Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

1970. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP rest hegyei kJCtrtap 7 Egyenjogúság Kötözködő” férfiak A szabászatban és a divattervezésben a férfiak mindig egyenrangúak voltak a nőkkel, sőt többnyire még túl is szár­nyalták őket. Most a kézimunkázásban is egyenjogúságra tö­Déli-sark Sertések sötétben Az Agárdi Állami Gazdaság pusztaszabolcsi zárt rendsze­rű szakosított sertéstelepén, amely a legelső ilyen komplex típusú üzem, kiemelkedő ered­ménnyel tenyésztik, hizlalják a hibrid sertéseket. A telep te­nyésztési részén adagolt mód­szerrel, a hizlaldákban a Clay-szabadalom alapján programozott automatikával etetnek. A sertések naponta négy­szer kapnak enni, és csak Ilyenkor gyullad ki a fény az egyébként sötét ólak­ban. Az idén a tervek szerint 11 500 sertést hizlalnak 105 kilós súlyra. A sertéshús termelése világszínvonalú, egyrészt azért mert a sertések 75 százaléka sonkasertés, másrészt mert a felső súlyhatár eléréséhez ki­logrammonként átlagosan csak 3.30 kilogramm takarmányt használnak fel. A sertések vágási súly­vesztesége a legalacso­nyabb az országban: mindössze 18.5 százalék. A zárt rendszerű telepen a sertéshús-termelés a hagyo­mányosnál kétszerié gazdasá­gosabb. összesen negyvenkét ember dolgozik a telepen, nyolcórás műszakokban, s egy- egy dolgozóra 478 000 forint évi bruttó termelési érték jut. FÉNYSZÓRÓK A SZEMÜVEGEN E praktikus nyugatnémet újdonság nem tartozik a „világ- megváltó” találmányok közé, mégis sok bosszúságtól kíméli meg az embert. Az erős szemüvegkeret két sarokpontjára sze­relt apró fényszórók hajlékony vezetéken át kapják az áramot a zsebben elhelyezett kisméretű telepből. Az egyszerű „világító szemüveget” bárki maga is megcsinálhatja. Némi ügyeskedés­sel elérhető, hogy a gombakkumulátor a fényszóróházban vagy a szemüveg vastagabbra kialakított szárában kapjon helyet. Villanyszereléskor, rádió- és televíziójavításnál éppúgy jó hasznát lehet venni e szabad kézmozgást biztosító fényforrás­nak, mint például éjszakai gépkocsiszereléskor. rekednek, tehát egy olyan területen, amely mindmáig tipikus női foglalkozásnak számított. Helmstadtban rendezték meg nemrégiben a férfiak első kötőversenyét. A részvevők a 16—70 éves korosztály köréből tevődtek össze. A vetélkedésből egy 19 esztendős diák került ki győztesen. A második egy 45 esztendős kazánszerelő, a harmadik egy 39 éves tisztviselő. Tudásuk ja­vát a kőbe faragott fonóasszony lábainál bizonyították be. Budapesti és Budapest környéki szövetkezetek, vállalatok figyelmébe! Ideiglenesen nem foglalkoztatott munkaerőiket szerződéssel, meghatározott időre a! kai mázzuk mozaiklap- és betonéi emgy árt ásnál Bérezés és egyéb térítés a kollektív szerint. BVM Budapesti Betonárugyára Budapest XXL, II. Rákóczi F. út 289. Monor és környéki szakmunkásokat: ■ LAKATOSOKAT ■ VÍZVEZETÉK-SZERELŐKET * B FŰTÉSSZERELŐKET B VILLANYSZERELŐKET fl FESTŐKET ÉS MAZOLOKAT B ÜVEGESEKET kizárólag a járás területén végzendő JAVITASI-SZERELESI MUNKÁRA, most megnyíló új szervizrészlegébe ALKALMAZ a JAVSZER Fővárosi Javító Szerelő Vállalat Monori Járási Kirendeltsége Felvilágosítás, megbeszélés: október 3-án, szombaton 9-12 óra között, a nagyközségi Tanács VB. épületében, a II. udvarban. Cím: MONOR. KOSSUTH UTCA 71. A kolera régen és ma Hajlott pálcikák — Hegel és Csajkovszkij halála Jól kezelhető a Szaharában Az algériai Szabóvá ban el­terülő Ahaggar hegység terü­lete volt 450 millió évvel ez­előtt égitestünk földrajzi déli sarka, a középső Szahara jég­páncélt viselt abban az idő­ben. Ezt az eredményt hozta nyilvánosságra egy lengyel expedíció, amely Varsóba tért vissza négyhetes sivatagi tar­tózkodásából. Az expedíciót az algériai földrajzi intézet szer­vezte és finanszírozta. A ku- tatóúton számos ország tudó­sai is részt vettek. A jövő telefonjához a kép­ernyő is hozzátartozik majd. A hívást nem a tárcsa elforga­tásával, hanem megszámozott gombok megfelelő sorrendben történő lenyomásával hajtjuk majd végre. Amerikai mérnökök a felvé­telen látható módon alakítot­ták ki a videotelefont. Az Egyesült Államokban ez év elején helyezték üzembe az el­ső „képesített” telefonhálóza­tot (a Szovjetunióban már ko­rábban létrehozták a képtele­fon-hálózatot Moszkva, Lenin­grad és több más nagyváros között). A képtelefonnak nemcsak az a „hivatása”, hogy a beszélő A nyár folyamán szinte na­ponta szerepelt a hír az újsá­gokban: valamelyik országban felütötte fejét a kolera! Köz­tudott, hogy nem is túlságosan regen, még hazánkban is több­ször dühöngött a járvány. Mi­lyen betegség tehát a kolera, melyek a tünetei és korunk fejlett orvostudománya mit tud tenni ellene? A kolera Indiában régóta otthonos, már az ősi szanszk- rit nyelvű művek is említik. partnerek kölcsönösen láthas­sák egymás arcát. Hasznosítá­sára egyéb lehetőségek is van­nak: rajzok, fényképek, leve­lek, dokumentumok, tábláza­tok stb. „közvetíthetők” vele gyorsan és egyszerűen. Sőt, ha elektronikus számítógéppel kö­tik össze a videotelefon-háló­zatot, arra is mód nyílik, hogy a komputer „memóriájában” tárolt adatokat, képeket, szá­mításokat, értékeléseket egyet­len gombnyomással „lehívják” a készülék képernyőjére. A videotelefon először nyújt lehetőséget a süketnémáknak arra, hogy nagy távolságból is „beszélgethessenek” egymással. Japánba 1817-ben terjedt át, majd brit katonák és kereske­dők közvetítésével még abban az évben Európába is elju­tott. A becslések szerint Eu­rópában akkor mintegy 40 ezer halálos áldozatot köve­teit a járvány. A betegség rendszerint hirtelen kezdődik, bő, vizes hasmenéssel, há­nyással. A hasmenés csakha­mar állandósul. A betegség kezdeti szakaszában emelke­dik a hőmérséklet. A nagy fo­lyadékveszteség miatt a beteg szinte teljesen kiszárad és el­veszíti eszméletét. Bőre rán­cos, arca, szeme beesik, orra hegyesen kiáll, nyelve száraz, hangja fakó. Gyakran izom­görcsök lépnek fel, és a kiszá­radás. exsiccosis következté­ben a keringés romlik, amely­nek eredményeként viszont csökken a vizeletkiválasztás, A betegség általában 3—9 nap alatt zajlik le. Halálozási arányszáma — gyógykezelés nélkül — 20—80 százalék. Kórokozóját Robert Koch fedezte fel 1883-ban, Egyip­tomban és Indiában tett uta­zásakor. A kórokozó az ún. Vibrio cholerae; kiflire emlé­keztető, enyhén hajlott pálci­ka alakú baktérium. Szájon át. fertőzött étellel, itallal, kézről jut a szervezetbe. Ha elszaporodik, izgatja a bél nyálkahártyáját és ez okozza a hasmenést. A járvány megelőzése érdekében fontos az első ese­tek gyors felismerése, és a be­tegek szigorú elkülönítése, légymentes, helyiségben. A be­teg környezetét, a veszélyez­tetett egészségügyi személyze­tet, sőt, szükség esetén az egész lakosságot védőoltásban részesítik. A megelőzés érde­kében fontos még a legyek el­leni küzdelem, a tiszta ivóvíz­ellátás és a szennyvíz eltávo­lítása, az élelmiszerek meg­óvása a fertőzéstől, valamint a személyi tisztaság. A járványok mindig a kele­ti, meleg égövi területen lép­tek fel először, s innen'ter­jedtek át más földrészekre. A múlt században Európában is több hullámban pusztított a kór: 1848—49-ben Angliában 54 ezer, 1853—55-ben Francia- országban 125 ezer, Spanyol- országban 237 ezer ember halt meg kolerában. Ez a betegség végzett az ismertebb történel­mi személyek közül a_ filozó­fus Hegellel, és a nagyszerű zeneszerzővel, Csajkovszkijjal. Európában utoljára az első vi­lágháború alatt, a Balkán-fél­szigeten terjedt el a betegség. Természetesen hazánkat sem kerülte el a kolera. Az első járvány 1831-ben, lépett;; fel: 465 ezer ember betegedett meg, 209 ezer meghalt. 1848 augusztusában pusztított a második járvány, főleg az al- dunai területeken, és a Tisza mentén, majd októberre az egész országra kiterjedt. Erről a járványról nem maradtak fenn pontos adatok. 1855-ben négy úton jutott hazánkba a kolera: Bácsen, Alsó-Auszt- rián, Lengyelországon és a Keleti-Kárpátokon keresztül. Leginkább a Balaton vidékén dühöngött: 168 ezer ember ember halt meg. 1866-ban a porosz háborúból hazatérő ka­tonák hurcolták be a kórt: fő­leg a katonák útvonalának forgalmi csomópontjain pusz­tított. 70 ezren estek áldoza­tul. Az utolsó nagyobb jár­vány 1870-ben pusztított ná­lunk. Kisebb járványok még később is előfordultak; az utolsó néhány ezres megbete­gedés az első világháború ide­ién tört ki. Hazánkban azóta ismeretlen a kolera, de a be- hurcolás veszélyére elviieg mindig számítani lehet. A betegség gyógyítása kétirányú. Egyrészt bakté­riumölő szerekkel, antibioti­kumokkal kezelik a betegeket, de legalább ilyen fontos fel­adat a víz- és sóveszteség megszüntetése, illetve a folya­dék infúzióval történő pótlá­sa. A további fertőzés meg­akadályozására az ételeket, italokat, főzéssel kell fertőtle­níteni. A keleti országokban most pusztító járványokkal kapcso­latban az ENSZ égisze alatt működő Egészségügyi Világ- szervezet állandóan figyeli a koleramegbetegedéseket és az érintett kormányoknak segít­séget ad. A világszervezet je­lentése szerint Európát jelen­leg semmiféle veszély nem fe­nyegeti. A világszervezet se­gítséget nyújt ahhoz, hogy a veszélyeztetett területeken a lakosság védőoltást kapjon és a higiéniai óvórendszabályo­kat végrehajtsák. H. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom