme? Biztosítani tudták például az ezzel együttjáró személyi és anyagi feltételeket is? — Az átszervezés megkezdése előtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elvként kimondta: nagyközséggé alakulás csak ott lehetséges, ahol a már említett feltételeken kívül a vezetés feltételei is biztosítottak. Vagyis hiába érte el a lakosság lélekszáma az ötezret, hiába volt megfelelő bér- és látogatók fel is tették a kérdést: vajon csak a szövetkezeti nap tiszteletére van-e ilyen árubőség. Az áruház vezetője válasz helyett a raktárt mutatta meg... Az üzemlátogatások után a szövetkezetek kiállításának megtekintésére került sor. Számtalan olyan terméket mutattak itt be a péceliek, melyet igazán szívesen vásárol a lakosság. Lehet-e kapni? Ez volt az első kérdés. És a válasz: igen. Este, a hivatalos program után a vendégek és a helybeliek szórakozásáról is gondoskodtak. Vidám műsoros estet rendeztek a művelődési házban, ahol többek között fellépett Hátonyi Róbert, Bodrogi Gyula, Voith Ági, Petress Zsuzsa és Mátray Zsuzsa. létszámkeret, ha a vezetők nem voltak alkalmasak a megnövekedett feladatok elvégzéséhez, a megyei tanács nem járult hozzá a nagyközséggé alakuláshoz, illetve egy későbbi időpontra halasztotta el azt. • Példát is tudna említeni ezzel kapcsolatban? — Természetesen. A nagyközséggé szervezést három szakaszban hajtottuk végre. Az első periódusban jelentkezett a többi között Szigetszentmik- lós, Szob és Gyál község is. A megyei tanács az akkori vezetést azonban nem tartotta alkalmasnak a nagyobb feladatok elvégzésére, ezért az első periódusban nem járult hozzá a nagyközséggé alakuláshoz. Amikor azonban a községek vezető apparátusa megerősödött, elhárultak az akadályok, Q A vezető apparátus erősödése egyúttal létszámemelést is jelentett? — Igen, de azt is el kell' mondanom, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az apparátus erősödését elsősorban nem létszámemeléssel kívánta biztosítani, hanem a tanácsoknál dolgozók bérének emelésével. Ugyanis megfelelő szakembereket csak nagyobb fizetésért kaphatunk. Ezért a megyei tanács nem járult hozzá a községenként igényelt hat-tíz fős létszámemeléshez, hanem csak négy-öt fős létszámemelést engedélyezett. Ennek haszna a gyakorlatban úgy realizálódott, hogy míg korábban a megye községeiben ezerötszázhetven forint volt a községi tanácsi dolgozók átlagbére, ez az összeg most meghaladja az ezerkilencszáz forintot, ami viszont már megközelíti a járási jogú városi tanácsi dolgozók átlagbérét. És jig$onlóan nőtt a nagyközségi“ tanácsok vezetőinek az átlagbére is, a korábbi kétezer- hatszáz forintról kétezerki- lencszázharmincegy forintra. A Ezek szerint a nagyközségek tanácsi apparátusának szakképzettsége jelentősen emelkedett? — Ha még nem is a kívánt mértékben, a fejlődés azonban így is mérhető. Például lehetővé vált a nagyközségeknél a műszaki képzettségű szakemberek alkalmazása, öt községben már mérnök s egyre több helyen technikusi képzettségű szakember dolgozik műszaki ügyintézőként. • Milyen mértékben egyszerűsödött az ügyintézés az elmúlt két esztendő tapasztalatai szerint? — Elsősorban a községi és a járási tanácsok közötti akta- forgalom csökkent jelentősen. Számokban kifejezve: huszonötezer aktával lett kevesebb ez idő alatt, ami megfelel például a monori járás egész évi ügyiratforgalmának. • Gondok? — Akadnak szép számmal. Az előrelépés ellenére még mindig hiány van elsősorban műszaki és mezőgazdasági szakemberben. Ezen elsősorban fiatalok munkába állításával igyekeznek a nagyközségek javítani, csakhogy a fiatalok szakmai hozzáértése még nem éri el mindenütt a kívánt szintet. • Hogyan segíthetnék ezen? — Hatvan tanácsi ügyintéző tanul jelenleg Aszódon kéthónapos iskolán. Rövidesen tovább folytatjuk megyei szervezésben a gyámügyi és szabálysértési előadók továbbképzését. A tanácsakadémiára való kiválogatás is folyamatban van. Mindez a nagyközségek tanácsi dolgozóinak politikai és szakmai erősödését hivatott elősegíteni. • Várható további nagyközségek alakulása? — Egyelőre nem. Most elsősorban a már meglevő nagyközségek tanácsi munkájának tartalmi erősítése a legfőbb feladat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legközelebb decemberben foglalkozik ismét az eddigi tapasztalatokkal és jelöli meg a további feladatokat. Prukner Pál Szövetkezeti nap Pécelen Válaszol a raktár