Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
ARATOK Felkerestem Győri Józsefet, az üllői Kossuth Tsz elnökét érdeklődtem: mennyire haladtak már az aratási munkákkal. Válasz helyett az elnök azt ajánlotta: üljünk be a kocsiba, és győződjünk meg róla. Végigjártuk a gabonatáblákat és megállapítottuk, hogy az 1027 holdnyi gabonából, mintegy 70 százalékot learattak már. Öt hatalmas komA kombájnosok éppen szünetet tartottak. Göndöcs Tamás üzemegységvezető irányította itt a munkát. Kihasználva a néhány perces szünetet, elbeszélgettünk a kom- bájnosokkal. Hajdú Mihály elmondotta, hogy eddig még minden évben ezzel a kombájnnal dolgozott, amivel az idén, ezért aztán már úgy isP E SJ MEGYEI h;'| R ÜLŐNK I AD AS A XII. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM 1970. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT A MÁV-MENETREND - ÉS A SZABAD SZOMBATOK ÜLLŐI BALOK Üllőn, a művelődési otthonban ma este a Florida, holnap pedig az Al/a-együttes játszik. Az utóbbi időben az üllői bejáró dolgozóktól gyakran halljuk, hogy a MÁV-menet- rend összeállításánál nem vették figyelembe a szabad szombatokat, illetve azt, hogy nem minden üzemben tartanak még szabad szombatokat. Szombatonként ugyanis kevesebb vonat közlekedik, ezek zsúfoltak és ráadásul késve indulnak a Nyugati pályaudvarról. A panasszal Erdélyi János üllői állomásfőnökhöz fordultunk. — A menetrend összeállítása előtt a MÁV minden évben széles körű környezettanulmányt végez. Megkeresi a budapesti vállalatokat, és felméri a bejáró dolgozók igényeit. Az tény, hogy olyan menetrendet nem lehet ösz- szeállítani, ami mindenkinek megfelel. Jelenleg a Nyugati pályaudvarról szombatonként délelőtt tíz órától 0 óra 10 percig Üllőre 16 vonattal lehet utazni. Több vonatot a pálya nem tud fogadni. A vonatok átlag 25 percenként közlekednek. Délután 15 óra 30 perctől azonban óránként indulnak. Elismerem, ez az órányi várakozás hátrányos a bejárókra. Egyelőre azonban nem lehet ezen változtatni. Hallottam olyan panaszt is, hogy miért szüntették meg az üllői helyi vonatot. Azt válaszoltam rá, mert ez a tény, hogy nem szüntették meg, csak a helyi jelleg változott, ugyanis tovább megy Szolnokig. A vonatok késését rendszerint műszaki hiba okozza. Tény, hogy a menetrend megváltoztatása utólag nagyon nehéz, valamit azért talán mégis lehetne tenni a jövőben. EM VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órakor Úriban, ahol az augusztus 17-i tanácsülés 2. napirendjét tárgyalják meg. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Dorellik jön. Gyömrő: San Gennaro kincse. Maglód: Magányos vadász a szív. Mende: Ha . . . Monor: A nősülés keservei. Nyáregyháza: Bűbájosok. Péteri: Egy őrült éjszaka. Pilis: Sex és a hajadon. Tápiósáp: Magányos vadász a szív. Tápiósüly: Brúnó, a vasárnapi gyerek. Űri: A halott gyanús. Üllő: Bolondok hajója. Vasad: Fehér apácák titka. Vecsés: Bye, Bye, Barbara. Á tábla szélén Jámbor István vontatóvezető várakozott pótkocsijával a beszállítandó búzára. Megtudtuk, hogy 8 vontató és 11 pótkocsi üzemel a kombájnok mellett. Mivel itt most végeztek, a gépek átvonulnak a második üzemegység területére, így mi is velük tartottunk. Péterffy felvétele tehát szinte újnak mondható, nincs is rá semmi panaszom. Állja a verseny! Bírta István azonban megjegyzi, hogy sokszor elkelne az alkatrész. Ha üzemzavar keletkezik, nem tudják azonnal elhárítani, mert meg kell várni, amíg a tsz gépműhelye elkészíti az elromlott alkatrészt. NYITAS ELŐTT PILISEN Sláger a presszókávé és a fagylalt Emlékezzünk Béres Istvánra Vecsésen és Monoron is sokan ismerték Béres István nyugállományú rendőralezredest, aki a közelmúltban tragikus hirtelenséggel, 60 éves korában elhunyt. A hamvasztás előtti búcsúztatón közvetlen hozzátartozói mellett részt vettek barátai, elvtársai — akik eljöttek az ország különböző részeiből, de még külföldről is. Koporsója előtt kilenc érdem-. rend és érdemérem feküdt. A többi között a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata. Béres Istvánt a Magyar Partizánszövetség és a budapesti V. kerületi Pártbizottság saját halottjaként búcsúztatta el. Élete és munkássága szép példája volt az önfeláldozásnak, a harcos kommunista embernek. Kora ifjúságától kezdve részt vett a munkásmozgalomban. A fasizmus előretörése idején, amikor már mind nehezebb lett a magyarországi kommunisták élete, ő is, mint sok társa, az üldöztetések elől Franciaországba menekült. A háború évei alatt azonban hazajött, és bújkálva, illegálisan harcolt a németek, s a fasizmus ellen, összekötő volt az újpesti partizánok és a felszabadító szovjet hadsereg között. A felszabadulás utáni években különböző feladatokkal bízta meg őt a párt. Tolnán táborparancsnok, majd Dunaföldváron és Pakson járási pártttikár volt. Utána került Vecsés- re, ahol a párt személyügyi vezetője volt. Innen főtiszti tanfolyamra hívták a magyar néphadsereghez, ahol az ellenforradalomig dolgozott. Az elsők között szervezett karhatalmi zászlóaljat, amelynek parancsnoka lett. 1964-ben, bekövetkezett betegségéig, a Belügyminisztérium különböző feladatokkal bízta meg. Ekkor nyugállományba vonult, de társadalmi tevékenységét továbbra is folytatta a partizánszövetségben, egészen haláláig. P. I. Van-e a szúnyognak szíve? Meghökkentő, hogy néha miket kérdeznek a gyerekek a gyanútlan felnőttektől. Legutóbb, úgy tanév vége felé az egyik gyömrői általános iskolában jártam, ahol a fáma a következőket jegyezte fel. Egy másodikos nebuló majd kiesett a pádból, annyira jelentkezett. — No, Jancsi, fiam, mi az óhajod? — szólt barátságosan a tanító bácsi. A gyerek felállt, kihúzta magát, s a már kissé deresedé fejű nevelőre szegezte csillogó tekintetét: — Tessék már megmondani, tanító bácsi, kérem, hogy van-e a szúnyognak szíve? A tisztes homlok ráncba szökik: — Ugyan, mik jutnak neked az eszedbe, te Jancsi! Hát hogy a csudában volna a szúnyognak szíve? — De hiszen az is egy élőlény, tanító bácsi, kérem. — Na, persze, persze, élőlény. Azt senki sem állítja, hogy nem az. Ennek ellenére nincs szíve. — Aztán miért nincs? — faggató- zik tovább a kis kíváncsi. — Hát csak azért nincsen, édes jó fiam — hangzik határozott megfontoltsággal a katedráról —, mert ha annak a beste szúnyognak egyáltalán szíve volna, akkor nem csípne olyan irgalmatlanul. Rakovszky József A Pilis és Vidéke ÁFÉSZ nagy kiterjedésű, korszerű üzlethálózattal szolgálja a lakosságot. A napokban újabb boltot adnak át Pilisen, a Rákóczi úton. Az új íűszer- és csemegeüzlet leendő vezetőjétől, Reis Józsefnétől, érdeklődtünk a nyitásról, — Igen, a hét végén nyitunk. Reméljük, hogy a kedves vevők igényeit minden téren ki tudjuk elégíteni. Ami tőlünk telik, kiszolgálóktól, előre is ígérjük: a kiszolgálás gyors lesz, hiszen hárman leszünk a boltban. — Ügy hallottuk, vasárnap is nyitva tartanak. — Valóban, a korai órákban tejet mérünk ki, s reggel kilencig leszünk nyitva, de délután is kinyitunk, a mozi nyitásától zárásig. Szeretnénk a mozilátogatók fagylaltigényét kielégíteni. Itt említem meg, hogy a fagylalton kívül kapható lesz még nálunk főtt kolbász, sör és presszókávé is. Természetesen, a hagyományos élelmiszercikkeket is árusítjuk. Reis Józsefné — a pilisiek népszerű Kató nénije — 20 éve áll a pult mögött. Évekig mint a tejüzlet vezetője, majd az ÁBC-áruház vezetőhelyettese, nagy szakértelemre és gyakorlatra tett szert. Érthető tehát, hogy az ÁFÉSZ elAz ecseri erős legény Már Münchenre BESZÉLGETÉS STEER ANTALLAL Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Ladányi Péter (egészségház), Monoron, Gombán és Bényén: dr. Balogh József (Monor, Ady E. út), Monorí-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi József (Vasad), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Bizonyára' kevesen tudják, hogy Steer Antal, a válogatott birkózója nem is olyan régen még Ecseren lakott. 1968-ban költözött édesanyjával Rákoscsabára, de azóta is sűrűn meglátogatja szülőfaluját, és ilyenkor szívesen mesél barátainak, ismerőseinek versenyeiről, élményeiről. Mert Anti tarsolyában már bőven van esemény. — Érdekes módon lettem birkózó — mondja a rokonszenves fiú, aki a BVSC színeiben versenyez. — Egyszer a bátyám ódaállt mellém, és azt mondta: Birkózó lesz belőled, menj el valahová és kezdd el! — így is lett, és a BVSC-t választottam egyesületemnek. Mindez 1957-ben történt, alighogy kijártam a nyolcadikat. A vasutasoknál Kozár Laci bácsi tanított meg a birkózás alapelemeire. Eleinte nehezen ment a dolog, később egyre jobban belejöttem. — Első komolyabb versenyemen mindjárt első lettem. Igaz, akkor még könnyűsúlyban küzdöttem a szőnyegen. A magyar bajnokság megnyerése után, 1966-ban Essenben én képviseltem az Európa-baj- noknokságon a magyar színeket, könnyűsúlyban. Az ezüstérmet szereztem meg, és csak hajszálon múlott, hogy nem kerültem a dobogó legmagasabb fokára. A következő évben Bukarestben világbajnokság következett. Nagyon izgultam, hiszen az elmúlt évi EB-ezüst kötelezett. Pechem volt, ismét második lettem, ami ugyan nem várt eredmény volt, de... Szóval lehettem volna világbajnok is. — A svédországi Eürópabajnokságon is balszerencsésen szereztem meg a harmadik helyet. Egyetlen vereséget sem szenvedtem el, mégis be kellett érnem a . bronzzal. Ezután egy súlyos vállsérülés akadályozott a felkészülésben. Mexikó, az olimpia következett. Csak hetedik lettem. Az idei évben még nem sikerült bizonyítanom. A berlini EB-n csak a hatodik helyet szereztem meg, az Edmontonban lebonyolított világbajnoki versenyen viszont már a selejtezők során kiestem. — Éreztem, hogy a kisebb súlycsoportban, a könnyűsúlyban többre vagyok képes. Edzőimmel — Pintér Pista bácsival a BVSC-ben és Gurics Györggyel, a válogatottban — azon vagyunk, hogy ismét a 68 kilós súlycsoportban állhassak majd rajthoz. — Jövőre világbajnokság, azután München? — Igen, a világbajnokságot Szófiában rendezik meg, az EB-t egy később kijelölt európai városban. Minden vágyam az, hogy mindkét versenyen jól szerepeljek. Nagyon elkelne már a hazai aranyak mellé egy európai vagy világbajnoki aranyérem is. — Szorgalmasan készülök a müncheni olimpiára is. Tudom, számomra ez lesz az utolsó lehetőség, hogy az olimpián keressek valamit. No, és a mexikói hetedik helyezést szeretném elfeledtetni. — Az ellenfelek? — Melsics, Berger és a görög Galdapolosz a legfélelmetesebbek. De jó néhány iráni, bolgár, szovjet és amerikai birkózó is félelmetesen nagy ellenfél. Búcsúzunk az ecseri erős legénytől, és szívből kívánjuk: tervei váljanak valóra, még sokáig öregbítse a magyar birkózósport jó hírnevét. Gér József Nem áll rosszul a pilisi együttes szénája A közelmúltban cikket közöltünk pilisi tudósítónktól, amelyben elmarasztaltuk a Vecsési VIZÉP csapatát, amiért nem vállalta az árvíz- károsultak javára játszandó mérkőzést. A VIZÉP csapatát megvédte azután sporttudósítónk, mondván, hogy Pilisen amúgyis kevesen látogatják — személyes meggyőződése ez — a mérkőzéseket. Dékány Antal pilisi szurkoló a tudósításokat olvasva, a következő megjegyzéseket fűzte a vitához: „A Vecsési VIZÉP csapatának vezetősége, tudomásom szerint, értesítette a Pilisi KSK vezetőségét a mérkőzés elmaradásáról, ennek alapján a lakosságot a KSK vezetősége híradó útján értesítette, ezért nem lehettek többen ötven főnél a sportpályán.” Hozzáteszi még levelében, hogy a pilisi együttes szénája nem áll rosszul. Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett feleségem, édesanyánk, nagyanyánk Somod! Já- nosné temetésén Vasadon resztvettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, részvételükkel bánatunkat enyhítették. Somod! János és családja. é f I bájn vágta a búzatáblákon s kalászt. Először a Kistemetc utcai dűlőben álltunk meg, Sas Kálmán, az első számú üzemegység vezetője fogadott bennünket. Elmondotta, hogy 70 holdat vágtak le ebben a dűlőben. A boldankénti átlag 21 és fél mázsa. meri, mint a tenyerét. Ha valahol gyanús zörejt észlel, már tudja is, hol a hiba. Azonnal ki is javítja. Burai János most érkezett kombájnjával; a magas kormányfőikében ülve megtörölte izzadt homlokát, majd ő is a többiekhez telepedett: — Az én gépem még csak egy éves, Tóth Balázs 26 éves, kezében csak úgy ég a munka, mondják róla társai. Igaz, az ő kombájnja is még majdnem új, hiszen még csak két éves. Igencsak igyekeznie kell a másik három „öreg gépes” kombájnosnak, hogy le ne maradjon mögötte. Ilyen „öreg géppel” dolgozik Tóth László is, aki a szünetet arra használja fel, hogy megjavítson egy kisebb hibát a kombájnján. Azt mondja, a területi szövetség által indított országos versenyen mindnyájan részt vesznek, szeretnének megfelelő helyezést elérni. Dicséri a gépműhely munkásait, mert az aratás előtt jól rendbehozták a kombájnokat, így nagyobb hiba nem volt még velük. Igaz, itt van közöttük Bírta István kombájnos, aki előtte a gépműhelyben dolgozott, érti a szakmáját, s ezért nem kell minden nehezebb javítanivalóval a gépműhelyhez fordulni, ö itt, a helyszínen javítja ki társai gépeit, hogy azok minél előbb dolgozhassanak. Vége a szünetnek, a kombájnosok újra elfoglalják helyüket a kormányfülkékben. Egymás után „harapnak bele” az aranyló búzatáblába. Látványnak is szép, ahogy az óriási gépek elindulnak. Mi is kocsira szállunk az elnökkel, amott egy learatott táblán a szalmalehúzás folyik, utána pedig már a tarlót hántják. Egy lucematábla mellett haladunk el, ahonnan már begyűjtötték az értékes takarmányt. Amerre csak mentünk, a földeken mindenütt szorgos munkásokkal találkoztunk. EM nőké őt bízta meg az új bolt vezetésével. (osvalda)