Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
1970. SZEPTEMBER 20., VASÄRNAP "‘‘^Cirlap 7 Jelentés a holdközctmintákról Mosogatás — gombnyomásra Északi fény Az Apolló 11 és 12 fedélzetén a Földre szállítóit holdkőzetminták „életkora” mintegy 3—4 milliárd év — közölték houstoni geológusok. A kőzetek ugyanolyan anyagokat tartalmaznak, mint a földi vulkanikus sziklák és az űrből érkezett meteoritok. Szerves anyag nyomát a kőzetekben nem sikerült felfedezni. , Az agyag népművésze Több mint hat évtized alkotó munkájának bemutatójára készül Kántor Sándor karcagi agyagipari népművész. Szeptember 25-én Budapesten, a Műcsarnokban nyitják meg a nyolcvanadik életévéhez közeledő mester önálló kiállítását. A brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert népmű- vész mintegy háromszáz, tiszafüredi és kunsági népi motívumokkal gazdagon ékesített agyagipari terméket, hírneves Miska-kancsókat, kulacsokat, tányérokat, gyümölcsmosó és tartó tálakat és sok más remeket vonultat fel. Ha megszavaztatnánk a háziasszonyokat és a háztartási munkába „besegítő” férfiakat, bizonyos, hogy a mosogatást és a törölgetéstv neveznék a legkellemetlenebb házi munkának. Vannak sokkal nehezebb háztartási teendők is, de egyik sem olyan gyakori, mint az edénytisztogatás, e „látszat nélküli” munka. Érthető tehát, hogy a háztartási gépek nagy családjának új tagja, a mosogatógép mind nagyobb népszerűségnek örvend — sajnos egyelőre csak külföldön. A világpiacon SZÁMOS VÁLTOZATA kapható, az egyszerűbb kivitelűtől a „mindentudó” edénymosogató automatáig. Annyi bizonyos, hogy még a kevésbé igényes típusok is elég drágák (s ezen nem lehet csodálkozni, hiszen meglehetősen bonyolult gépről van szó), de így volt ez valaha a hűtőszekrényekkel és a mosógépekkel is, míg az igazi nagy sorozatok gyártását el nem kezdték. A mosogatógépek „hőskorában” az volt a legfőbb probléma, hogy a gép csak az előre leöblített tányérokat és poharakat mosta tisztára, a szennyesebb főzőedényekkel nem tudott megbirkózni. Ez a fogyatékosság már a múlté, a Budaörsön a forgalmas balatoni műút mellett korszerű benzinkút fogadja az autósokat. Naponta több száz gépkocsi veszi itt fel üzemanyagát, s az itt dolgozók gyorsaságának és néha türelmének is köszönhető, hogy a nagyszámú autós zökkenőmentesen jut benzinhez, olajhoz. Az a iránya ékezet... Christian Barnard profesz- Szor emlékezetes magyarországi látogatása alkalmával sajtófogadást tartott a gellérthegyi Citadella Étteremben. Sok érdekes kérdést intéztek hozzá az újságírók. Egyikük azt a meglepő kérdést tette: — Nehéz dolog a szívátültetés? — Gyakorlat kérdése — válaszolta a professzor, látszólag minden meglepődés nélkül. Valahogy így válaszolhatnánk annak az érdeklődőnek is, aki a magyar nyelv nehézségei iránt érdeklődik. — Nehéz nyelv a magyar? — Gyakorlat kérdése! Számunkra mindenesetre könnyebb bármelyik idegen nyelvnél. De vajon, hogy ízlik az idegennek? örvendetes tény, hogy egyre többen igyekeznek elsajátítani nyelvünket különböző okokból, főleg — tudományos és irodalmi kutatások megkönnyítése céljából. Szép számmal vannak azonban olyanok is, akiket pusztán a kíváncsiság késztet nyelvünk elsajátítására. Határozott könnyebbséget jelent inás nyelvek elsajátításával szemben az állandó szó eleji hangsúly, a nemek hiánya és a hangzóin es zkedés. Ezeket az előnyöket ellensúlyozzák a fentebb említett nehézségek, elsősorban az ékezetek és a hosszú és rövid magánhangzók. Az ékezetek cseréje sok esetben nemcsak a szó értelmét változtatja meg gyökeresen. hanem merőben más szó- fajt alkot. Soroljunk fel egynéhányat a sok száz vagy sok ezer közül: veréb — véreb, menés — ménes, bánya — banya, baj — báj, öröm — őröm, töröm — tőröm, velem — vélem, arany — arány, fel — fél, terít — térit, őrült — örült, siker — siker stb., stb.... Nem könnyű az idegennek eligazodni az ilyen árnyalatinak tűnő, de a szavak értelmét gyökeresen megváltoztató megkülönböztetések között. Egyébként megnyugtatásul szolgálhat részünkre, hogy mi sem barátkozunk könnyebben a der, die dasszal, az angol vagy orosz igeragozás sok száz rendhagyó igéjével, sőt magukkal a rendtartókkal sem. A konyhai szekrénysorba praktikusan beépíthető mosogatógép típus. — fény északnak mai mosogatógépek ugyanis — az intenzív kutatások jóvoltából — kivétel nélkül tökéletes munkát végeznek. A vízsugár erejének megfelelő kihasználásával, nagyhatású tisztítószerek alkalmazásával, a vízhőfok alkalmas megválasztásával és néhány ügyes konstrukciós fogás révén jutottak el évek során ehhez az eredményhez. A modellek egy részébe felül rakják be az edényeket, másokba oldalsó (jó tömítéssel ellátott) ajtón át helyezhető be a mosogatnivaló (amint az a képen is látható). A különböző edényféleségeknek meghatározott helyük van a gép „gyomrában”, sőt az sem mindegy, hogy milyen helyzetet foglalnak el a rácsozaton (általában az a szabály, hogy hogy minden edényt a nyílásával lefelé kell fordítani). Az ételmaradékokat, darabos hulladékokat előzőleg persze ajánlatos eltávolítani. A tisztítás folyamatának TÖBB FÁZISA van, amelyek az egyszerűbb gépeknél a kezelő közreműködésével, a „mindentudó” gépeknél az automatikus program alapján követik "egymást (persze a kezelő is valamely előírt vagy idők folyamán kitapasztalt program szerint jár el). A normál programnál az edény először hideg vízben ázik, majd vízcsere után szintén hideg vizes előöblítés következik. Ezután 70—80 C°-os vízzel történik a tulajdonképpeni tisztítási művelet, a megfelelően beadagolt tisztítószer segítségével. Ezután a 35—40 C°-os vízzel történő közbenső öblítésre, majd a 70 C°-os (lágyított vizes) zuhanyozásra kerül sor. A különleges program csak abban különbözik az elmondottaktól, hogy több tisztítószert tesznek a vízbe, a gépbe, és a különösen szennyes edényeket (rendszerint fazekakat, lábasokat) sokkal erőteljesebb sugarak „veszik kezelésbe”. A gép fedele a végső öblítés után is zárva marad egy ideig, s a zuhanyozó vizétől áthevült edények maguktól megszáradnak (ezt egyébként a tisztítószerek egyes összetevői is siettetik). A nagyobb gépeknél meleg levegő behívásával gyorsítani is szokták a száradás folyamatát. A MOSOGATÓGÉP „LELKE" a keringetőszivattyú, amely szabályozható nyomással az alul elhelyezett, vízszintesen forgó szórókar segítségével, valamint a fölül levő fuvóka- rendszeren át zúdítja a vizet az edényekre. Nagyon fontos, hogy a mosogatógépen belül legyezőszerű legyen a vízelosztás, így ugyanis nem keletkezhetnek ún. szóródási árnyékok. A keringetőszivattyú körfolyamatában természetesen szűrőrendszer is található, amely a darabos szennyezéseket felfogja. Egyes géptípusok nem körcirkulációs vízrendszerrel dolgoznak; az elhasznált, elpiszkolódott víz folyamatosan a lefolyóba távozik. A végső öblítést esetenként azért szokták lágyított vízzel végezni, hogy az edényeken ne keletkezhessenek vízkőlerakódások. Ilyen lágyítóberendezések azonban csak a nagyobb mosogató automatákon vannak. A mosogatógépek beszerzési árát, valamint az üzemeltetési költségeket figyelembe véve, az a vélemény alakult ki — s a külföldi tapasztalatok is ezt támasztják alá —, hogy csak közepes vagy nagy családok (háztartások) számára kifizetődő a gépek megvásárlása és üzemben tartása. Szállodák, éttermek, cukrászdák stb. számára természetesen vitathatatlanul gazdaságosak. A tyumenyi hajógyárban megkezdték a költői nevű „Északi fény” építését. A hajó látszatra olyan, mint a többi folyami hajó. Egyben azonban lényegesen különbözik tőlük: az „Északi fény” úszó villanyerőmű. Huszonöt megawatt teljesítménye elegendő egy 250 ezer lakosú város ellátásához. A Szovjetunió Miniszter- tanácsa két éve határozta el úszó erőművek építését. Feladatuk, hogy villamosenergiával lássák el az elektromos hálózatoktól és a vasútvonalaktól távoli ipari létesítményeket, településeket. Azokat a helyeket is kijelölték már, ahol szolgálni fognak: a Léna, Vityim, Aidán, Jana, Indigirka, Kolima medencéit, valamint Északkelet- Szibéria több nagy és kis folyóját. A távolabbi jövőben itt is felépülnek a vízi- _és^ hő- (többnyire atom-) erőművek melyeket magasfeszültségű hálózat köt majd össze. Amint a villamoshálózat utoléri az úszó erőműveket, ezek továbbhajóznak a még meghódításra váró területekre. — Az úszó villanyerőmű nem technikai újdonság — mondja I orisz Boriszov, a gyártó tröszt egyik vezetője. — De eddig régi, kiszolgált hajókat építettek át, az Északi fény viszont teljesen új konstrukció. A követelmények olyanok, hogy nem utánozhatjuk egyik hazai vagy külföldi úszó villanyerőművet sem. Az Északi tény hossza 72, szélessége 16 méter. Ez lehetővé teszi, hogy 30—45 méter széles víziúton is biztonsággal vontathassák. Nem jelent nehézséget az alacsony vízállás sem: a hajó merülése üresen 2 méter, s fűtőanyaggal terhelten is csak 2,2 méter. A hajónak meg kell birkóznia a hideggel is, hiszen első állomáshelye a Zöld fok tengeri kikötő lesz, 70 kilométerre a Kolima torkolatától. S a hőmérő higanyszála itt néha —54 C fokot mutat. Ez a hideg vidék egyre rohamosabban fejlődik. Majdnem minden évben új aranylelőhelyet fedeznek itt fel. Az örökösen fagyott föld mélyén szén. wolfram, ólom és higany található. Természetes, hogy egymás után nőnek ki a földből az új ipari üzemek, települések. S ezek villanyáram igényét a viszonylag közeli atomerőmű a hőerőművel sem tudja majd kifogástalanul kielégíteni. Ezért irányítják éppen ide az Északi fényt. Hosszú, 3400 kilométeres utat kell idáig megtennie a Túrán, Tobolon, Irtisen, A távol-keleti nahodkai kikötőben mindennapos látvány: daruóriások emelik ki a hajók gyomrából a szálfa- kötegeket, amelyekből fűrészObon, majd 1920 mérföldet az Északi-tengeren. A hajó felépítése a legnagyobb hidegben és a legnagyobb viharban is kényelmes munka- és élet- lehetőségeket biztosít a személyzetnek. — Az úszó villanyerőmű szíve a gázgenerátor részleg. Itt van a két, egyenként tízezer kilowattos turbina és a generátor — folytatja Boriszov. — Odébb a tartalékturbina és a műhelyek. A hajó orr-részében, a zajos generátoroktól távol helyezkednek el a 31 főnyi személyzet egy- és kétszemélyes kabinjai. A tervezők a lehető legtöbb kényelmet biztosították a hajón dolgozóknak. Rádió, telefon, egészségügyi felszerelés, szellőztető berendezés, lég- és gőzfűtés áll a személyzet szolgálatában. A hajó két kazánja, a kipufogógázok felhasználásával nemcsak a hajó helyiségeit, de a parti épületeket is ellátja gőzzel és meleg vízzel. A villanyáram termelése telje-: sen automatizált. Mire az úszó erőmű a Zöld-fokhoz ér, befejezik a parti létesítmények építését. A part sziklás talajába csatornát építenek, hogy az Északi fényt megkíméljék a jégzajlástól. A parti állomástól a fogyasztókig vezetéken jut el az áram. A parton épült raktárakban tíz hónapra elegendő diesel fűtőanyagot és olajat tárolhatnak. Az Északi fény úttörő alkotás. A tyumenyi hajógyár úszó villanyerőművek egész flottilláját készül kibocsátani. Mindnek meglesz a maga útja, de céljuk azonos: kielégíteni az áramszükségleteket a Szovjetunió legeldugottabb sarkair ban is. Jurij Kanyin Svájci szerencse Az ősz beálltával Zalában is megkezdődött a vadászati idény, és megteltek a vadász- házak Szentpéterföldén, Olga- majorban, Budafán. A legtöbb külföldi vadász régi ismerősként tér vissza a zalai erdőbe, A vadászszerencse most a svájci Marion Schusternek kedvezett, aki egy hatalmas szarvasbikát lőtt ki. Az agancs súlya 14 kilő 30 deka, pontszáma 250 körüli. áru meg papir lesz. Kevés ország van olyan szerencsés helyzetben, mint a Szovjetunió, hogy papíriparának teljes faszükségletét fedezni tudja, amellett a nemzetközi piacra is bőven jut e természeti kincséből. (Világviszonylatban a leggazdagabb kitermelhető erdőterületek Kanadában, a Szovjetunióban és a trópusokon vannak.) A Szovjetunió papírfogyasztása 1950 és 1970 között megötszöröződött. E gyors szükségletnövekedés oka egyrészt a népszaporulat, másrészt az emelkedő életszínvonal és a növekvő kultúrigények. Az újságpapír-, nyomó- és írópapírtermelés emelkedése mellett különösen jelentősen növekedett a karton- és egyéb — főleg a csomagolástechnika céljait szolgáló — papírféleségek gyártása. A műszaki fejlődés is tartós hatást gyakorol a cellulózszükséglet alakulására, hiszen a rosttermékek felhasználási területe egyre bővül. A hetvenes évek során az igények még tovább nőnek, a Szovjetunió viszonylatában 1975-ig további 30—40 százalékkal emelkedik majd a faalapú cellulóz- és papírgyártás. Papír lesz belőle...
