Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

12 1970. SZEPTEMBER 20., VASÄRNAP 25 négyes A Sportfogadási- és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 38. játékhéten öttalálatos szel­vény nem érkezett. Négy talá­latot 25 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 139 957 fo­rint Három találata 3138 fo­gadónak volt, nyereményük egyenként 558. forint. A kétta- lálatos szelvények száma 93 236 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyere­ményösszegek a nyeraményil- leték levonása után értendők. SZEZONVÉG Változás-lesen a Dunakanyar bal partján Azt mondják a Dunakanyar bal partján, hogy ók bizony csak jobbágyok a jobb part­hoz képest, amely legalább fő­nemesi ranggal bír, már ami a támogatást, fejlesztést illeti. HIREK-f HIREKrf-HÍREKRIREK-f HÍREK K +HÍREK + HÍREE ■+ HÍREK + HÍREK f HÍ Mi, 1970. szeptember 20., 1*1 fi« vasárnap, Friderika napja. A nap kél: 5.27, nyugszik: 17.47 órakor. A hold nyugszik: 11.59, kél: 19.58 órakor. HOLNAP: fő, Máté napja. A nap kél: 5.29, nyugszik: 17.45 órakor. A hold nyugszik: 13.08, kél: 20.43 órakor. Várható időjárás Jobbára napos idő, a regge­li és esti órákban párásodás, egy-két helyen ködképződés, vasárnap már valószínűleg eső nélkül. Gyenge légáram­lás. Az évszaknak megfelelő hőmérséklet. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék- llet: 6—11 fok között. Legma­gasabb nappali hőmérséklet 20 fok körül. — Antalfia Jenő ország­gyűlési képviselő hétfőn délután 15 órától Tápióbics- kén fogadónapot tart. — Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke hat Pest me­gyei lakost, a Pest megyei Víz és Csatornázó Vállalat dolgozóját, a tiszai árvíz so­rán kifejtett hősies mun­kájáért, az „Árvízvédele­mért” éremmel tüntette ki. A kitüntetettek: Czibi Ist­ván műhely gépkocsivezető, Zellei Béla és Illés József segédmunkások, Hrács Mi­hály, Nagy Béla és Büki Ottó kútfúrók. — Dr. Pénzes János, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese hétfőn délelőtt 9 órától 11 óráig hivatali he­lyiségében fogadóórát tart. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái és beszámolói. Hét­főn Forgács György délelőtt 9 órától 12 óráig Újlengyel­ben, a tanác házán, Gebora László 14 órától Sződligeten, a Dunakanyar Ktsz helyisé­gében, dr. Ikvai Nándor 14 órától 16 óráig Cegléden, a Közlekedésépítési és Gépja­vító Vállalatnál, kedden Nagy Sándor Vácott fogadó­órát, Bányai Pál Dunaha- rasztiban beszámolót tart. — Nyugalomba vonult Dobrik Zoltán, az ország el­ső úttörőzenekarának, a du­naújvárosi zenekarnak a karnagya. MORZSÁK Lusták A lusták azok, akiknek ál­landóan kedvük támad arra, hogy csináljanak valamit. (Vauvenargues) 40 után Ha az ember a negyvenedik életévét betölti, ideje, hogy felnőtt legyen, különben minden reményét elveszítheti. (Jeanne Moreau) UNOKA Királyok könyve 950 ÉVVEL EZELŐTT, 1020. szeptember 20-án halt meg Abul Kaszim Firduszi, a tadzsik nép legnagyobb költője, a per­zsa irodalom kiemelkedő klasz- szikusa. Hatalmas hősi eposza, a Sáhnáme (Királyok Könyve) a perzsa történelem költői fel­dolgozása, a birodalom első mondabeli dinasztiáitól az arab hódításig, a Szasszanida-dinasz- tia bukásáig. A 60 ezer páros rímelés ű verspárból álló, az egész perzsa nemzeti mondavi­lágot felölelő költeményt drá­mai megjelenítő ereje, méltóság- teljes stílusa világirodalmi je­lentőségűvé avatja. Firduszi 35 évig írja a hősi eposzt, s azt Mahmud szultánnak ajánlja fel. A hagyomány szerint azonban nem kapja meg érte a várt el­ismerést, s ezért kegyetlen sza­tírával áll bosszút a szultánon. Emiatt hosszú időre külföldre kényszerül, s csak öregkorára térhet haza — ma Iránhoz tar­tozó — szülővárosába. A szul­tán bocsánata és elismerése ké­sőn, a 85 éves korában elhunyt népi énekes temetése napján ér­kezik. A Sáhnáme részleteit többen magyarra fordították, s hazánkban is népszerűvé tették Firduszi nagy művét. Egy cseppet sem zavar, hogy nagyapa lettem; a haj az egészben csak az, hogy egy nagyanya férje vagyok. (Croucho Marhx) — Selejt. Ez év első felé­ben az előző esztendő azo­nos időszakához viszonyítva a Csepel Autógyárban fél százalékkal csökkent a se- lejtkárok értéke, a Pestvi­déki Gépgyárban viszont csaknem fél, az Ikladi Ipari Műszergyárban több mint egy százalékkal emelkedett. — A zalacgerszeg-bazi- tai tv-torony építkezésénél pénteken délelőtt történt szerencsétlenség következ­tében Kránicz Vendel 21 éves lakatos is életét vesz­tette. A leszakadó több má­zsás acélszerkezet halálra sújtotta. A torony tetején rekedt hét munkást katonai helikopterrel leszállították. Közülük Molnár József 48 éves lakatos könnyebb sé­rülést szenvedett és rövid kórházi kezelés után társai­val együtt hazatérhetett. — Pusztai Pálnak, a Lu­das Matyi elhunyt rajzoló­művészének temetése ked­den délután 15 órakor lesz az óbudai temetőben. — Hetvenöt évvel ezelőtt gyulladt ki a villanyfény Szombathelyen, Sárvárott és Ikerváron, elsőként Nyugat- Magyarországon. A Rába vízi energiáját hasznosító ikervári vízi erőmű —az or­szág legöregebb és sokáig legnagyobb áramtermelő te­lepe — szolgáltatta az ener­giát. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat szakemberei a jubileum al­kalmából megírják az or­szágrész villamosenergia­ellátásának történetét. — Három érdi képzőmű­vész ajándékokkal lepte meg községét. Domonkos Béla Vörösmarty-szobrát a helyi gimnáziumnak, Lenin-szob- rát a helyi pártszervezetnek, Fizáry Kornélné kerámiáját (Petőfi könyve) a könyvtár­nak, Kiss Endréné Petőfi- mellszobrát a IV-es számú általános iskolának ajándé­kozta. — Dr. Papp István deb­receni egyetemi tanárt a turkui egyetem díszdoktorá­vá avatta a finn nyelv mű­velésében, tudományos ku­tatásában évtizedeken át eredményes tevékenységéért. — Országos állat- és ki­rakodóvásárt tartanak ma Nagykőrösön, Pilisen és Tá- piógyörgyén, holnap Veres­egyházán. Hogy mit mond erre a jobb part? Azt, hogy nem kell élezni az ellentéteket, hiszen a Dunakanyar az Dunakanyar. De a Dunakanyarnak két partja van, mondják a bal parton Dunakeszitől Szobig, s ők nem szeretnék, ha a ma „történészei” mostanra is ér­vényesnek állapítanák meg azt, amit régen, nevezetesen, hogy Visegrádon van a király — vagyis Mátyás — szemben Nagymaron meg a zsellérek. Azt mondják, akkoriban való­ban így volt. És ma? ISZAPOSODIK A PART Változást keresek a bal par­ton, az elmúlt évekhez ké­pesít. Dunakeszi. Még nem igazi Dunakanyar, inkább Újpest meghosszabbítása — gyárte­lep. De a Duna szempontjából is van változás: strandot kerí­tettek el a gyerekeknek, kabi­nokat emeltek, játszóteret épí­tettek. Alsógöd — illetve a három Göd összevonása után: Göd. A kistelek- és kiskert-tulajdo­nosok fellegvára, szerény hét­végi házakkal, óriási terüle­ten, rengeteg kis nyaraló és nyaraló, és telek és telek. Minduntalan újabb házacskák épülnek. Egyik végén például félig kész, vakolatlan, néhol tetőtlen házak szertelenül egymás hegyén-hátán. Csak­nem 1200 telket parcelláznak mostanában. De a jelentkező sokkal több. Hétvégeken nyolcezer emberrel is meg­duzzad a község hétköznapi lakossága. De az is a válto­zás, hogy a Duna partja meg — lassan, de biztosan — isza­posodig szúnyogok tanyájává válik, a „sarkantyúk”, vagyis a vízbe épített vízterelők miatt, amelyek megváltoztatják a folyó partmenti viselkedé­sét Az idén ráadásul a Duna tartós nagy vize még inkább elősegítette ezt, s az azelőtt oly kellemes, homokos, kavi­csos partszakasz egyre zsugo­rodik. Ez kellemetlen válto­zás. Sződligeten is nagy parcel­lázások folynak, az idén 200 új telket alakítanak ki, de 1975-ig 600-ait. Viszont kevés az üzlet és az étterem-eszp­resszó, no persze csak szom­bat-vasárnap. Pedig régóta szeretnék a Sződrálcosi régi vízimalmot átalakítani roman­tikus vendéglővé, de eddig még nem találtak rá vállal­kozót. Tehát ez utóbbi válto­zatlan ... PARCELLÁS NÉPVÁNDORLÁS A változás Vácott például akkor lenne szembetűnő, ha a város vége kaphatna egy — legalább — turistaszállót. Űgylátszik, erre mostanában nincs remény és pénz. Verőcén az a változás, hogy átadták a szemnek is szép Vén Duna eszpresszót és bárt. Viszont változatlanul nem tudták még fejleszteni a strandot, pedig milyen kevés az a 45 kabin. E szám elé leg­alább egy egyes kívánkozna... Viszont kedvező változás, hogy itt is megkezdődött a parcellázás, 120 telket értéke­sítenek. Kismaros, ha így fejlődik Óriásmaros lehet — mert „nagy” már van. A fejlődés alatt a parcellázások üteme és száma értendő: több, mint kétezer lesz az új telkek szá­ma. Ám mi lesz itt ennyi em­berrel, nemcsak Kismaroson, de máshol is? Ugyanis a Dunakanyar bal parti részén — Kismarosig — az új telektulajdonosok száma a népvándorlás ütemével gya­rapodik. De hol eszik majd ennyi ember, illetve mit? Mert a parcellázások ugyan folynak, de kevés az üzlet és az étterem. HOL VANNAK A CSÓNAKOK? Nagymaros, Zebegény, Szob már »okkal csendesebb. Az igaz viszont, hogy változatla­nul a legszebb. Nagymarosról nemrégiben írtuk meg, hogy a kelleténél is csendesebb, nincs berendez­kedve idegenek fogadására. Pedig milyen szép ez a rész! Zebegényre az igazi termé­szetbarátok csak csettintenek. Lehet is. A hegyek itt szinte a vízbe lógatják lábukat, de nem annyira, hogy a partvo­nal régi rendezettségét meg­bontsák. Szob kies és virágos. Arány­lag messze van ahhoz, hogy néhány dolgot hiányoljunk, számon kérjünk tőle. De a többiektől hiányoljuk a csónakházakat és -kölcsön­zést, a rendezett partszalca- szokat és ezáltal a kellemes strandokat, sőt a medencés strandokat is. Ez lenne az iga­zi változás! — berkovits — Jurta Visegrádon Visegrádon, a Lepece-völgy bejáratánál a Vízkutató és Fúró Vállalat telepén bérén­Új rendelkezések az erdő- és a vad gazdálkodásról A legutóbbi évek alapvető gazdasági változásai következ­tében szükségessé vált, hogy az erdő- és vadgazdálkodásra vonatkozó jogi szabályozás is összhangba kerüljön a fejlő­déssel. Ezeket a változásokat tükrözi az Elnöki Tanács kö­zelmúltban hozott, 1970. évi 28. számú törvényerejű ren­deleté. A korábbi erdőtörvény a termelőszövetkezeti községek­ben megszüntette az erdőbir­tokossági társulatokat. A nem termelőszövetkezeti közsé­gekben megmaradt legtöbb erdőbirtokossági társulat er­dejének faállománya gyenge minőségű, ezért ezekben az erdőkben ráfizetéses a gaz­dálkodás. A társulatok mint­egy harmada nem működik. A rendelet lehetőséget ad a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek, hogy azok­ban a községekben feloszlat­hassa a társulatot, ahol az életképtelen vagy működése nem gazdaságos. A gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően megszűnik az éves tervek kö­telező jóváhagyására vonat­kozó rendelkezés. Az erdőke­zelők, -használók azonban to­vábbra is kötelesek hosszú távra szóló erdőgazdasági üzemterv szerint gazdálkod­ni. A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy az erdők, fásí­tások kezelői, használói erdé­szeti szakember tartásával kötelesek biztosítani erdőgaz­dálkodásuk szakszerűsítését. Az új rendelkezések szerint a vadgazdálkodást a termé­szetvédelemmel, az erdőgaz­dálkodással és főként a mező- gazdaság érdekeivel össze­hangoltan kell végezni. A me­zőgazdasági termelőt kötelezi a törvény a hasznos vadállo­mány kímélésére, de azt is kimondja, hogy ebben érde­keltté kell tenni megállapo­dás kötésével. A vad által a mezőgazda­ságban okozott kárért a vadá­szatra jogosult a termelőnek kártalanítást köteles nyújta­ni: a módosított jogszabály szerint nemcsak a szarvas, vaddisznó, dám és muflon ál­tal a mezőgazdaságban, ha­nem a mezei nyúl által a gyü­mölcsösökben okozott kárért is. KISZ-tanfolyam Gödöllőn Szeptember 21—26 között rendezi meg Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen, a KISZ Pest megyei Bizottsága a vezető propagandisták tanfo­lyamát. A továbbképzésen ötvenen vesznek részt. Hétfőn az 1970/ 71-es KISZ-oktatás feladatait beszélik meg. A keddi napon az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatának értelmezéséről és végrehajtásáról lesz szó. Az előadó Fodor László, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára. Ugyancsak kedden dr. Zsamóczai Sándor tanszékvezető egyetemi tanár gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről tart előadást. A tömegkommunikáció és a pro­pagandamunka kapcsolatáról beszél Paál László, az MSZMP KB munkatársa. Szerdán kül­politikai tájékoztatót tart Ma- tusek Tivadar, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Csütörtökön a klubok szerepé­ről beszél Balassi István, az MSZMP Váci Járási Bizottsá­gának munkatársa. Péntéken a szocialista demokráciáról lesz szó. Az előadó: Moldován Ernő KISZ-iskolaigazgató. ARANYÉRMES ARANY BIKA A szombat dél­előtt olyan volt, mint akármelyik más, a sajtótájé­koztató is a szoká­sos módon zajlott le, mégis, valami megmozdult ben­nem, amikor az Arany Bika sike­réről beszámoltak. Hiába, hét évig éltem Debrecen­ben ... Szó ami szó: a szakemberek sze­rint kiváló házi­gazda a világhírű Arany Bika. Most, hogy a mezőgaz­dasági kiállításon első díjat kap­tak — bőr a hiva­talos bejelentést csak vasárnap te­szik közzé —, va­lóban jogosnak látszik az elisme­rés. Mellesleg: há­rom és fél millió forintos forgal­muk volt, közel 80 ezer vendéget fogadtak, köztük sok-sok Pest me­gyeit is, akik ma­guk is tapasztal­hatták, hogy az Arany Bika való­ban aranyérmet érdemelt. Miért kerültek mégis pellengér­re? Végh László igazgató, erről csak annyit mon­dott, önkritiku­san: igazuk volt az ellenőröknek, valóban kevesebb kávét mértek a presszósaink az előírtnál. Levon­tuk a következte­tést. A kisebb-na- gyobb hibák elle­nére is bízhatunk abban, hogy a hajdúságiakhoz hasonlóan vala­mennyi vendéglá­tónk — éremmel, vagy érem nélkül —, végül is igazi, kedves, vendég­marasztaló gazda lesz. (—dl) dezik Zsigmondy Vilmosnak, a magyar artézi kútfúrás és hévízfeltárás megteremtőjé­nek emlékmúzeumát. A lát­nivalók közül figyelmet ér­demel Zsigmondy eredeti raj­zai alapján rekonstruált és 100 évvel ezelőtt üzemelt fú­róberendezés kicsinyített mo­dellje. Annak idején az erede­ti berendezéssel fúrták Buda­pest első hévízkútját, amely azóta is biztosítja a Széchenyi gyógyfürdő vízellátását. A korszerű kutatási módsze­rekkel dolgozó Vízkutató és Fúró Vállalat nemcsak ha­zánkban, hanem sok külföldi országban is hírnevet szerez a magyar vízkutatásnak. A vál­lalat Mongóliában dolgozó szakemberei, munkájuk elis­meréséül díszjurtákat kaptak ajándékba a Mongol Népköz­társaságtól, amelyet a viseg­rádi emlékmúzeum kertjébe* állítottak fel. Ellopták a kutyámat Egyedül élő beteg asszony vagyok, a kutyámon kívül tu­lajdonképpen senki nem tar­tozik hozzám. És most még azt is ellopták tőlem. Igen, szó szerint, tanúk előtt vittek ei a Frickó névre hallgató ötéves állatot. Szeptember 11-én este 9 órakor a Nyugati pályaudvar melletti postahivatal előtt egy 16—18 év körüli szürke kosz­tümös alacsony lány az any­jával meglátta, és elkötötte a kutyát, és futva szaladtak ve­le a pályaudvar udvari része felé. A lány alacsony volt, sző­ke, lófarkfrizurát viselt. Nem tudom, mi lehet az ál­lattal, hiszen mástól nem fo­gad el ennivalót, s jobb füle orvosi kezelés alatt állt, ami most félbeszakadt. Arra gon­dolok, ha az újságban olvas­sák, mi történt, a feltehetően Pest környéki szomszédoknak feltűnik, kinél van olyan ku­tya, ami eddig nem volt ott, s talán ily módon nyomra ve­zetnek. Kérem, segítsenek az állatot megtalálni. Várady Sándomé Budapest, XIII., Pozsonyi út 14. — Az idén október 8—1L között rendezik meg Móron a hagyományos móri napo­kat. PEST HEGYEI HÍRLAP I Ragyar Szocialista MunkáspU Pest megyei Bizottsága % a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vin, somagyi Béla u. S. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lnjza tér i Egész nap hivhatd központi telefon: 343—100, 14Í—m. Gépíró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—243. Egyéb számok: 141—462, 141—ÍSS. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Hő­fizethető bármely postahivatalnál» i kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. az.). Előfizetési di| 1 hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom