Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

im. OKTOBER 13., KEDD rear ‘«te«» t/fó'fep Vendégkórus az NDK-ból Ä váci KISZ-kórus vendége­ként hazánkban tartózkodó weimari úttörő-énekkar tegnap ellátogatott Vácra, s tagjai vá­rosnéző séta keretében megte­kintették Vác építészeti, mű­vészeti látnivalóit. Az NDK-vendégkórus ma es­te 7 órakor hangversenyt ad a gépipari technikum díszter­mében. A holnapi program: felkeresik Zebegényben a Sző- nyi Emlékmúzeumot, majd es­te 7-kor a nagymarosi műve­lődési házban adnak hangver­senyt. A Dunakanyar más, ne­vezetes helyeit 16-án keresik fel, amikor is ellátogatnak Visegrádra, s onnan tovább­mennek Esztergomba, ahol ugyancsak aznap délután 5 órakor ismét dobogóra lépnek. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 3. sz. üzemegysége MEGVÉTELRE KÍNÁL GAZ 51-es típusú tehergépjárműveket Érdeklődni lehet a 467-181-es telefonszámon. Ügyintéző: Vidorné. Fény derülhet a 100 éves titokra SZEMTANÚ RÓZSA SÁNDOR HALÁLÁRÓL S már, mint gombolyagé, fejük a had vége, Kötöz emberhálót nagy orom tövébe; Mérföldeket így a sokaság behurkol Azalatt nincs egy pissz, paripa sem horkol (Arany János) — Csillag két könny gurult végig Sándor orcáján, amikor megbilincselték. Elébb kivon­ta karabélyát, hogy magára fordítsa, de se té, se tova, előt­te is voltak, háta mögött szin­tén ... Puskacsövek szemtől szembe... karabélyos kezét hátracsavarták... Két nap alatt szedték össze őket, mind a huszonötöt, mert éppen any- nyian voltaic Két börtönt meg­járattak velük, aztán a bíró kérdezte Rózsa Sándortól, mit kíván szólalni. „Majd a kis- széken” — mondta, s fellépett: „No, szegény emberek, akkor lesz betyárvilág néktek, ha...” a hóhér megrántotta a kötelet, Sándor kirúgta a széket — sor­ban lógtak az akasztófákon. Nagykőrösön, az Eötvös Ká­roly utca 25. szám alatti há­zacska udvarán mondja eze­APRÓHIRDETÉSEK Váci Tejüzem állan­dó munkára felvesz férfi és női dolgozó­kat. Fizetés kollektív szerződés szerint. Je­lentkezni lehet sze­mélyesen : Vác, Tra- gor Ignác utca 1. A Pest-Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat Ceglédi Gyára azonnali felvételre KERES férfi és női segéd­munkásokat. Jelentkezni lehet: a Ceglédi Gyár, Munkaügyi Osztályán. Beton- es Vasbeton­ipari Müvek Váci te­lepe. (Vác, Kisrét dű­lő u. 1.) azonnali be­lépessél feivesz vassze­relő szak- es betaní­tott munkásokat. Fel­vétel személyes jelent­kezés esetén. Dél-Pest megyei Láb­belikészítő Ktsz (Ceg­léd, Rákóczi út 3. sz.) felvesz azonnali belé­péssel gyakorlott bőr­díszművest és szíj- gyártó szakmunkást. 16 évet betöltött lányo­kat szövőnek felvesz a Pam uttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 12 hét Jelentkezés írás­ban a P.T.M. Jacquard Szövőgyár Üzemgazda­sági Oszályán Buda­pest XIII. Szekszárdi út 19—25. ______________ Fe lveszünk kiskunlac- házai munkahely­re több éves épí­tőipari gyakorlattal: 1 fő irodaveze­tőt, 1 fő művezetőt, 1 fő norma- teljesít- ményelszámolót, 1 fő vezető jogtanácsost, 1 fő utókalkulátort, 1 fő anyagkönyvelőt, 1 fő forgalmi könyvelőt, 1 fő pénzügyi előadót 1 fő bérelszámolót, 1 tő konyhavezető gép­írni tudó adminiszt­rátort. Jelentkezés: Kiskunlacháza, Vasút út 5. sz. Gépjavító Ál­lomás Személyzeti Osztály.______________ Hű tőházunkban 60 va­gon szabad kapacitás­ra bérhűtést vállalunk. Petőfi Tsz, Nagykőrös, ü. L Rab. Telefon: 328. Mész, elsőosztályú, da­rabos, házhoz szállít­va, vagy mészégető kemencétől elvihető. Hrompota Ferenc mészégető. PUiscsév. já&karajenc?,' Árpid út 1. szám alatt Ka­pás Jánosnál 8 hl-es és 5,30 hl-es boros­hordó, 6 hl-es kád és 350-es Junak motor- kerékpár jó karban eladó. Érdeklődés a helyszínen. Rakodómunkást fel­vesz Talajjavító Vál­lalat alpári, majd nagykőrösi munkára. Jelentkezés Nagy­kőrös Puskás utca 6. szám. Szerelvény értékesítő V. Budapest VI., Baj- csy-Zsilinszky út 31. sz. azonnali felvételre keres: férfi segéd­munkásokat, targon­cavezetőket, .traktor- vezetőket, darusgép- kocsi-vezetőt, továb­bá vasszakmában jár­tas árukiadót. Csak budapesti telephely, egy műszak. Erdőben, állatte­nyésztésre, méhé­szetre alkalmas he­lyen, cserepes tanya eladó. Vasút, busz­megálló közelben. Cse- mő, Szélmalom dűlő 10. A tápiószentmártoni Kossuth Mg. Tsz. el­adja zöldség—gyü­mölcs elárusító üzle­tét. Az üzlet Buda­pest XV., Rákospalota, Vásárcsarnoknál van. Érdeklődni lehet a Kossuth Mg. Tsz. köz­pontjában (telefon: 14.). _______________ A t ápiószentmártoni Kossuth Mg. Termelő- szövetkezetnél 100 db vemhes üsző eladó. Szarvasmarha-állo­mányunk brucella- és tbc-mentes. Érdek­lődni lehet a tsz köz­pontjában, telefon: 14. Kadarka, Burgundi szőlőt, 10 — 20 mázsát, vennék. Kiss, Buda­pest XI., Karinthy F. u. 8. Duna* arsány ban be­költözhető szoba­konyhás, mellékhe­lyiségből álló kétszá­zas telek gyümölcsös­sel eladó Ságvári E. út 63. szám.________ Na gykőrösön beköl- tözh’tő új ház eladó. Érdeklődni: Lencsés, V. dűlő 18. Felveszünk fémnyomás és fémcsíszolásra betanulót, aranyművest, ezüstművest, ötvöst, víz-, gáz­szerelőt, kőművest és segítőt, 8 általánost végzett fiúkat, leányokat, kazánfűtőt, segédmunkást, takarítónőt, női munkaerőt betanított munkára, aranyművest mintakészítőnek. JELENTKEZÉS: Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat Budapest IX. kér. Balázs Béla u. 17. sz. munkaügyi osztályán. Filodendron eladó 22 levéllel. Nagykőrös, III., kér. Tomás u. 17. Felveszünk gépkocsi­vezetőket, portáso­kat, lakatosokat, he­gesztőket, férfi és női betanított és segéd­munkásokat, vala­mint gyártmányszer­kesztőt, vasszerkeze­ti területre. Egy mű­szak, egészséges mun­kakörülmény. Fize­tés : kollektív szerző­dés szerint, „fémmun­kás” Vállalat, Ferenc­városi Gyár. Buda­pest IX., Timót utca 4/a. _________________ Ka lv halmot keres a váci „siketnémák Inté­zete. Fjzetés: meg­egyezés szérirtt. A Kőrösért Vízgazdál­kodási Társulat fel­vételre keres víz- és mélyépítésben jártas mérnököt, technikust tervezői és kivitele­zői munkakörbe. Há­zaspárok előnyben. Szükség esetén lakást biztosítunk. Fizetés: kollektív szerint. Je­lentkezni lehet sze­mélyesen vagy írás­ban. Nagykőrös, Kos­suth Lajos utca 18. alatt. Telefon: 504. Felvétel esetén úti- költséget térítünk. Nagykőrösön, Bat­thyány utcában, Bok­ros! Iskola mellett 1100 n.-öl príma szán­tó haszonbérbe kiadö. Érdeklődni: Rákóczi utca 10.______________ 75 éves özvegy édes­anyám mellé keresek napi 4 órás munka­időben nyugdíjas vagy nem nyugdíjas bejárónőt Nagykő­rös központjában, aki a kisebb háztartá­si munkákat — ebéd- elhozás. bevásárlás, mosogatás. takarítás, mosás, sétáltatás. stb. -t— elvégezné. Aján­latoka' fizetési Igény megjelölésével nagy­kőrösi hirdetőbe ..Sür­gős” jeligére kérek. Dupla ágybetét eladó. Nagykőrös, Ságvári E. utca 10.__________ Na pi 4 órás elfoglalt­ságra plakátragasz­tót, nyugdíjast is, azonnali belépéssel felvesz a Magyar Hir­dető. Nagykőrösi Ki- rendeltsége. Jelent­kezni a kirendeltsé­gen. Nagykőrös, Ma­gyar utcai._________ El adó 407-es vies. Cegléd, űt 9. sz. Moszk­Rákúczl Raktári dolgozókat budapesti, kistar­csal és váci munka­helyekre. kocsikísé­rőket budapesti mun­kahelyekre keres a GELKA Vállalat Anyag- és Áruforgal­mi Osztálya. Je­lentkezés személye­sen. Budapest VII.. Dohány utca 93. sz. III. emelet 303. szám alatt, vagy Vác. Áp­rilis 4. tér. 14. szám alatt.________________ Ke rtes családi ház. 162 négyszögöl, fúrott kúttal, beköltözhetően eladó. Nagykőrös Bálvány utca 53, Mindennemű gépírás! munkát vállalok. Ceg­léd Szöllő utca 36. Kárpáti Lászlóné. két Tol Jánosné született Kmety Mária ilavai születésű 60 esztendős asszony, annak a Kmety Józsefnek a lánya, aki 1905-ben először Magyarország legszörnyűbb sziklabörtöné­ben, Haván, majd 1922-ig Vá­cott fegyőrködött. — Olvastam a Pest megyei Hírlapban a cikket: „Hogyan halt meg Rózsa Sándor?” — nevettem, hát az már nem igaz, hogy sokáig raboskodott, sőt élete vége felé szabó mes­terségre fogták. De az sem, hogy fejét levágták, és spiri­tuszban őrizte egy börtönor­vos. Ezek, kérem, csak legen­dák. Az igazság, sajnos, az, hogy Rózsa Sándort nem sok­kal elfogatása után kivégezték, azaz felakasztották 23 másik társával egyetemben. Beszélt az utolsó betyárral — Vácott a Derecske-dűlő­ben volt a íegyháznak egy kis birtoka, ahol egy vezető be­osztású fegyőr lakott. Ez a fegyőr két rabot kapott, akik a kertészetben dolgoztak. A fegyőrnek két lánya volt, és mi, akik ott laktunk, barátkoz­tunk velük, át-átcsaptunk a kertükbe. Tízéves voltam, ami­kor először hallottam Siller Antaltól Rózsa Sándorról be­szélni. — Antal bácsi öreg volt már, de egyenes tartású, ke­ménykötésű férfi, nyesett baj- szú. Szőke haja már őszbe for­dult ' ha pihent kicsit a ka­pára támaszkodva, mesélt... hogyan ölt embert... — öltek? — az udvar meg­billen kicsit, és a mosolygós arcú asszonyon kemény voná­sok jelennek meg. — Miért, mit gondolt, lel­kem? Antal bácsinak, aki ak­kor a legfiatalabb betyárként jelentkezett Sándornál, bizo­nyítani kellett, bátor, edzett... nekem elmondta a csemői öreg nyárfát, amelyik a legmaga­sabb volt a vidéken, s az ágai vastagabbak voltak, mint más fának a szára, lépcsőket vág­tak bele, annak a tetejéről kémlelte a vidéket, mert min­dig őt zavarták fel, és én nem sajnáltam a fáradságot, el­mentem Csemőre, és megtalál­tam a fát a lépcsőkkel... el­mesélt mindent... a Kecske­mét melletti pusztákon, mi hol állt... minden úgy történt, ahogyan mondta ... még azt a késest is megmondta, aki a harminc centi hosszú tőreiket csinálta ... olyan élük volt, akár a borotva ... — Mikor halt meg Siller Antal? Papírokat hoz elő, gondolko­dik: 1924-ben. Apja két évvel előtte ment nyugdíjba, beteg lett... Siller Antalt és Rózsa Sándort 1872-ben ítélték el... az utolsó betyár 69 évesen esett ágynak ... — Mit mesélt Rózsa Sándor­ról, hogyan járt, milyen külse­jű ember volt? — Rózsa Sándor nem volt magas termetű ember, de erős, zömök, inas, fürge ... még öt­venévesen is át tudott ugorni egyik lóról a másikra ... kicsi, hegyes bajusza pödörve... vé­kony szélű, fekete kalapot hor­dott ... s álarcnak rongyot az orra alá, hogy a bajusza ne látszódjon... ha csak sétált, a rongyot vagy kendőt a nya­kában hordta, de készen arra, hogy felrántsa és lovára kap­va elvágtasson ... egyszer a szegedi határban búcsút ül­tek ... nosza. Sándor odament legényeivel... ittak, daloltak... a helybeliek nem szívelhették az idegeneket, összeszólalkoz­tak ... kést elő... öt halott lett a helyt, s Sándorék lóra. Antal bácsi szerint ezután na­gyon komor lett a vezérük ... futtatták ... loholtak ... náda­sokba, cserjékbe ... sokszor nem ettek három áltó napig ... raboltak... — Hogyan fogták el őket? Az asszony szemében ki­gyúlnak a fények, látom, az emlékezés őt is elragadja, hév­vel, tűzzel mesél, s szavai szü­netében kezével int, égtájakat mutat, a helvéciai vidéktől Szegedig egybefogja a hajda­ni lápokat, erdőket, akácoso­kat, a homokbuckákat, ame­lyeken a csenevész füveket bürgék, jerkék harapdálták. — Nagy volt már a kukori­ca — így vallotta Antal bácsi — s nagy bajukra már a nép sem mind szerette őket, mert olykor a szegényeket sem kí­mélték, vittek, amit értek... bementek egy házhoz, kenye­ret sütött az asszony. Megvár­ták, amíg kivette a kemencé­ből, elvitték. Az ember haza­ért, kérdezte, kik voltak itt? Aztán bement Kecskemétre a hajdúkhoz. Sokan összeálltak... bekerítették a betyárokat... egy pásztorfiú tarlón legelte­tett egy tehenet, s látta, hogy négyesével, majd ötösével em* berek bújnak a kukoricába. Érkeznek a pandúrok, a fiú megmondta, mit látott... no­sza, azok utánuk ... sokat el­fogtak, de Sándort nem. 0 csi­nált egy kanyart s megkereste a fiút: „Dögölj meg, hazaáru­ló” — mondta és agyoncsapta. A véren elmentek utána... a népek is segítettek elfogni, mert sajnálták a gyereket. Bizonygatja, Rózsa Sándor öngyilkos akart ienni, de le­fogták a kezét. A betyárokba nagy lélek szorult... Savanyú Jóska is Vácott raboskodott, apám sokszor engedte ki sé­tálni. A püspök felmentette. Nyolcvankét éves volt már... kilépett a börtön kapuján, el­indult ... Három nap múlva elemésztette magát. Ötven éve hallgatnak — Miért nem beszélt eddig az apja, miért nem beszélt a néni? Miért hallgattak ötven évig? ötven éve? Nagy csendben mondja: — Apámat a titoktartás kö­tötte, félt, hogy leszerelik, ha beszél. Az akkori urak el akarták még az emlékét is pusztítani Sándornak és ban­dájának, akik kezdetben na­gyon támogatták a szegény né­pet és már csak akkor rabol­tak, fosztogattak, amikor enni­valójuk sem volt, s űzött va­dak lettek. Apám a nyugdíj után sem igen beszélt, csak halála előtt... én leírtam... Siller Antal sem írni, sem ol­vasni nem tudott... Én is hallgattam, mert börtöntitok­ról nem szabad beszélni. Ugye, most már nem lesz bajom be­lőle, ha elmondom... Beszél tovább, Haváról, a Vág folyó alatti alagútról, amely a sziklabörtönt a zár­dával kötötte össze ... mesél Siller Antalról, az utolsó be­tyárról s nem tudom, higy- gyek, ne higgyek ... a 100 éves titok megfejtődött, vagy csak egy újabb lehetőség felvetésé­nek tanúja vagyok? ... Mégis, valami benső hang azt súgja, Arany János városában „meg­oldódott a táltos igaz nyelve”. Szüts Dénes ,.s áldott jó tevével megtölti a hordót...“ Szüreti mulatság Veresegyházon — A Galga vidéke, de a gödöllői járás más területei is rendkívül gazdag népi hagyományokkal rendelkeznek. Jó len­ne, ha ezek tovább élnének. A szüret a vidéki ember egyik legnagyobb ünnepe. A szüreti felvonulások mindig megmozgat* ják a falvakat. Ilyenkor már két-három nappal a mulatság előtt előkerülnek a szekrényekből a népviseleti ruhák. A köz­ségek apraja-nagyjia — óvodások, KISZ-esek, nagyanyák, nagy­apák — beöltözik. Látni kell ilyenkor az embereket. Vidámság, jókedv mindenütt. Ezért rendezünk ilyen ünnepségeket. így volt ez a múlt heti dányi felvonuláson — a zord idő ellenére —, és így lesz ez biztosan most is ... Dollányi Sándornak, a gödöllői járási KISZ-bizottság tit­kárának, valamint Sára Ferencnek, a járási tanács népműve­lési felügyelőjének valóban igaza lett. A vasárnapi veresegyhá­zi szüreti felvonulás — ahol a helybeliek mellett a mogyo­ródiak, a szadaiak, az erdőkertesiek is részt vettek — valóban kitűnő hangulatban zajlott le. Igaz, most a nap is gyönyörűen sütött. A harminc évvel ezelőtti veresegyházi kisbíró, Füzesi Ferenc kora reggel ismét nyakába akasztotta a dobot. Lovas kocsin végigjárta a falut, és mindenkinek tudtára adta: „Embe­rek! Ma vígasság legyen mindenütt! A község apraja-nagyja érezze jól magát a mulatságon!” Pontban délután fél háromkor megindult a szüreti menet — a csikósok vezetésével. Népviseletbe öltözött asszonyok és gyerekek vidám táncot roptak a lovas kocsik tetején, s végig­vonultak a falun. Minden szüreti kelléket felsorakoztattak: a nagy fenekű hordót, a prést, az élő birkát és az üstöket is. A helybeliek tarka menetét a MÉH-telep csacsifogata zárta. Legalább kétezren lehettek már, amikor a szolgáltatóház melletti téren Seres Gábor szadai fiatalember imigyen nyitotta meg a műsort: „Emberek! Figyeljetek rám egy-két szóra, Megparancsolom, ezt most azon nyomban. Hogy mindjárt az elején kezdjem, Elmondom, a szüret s a bor történetét rendben. Őseink, mint tudjátok, bogyókon éltek hajdan S hogy hogyan nem, télre is gyűjtöttek a barlangban. Ezt az áldott bogyót szerették már ök is, Hát mikor rájöttek, hogy jó ebből a lé is. Azóta az ember gyűjti ezt a bogyót, S áldott jó lenével megtölti a hordót.” A vidám rigmusok után a veresegyháziak, a szadaiak, az erdőkertesiek és a mogyoródiak is bemutatták hangulatos, él­vezetes szüreti műsorukat. Ezután a menet a művelődési házba vonult, ahol kezdetét vette a szüreti mulatság. Foto: Urbán (falus) GESZTENYE A zalai erdők gesztenyés­ligetében és a göcseji domb­oldalak szórvány telepítésein beérett az őszi csemege, a sze­lídgesztenye. A MEK, vala­mint az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat zalaegerszegi kirendeltsége megkezdte az idei termés be­gyűjtését. A MÉK 30 vagonnal szállít az ország minden ré­szébe, míg az Erdei Terméke­ket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat 10 vagonnal vásárol fel és mint pürét továbbítja a vendéglátóiparnak. EBÉDSZÜNET A TRAKTOROS Jó porhanyós a föld a tápió- sülyi „Virágzó” Termelőszö­vetkezet négyholdas kukorica- tábláján. Delet harangoznak. Ebédszünet. A traktoros: Mo- tolai Ferenc. — Mindig itt kint ebédelek, és mindig egy rúd kolbászt, vastag héjú kenyérrel. Hozzá két fürt saszlát. Jó itt. Friss a levegő. Egy óra alatt, egy holddal végzek. Estére kész lesz a mélyszántás. Miskolcon voltam építőmunkás. A Kilián- lalcótelepen húztuk a falakat. A pénz megvolt, de hetente csak egyszer jöhettem haza. Rossz távol élni. Idevalósi em­ber vagyok, visszajöttem a fa­lumba. A kukoricasorok egye­nesek a vetésnél és amikor szépen kikelnek tavasszal, az gyönyörű. Most is milyen szép egyenes a szántás teteje. A D—4K-val egymáshoz nőttünk. Fürgén szánt. Mindig egy rúd kolbászt eszem, vastag héjú kenyérrel, meg két fürt sasz­lát. A főtt étel is jó lenne, de nem kell, hogy utánam hoz­zák. Az csak fáradtság. Mun­ka után, otthon, jobban esik a meleg étel. Egy pohár borral. Itt kint nem ihatom, a rend­őrök gyakran járnak erre, nem érdemes reszkírozni. Jó ez így. Szeretem ezt az életet. Elfogyott a kolbász, meg a szőlő, összehajtja a zacskót és az ételesdobozba rakja. A traktoros motorja felzúg, to­vább szánt. Tavasszal itt ku­korica nő. (falus) Foto: Gárdos

Next

/
Oldalképek
Tartalom