Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

4 kMÍHop 1970. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT ŐSZIRÓZSABÁL KERÉKPÁROS STAFÉTA V^saBai) IZfoiriBaT Jó ez a szeptemberi tél — idörzsölgetjük kezünket a hir­telen hűvösre fordult hétvé­gén. S a meteorológia tovább­ra is az évszaknál hidegebb időt jósol. A szabad szombat és a vasárnap programjainak ehhez kell alkalmazkodnia. Mit is lehet a hol napsüté­ses, hol borongós időben ten­ni? Elsősorban kirándulni. Inkább csak afféle, szabadban tett sétára gondolok. A leg­kisebb falu határában is ta­lálni érdekességet, csak szem kell hozzá. Gyakran tapasztal­ni, hogy a házak között érde­kes épületek, történelmi em­lékek rejtőznek, az ott lakók mégis alig méltatják figye­lemre, vagy nem is' tudnak róluk. Ezért hívjuk fel a fi­gyelmet a szebbnél szebb fa­lumúzeumokra. Ahol van, és akik még nem látogatták meg, keressék fel, hiszen október 4-én amúgy is elkezdődik a hagyományos múzeumi hónap. A szentendreieket és a kör­nyéken lakókat Havas Eszter• grafikusművész kiállítására invitáljuk, amelyet szombaton délután 5 órakor nyitnak meg a József Attila Művelődési Házban. És még egy kiállítás: '.25 év" címmel nemzetközi fotoművész-bemutató lesz Bu­dapesten, a Műcsarnokban, a kamarateremben pedig Kán­tor Sándor fazekas népművész gyűjteményét mutatják be. Néhány szót a fiatalok programjairól. Nagykőrösön szombaton délután halad át Kecskemét felől az úttörők kerékpáros stafétája, amely­hez a helybeliek is csatlakoz­nak. Feldíszített kerékpárokon kísérik a város jelképes aján­dékát, a kerékpárt, amelyet A régi népi hagyományok felelevenítésére érdekes kísér­letet kezdtek Borsod megyé­ben. A Hazafias Népfront kez­deményezésére Mezőkövesden bemutatták azokat a régi népi gyermekjátékokat, amelyeket Lajos Árpád, a miskolci Her­man Ottó Múzeum tudomá­nyos főmunkatársa több évti­zedes munkával gyűjtött a Sajó völgyében, a Tisza-parti és a palóc falvakban. A bemutatóra számos óvoda vezetőjét is meghívták, akik­nek az volt a véleményük, keresetükből vették a vietna­miak megsegítésére. A staféta ezután Ceglédre indul, ahol a megye területéről mindenün­nen gyülekeznek a résztvevők. A váciak rakéta- és müre- pülő-bemutatót láthatnak a városi stadionban, valamint fegyveres váltófutást és ku­tyabemutatót, délután pedig futballmérkőzést a legjobb katonacsapatoik részvételével. A csendesebb szórakozást ked­velőknek a színházat javasol­juk. Kiskunlacházára látogat el a Déryné Színház, vasárnap pedig a peregi művelődési házban mutatja be a Könyves Kálmán című történelmi szín­művet. A fiatalok jól szórakozhat­nak a bálokon is. A nagykő­rösi Hunyadi Tsz Kossuth ut­Lapunk legutóbb szeptember 3-án foglalkozott a ráckevei Savoyai kastély sorsával. Kál­lai Ilona, az Országos Műem­léki Felügyelőség építészmér­nöke nyilatkozott arról a többi között, hogy „az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztériumtól kaptunk két és fél millió fo­rintot új lakások építésére, hogy a lakók kiköltözhesse­nek" a kastély épületéből. Cikkünk megjelenése után „több kastélybeli lakó nevé­hogy a már feledésbe merülő játékok közül szép számmal akadnak olyanok, amelyek a mai gyermekeknek is élményt nyújtanak. Ezért a népfront javaslatára a Matyóföldön — Mezőkövesden, Tardon és Szentistvánban —, valamint Miskolc környékén mintegy húsz óvodában a kisgyerme­keket megtanítják ezekre a régi, kedves és szórakoztató játékokra. A gyermektársas­játékok leírását már meg­küldték az óvodáknak. cai klubjában szombaton este 7 órakor kezdődik a tánc, Tá- piószecsőn pedig a művelődé­si otthonban a Red River beatzenekar szereplésével őszirózsabált tartanak. Az idősebbeknek pedig ajánlhat­juk, vegyenek részt szomba­ton délután 6 órakor a mező- gazdasági klub összejövetelén. Pécelen idén is megrende­zik a hagyományos kulturális napokat, amelynek nyitánya vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. A községben hat kiállí­tást rendeznek, népdalestet és szüreti bált tartanak, s a programban üzemlátogatás is szerepel. S végül: akinek van pénze, vasárnap kedvére vásárolhat az érdi autópiacon. ben” levelet kaptunk, amely­ben azt panaszolják, hogy „azok a bizonyos lakások még most sem épülnek, s talán so­ha nem fognak felépülni”. Mi hát az igazság a ráckevei Savoyai kastély körül? Ezt kérdeztük dr. Dobrai Lajostól, a Ráckevei Járási Pártbizott­ság első titkáráróL Azzal kezdeném, hogy nincs igazuk a levéiróknak. Ez év tavaszán a Szerb templom mö­götti részen a Pest megyei I. számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat megkezdte annak a háromszintes háznak az építé­sét, amelynek tizennyolc laká- kásába a jelenlegi kastély la­kók költöznek majd. A ház alapja elkészült, már áll az el­ső szint is. A terv szerint 1971 első félévében kerül átadásra. Akkor tehát a kastély meg­üresedik. • És a mentőállomás, amely jelenleg szintén a kastélyban működik? — Ez a gond is megoldódik. Az idei nyáron a Lórévi út mentén megkezdték az új mentőállomás építését. Ez azt jelenti, hogy a jövő év végére a mentők is kiköltözhetnek a kastélyból. • Hogy áll a Savoyai kas­tély restaurálása? A „lakók nevében írt levélben azt is ol­vashatjuk, hogy eddig nyolc­millió forintot költöttek a ku­pola és az alatta levő nagy te­rem rendbehozatalára. Igaz ez? — Annyi igaz belőle, hogy a kupola és a nagy terem res­taurálása valóban megtörtént. Csakhogy nem nyolcmillióba, hanem kétmillió-nyolcszázezer forintba került. Az épület tel­jes külső restaurálása az új költségvetés szerint mintegy tizenkét-tizenöt millió forintba kerülne. Az Országos Műemlé­ki Felügyelőségtől kapott érte­sülés szerint 1971-től kezdve pénzügyi szempontból nincs akadálya a restaurációs mun­kálatok elvégzésének. • .4 belső restaurálásra mi­kor kerülhet sor? — Mindmáig eldöntetlen kérdés: mi lesz a Savoyai kas­tély sorsa. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy senki sem törődne a kastély sorsá­val. Jelenleg három variáció lehetséges. Az egyik: nemzet­közi Duna Múzeum létesülne benne. Ezzel kapcsolatban a nemzetközi tárgyalások a kö­zeljövőben megkezdődnek. Ha ez a terv nem sikerülne, szó TIHANY Metszetfal a kőtárban Bővítették a tihanyi apát­ságépület pincéjében kialakí­tott kőtárat, ahol a Balaton- vidék gazdag régészeti, épí­téstörténeti anyagát mutatják be. Különösen a római anyag rendkívül gazdag. A kőtár bő­vítése során feltárták az egy­kori kolostor alápincézett ré­szén a földtani érdekességű geiziritréteget. a felette levő édesvízi származású lerakódá­sokkal együtt. A lapidárium végén metszetfalat alakítottak ki, s így a kőtár látogatói ere­deti helyén szemlélhetik meg ezt a földtani ritkaságot. van arról, hogy ide költözne Budapestről a Közlekedési Múzeum hajózással és vízi közlekedéssel foglalkozó rész­lege. A harmadik elképzelés: a kastélynak idegenforgalmi cé­lokra történő átalakítása. Mindebből következik, hogy a kastély belső restaurálására csak akkor kerülhet sor, ha végérvényesen döntés született további rendeltetéséről, annál is inkább, mert a belső restau­rálás költségeihez jelentősen hozzá kell járulnia annak a szervnek, amely a kastélyt vé­gül is megkapja. • Mikorra várható a végső döntés a kastély sorsáról? — Jövő év derekára, mire a jelenlegi lakók kiköltöznek a kastélyból, minden bizonnyal megszületik a döntés is: ki lesz a kastély új gazdája. Prukner Pál FILMÉRDEKESSÉGEK Filmtörténeti érdekessége­ket és néhány, a magyar mo­zik műsorán még nem szere­pelt filmet tűz őszi-téli műso­rára a filmmúzeum, a Magyar Filmtudományi Intézet pince­mozija. A francia Robett Bresson Dosztojevszkij novellájából készítette az Egy szelíd asz- szony című színes filmjét, amelynek főszereplője Do- minigue Sanda. Az Egy este egy vonat című André Dal- vauw-film két főszereplője Anouk Aimée és Yves Mon­tand. Agnes Varda 1965-ben készített fimjét, a Boldogsá­got láthatjuk Jean Claude fő­szereplésével. A svéd Ingmar Bergman művészetét különö­sen nagy figyelemmel kísérik a művészfilmek kedvelői. Ezért is ígérkezik érdekesnek Bergman híres trilógiájának magyarországi premierje a filmmúzeumban. A szovjet kulturális napok alkalmából bemutatják A ver­senyló halála című szovjet filmet. December 28-án ün­nepük világszerte a mozi 75. születésnapját. A filmmú­zeumban ebből az alkalomból nagyszabású vetítéssorozatot rendeznek, amelynek kereté­ben felvonultatják a filmmű­vészet háromnegyed százados történetének számos kiváló és híres alkotását. PROMUA KI CITROMLÉT! mm ÜL LIMONÁDÉ, TEA, KOKTÉL, BÓLÉ, SÜTEMÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ. ÁRA: 1/4 LITER FT 9.20 KAPHATÓ A ZÖLDÉRT BOLTOKBAN Feledésbe merülő játékok K. M. JÖVŐRE KÖLTÖZNEK A LAKÓK Duna Múzeum? Hajómúzeum? MÉG EGYSZER A RÁCKEVEI SAVOYAI KASTÉLYRÓL Bartók hazataldlt Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án, a New York-i West Side Hos­pitalban halt meg Bartók Béla. Még nem töltötte be a hatvanötödik életévét. Néhány héttel előbb vezér­cikk jelent meg a budapesti Szirház című lapban: „Bar­tók jöjjön haza!” Senki sem sejtette itthon, milyen vál­ságos volt már az állapo­ta. „Pedig én is szeretnék hazamenni, végleg” — írta július 1-én Zádor Jenőnek Hollywoodba. Nagyon vártuk haza. Ezért volt nagy a megdöb­benés, amikor halálhírét kaptuk. Talán ebből a meg­döbbenésből ered, hogy ha­lálának évfordulóit jobban számon tartottuk máig, mint a születésnapját. 1955. szeptemberében, a tizedik évfordulón még szorongva emlékeztünk: vajon eleget tettünk-e, hogy művészetét birtokunkba vegyük? Mert a fasizmussal, sovinizmus­sal, korlátoltsággal szem­beni magatartásának, szi­gorú erkölcsi tisztaságának emlegetése, emberi alakjá­nak legendás fénybe állítá­sa közben sokáig hiányoz­tak művei a magyar hang­versenyéletből. Újabb év­tizeddel később azonban már büszkén említette min­den ünnepi szónoklat és írás: Bartók hazatalált. Az igazság az, hogy mi találtunk rá. A koncertdobogón egy ideig ritka vendég volt. De énekelték a kórusok: mun­kások, parasztok énekka­rai, meg — a gyerekek. Akik közben felnőttek. 1945 decemberében az Operaház bemutatta A csodálatos mandarint, teljes színpadi trilógiája azóta van nálunk műsoron. De csak nemrég vonzza úgy az embereket, hogy minden előadásán tel­ve a nézőtér. Az értetlenség megszűné­séhez semmi egyéb nem kellett, csak hallatni, meg­szólaltatni, egyre többet játszani a műveit. Az idő­sebb generációból talán még akadnak, akik ismé­telgetik, hogy érthetetlen. De kérdezzünk rájuk: — A Divertimento? — Ja, az más, azt én is élvezem. A csodálatos mandarin? — Na, persze, az izgalmas, ér­dekes. A Concerto? — Hát, az nem olyan borzasztóan „modern”. A vonósnégye­sek? — Az már nem ne­kem való... Ha tovább kérdezünk, kiderül, hogy akinek nem való, az vagy nem hallgatta még nyu­godtan végig egyik Bartók- kvartettet sem, vagy olyan emberről van szó, aki egy­általán nem hallgat soha kair arazenét. Aki hallgat­ja, érti is előbb-utóbb. Aki érti, élvezi és szereti. Nálunk, a hazájában, több tényező könnyíti meg a Bartók-művek jobb meg­értését: a népdal elemei, zenei jelrendszere már az iskolából, rádiózásból is­mert; a népzenére alapo­zott magyar kompozíciók alaphangja, legjellemzőbb közös vonásai szintén. Ter­mészetes, hogy ebben a környezetben más a meg­szólaló bartóki hang akusz­tikája, rezonanciája, mint bárhol másutt a földön. Ez pedig nemcsak a megérté­sét könnyíti meg, hanem a megszólaltatását is. A fel­csendülő muzsika az elő­adók és a hallgatók kon­taktusában válik művészi élménnyé. A jó élmény­kapcsolatból nemcsak a hallgatók profitálnak, ha­nem a muzsikusok is. A világon sok jó Bartók-in- terpretátor akad ma már. De mikor magyar zenekar szerepel valahol idegenben, mindig nyújt valamit a hallgatóinak, amit előbb nem ismertek, nem fedez­tek fel a különben ismerős művekben. Az ősforrás, a szülőföld együttzengését. Bartók zenéje ma már köz'Ancs nálunk is. Szerze­ményeit ezrek hallgatják, tanulják, éneklik és muzsi­kálják. Az idegenben el­hunyt nagy mester, huszon­öt évvel a halála után ha­zatalált. Fodor Bajos Ferenczy Béni rajza SZINTETIKUS FÉRFIING GYÁRTJA: HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁR FORGALOMBA HOZZA: BUDAPESTI RÖVIKÖT '••II jáiiiiliffilillÍlllll: tricolon mmm' «■F Rk, III"’

Next

/
Oldalképek
Tartalom