Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

ALBERTIRSÁN-. Holnap nyílik a kiállítás Cegléd, Nagykőrös és Abony után vasárnaptól Albertirsa közönsége tekintheti meg az I.' Dél-Pest megyei képzőmű­vészeti kiállítás képeit. A Dél- Pest megye képzőművészeinek kiírt pályázatot három terület hirdette^ meg: a ceglédi járási, városi és a nagykőrösi városi tanács. Albertirsa nagyközség­ben vasárnap délután fél 5-kor Szántó József, a művelődési ház igazgatója nyitja meg a tarlatot. A müvek esv része megvásárolható. Hét végi moziműsor Szabadság: ma és holnap' Heintje (NSZK), Abony: Serafino (olasz—fran­cia) Jászkarajenő: ma és hol­nap: 451 fok Fahrenheit (an­gol) Albertirsa: vasárnap: Dzsamila szerelme (szovjet) Törtei: ma és holnap: Fehér farkasok (NDK) Ceglédbercel: ma és holnap: A halál 50 órája (amerikai) SPORTMŰSOR Kézilabda: ma este hat órai kezdettel az Építők kézilabda- pályáján méri össze erejét, ba­rátságos találkozón, a Ceglédi Építők — Nővé Zámky együt­tese. Mindkét együttes a felké­szülés jegyében vívja a talál­kozót, hiszen még egy-két hét, s elkezdődnek mind Csehszlo­vákiában, mind Magyarorszá­gon a bajnoki küzdelmek. Az Építők a nyári szünet alatt e találkozó előtt a „Hírős Ku­pán” vett részt, ahol a II. he­lyet szerezte meg. PICT MEGYEI NÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEi XIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM 1970. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Ankét az építkezőknek Típusterv, telek, tájékoztatás A községekben folyó kisla­kásépítkezések meggyorsítá­sára többféle lehetősége van a tanácsoknak. A segítségnyúj­tás különböző bevált formái honosodtak ’ meg az utóbbi években. A telkekkel kapcsolatos ad­minisztrációt és az építési en­gedély kiadását rövid időre csökkentették. Ezen túl, használható típustervek­kel és. gyakorlati taná­csokkal látják el az épít­kezőket. Tavaly és az idén is — a KIOSZ járási szervezetével, az OTP fiókjával, a TÜZÉP- teleppel és a tűzoltósággal összefogva — ankétokat ren­deztek. Az érdeklődőkön' kí­vül eljöttek a tervezők és a kisiparosok is. Abonyban, Albertirsán, Törteién és Jászkarajenőn is­mertették a korszerű építési anyagokat, az építési, tűzren- dészeti és egyéb témához vá­gó rendeleteket, az építési köl­csön igénybevételének mód­ját. A tanács ellenőrzései során arra a megállapításra jutott, hogy az építkezők fele több éven át építi házát. Sem kivitelezőt, sem megfele­lő anyagokat nem könnyű ta­lálni. Az állami építőipari vállalatok, ktsz-ek és a tsz-ek építőbrigádjai általában kö- zületeknek dolgoznak és me­zőgazdasági rendeltetésű épü­leteket készítenek. A kislakások építése így a kisiparosokra hárul. Számuk .— az igényekhez képest — alacsony. A járásban összesen harmincegy kőműves és tizen­öt ács működik. Az idén OTP-kölcsönnel nyolcvankét földszintes és há­rom emeletes lakóépület épül. Az OTP nemcsak lakás­építésre, hanem toldalék- épület felhúzására és épü­lethelyreállításra is ad kölcsönt. Engedély nélküli építkezé­sek még mindig előfordulnak, de egyre ritkábban. A közsé­gekben a tanácsok gondoskod­nak telkekről. Három hír - egy tsz-ből JO VERSENYSZELLEM A BAKIZOKNAK IS BOKOLNAK Megnyerték n közönséget Szubj'ektív tudósítás az első női focimeccsről Szerdán délután telt tribün előtt lépett pályára Csehszlo­vákia két NB I-es női labda­rúgó-csapata. A ceglédi szur­kolók éljenzése közepette vo­nultak pályára a lányok. A barátságos fogadtatás nem véletlen: csinosak voltak. A sárga és fehér dressz nagyon dekoratívan hatott, s a rövid, friss frizura jól állt kipirult arcukhoz. A vastag sportszár a mostanában egyébként is di­vatos térdzoknihoz hasonlított, a cipő formája sem lehet té­ma, hiszen lakkból is csinál­nak ormótlan topánokat. No, de a viseletről ennyi élég is, hiszen a ceglédi sporttörténet­ben fontos esemény, az első női focimeccs vonzot­ta ide a nézők százait. Soha ennyi kedves, becéző szó nem illette e pálya zöld gyepén futkározókat. Még a szabálytalankodóknak, a ba- kizóknak is bókoltak. A bíró is kapott egy megjegyzést, amikor éber szemmel fülön- csípett egy lest és a sípjába fújt. — Van szíved, amikor ilyen csinos kislány követte el? — hördült fel — biztosan jogo­san — az egyik néző. Becsületére válhat a két csapat minden tagjának, jó kondícióban, teljes erőbe­dobással küzdötték végig a két félidőt. A kapusok rugalma­san vetődtek, s ha néha mégis a kapuba perdült a labda, épp olyan kétségbeesetten fogták a fejüket, mint magyar kol­légáik. A második félidő közepén született meg a végeredmény: 3:1 a fehér mezesek javára! A mezőny legjobbjának a hetes számot viselő szőke kislány bizonyult, de jó volt még a teltkarcsú nyolcas és a dun- di hatos is — a sárga mezesek csapatából. Egy kedves, fekete hajú, baba arcú kislány, a fe­hér dresszesek közül, szintén megnyerte a közönséget. Ritkán ballagnak haza a szurkolók ilyen elégedetten, mint ezen a napon, hiszen mindkét csapat az ő csapatuk volt. (csat—\ & Az albertirsai Szabadság Tsz ebédlőjében — mindenki által jól látható helyen — nagy tábla hirdeti a kombájnosok napi eredményeit. A gépek ve­zetői és a betakarítási munká­ban részt vevő társaik dereka­san helytállnak. Az ezerötszáz holdnyi gabonatermés több mint hatvan százalékát le­aratták. Ha az időjárás nem szól közbe, augusztus 12-re már a magtárakban lesz a jövő évi kenyérnekvaló. Nagy kár Jelentős jégkárt szenvedett a közös gazdaság gyümlöcsöse és szántóföldi kertészete. Az Állami Biztosító kárbecslője a gyümölcsösben látott pusztí­tást nyolcvanszázalékosnak ítélte. A kertészeti növények mind elpusztultak. A tönkrement palánták egy része helyett újat vásároltak, a kiszántott terület egy darab­ján takarmánykeveréket ter­melnek. Fiafalok és öregek A szövetkezet tagságának, azoknak, akik még munkaké­pesek, az átlagéletkora negy­venöt év. Ügy látszik, fiatalo­dik a tsz. A nyugdíjas és jára­dékos öregek hatszázötvenen vannak. Könnyelmű megállap'/.ás Kenyér, közjátékkal Két kelet-német rendszá­mú gépkocsi fékezett a Rákóczi úton. Az egyiknek a vezetője kihajolt az ab­lakon és egy járókelőt megállítva kérdezte: — Birdha? Birdha? — és egy szelet kenyeret elővéve elkezdte eszegetni. Közben fanyar képet vágva szeret­te volna tudatni, hogy ez így magában bizony nem elég. így jött rá az útbaiga­zító, hogy az éhes külföldi a Berda-kocsmát keresi! El is igazította becsülete­sen. Csak utána kezdett tűnődni: vajon honnan tud­tak ezek a Berda-kocsmá- ról, amelyről reklám alig található a város belsejé­ben? Ja, kérem, „jó bornak nem kell cégéri” (cs.) LÁNYOK a kapu előtt Július I9-én A telepvezető címmel interjú jelent meg L. T. tollából a Ceglédi Hírlap­ban, amely több abonyi olva­sóban és bennem is kételke­dést keltett, s mint a többi­ek, én is azt kérdeztem a so­rok elolvasása után, hogy L. T. járt-e Abonyban? A kérdés, amit L. T. az ifjú telepvezetőnek feltett, így hangzik: Megfizetik neked, hogy ilyen isten háta mögötti helységben dolgozol a város helyett? Mielőtt érvelnék a kérdés ellen, és annak is a következő négy szava ellen, „isten háta mögötti helységben”, először is azt kérdezném, hogy L. T. ho­gyan tette volna fel a kérdést például Kőröstetétlenen? (El­nézést kérek a tetétleniektől, de hirtelen nem tudtam a kö­zelben kisebb községet emlí­teni). Én még Kőröstetétlenen sem mertem volna így fogal­mazni, mert napjainkban nem lehet egészen pontosan tisztáz­ni, melyik helység mondható „isten háta mögöttinek”. Ma már a községek túlnyomó ré­szé — a legkisebbek is — va­lamilyen módon kapcsolatban állnak a külvilággal. De térjünk vissza Abonyhoz. Ha L. T. járt nálunk, akkor legalább a következőket kellett volna a kérdés megfogalmazá­sa előtt tisztázni: Mennyi a község lakóinak száma, van-e útja, vasútja, mi a község jog­állása, milyen a kultúrája, sportélete stb. És ha már ez nem történt meg, hadd em­lítsek akkor legalább én né­hány adatot, ami semmikép­pen sem igazolja az „isten há­ta mögötti”-séget, hanem az ellenkezőjét. Abony volt me­zőváros, volt járási székhely, ma pedig nagyközség, közel tizenhatezer lakóval. Az el­múlt év végén, amikor nagy­község lett, az ünnepi tanács­ülésen így hangzott a megálla­pítás: „Abony többet fejlődött az elmúlt 25 év alatt, mint 1945 előtt száz év alatt”. Lehet egy ilyen község „is­ten háta mögötti?” (gyif) A diákok gyűtölték Negyven doboz ruha A Hazafias Népfront városi irodájában negyven, ruhane­művel megtöltött papírdoboz áll útra készen. A csomagok tartalmát a Kossuth Gimná­zium diákjai gyűjtötték. Az ár­vízkárosult Szabolcs-Szatmár megyeieknek a Háziipari Szö­vetkezet szállítja el az össze­gyűjtött holmikat. A teherautónyi rakomány a napokban indul útnak. To­vábbra is szükség van min- den adományra. Alacsonyabb az átlagnál A ceglédieknek gyakran szó­vá teszik, hogy sok. vendéglá­tóipari egység van a városban. Mi az igazság? Cegléd 16 ezer négyzetméter alapterületű ke­reskedelmi hálózatából 5 ezer a vendéglátóiparé. Amíg a kis­kereskedelmi boltokból ezer lakosra 289 négyzetméter jut (s ez egyezik a megyei átlag­gal), addig a vendéglátóipar alapterületéből 132 négyzetmé­ter. Ez 44-gyel kevesebb a me­gyei átlagnál. Nincs tehát alapja annak a véleménynek, hogy Cegléden sok a vendéglátóipari egység. NŐI KÉZILABDA Megyei első a Ceglédi Építők ifjúsági csapata Az elmúlt évekhez hason­lóan, az idén megrendezik az ifjúsági kézilabda-csapatok országos vetélkedőjét. Az or­szágos, hatos döntőbe a me­gyei és a területi bajnokság megnyerése után jutnak a csapatok. Ez a Ceglédi Építők­nek egyszer már sikerült, most is hasonló eredményre pá­lyáznak. A megyei bajnoksá­gon kétszer léptek pályára a cegéldiek. Ceglédi Építők—Váci Forte 12:5 (3:2) Az élső félidő eredménye is mutatja, hogy a Cegléd nehe­zen lendült bele a játékba, de szünet után már ellenáll­hatatlanul játszott. Góllövők: Szalisznyó (5), Kiss, Bálint (2—2), Csorba (2), Szűcs (1). Dávid kapus a mezőny leg­jobbjának bizonyult. A döntőben: Ceglédi Építők—Dunai Kőolaj 9:7 (6:3) Az eredmény nem mutatja híven a két együttes közti kü­lönbséget. A nagy erejű szél ekkor nagyon zavarta a játé­kot; részben ennek tulajdonít­ható, hogy igen sok volt az eladott labda. Góllövők: Szalisznyó (3), Bálint, Kiss, Szűcs (2—2), Bír ró (1). Jók: Szűcs, Pecznik. A megyei bajnokság után következik az Egerben sorra kerülő területi döntő, — ahol a lányok ismételni szeretné­nek. A két mérkőzés folyamán a következő játékosok jutottak szóhoz: Dávid, Bíró, Szűcs, Szalisznyó, Bálint, Kiss, Csor­ba, Pecznik. (—reán) A szolnoki rádió műsora AUGUSZTUS 3-TOL 9-IG Foto: ifj. Tóth István Hétfő: Alföldi krónika. Ba­ri Ferenc zenekara játszik. Üzemi lapszemle. Zenés autó­stop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Ara­tási körkép. Ajtai Andor éne­kel. Vevőszolgálat? Falusi KISZ-fiatalok között. Zenés ki mit kér? Szerda: Alföldi krónika. Ezért a fizetésért... Mezei szőttes. Kismamák és az üzem. Operett részletek. Táborról — táborra. Beat parádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Az üzem és a kismamák. Pár perc dzsessz. Életszínvonalam, Tánczene. Sporthíradó. Hir­dető. Péntek: Alföldi krónika. Ti- szakécskei gondok. Nótacso­kor. Építők 20 perce. Elvis Presley énekel. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Szombat esti jegyzet. Furulyaszó mellett... Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Lapszemle. Mini kabaré. Lemez böngészde. Sport. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. Vásároljon szaküzleteinkben és ŐRIZZE MEG BLOKKJAIT, mert március 1-től december 24-ig a nálunk vásárolt cikkek árából az év végén 7%-07 VISSZATÉRÍTÜNK. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat * 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom