Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
8 ""Jc^/rtop 1970. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Drágább volt-e az idei nyár? A termelők jobban jártak, mint a háziasszonyok Immár hagyományunkká vált — nyár végén — mérlegbe tenni az évi zöldség- és gyümölcsellátást, a -felvásárlást és az árakat. A teljesség igénye nélkül idén ismét összefoglaljuk tapasztalatainkat, bekukkantva a kereskedelmi vállalatok raktáraiba, s bekukkantva a háziasszonyok konyhájába. • A burgonya, zöldség és gyümölcs esetében először a felvásárlásról kell szót ejtenünk, hiszen a hosszú télen és kora tavasszal ebből élünk, de ebből teljesítjük exportkötelezettségeinket is. A Pest megyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentése szerint az értékesítési formák bővülése dacára az áruk zöme szerződéses úton kerül értékesítésre. Az előző évhez viszonyítva burgonyából és gyümölcsből jelentős mértékű növekedés tapasztalható, zöldségfélékből pedig az előző évekhez hasonló mennyiség termelését vállalták a megyei gazdaságok. Jelentősen növelte szerződéseinek számát a HUN G AROFRU CT, a konzervgyárak és a hűtőipar. Burgonyából a MÉK és az ÁFÉSZ-ek kötöttek le többet, mint tavaly. A tapasztalatok szerint a termelőüzemek és a felvásárlók kapcsolata javult, s amit hosszú évek óta talán most lehet először elmondani: minden árumennyiséget átvettek, semmi nem ment tönkre a földek szélén vagy a raktárakban Gyors, pontos volt a felvásárlók munkája, s még a sokszor bírált MÉK is csak dicséretet aratott rugalmasságáért. Mi volt a titka ennek a jó kapcsolatnak?... A tahitótfa- lui Kék Duna Szakszövetkezet vezetői például az év elején még azt hitték, szamócatermésükkel értékesítési gondok lesznek. Nos, helyből kilónként 15 Ft-os áron vették meg tőlük szamócájukat, de hajnalonként a kiskereskedők hada járt ki hozzájuk szinte könyörögve áruért. A váci járás '„málnásszövetkezetei” ugyancsak a gyors és jó áruátvételt dicsérték, az árak kitűnőek voltak. A farmosi Űj Élet Tsz kertészeti bevételei meghaladták az elképzeléseket: a paradicsom, a paprika, a zöldbab sokkal jobban hozott, mint máskor. A jó árakat dicsérik a vecsési tsz-ek is, a budaiak a gyümölcsértékesítés kellemes tapasztalatait elevenítik fel. Az első számú közellenség: az időjárás Miért volt ennyire jó ára a Zöldségnek, gyümölcsnek? Azért, mert a szeszélyes időjárás miatt kevesebb termett, mint egy évvel korábban. A tavasz késlekedett, sok volt a hűvös nap, és még a melegágyak, üvegházak, fóliák is „sötétben” érlelték a növényeket. A szedés elhúzódott, egyes termények érési ideje kitolódott, s mint a szakemberek mondták, „a lefutás idő” lerövidült. (Pl. salátánál, zöldborsónál.) A hozamok sem érték el a kívánt szintet, sem a hajtatásos, sem pedig a korai szabadföldi zöldségfélékből. Burgonyából már sokkal kedvezőbb volt az ellátás, és az árak is követték a pénztárcák „nyílásait”. A felvásárló vállalatok és a nagyüzemek nagy mennyiségben tároltak a tavalyi termésből, de a lakosság is többet tett el, mint máskor. A burgonyához hasonlóan kifogástalan volt a télialma- kínálat is, s ez is a jó érzékű kereskedelmi szakembereket dicséri. A második negyedévben a háziasszonyok, persze, a primőrzöldségeket keresték, s ebből az ellátás nem volt megyénkben kielégítő. A kis felhozatal és a nagy kereslet miatt az állami éá szövetkezeti boltokban, de a termelői piacokon is magasabbak voltak az árak, mint 1969-ben. Ebben az időszakban zöldségfélékből a háztáji gazdaságok 23,6, a tsz-ek pedig 36,4 százalékkal értékesítettek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy-két ár A MÉK boltjaiban a burgonya ára az 1969. évinek mindössze 86 százaléka volt eddig megyénkben. A tavalyinál alacsonyabb áron értékesítették a sárgarépát, a gyökeret, a kelkáposztát. a retket, zöldhagymát. A ZÖLDÉRT is négy-öt cikknél alacsonyabb haszonnal dolgozott, de nem drágította az árakat. Persze, találunk magasakat is: a saláta 11, az uborka 74, a paraj 36, a vöröshagyma 37 százalékkal volt drágább, mint 1969. I. félévében. A gyümölcsök közül a MÉK boltjaiban az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a szamóca, a sárgabarack olcsóbb volt és a ZÖLDÉRT is az egy szamóca kivételével (20 százalékkal drágábban adta) tartotta a „rendes” árakat. A termelői (szabadpiaci) áraknál megfigyelhető volt, hogy a tömegesen fogyasztott áruknál drágulás következett be. A paradicsom 26, a paprika 20 százalékkal drágult egy év alatt. „M aszek"-statisztika Csibra Józsefnéval, a mező- gazdasági és élelmezési osztály előadójával több fontos cikk árváltozását néztük meg. Az elmúlt években ilyenkor, nyár végén kapható volt nagy tömegben az úgynevezett le- csóp^prika. Ára kilónként 1,20 —1,40 Ft között mozgott. Most a paprikának ez az olcsó, közkedvelt fajtája eltűnt. Az első osztályú paprika tavaly — hasonló időszakban — 3,40-ért kelt el, idén már 5,60-ért. A salátauborka 1969-ben 1,40 volt, most 2 forint. A paradicsomról ugyanezt mondhatjuk el: az utóbbi években megszokott befőzési paradicsom, amelynek kilónkénti ára 1,40 —1,60 között ingadozott, „kiment a divatból”. A paprika és a paradicsom tömegfogyasztási cikk. Paprikából egy háromtagú család 0,5 kg-ot elfogyaszt naponta. Két hónap alatt — kb. ennyi ideig lehet nem primőrnek tekinteni a paprikát — 30 kg-ot vásárol a háziasszony, s ha kilónként ennyit megy fel az ára, bizony 100 forinttal többet kell neki kiadni csupán ezért az egy termékért. Drágább lett az őszibarack is. Míg 1969-ben a C minőségűnek kilója 5,80 volt, addig ma 6,60, a D minőségűnek 4,40 helyett 5.40 forint. Szeptember 8-án például a megyei üzletekben az A—B minőségű barack 4,30 volt tavaly, idén 7,60 forint. A zöldség sem kerül kevésbe, szeptember 2-án és 3-án például 6,80—7,60 között mozgott az A osztályú, a B osztályú 5,80 és.6,60 között. Csupán egyetlen nap alatt 80 fillérrel drágult! A savanyításra félretett áruknál is bizonyos áremelkedést lehet majd észrevenni. Az idei nyár tehát drágább volt a tavalyinál, és ebben a fő tényező az időjárás volt. Reméljük, jövőre jobb idő köszönt ránk, és akkor kevesebb forintot kell az erszényből kivenni, ha valaki a zöldségeshez megy bevásárolni. Szűts Dénes BUDAPEST Átadta megbízólevelét az EAK új nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Mous- tafa Ahmed Moukhtar rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Egyesült Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadása után a nagykövet a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. FAO-konferencia Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO európai regionális konferenciája szeptember 21—25. között Budapesten rendezi 7. ülésszakát. A tanácskozáson 26 európai országból 210 küldöttet várnak. Megfigyelőként ott lesz egyebek között a KGST titkársága és az USA küldöttsége is. A konferencia fő témája a keleti és a nyugati országok mezőgazdaságának fejlődése. A konferenciát hétfőn délelőtt A. H. Boerma, a FAO vezérigazgatója nyitja meg. A zöldségbetakarítás gépesítése A III. kertészeti gépesítési kongresszus résztvevőinek ma a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetben bemutatót tartanak a zöldségbetakarítás gépesítéséről. Bemutatják a paradicsombetakarító és feldolgozó gépsort, az uborka-, a zöldbab-, a fűszerpaprika-, továbbá a hagymabetakarító gépet. Ezt követően a szakemberek a Szikrai Állami Gazdaságban megtekintik a szőlő- feldolgozást. MADARAK A HOLDBAN.. Gólyamese - nyílvesszővel Augusztus közepétől október végéig megszámlálhatatlanul sok költözőmadár húz el fejünk fölött észak—déli irányban. Magyarország központi fekvésénél fogva nemcsak a repülőjáratok egyik’ csomópontja vén kontinensünkön, hanem átszeli számos madárfaj ősidőktől megszokott vonulási útja is. Ma már minden iskolásgyerek tudja, hogy a tél hidegétől fenyegetett madárrajok elköltöznek tőlünk. Volt azonban idő, amikor a felnőttek is azt hitték, hogy a télre szemünk elől eltűnő madarak az iszapba ássák magukat, tavak mélyére merülnek, a fák odvábán telelnek át. Sőt egy régi „nagytudományú” püspök arról értekezett, hogy a madarak a tél fagya elől egyenesen a holdba röppennek! A tudományos felfogásban döntő fordulatot — s ez nem gólyamese — egy Mecklem- burgban 1822-ben fogságba ejtett gólya hozta: az állat nyakát ugyanis egy Afrikában használatos nyíl fúrta át, s a szívós madár, az ornitológusok szerencséjére, testében a nyílvesszővel vissza tudott repülni Németországba. Azóta a Martensen dán tanító által a múlt század nyolcvanas éveiben bevezetett gyűrűzés pontosan felderítette a madárvonulások útvonalait. A magyar ornitológusok úttörő szerepet vállaltak a századforduló előtt ebben a tudományos munkában és a nemzetközi megfigyelőhálózat megszervezésében. Az értékes kutatótevékenység vezetője pedig Herman Ottó, a Madártani Intézet alapítója és első vezetője volt. Hermanék külföldi tudóstársaikkal választ adtak arra a kérdésre, hogy merre vezet a költözkö- dők útja. Az intézet mai vezetőjét, dr. Pátkai Imrét arra kértük, válaszoljon a hogyan, azaz az útirány kiválasztásának, tartásának fortas kérdéseire. — A madárseregek úgy választják meg útvonalukat, hogy ne kelljen túl hosszú ideig a nyílt tenger felett repülniük — mondotta Pátkai dr. Ezért útjukat a Boszporusz, vagy Olaszország déli csücske, illetve Gibraltár felé veszik. A tájékozódásban nagy segítségükre van az öregek tapasztalata. A hőmérsékleti frontok vonulása nyilván szintén segíti az útkeresést. A tapasztalat egyedül azért sem magyarázhatja teljesen a madarak navigációs képességét, mert például az idegen fészekben kikelő, s így őszre magára maradó kakukk idősebb társak nélkül „egyéni turistaként” repül Afrikába. Űj abban kutatják azt is, hogy a tájékozódást nem segíti-e aí föld mágneses ereje, vagy a nap állásának, mozgásirányának megfigyelése. A folyók éjszaka is fénylő csíkja ugyancsak segít eligazodni a madaraknak. A Duna vonala például fontos madárországút. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a napi mozgásuk közben 100 méter körül röpködő madarak a vonulás idején a nagyobb látószöget keresve nagy magasságban röpülnek. 2500—3000 méterre húznak el felettünk általában, de csillagászok bemértek négy kilométer magasan röpülő darut és pilóták szintén találkoztak ilyen rekordmagasságban vonuló darvakkal. KONFERENCIA SISAKBAN Budapesten tartják a világ szakemberei a metrókonferenciát, amelynek kitűnő gyakorlati része éppen a fővárosban épülő földalatti. Leszálltak a Parlament melletti, s a budai munkahelyekre, megnézték, hol tartanak az Tél: december 10 után Jűlek'. • * e»o •»itíhlo1 «so » Ko £»klviJtso «tlcod WtJeV V * tulivarj vs, , zJvatir utat vágó fúrópajzsokkal és az óriás méretű csövet alakító acélszerkezetek összeszerelésével. A képekhez nem fűzünk külön-külön magyarázatot, hiszen amit fotóriporterünk lencsevégre vett, eleget mond: a munkások és a külföldi és hazai vezető szakemberek találkozását a föld mélyén, Budapest alatt. Foto: Gábor NÜVEM BÉR A jeteeít hőmérsékletekben pir napes eltérés j«.h*.tsége>, Űtccmber 10"t utí'n kitdbdilc komolyabb UWéííel at idei tel. A szokásokhoz híven, Galambos Ferenc váci tanár ismét megküldte szerkesztőségünknek a jugoszláv előrejelző naptárt. Az év végéig várható időjárásban a naptárhoz képest egy-kétnapos eltérés lehetséges, hiszen az előrejelzés a tőlünk jóval délebben fekvő Jugoszláviára vonatkozik. Sajnos, elég korai telet jósol: a naptá” szerint december 10 után már kezdődik a tél.
