Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

MST MEGYEI h(bMP KÜLÖNKIADÁSA Lelépi JÁRÁS És CEOuáp VÁROS RfeSZERS XIV. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Több képzett szakembert a kedvezőtlen adottsz-ekhe Értekezletet tartottak a kö­zelmúltban Cegléden a járás kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezeteinek vezetői. A tizenkilenc termelőszövetkezet közül hat működik kedvezőt­len körülmények között. Ered­ményeik jóval több munká­val, nehezebben születnek meg, mint másutt, munkájuk eredményére azonban nagy szüksége van a népgazdaság­nak. A járási termelőszövetke­zetek termelési értékének kö­zel 21 százalékát adják ők. A jobb gazdasági körül­mények biztosítása érde­kében ezek a szövetkeze­tek állami támogatásban használják ezt a pénzt fel, egyebek között ezt vitat­ták meg az értekezleten. Erdélyi Gábor járási vb-el- nökhelyettes elemző tájékozta­tójában elmondotta: vizsgála­taik szerint a tsz-ek többsége jól használta jel a kapott tá­mogatást. Bátor kezdeménye­zéssel változtatnak a növény- termesztés szerkezetén és az állattenyésztéssel kapcsolatban is erőteljesen keresik az új utakat. Szinte valamennyi kedvezőtlen adottságú szövet­kezet áttért az elmúlt időszak­ban a jobban jövedelmező, nagyüzemi baromfitartásra. Nagy jelentőségű az is, hogy igyekeznek kiegészítő tevé­kenységüket kiterjeszteni a jobb munkaerő-felhasználás és a nagyobb jövedelem érde­kében. Ezen a téren élenjár a nyársapáti Aranyhomok és a csemői Rákóczi tsz. Az eredmény: az elmúlt egy év alatt a hat termelőszövetkezet közös vagyona 129 millió forintról 154 millió forint­ra, a tagok részesedése 30 millió forintról 42 millió forintra emelkedett. A tájékoztatást élénk vita követte. Bene István, a nyárs­apáti Aranyhomok Tsz elnöke kihangsúlyozta, hogy a jól képzett és hatékonyan dolgo­zó szakember a gyengébb ter­melőszövetkezetekben szinte létkérdés. Molnár László, a csemői Szabad Föld Tsz el­nöke az idei szőlő- és gyü­mölcstermesztési gondokról, majd a baromfitakarmány- és tápellátás nehézségeiről be­szélt. Dr. Gaál Lajos, a járási tanács vb-elnöke egyebek kö­zött a Nyársapát és Csemő térségének gondjairól beszélt. Mint mondotta, szükséges ebben a térség­ben a termelőerők kon­centrálásinak távlati irá­nyát megállapítani. Az értekezleten elhatározták, hogy tervet dolgoznak ki a térség fejlesztésére. Vad gesztenye Tíz év körüli fiúcska áll­dogál a MÉH-telep kapu­jában és elmerülten szá­molgatja forintjait. Igaz, hogy a telep pénztáros né­nije forintonként leszámol­ta a kezébe, de neki akkor nem volt ideje a költségve­tésre. Most azt latolgatja önfeledten: mit is vegyen rajta? — Mit gyűjtöttél? — Vadgesztenyét. Tetszik tudni, most van a szezon­ja ... A csemői úton szed­tem. Igaz, nem sokat, csak kilenc kilót. — Mit veszel a pénzen? — Fagylaltot. Azt na­gyon szeretem. Majd más­felé nézek, jó lenne vasár­nap is legalább egy adag belőle ... Mert így ingyen­ben van, nem igaz? (cs.) Beszélgetés egy KlSZ-titkárral Többet tenni... 'DE VISSZATÉRNÉK Szálloda a mellékutcában Megkétszereződött a férőhelyek száma A szolnoki rádió műsora szeptember 21-től 27-ig Hétfő: Alföldi krónika. Bari Elemér zenekara játszik. Üze­mi lapszemle. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Edit Piaff műsorából. Vallomások a városról. Hogy működik? Űt- törőhíradó. Zenés ki mit kér. Szerda. Alföldi krónika. Me­zei szőttes. Így adózunk. Ope­rettrészletek. Szolgáltatások. Beat-fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Cigánynóták. Ott felejtették, pár perc dzsessz. Orvos kon­ferencia. Sporthíradó. Táncze­ne. Híradó. Péntek: Alföldi krónika. Stúdió-parlament. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Hétvégi ajánlatunk. Gör­be tükör. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Színházi őrjárat. Lap- és folyóiratszemle. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar játszik. Sport: hangképek — Győri MÁV DAC—Szolnoki MTE mérkőzésről. Tánczene. Az adások mindennap 18 érától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. Hét végi moziműsor Szabadság: ma és holnap: A Dél csillaga (angol—francia). Abony: ma: A koronatanú (szovjet), holnap: Ködös éj­szaka (NDK) Jászkarajenő: ma és holnap: Ölj meg, csak csó­kolj! (olasz—francia), Albcrt- írsa: vasárnap: Egy őrült éj­szakája (magyar), Ceglédber- eel: ma és holnap: Maigret felügyelő csapdája (olasz— francia), Törtei: ma és holnap: Kezdő katona koromban (szov­jet). ________ •— Három és fél kilométer hosszú, szilárd burkolatú járda épült Abonyban társadalmi munkában, az év első felében. Az elvégzett munka értéke megközelíti a 300 ezer forin­tot. Ceglédi gasztronómus a szakácskongresszuson A Szakácsegyesületek Világ­szövetsége szeptember 22. és 24. között Budapesten rendezi meg a XIV. kongresszusát. A magyar delegációnak egy ceg­lédi tagja is lesz, dr. Zoltán Zoltán, az Alföldi Gasztronó­miai Társaság titkára. — Virágos Kocsér. A „Virá­gos községért” mozgalomban, az előző évekhez hasonlóan, az idén is szép eredményt ért el — már eddig is — Kocsér. Az első félévben a lakosság több mint 100 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett, parkosítás és fásítás te­rén. Ezenkívül két autóbusz- váró épült, szintén társadalmi munkában. — Mindössze egy kalapos­kisiparos működik az egész ceglédi járásban — Abony- b.an, A ceglédi Bocskai utca egyik — a többihez hasonló falusi jellegű — háza fölött hatalmas, kivilágítható cégér: HOTEL. Mi tagadás, kissé nagyképűnek tűnik a dolog: megmosolyogtató. Egy, a töb­bi közé beékelt parasztházra kiírni, hogy HOTEL. Idén, nyár elején nyílt meg. Mesélik, hogy amikor az első estén kigyulladt a reklám, a szomszédok kiálltak az ut­cára és nem mosolyogtak, ha­nem a hasukat fogva hahotáz- tak. Még azt is mondták, hogy „mi a szösz”! Ez a ceglédi öniróniának is beillő első megnyilatkozás azonban csak addig tart, míg a vendég be nem lép a kapun. Akkor cso­dálkozik. Vagy — hogy az ér­zést pontosan kifejezzük —, bámul. Van min. Vörös salakkal leszórt, tá­gasnak tűnő, tiszta udvar. S szinte az egész fölött szőlő­fürtökkel terhelt árnyas lu­gas. Benn portásfülke, mélyen hátrafutó világos folyosó, für­dőszoba, beépített mellékhe­lyiség és tíz két-, illetve há­romágyas szoba. Valamennyi délre néző, ahová szinte egész nap besüt a nap. Modernül, elegánsan berendezve. A ven­dégnek olyan érzése támad: itt lábujjhegyen kell járni. Hangulatos, családias kis szál­loda ez, hotel: hogy a külföl­di is megértse. A maga hu­szonkét fekvőhelyével meg­kétszerezte Cegléden a szállo­dai helyek számát. Ez van és a Kossuth. Az elmúlt hónapokban ugyan nem egészen erről volt szó, hanem egy reprezentatív magas-szállóról, húszmillióért. A terv életre hozóinak, szor­galmazóinak — elsősorban a Róna vezetőinek — azonban be kellett látniok, felépítésé­hez Cegléd anyagi ereje ke­vés, állami hozzájárulásra pe­dig csak az ötödik 5 éves terv­ben számíthatnak. Szállodai hely azonban addig is kellett, kell. Mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a Kossuth mellett a kis mellékutcai HOTEL is állandóan foglalt, megnyitása óta. Esténként autósor parkol előtte, jó részt külföldiek. Eddig még min­denki elégedett volt vele. Mondták: ha tehetik, ide visz- szatémek, (d. g.) — Mióta van az abonyi ta­nács KISZ-alapszervezetében? — 1968-ban jöttem ide, és tavaly ősszel már megkaptam a bizalmat: titkárrá választot­tak. — Dinnyés József, a kiváló protest-song énekes most bizo­nyára csettintene, és rákezdcnc a refrénre: „...ez ám a kar­rier”. — Lehet... de ehhez a kar­rierhez hozzásegített az, hogy az elődöm elköltözött Abony- ból, és azt hiszem, még az is, hogy akkoriban itt csak 10—12 KISZ-tag volt. — És most hányán vannak? — Huszonhármán. — Amióta KISZ-titkár lett, változott valamit az alapszer­vezet élete? — Mivel a tagság száma megkétszereződött, sokkal job­ban tudjuk segíteni például a tanácsot — társadalmi mun­kában. Mi is részt veszünk az abonyi ünnepségek megszerve­zésében. — A legtöbb alapszervezet időnként elmegy valahová ki­rándulni ... — Mi is voltunk július 19- én, 20-án. A két nap alatt meglátogattuk Miskolcot, Agg­teleket és Egert. — Jövőre? — Most van kétholdnyl ku­koricánk, amit mi művelünk. Már csak a törés van hátra. Abból a pénzből, amit ezért kapunk (6 ezer forintra számí­tunk) szeretnénk jövőre a Du­nántúlra menni. — Közelebbi tervek? — A Ceglédi Járási Tanács KISZ-alapszervezetével szeret­nénk együtt dolgozni. Első lé­pés: még ebben a hónapban iaJ merkedési estet rendezünk. — Mit vár ettől a kapcsolat« tói? — Ha összefogunk, talán még többet tudunk tenni, mint eddig. — Most kezdődik az oktatá­si év, erről mondjon néhány szót! — Miután elvégeztem a mar­xizmus—leninizmus középisko­lát, engem bíztak meg azzal, hogy a 12 jelentkező KISZ- oktatását vezessem. — Látom, nagyon új a kari­kagyűrűje. Csak nem?!... — De: három hete volt az esküvőm. (Akivel beszélgettem: Kővá­gó Lászlóné, az Abony nagy­községi tanács pénzügyi elő­adója és KISZ-titkára.) —ms— j Állami Trabant Mindenekelőtt elmondom —» miért is maradjon titokban? —, hogy szeretem a Traban­tot. Igaz, nekem nincs ko­csim, sőt vezetni sem tudok, és — szégyen vagy nem szé­gyen — az autókhoz sem na­gyon értek. Annyit azonban tudok, hogy a Trabantot sokan csak így nevezik: „papírdoboz”, ami hamar szétesik. Ültem már jó néhányszor Trabantban, de még egyszer sem vettem ész­re, hogy eltűnt volna menet közben a kereke, vagy az ülés, sőt még a tető is min­dig a fejem fölött maradt. Elégedett voltam a sebesség­gel is, hiszen a mi útjainkon fölösleges, és nem tanácsos kilencvennél gyorsabban menni. De nem is arról akarok most mesélni, hanem arról, hogy már láttam — sőt ül­tem is benne — egy állami Trabantot! Ugye hihetetlen? Ám, hogy a kételkedőket megnyugtas­sam, elárulom, ez a kocsi Ceg­léden van, a Róna Vendéglátó Vállalat tulajdonában. Rend­száma: AE 63-02. Lehet, hogy ez az egyetlen állami Tra­bant az országban!? M. ÖTPERCES INTERJÚ Lesz-e olajkályha a ceglédi vasboltban? „Olajkályhát kérek.” Ez a kérés többször hangzik el na­ponta a ceglédi vasboltban — hiába. Az eladók sajnálkozva közük: ami volt, azt még a nyári hónapokban eladták. — Kapnak-e utánpótlást? — kérdeztük. — Reméljük, igen. — Tehát az idén sem lesz elegendő olajkályha? — Nagy az érdeklődés, és sajnos, a gyártó vállalatok még nem tudnak a megnöve­kedett igényekkel lépést tarta­ni. Egyéb típusú kályháinkból azonban nagy a választék. Kétaknás zománeos kályha, teatűzhely, hordozható cse­répkályha, nagyon tetszetős ki­vitelben kapható. — Kályhacső? — Minden méretben, sok színben kapható, még zomán- cós is van, elegendő. — Vállal-e a bolt szállítást? — A vevők kívánságára mi rendeljük meg a iehertaxit, azonban szállítómunkásokról a vásárlónak kell gondoskodni. (cs.) Délelőtti szieszta — X. Y.-t kere­sem ... — suttogtam alkalomhoz illően valamelyik nap vá­rosunk egyik irodá­jának ajtajában. Azért alkalomhoz il­lően, mert a kávégő­zös irodában halk uzsonnapapír-zör- gés, a kis masina ün­nepélyes zümmögése hallatszott. Szóval délelőtti szieszta szertartásán találtam magam. Rögtön tud­tam, hogy a hangos szónak itt nincs he­lye. Még így is némi megbotránkozást ol­vastam ki egyik-má­sik „dolgozó” szemé­ből, aki ebben a fél­órában íróeszköz he­lyett vajas kiflit, szalámis zsömlét tar­tott a kezében. Egy hang így suttogott bennem: nem sül le a bőr a képedről, pont most, 10 órakor kellett neked idejön­nöd! Szegény dolgo­zóknak már egy nyu­godt félórája sem le­het, míg bekapják azt a négy-öt kiflit és lefőzik mellé azt az egynéhány dup- lácskát? Aztán, hogy jó pár percig lába­mat váltogatva álldo­gáltam, már nem voltam benne biztos, hogy a hang nem­csak amolyan fantá­zia szülte valami, és a néma szöveg in­kább a m-ajszolgatók szeméből lövell fe­lém. De végre felol­dódott a már kelle­metlenné vált szituá­ció. Megérkezett a harmadik íróasztal tulajdonosa, aki ezen a piaci napon vásá­rolta meg az eltenni- való körtét. A szobá­ban uralkodó csen­det jótékony hangza­var váltotta fel. Meg­tudtam, hogy a kör­te ára 5 forint, és az első asztal admi­nisztrátora 20 kilót tett el ebből a drága csemegéből. Továb­bá. hogy új gyapjú­pulóverek érkeztek az áruházba, és ha­risnyát szemfelszed­ni csak a Jucikához érdemes vinni, mert az aztán szépen szed! Még azt is megtudtam, hogy es­tére a fekete kontyos lecsót főz Lacikájá­nak, mert nem drága étel, és Lacika na­gyon szereti. De nem tudtam meg, hogy hol lelem X. Y.-t! Odahajol­tam a legközelebbi- hez, hogy valami­képpen szóra bírjam, de elállt a lélegze­tem: isteni szaga volt a turistaszalá­minak. Visszahőköl­tem. Nem! Ezt nem bántom! Nem mindig lehet turistaszalámit kapni! Megpróbálom inkább a vajasnál! Két harapás közben megtudtam, hogy akit keresek, azt a csám-csám nyem- nyem szobában talá­lom. Kióvatoskodtam a folyosóra. A többi irodából erős kávé­szag terjengett. Már nem bírtam továpb! Usgyi, a cukiba egy duplára! Es azóta is áldom szaglóérzékem, csal- hatatlanságát! Mert ki kavargatta ott ká­véját? X. Y.! És lám, aki ízig-vérig ügyin­téző, az a cukrászdá­ban is az! Kedvesen leültetett maga mel­lé, és II órára már végeztünk. Bürokrá­ciamentesen, papír kosár nélkül. Azóta, ha hivatal­ban van dolgom, elő­ször a folyosón szi­matolok egy kicsit, és ha megcsapja az orromat a fekete­leves illata, elteszem ügyemet más idő­pontra. Amikor nem illik kávét inni és nincs hetipiacos nap! Talán lesz ilyen. Ha hamarabb nem, hát 1971-ben! (cs —i) BIRKÓZÁS Hat első hely Egerben rendezték meg az országos serdülő- és úttörő- versenyt közel 200 fiatal rész­vételével. A ceglédiek a kö­rülményes utazás ellenére a vártnál jobban szerepeltek. A különböző súlycsoportokban első lett Jurászik Béla és Nagy Ferenc, második lett Vasas Ferenc, Petrényi Mi­hály és Mester Ferenc, har­madik lett Varga Gábor és Károly Albert. Monoron a CVSE junior versenyzői Pest megye baj­nokságán vettek részt. Ugyan­itt „B” kategóriájú úttörő­versenyt is rendeztek. A kü­lönböző súlycsoportokban el­ső: Sípos Árpád, Gór Nagy Ferenc, Nagy Miklós és He- czendorffer András, második: Sápi Ferenc és Kézdi János, harmadik: Sípos Győző, Jó- zsa István és Lőrincz Gyula lett. (—reán) NB ll-es rangadó Cegléden Nagy mérkőzés lesz holnap Cegléden, a Vasutas-pályán délután fél 4 órai kezdettel. A CVSE a Pénzügyőrökkel mér­kőzik. A bajnokság során ed­dig két kitűnően szereplő csa­pat méri össze erejét, és a győztes pontelőnnyel húz el vetélytársától, A Pénzügyőr eddig 5 mér­kőzésén 9 pontot szerzett, any- nyit, mint a ceglédiek. A leg­utóbbi fordulóban a budapes­ti csapat otthonában 3:1 arány­ban győzött az MGM Debre­cen ellen. A ceglédiek is deb­receni együttest kaptak el­lenfelül — idegenben. Nekik is sikerült. A ceglédi gárda eddig vára­kozáson felül szerepelt. Míg a tavaszi, félidényes bajnokság­ban a 7 idegenbeli mérkőzésen mindössze két pontot sikerült szerezniük, addig már most hat pontjuk van, ami egyedül­álló teljesítmény! A csapat erőállapota kifogástalan, ami reménytkeltő a rangadó előtt. A Ceglédi VSE a közönség buzdításával legyőzheti a Pénzügyőröket, és így az NB ll-es tabella első helyére ke­rülhet. Minden bizonnyal ér­dekes, kitűnő összecsapást hoa a két vezető mérkőzése. (—reán) Sportműsor Vasárnap Kézilabda: Az Építők kézi­labdapályáján délelőtt fél 10 órakor kezdődik a Ceglédi Építők—Kinizsi Sörgyár NB ll-es női mérkőzés. A ceglédiek célja a tisztes eredmény elérése a bajnokság fölényesen vezető éllovasától. Lazdarúgás: A Vasutas­sporttelepen délután fél 4 órai kezdettel NB ll-es találkozó lesz a Ceglédi VSE—Pénzügy­őr csapatai között. Előtte 13.30 órától előmérkőzést rendez­nek. A bajnokság ötödik forduló­ja után mindkét csapat csak egy pontot vesztett, a Pénz­ügyőr csak jobb gólkülönbsé­gével előzi meg a ceglédieket. Izgalmas, nagy iramú mérkő­zés várható szoros eredmény­nyel. (—reán) Hálás köszönetünket fe)ftzuT? ki mindazoknak, akik drága gyer­mekünk Nagy Vilmos temetésért részt vettek. Nagy Ferenc és neje

Next

/
Oldalképek
Tartalom