Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

2 "skMítUmp 1970. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Hz új ötéves terv az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) anyagban számítva, 190 kg mű­trágya jut majd. Európa egyik legnagyobb autóbuszgyár­tói leszünk, 400 elektronikus számítógép működik majd az országban, csökken az építési idő és javul az építés minősé­ge a tervidőszak végére és így tovább. Üj URH rádióadó, a színes vételt is magában foglaló má­sodik tv-műsor, 250 ezer új telefonállomás, 2500 új általá­nos iskolai osztály, 8600 gyógyintézeti ágy — csudán néhány további adat azokból, amelyekkel a Tervhivatal el­nöke az ötéves tervnek az élet minden terére kiterjedő elő­irányzatait jellemezte. Hang­súlyozta azonban, hogy miután 100 milliárdokat használunk majd fel, rendkívüli jelentősé­gűvé válik a beruházási tevé­kenység javítása. Részletesen szólt Párái Imre az életszínvonal emelésével kapcsolatos tervelőirányzatok­ról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ez irá­nyú várható fejlődést. A nem­zeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidő­szakhoz képest, a kiskereske­delmi forgalom 40 százalék­kal. Kereken 400 ezer lakást kívánnak tető alá hozni, eb­ből 180—200 ezret állami erő­ből. A reálbérek viszonylag gyorsan, egy keresőre számít­va 16—18 százalékkal növe­kednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reál- jövedelmek bővülésében, amit bt év alatt 25—27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az ál­lam az öregek, betegek és a gyermekek eltartására, por kerül egyes dolgozó-kate­góriák keresetének intézmé­nyes növelésére, bizonyos nyugdíj-emelésre és tovább növelik a családi pótlékot is. A kormány határozott ársta­bilitásra törekszik, mindazon­által nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hi­szen a népgazdaság szerkeze­tében, a kereslet és kínálati viszonyokban lényeges válto­zások következnek be, ame­A képviselők és miniszterek párbeszédeit hallgatva, már az ülést megelőző percekben ki­tűnt: érdekes és izgalmas ülés­szaknak ígérkezik a mostani. A tudósító a szokásosnál is élénkebb viták fültanúja le­het: az országgyűlés a negye­dik 5 éves terv törvényjavas­latait tárgyalja. S már az első napon a kül­döttek sorában Pest megyei képviselő is szólásra emelke­dett. Benke Lajosné, a ceglédi Hámán Kató Általános Iskola igazgatónője. 1959 óta képvise­lő, az országgyűlés kulturális bizottságának titkára. Ez a bi­zottság pedig közismerten „erőteljesen” képviseli szakte­rülete érdekeit. Az igazgatónő felszólalása olyan témákat érintett, amelyeknél itt-ott „szorít a cipő”. A kulturális fejlesztés területi aránytalan­ságainak mérséklése, az óvo­dai férőhelyek szaporítása, a pedagógusok bérezése, s ezzel kapcsolatban a szakemberkép­zés országos szintű gondjait elemezte, s tett számos javas­latot. A művelődésügyi ágazat fejlesztésére a törvényjavaslat szerint 16—17 milliárd forint állt rendelkezésre — mondot­ta többek között. — Ennek az összegnek a fele az oktatás táljait szolgálja. Jelenleg a 24 év alatti lakosságnak több mint a fele tanul valamilyen oktatási intézményben, s ez az arány meghaladja például Svédország, az NSZK vagy Ausztria hasonló korú népes­ségének tanulási arányát. Az oktatás, illetőleg a kulturális ellátottság minőségének fej­lyeknek tükröződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvé­ve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. Az egyes országrészek meg­különböztetett fejlesztése is helyet kapott az előterjesztés­ben. A leglényegesebb e té­ren, hogy bár vannak és lesz­nek még különbségek, de nin­csenek már fehér foltok az or­szág térképén. A helyi hagyo­mányokat, anyagi alapokat és munkaerő helyzetet figyelem­be véve, nagy gonddal foglal­koznak a különböző országré­szek és városok sajátos gazda­sági fejlesztésével. Az urba­Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke a negyedik öt­éves tervről szóló törvényja­vaslatot nyújtja be. nizáció erőteljesen folytatódik, mintegy 260—280 ezer fővel nö­vekszik a városok lakossága. Az idegenforgalomról is szó esett e részben: a Balaton-vi- dék fejlesztésére 5—6 milliár- dot, a Velencei tóéra 1 milliár- dot fordítanak. Végül is ez a terv többet ki- 1 ván, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke —, minde­nekelőtt növekvő ütemet, na­gyobb hatékonyságot, vala­mint szilárd belső és nemzet­közi gazdasági egyensúlyt. Iesztésében azonban koránt­sem dicsekedhetünk ilyen eredményekkel. Kitért arra, hogy az ország minden lakosára jelenleg 650 forint művelődésügyi kiadás jut, s ez az összeg négy évvel ezelőtt még csak 570 forint volt, azonban Pest megyében — ahol 870 ezer ember, a la­kosság nyolc és fél százaléka él — az egy főre jutott ősz- szeg csak 503 forint. Nincs igazuk azoknak, akik a fővá­ros közelségére hivatkoznak, hiszen a budapesti kulturális és művelődési intézmények befogadóképessége is véges. A képviselők klubjában az előzményekről érdeklődtem. — Választóim véleményét, Cegléd és egész Pest megye helyzetét jól ismerem e téren, de ahhoz, hogy gondjainkat országos tükörben mutassam meg, a szakminisztériumban is kellett búvárkodnom, ada­tokat gyűjtenem. így derítet­tem ki például, hogy míg or­szágosan egy lakosra átlagban 650 forint művelődésügyi ki­adás jut, addig Pest megyében csak 503 forint. Többek között az egyenletes elosztás szüksé­gességét kívánatos hangsú­lyozni, amely a törvényjavas­latban is súlyponti kérdés. Az igazgatónőnek már kora este elhangzott, szociálpolitikai és társadalompolitikai szem­pontból elemző, Pest megye érdekeit jól képviselő beszéde nagy tetszést aratott. Ma foly­tatódik az országgyűlés. Vár­juk a további Pest megyei képviselők felszólalását... Szitnyai Jenő Párdi Imre nagy érdeklődés­sel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv- és költségvetési bizott­ság nevében szólt hozzá a tör­vény j avaslathoz. Bővebben foglalkozott Bog­nár József a külkereskedelem problémáival. A nemzetközi árucserére érzékeny, kis or­szágunkban igen fontos, mon­dotta, hogy lépést tudjon tar­tani az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a kivi­tel növekedésével csak a ráfi­zetést növeli. Ezzel kapcsolat­ban utalt a nemzetközi fizeté­si mérlegünk tartós egyensú­lyának fontosságára, amit a következő ötéves tervben el kívánunk érni. Ugyancsak lé­nyeges, hogy megszűnjön a költségvetési deficit, s általá­ban javuljanak az egyensúly­viszonyok a munkaerőhelyzet­ben, a kül- és a belkereskede­lemben. Minderre, hangsúlyoz­ta, jó alapjaink vannak, hi­szen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaságtörténetünk leg­sikeresebb öt esztendejét zár­juk le hamarosan. Az eredményekben nagy ré­sze van gazdasági irányí­tásunk új rendszerének, amely máris alkalmasnak bizonyult a korábbinál jó­val bonyolultabb felada­tok megoldására. Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentke­zett hozzászólásra, közülük a szerdai ülésen tizenhármán kaptak szót. Más-más hiva- tásúak és egymástól különbö­ző városok, megyék képviselői révén igen sokféle nézőpont­ból tzóltak hozzá a törvény- javaslathoz. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő elsősorban megyéje öt váro­sának problémáit fejtegette, Gergely Lajos képviselő el­mondotta, hogy Pécs, a lakos­ság tíz év alatt végbement 27 százalékos növekedésével a városok élén jár, de ezzel megnövekedtek lakásépítési, közművesítési és más hasonló gondjaik is. ' Sok szó esett az ülésen Bu­dapest következő öt esztende­jéről, elsősorban Csikesz Jó- zsefné, a Fővárosi Tanács vb- elnökhelyettese felszólalásá­ban. A vidék szempontjából különösen figyelemreméltó, hogy miután a fővárosban már végképp nincs munka­erő-tartalék, meggyorsul bi­zonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepítésének folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós miskolci képviselő, aki bizo­nyos alapszakmák szakmun­kás-utánpótlásának erőtelje­sebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, aki az energiatermelés meg­változott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének ala­posabb tisztázását; Kerkay Andorné Fejér , megyei kép­viselő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván, elsősorban az alamíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Báli Zoltán Tolna megyei tsz-elnök mezőgazdasági kérdésekről szólt. Benke Lajosné Pest me­gyei képviselő kulturális prob­lémákkal foglalkozott. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Gállá Ernő budapesti képviselő. Annak tudatában, hogy már jelenleg is jóval több mint 10 milliárdot fordít a népgazdaság a nyugellátás­ra, s csupán az idei intézke­dések mintegy 900 millióval növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kongresszusi irányelveiben foglaltakra, amelyeknek értelmében a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek a családok jö­vedelmi differenciái. Ilyen ér­telemben mondotta, állandó fi­gyelemmel kell kísérni a reál- jövedelmek általános növeke­dését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyugdí­jat kapnak és a legcsekélyebb javulást is örömmel fogadják. Az országgyűlés szerdai ta­nácskozása a késő esti órák­ban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. A népi Kína ünnepe Búcsú ^Vasszertől (Folytatás az 1. oldalról.) Kína hírügynökség hivatalos nyilatkozatot tett Nasszer el­nök elhunyta alkalmából, s ebben a kínai vezetők annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy „az Egyesült Arab Köztársaság népe erőt kovácsol fájdalmából, megszi­lárdítja egységét és folytatja a harcot az amerikai—izraeli agresszió ellen, s a végső győ­zelemig folytatja az imperia­lizmus ellen vívott küzdel­met”. Szerda délután Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek vezetésével megérkezett Kairóba Gamal Abdel Nasszer- nak, az Egyesült Arab Köztár­saság elhunyt elnökének te­metésére a magyar párt- és állami delegáció. A küldöttség tagja Czinege Lajos honvédel­mi miniszter, valamint dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete, aki Kairóban csat­lakozott a delegációhoz. Hasszán El-Zajjat, az EAK ENSZ-fődelegátusa, a közgyű­lés Nasszer emlékének szen­telt keddi ülésén utolsó felszó­lalóként szó szerint idézett ab­ból az utasításból, amelyet még az elhunyt elnök adott neki New Yorkba indulása előtt. „Nem a bosszúra törekszünk — szólt az utasítás —, hanem valami ennél magasabbra: az igazságra, amit úgy látszik, csak bosszúval lehet helyreál­lítani. Nem győzelemre törek­szünk, hanem valami maga­sabbra, a békére, amit, úgy látszik, csak győzelemmel le­het elérni, és csak a békén ke­resztül vezet az út a haladás­hoz.” Az emlékülésen több mint negyven delegátus mél­tatta Nasszer kiemelkedő ér­demeit. A lapok kommentárjaikban elsősorban aggodalmukat han­goztatják amiatt, hogy Nasszer halála után a Közel-Keleten most ismét „áttekinthetetlen­né válik a helyzet”, és előre nem látható és ki nem számít­ható bonyodalmak következ­hetnek. Huszonegy évvel ezelőtt, 1949. október 1-én történelmi fordulat következett be a kí­nai nép életében: véglegesen győzött a forradalom, a csang- kajsekisták és az amerikaiak menekülni voltak kénytelenek a szárazföldi területekről. Lét­rejött a Kínai Népköztársa­ság. Kontinensnyi terület sza­kadt ki ezzel az imperializmus gyarmati rendszeréből, sokszáz milliós nép előtt nyílt meg a lehetőség az új társadalmi rendszer, a szocializmus fel­építésére. Ezért méltán állapít­ható meg, hogy a kínai népi forradalom győzelme a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után az egyik legnagyobb jelentőségű világtörténelmi esemény volt. A kínai népi forradalom győzelme megin­gatta az imperialista világ- rendszert és nem kis mérték­ben járult hozzá annak idején Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka népeinek forradalmi harcá­hoz, az egész gyarmati rend­szer alapjainak megrendítésé- hez. A forradalom győzelme utá­ni években a kínai vezetés he­lyesen mérte fel, hogy a szo­cialista közösség politikai és gazdasági segítsége nélkül új­ra és újra veszélybe került volna a nép győzelme, e segít­ség hiányában állandóan az ország felett lebegett volna a neokolonialista, burzsoá res­Afrika legnagyobb állama, — Nigéria — ma ünnepli függetr lensége kikiáltásának évfordu­lóját. Tíz év telt el azóta, hogy a lagosi stadionban felszökött a magasba a nigériai nemzeti zászló: az ország történelmé­ben új fejezet kezdődött. Külsőleg minden szép volt. Parlament, fehérparókás bírók, tetszetős alkotmány ... És an­gol tanácsadók minden mi­nisztériumban, minden valami­revaló intézményben. — Stabilitás, demokrácia, fel­virágzás! — visszhangozta a londoni sajtó, reklámozva a jó befektetési lehetőségeket. Ám egyszercsak bekövetke­zett a fordulat. A nigériai had­sereg fegyvert fogott az ango­lokat kiszolgáló vezetők ellen, és elűzte őket. Amint Anglia megérezte, hogy kicsúszik a kezéből a gyeplő — reziden­tauráció veszélye. A Kínai Népköztársaság és a többi szo­cialista ország együttműködé­se az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom fejlődésének javára és haszná­ra volt. Annál sajnálatosabb, hogy később törés állt be ebben az együttműködésben. A magunk részéről -- együtt a szocialista közösség többi országával — soha nem adtuk fel a reményt, hogy a kínai nép megőrzi for­radalmi hagyományait, hűsé­ges marad a marxizmus—leni- nizmus eszméihez és semmi sem tántoríthatja el a szocia­lista társadalom felépítésére való törekvésétől. Jó szándé­kaink bizonyítékaként szorgal­maztuk a diplomáciai kapcso­latok normalizálását, a gazda­sági egyezmények megújítását és rendszeres végrehajtását, továbbá más lehetséges módo­kat kerestünk és keresünk a jövőben is a népi Kínával való együttműködésre. Elégedettsé­günkkel találkozik, hogy az ál­lamközi kapcsolatok fejleszté­sének útjában kínai részről is ma már kevesebb az akadály. Az évfordulón szívből kíván­juk, hogy a testvéri kínai nép sikeresen folytassa szocialista közösség többi népével egy családban, ingadozás és kité­rők nélkül halad nagy társa­dalmi céljainak beteljesülése felé. sein keresztül —, a törzsi el­lentétek felszításához folyamo­dott, amelynek eredményekép­pen létrejött a szakadár „Biaf- rai Köztársaság”. A gazdasági és szociális fej­lődés megtorpant, megbomlott a nemzeti egység. Véres és hosszan tartó pólgárháború kezdődött. Az egység ügye azonban vé­gül is győzött, s ma sikerekkel ünnepli a 10. függetlenségi év­fordulót a nigériai nép. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal széles körű gazda­sági, kulturális és politikai kapcsolatot épít ki. S bár a külföldi monopóliumok még jelentős pozíciókkal rendel­keznek, a nigériai kormány lé­pésről lépésre halad előre a további politikai és gazdasági függetlenség megteremtésének útján. Tíz éve független Nigéria Várja vendégeit Szentendre új, reprezentatív vendéglátóhelye: A TEÁTRUM ÉTTEREM és BÁR Szárnyas- és halétel-különlegességek. Műsor 23 órakor. Nyitva: reggel 5 óráig. Szünnap: hétfőn JyL W Ragyogó kilátás a Dunára. Parkolási lehetőség. Somogyi-Bacsó part. Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom