Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
‘W/Hop Visszautasított ultimátum és tűzszünet ZÁGRÁB TITO A MAGYAR PAVILONBAN Nixon amerikai elnök az Egyesült Államok további támogatásáról biztosította a Washingtonba látogató Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszonyt. (Folytatás az 1. Oldalról.) volt az állampolgári engedelmesség megtagadására, és a hatalom tehetetlensége Jordánia létét veszélyeztette. Husz- szein elismerte, hogy a hadseregben előfordultak zendülések és túlkapások. Az EAK vezérkari főnöke Válaszul kifejtette az ismert egyiptomi álláspontot, majd rámutatott, hogy Husszein király még képes megmenteni az arab nemzetet a Jordániában dúló polgárháború következményeitől, ha ez sikerrel jár, történelmi jelentőségű szerepet vállalt. Kairóban nagy visszhangot keltettek és általános felháborodást váltottak ki azok a hírek, amelyek szerint az VSA, Anglia és Izrael katonai beavatkozás ürügyét akarja felhasználni a jordániai eseményeket, a királyi hadsereg és a Palesztinái Ellenállási Szervezet között kirobbant ellenségeskedést. Az „amerikai életek védelme”, átlátszó imperialista ürügy, amelyet már a vietnami és a kambodzsai agresszió idejéből is jól ismer a világ. S nem hangzik meggyőzőbben „Izrael bíz-, tonságának” emlegetése sem, hiszen izraeli csapatok Jordánia tekintélyes részét tartják megszállásuk alatt. Az amerikai, angol vagy izraeli intervenciónak nemcsak a Közel- Keleten, de nemzetközi viszonylatban is beláthatatlanul súlyos következményei lennének. Az ammani rádió jelentése szerint kétnapos utcai harcok után a jordániai hadsereg szombatra megszerezte az ellenőrzést Amman központja és a város legtöbb más körzete fölött. ' A rádió ismét felszólította a partizánokat, hogy adják meg magukat és csatlakozzanak a hadsereghez. Ugyanakkor felhívta a hadsereg tagjait, hogy ne lőjenek a magukat megadni kívánó partizánokra. „Testvérként kell őket kezelni” — hangoztatta az ammani rádió. A palesztínaiak rádiói viszont azt jelentik, hogy a fővárosban és környékén folytatódnak a harcok, hozzáfűzve, hogy a partizánok helyzete „igen jó”. Az ammani rádió szombaton délután Madzsalinak, Jordánia katonai főkormányzójának ultimátumát sugározta a palesztin gerillákhoz. A főkormányzó alig két és fél órás határidőt adott és azzal fenyegette meg a gerillákat, hogy megsemmisítik vagy fegyveres lázadás miatt hadbíróság elé állítják őket A gerillák visszautasították ^ az ultimátumot, a bagdadi rádión keresztül. Az ultimátum alig egy órával aztán hangzott el, hogy a kairói rádió még olyan jelentést közölt, amely szerint Husszein király eleget tett Nasszer elnök javaslatának és 24 órás tűzszünetet ajánlott fel a gerilláknak. Az egyiptomi kormány szóvivője szombati nyilatkozatában figyelmeztette az Egyesült Államokat a közel-keleti fejleményekbe történő beavatkozás súlyos következményeire. A szóvivő szerint a Földközi-tenger térségében végrehajtott amerikai flotta- és csapatmozdulatok alapján fennáll az amerikai intervenció lehetősége. A líbiai kormány azonnali hatállyal megszüntette az ammani kormánynak nyújtott pénzügyi támogatást és orvosokat, vért, gyógyszereket küld a gerilláknak. Tripoliban Jordánia nagykövetségét a Palesztinái gerillákkal rokonszenvező tömeg támadta meg, az épületről leszaggatta a jordániai zászlót és a palesztinai ellenállók vörös-zöld-fehér zászlójával takarta le Husz- szein király képét. A líbiai rendőrség nem lépett közbe. Nimeri szudáni elnök egy szombati ünnepségen mondott beszédében a jordániai polgárháború megszüntetése mel15 év Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1955 szeptemberének végén kötötték meg a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti államszerződést, amely teljes szuverenitást biztosított a demokratikus Németországnak. 1955 különben is bizonyos értelemben a fordulat évének számított a német kérdésben. Jólismert tény, hogy a második világháború után a nyugati hatalmak megszegték az egységes Németországot előirányzó potsdami egyezményeket, keresztülvitték a szakadást, s megalakították a nyugatnémet külön államot. Erre természetszerűleg megfelelő válasz született: létrejött a Német Demokratikus Köztársaság. A két német állam létével bonyolultabbá vált az egység útja, de annak elvi lehetősége még további hat esztendőn keresztül fennállt. Az NDK történészei legalábbis ma úgy tekintenek vissza erre a szakaszra, hogy 1949 és 1955 között a fő kérdés így hangzott: össznémet választások vagy Nyugat-Németország felfegyverzése és bevonása a NATO-ba. A nyugati hatalmak azzal, hogy az NSZK-t felvették a NATO tagjai közé — amire ismét nem késett a válasz: az NDK belépése az akkor megalakult Varsói Szerződésbe — kész helyzetet alakítottak ki. A két különböző társadalmi rendszerű és szö- vetségesi elkötelezettségű német állam egyesítése lekerült a napirendről. A következő másfél évtized, érthető módon, teljességgel más irányú fejlődést eredményezett mind az NDK-ban, mind az NSZK- ban. Moszkva és Berlin 1955. szeptemberi tárgyalásai, majd a rákövetkező hónapban Adenauer moszkvai útja, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunió és Nyugat-Németország között, a két német állam létezése realitásának hosszú távú figyelembe vételére hívhatta fel a figyelmet. lett szállt síkra, hangoztatva, hogy az arab országoknak Izrael ellen kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket. Kairóban hivatalosan bejelentették, hogy Husszein király helyi idő szerint 18 órától (magyar idő 17 óra) újabb tűzszünetre adott utasítást a kormánycsapatoknak. Madzsali marsall, Jordánia kormányzója utasította a kormánycsapatokat, hogy helyi idő szerint 18 órától szüntessék be a harcot a gerillaegységek ellen. A tűzszüneti felhívás, amelyet az ammani rádió közvetített, egyaránt szólt a hadsereg, a rendőrség és a biztonsági alakulatok egységeihez. A Palesztinai Ellenállási Szervezetek Központi Bizottságának rádióadója néhány perccel később bejelentette, hogy a gerillák elutasítják a tűzszünetet. Az Al Ahram washingtoni tudósítója jól informált forrásokból úgy értesült, hogy az Egyesült Államok 32 új, Phantom típusú vadászbombázót ad Izraelnek, ellentétben azzal a korábbi közléssel, amely szerint az azonnali és soron kívüli szállítmány 18 gépből áll. Az új szállítmány kérdését Nixon és Golda Meir, ill. Ropers pénteki megbeszélésén tűzték napirendre. A Fehér Ház ugyanakkor megerősítette, hogy folytatja Izrael katonai és gazdasági támogatását. Ez az elhatározás nehezen egyeztethető össze azzal az állítólagos tervvel, hogy Washington rá akarja venni Izraelt: „A tűzszüneti megállapodás egyiptomi megsértése ellenére” kapcsolódjék be a Jarring ENSZ-megbízott közvetítésével folytatandó közel- keleti béketárgyalásokba — állapítják meg Kairóban. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök feleségével szombaton látogatást tett a zágrábi nemzetközi vásáron. Tito elnök érdeklődéssel tekintette meg a pavilonban kiállított magyar gépeket. Elismeréssel szólt a magyar kiállítás ízléses, áttekintő elrendezéséről. DÖNTÖTT A gyermekért? A rómaiak ezreit megrázta egy fiatal apa tragédiája, aki egyhónapos torzszülött gyermekét a Teverébe dobta. A csecsemő lábak cs ujjak nélkül született. A 29 éves Livio Da van i a római Regina Coeli börtönben van, gyilkosság vádjával. Tettéért minimum tíz évi börtönbüntetés jár. „Fiam soha nem bocsátotta volna meg nekem, ha csak azért hagyom élni, hogy szenvedjen — mondta Davani a rendőrségen, amikor feljelentette magát. A főváros vezető független lapja, az ,11 Messaggero közvéleménykutatást tartott Rómában. Arra a kérdésre, hogy ugyanazt tették volna-e, mint Divio Davani, száz római közül 22 igennel, 31 nemmel válaszolt, és 47 azt felelte, hogy nem tudja, mit tenne ilyen esetben. Davani felesége kegyelemért folyamodik Giuseppe Saragat elnökhöz. A börtönben, ahol férjét meglátogatta, könnyek között ezt mondta: „Férjem nem gyilkos. A gyermekért tette, amit tett. Nem akarta, hogy szenvedjen”. szuverenitás Ma az európai politika a többi között a két német állam létéből kell hogy kiinduljon, sőt, számításba vesz egy különleges politikai egységet, Nyugat-Berlint is. Az enyhülés útja a két német állam normális szomszédságának biztosítása, a nemzetközi jogilag szabályozott békés egymás mellett élés megvalósítása. Ennek útjában áll az a bonni felfogás, amely még mindig vonakodik megtenni az elhatározó lépést az NDK teljes jogú nemzetközi elismerése irányában. Természetesen ezen a téren is nagy változások történtek, amióta az NDK tizenöt évvel ezelőtt elnyerte teljes szuverenitását Kezdetben a hírhedt Hallstein-doktrina uralkodott, amikor 1957-ben Jugoszlávia, majd később Kuba felvette Berlinnel a diplomáciai kapcsolatokat, Bonn szakításig vitte a dolgot. A Hallstein- doktrina azonban hosszú és kínos haldoklás után végleg kimúlt. 1969 májusa óta az NDK-val diplomáciai viszonyban álló országok száma több mint megduplázódott. A tizenhárom szocialista ország mellett nagyköveti kapcsolatok létesültek hat arab országgal (Irak, Szíria, Dél-Jemen, EAK, Algéria, Szudán), négy másik afrikai országgal (Guinea, Közép-afrikai Köztársaság, Braz- zaville-Kongó és Szomália), valamint több ázsiai állammal (Kambodzsa, Ceylon, Maldive- szigetek, illetve a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya). A változások sorozata aligha zárult le, hiszen legutóbb Allende szenátor vette programjába: ha elnyeri Chile elnöki tisztét, diplomáciai kapcsolatot létesít Berlinnel. Az NDK-nak negyvenhét főkonzulátusa, konzulátusa és kereskedelmi képviselete működik a különböző kontinenseken; több mint négyezer művésze vendégszerepeit egy év alatt külföldön; s kell-e különösebb kommentár arról a szerepről, amit a demokratikus Németország a sportban betölt. Az NDK a kedvezőtlen startkörülmények ellenére a világ tíz legfejlettebb ipari hatalma közé küzdötte fel magát, nagyrabecsült gazdasági partnere több mint száz országnak. Mind több szó esik annak szükségességéről, hogy az NDK-t, együtt a másik német állammal, vegyék fel az ENSZ tagjai sorába is. A Brandt-kormány sem hagyhatta figyelmen kívül a megváltozott helyzetet. Az erfurti és a kasseli találkozón a legmagasabb szinten alakult ki párbeszéd a két német állam vezetői között. Az NDK azonban úgy vélte, hogy Bonn következetlenségei miatt előnyösebb „gondolkodási szünetet” iktatni ebbe a folyamatba. Eközben írták alá a moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződést, amely az NDK—NSZK határok elismerésével tovább erősíthette a realitások tudomásul vételét. Nyugatnémet részről ugyanakkor még mindig érdektelennek mutatják magukat, hogy nemzetközi jogi formában, a rendes államközi viszonynak megfelelően létesítsenek kapcsolatot Berlinnel. Az ezt elősegítő közös ENSZ-felvétel ügyében sem történt egyelőre határozott állásfoglalás. A tizenöt évvel ezelőtti szeptemberi évfordulóra emlékezni tehát valóban időszerű, hiszen az NDK nemzetközi jogi státusát, a két német állam kapcsolatait helyezi reflektorfénybe, ezek pedig fontos elemei az egyetemes európai biztonságnak. A NEMZETKÖZI BÜZA- TANÁCS szeptember 21-én Genfben megtartandó értekezletén a világ tizenkét legfontosabb búzatermelő és fogyasztó országának képviselői tanácskoznak majd az új nemzetközi búzaegyezmény előkészítéséről. A jelenleg érvényben levő búzaegyezmény 1971. június 30-án jár le. 1970. SZEPTEMBER 20., VASÁRNAP BULGÁRIA Tengerparti látomás Délutáni hangulat Burg asz főterén. A neszebari kikötő. Szemben a Napospart. Ezeréves városfal a neszebari félsziget csúcsán. (Foto: Urbán)
