Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
«ST uecrei 1970. AUGUSZTUS 30., VASÄRNAP KONGRESSZUSI VERSENY A Ev vége: december elsején MILYEN LESZ A MÉRLEG? Völgyzáró gát Gyarapszik, törekszik a vérségi Törekvő Manapság alighanem az időjárásról esik legtöbb szó a gazdaságokban. Tavasszal, amikor kellett volna, nem esett, nyáron meg kelleténél több volt a csapadék, és sokfelé a jégverés sem kímélte a határt. Ver- segen szintén erről beszélgetünk Csitári Józseffel, a Törekvő Tsz főkönyvelőjével. Azt várjuk, persze, hogy panaszkodjon esőre, zivatarra, de ehelyett: A főkönyvelő számadatai — Ami az időjárást illeti, erősen megoszlanak a vélemények. A gabonának bizony nem kedvezett, de annál többet használt a szálas takarmánynak meg a zöldségféléknek. Szinte most is visszhangzik a szívéről leesett kő robaja, amikor a szerencsére már elmúlt nagy aggodalomtól még mindig sóhajtozva mondja: — Csak augusztus 17-én, de befejeztük az aratást... — Nyilván erősen pergett már a szem — véljük. — Nem. Csak sokkal nehezebb volt a munka, és nagyon elhúzódott. A terméseredmény azonban, ha valamivel gyengébb is volt, rossznak azért nem mondható. Az őszi árpa még a fagykár ellenére is megadta 180 holdon a 16 mázsás átlagot. Hétszáz hold búzavetés pedig átlag 17 mázsával fizette vissza a ráfordított munkát. A kertészkedés még inkább. Vegyük csak például az uborkát. Hetven holdón terem, és nagyon valószínű, minden holdról leszednek 26—28 ezer forint értéket. Sokat várnaka paradicsomtól is. Olyan szép, hogy nem túlzott a reményük, holdanként 170—180 mázsa termésre gondolnak A kétszázhúsz holdas lucernáról három kaszálással eddig 85 vagonnyit vágtak le. Nemsokára negyedszer mennek rá a kaszálógépek, akkor is kazalba raknak 20—24 vagonnal, de meglehet, még többel. Hiába. a lucernának sokat használt az eső. Kell is a sok takarmány, hiszen a Törekvő istállóiban csak fejőstehénből száznál több ropogtatja és év végére a tehénállományt 210—220 főre kívánják növelni. Épül már, októberre el is készül az új, 108 férőhelyes tehénistálló, legkésőbb december utoljára benépesítik. Szeptember végére megépül 48 koca számára az új sertés- fiaztató. A két építkezés csaknem 3 és fél milliós költségét természetesen nem egyedül a tsz viseli, állami támogatást kap hozzá. Viszont a hónap közepén átadott sütöde és üzletház teljes egészében a tsz pénzén épült. Nyolcszázezer forintot fordítottak rá. Az egész falunak tsz-kenyér — Nemcsak a jószágra gondolunk, a tagok és egész Ver- seg érdekében is építkezünk — mondja a főkönyvelő. — Hasonlóan más járásbeli tsz- nez, ezért emeltünk üzletházat, és csináltunk benne pékséget. Augusztus közepe óta a szó szoros értelmében a saját kenyerünket esszük. fcddig a kenyérre itt is sok volt a panasz. Azzal, ami a tsz-sülödéből kikerül, most elégedettek az emberek. Jól megkelt, szép is, illatos és jó ízű. magunk is bizonyíthatjuk. S azt mondják, most már mindig foszlós, friss kenyeret vásárolhatnak akár kora reggel is. Az üzletházban három bolt nyílt. Kenyeret áful az egyik, zöldséget és gyümölcsöt a másik. a harmadik pedig saját fe- jésű, friss tejet. Természetesen más tejterméket szintén, de az már nem saját készítmény. Ellenben ha minden jól megy, jövőre még egy helyiséggel bővítik az üzletházat, mészárszék és hentesüzlet nyílik. Ugyanis vagy egyedül, vagy a szomszédos tsz-szel társulva vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet szándékoznak létesíteni. Jelenleg évente 1200 sertést hizlalnak, akkor ezt a számot is megnövelik másfél ezerre, de lehet, hogy még többre. Aztán csibenevelésre is berendezkednek. Kifizetődik a borsószedő gép Amit a három új épületre fordítottak, az a tsz tavalyi gazdálkodásának eredményeiből tellett. Jutott abból egymillió-kétszázezer forint gépvásárlásra is. Vettek két traktort, két teherautót, sok munkagépet és egy borsószedőt is. — Ez a legkifizetődőbb idei beruházásunk — jelenti ki a főkönyvelő. Elmondja, hogy csak borsóból 1 millió 850 ezer forintot vettek be. Szép pénz, mi azonban azt szeretnénk tudni, mi volt a borsótermelés költsége. — Pontosan még nem tudom megmondani, mennyi volt az önköltség, körülbelül 140— 150 forintba kerülhetett egy mázsa. Viszont elértünk érte 450 forintos átlagárat. A tagok idei várható jövedelme után érdeklődünk. — Aki rendszeresen dolgozik, havonta 2500 forintot legalább megkeres. Traktorosok, állattenyésztők pedig háromezernél is jóval többet. — Akkor a tagok bizonyára elégedettek. — Igen. De a vezetőség nem. A gödöllői járás 26 tsz-e között tavaly mi csak nyolcadikok lettünk, és bár nagyon bízom benne, egyelőre még nem biztos, hogy az idén megtarthatjuk ezt a helyet. A Törekvő idei bevételi terve 15 millió 300 ezer forint. — Most már — mondja erről beszélve Csitári főkönyvelő —. úgy látszik, ennél több lesz. Óvatos becsléssel is valószínűleg 16 és fél milliót, esetleg valamivel többet érünk el. Kölcsönösen megállapítjuk, hogy egy 3200 holdön gazdálkodó, közepesnek minősített tsz-ben jó ez az eredmény. Sz. E. 100 mázsa tapsifüles Nyúlexport Barneválról ÚJABB EZER SZAKMUNKÁSTANULÓ SEGÍT! AZ ÁRVÍZI ÚJJÁÉPÍTÉST Eddig négy turnusban, ösz- szesen ezer szakmunkástanuló vett részt Csengerben az árvíz utáni újjáépítésben. A munkálatok meggyorsítása érdekében a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben hozzájárult, hogy újabb ezer önkéntesen jelentkező szakmunkástanuló segítse a helyreállítást. A fiatalok szeptember 4-e és október 3-a között két turnusban két-két hétig dolgoznak Jánkmajtis községben és környékén. A fiatalok vállalták, hogy a kéthetes tanulmányidő-kiesést kettőzptt szorgalommal pótolják a tanév során. — Szombaton zárult Szentendrén az úttörő képzőművészeti szaktábor, amelynek negyven vendége volt. „Minden dolgozó tehetségére, ötletességére, szorgalmára és felelősségtudatára van szükség, hogy bővüljön a termékek választéka, kevesebb legyen a hiánycikk, több olcsó, jó minőségű termék álljon a vásárlók rendelkezésére.” Az idézet abból a felhívásból való, amellyel a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat vezetősége fordult a munkásokhoz. Ennek nyomán minden brigád értekezletet tartott júniusban, s meghatározta: mit tesz a X. pártkongresszus tiszteletére indítandó munkaversenyben. Azóta már valóban kézzel fogható eredményeket értek el. Csak néhány példa: a kis tárcsái November 7. brigád tagjai a programon túl 3 ezer táskakeretet csiszoltak-tisztítottak meg, a három dabasi ifi-brigád 800 nadrágot varrt exportra, s ezzel 100 ezer forintos plusz termelési értéket adtak A gyömrői gyáregységben elhatározták, hogy 40 millió forintos évi tervüket december elsejére teljesítik. Pénteken egyébként úgynevezett vállalati nagyaktíva volt a PEVDI-nél: értékelték az első félévi munkát. Itt hangzott el, hogy ez idő alatt tíz új brigád alakult, s már közel ezer tagja van a szocialista brigádoknak. Versengésükre jellemző, hogy az utóbbi hat hónapban 845 órát dolgoztak társadalmi munkában, parkosították az üzemek környékét, csinosították munkahelyüket. A kongresszusi versenyben való részvétel, illetve az eredmények, feltételként szerepelnek az élüzem cím elnyerésénél is. A jövő év májusában ítélik majd oda a címeket, s akkor hirdetik ki azt is: melyik brigád tett legtöbbet a vállalat és a verseny sikeréért. (paládi) KÉTSZÁZ ÉVES A LOTTO Szeretünk játszani A SÚLYEGYSÉG BIZONYOS RÉSZE SORSOLÁS AZ ÉVFORDULÓN GAZDÁTLAN NYEREMÉNYEK Pénteken, mint minden héten, pontosan tíz órakor kisorsolták a lottó nyerőszámait. Szombaton meghallottuk a közleményt — öttalálatos szelvény a héten nem volt, négy találatot..., a háromtalálatos szelvényekre..., a kéttalálato- sok nyereménye... A felnőttek szeretnek játszani. A legkülönbözőbb társas- és szerencsejátékok nyomaira bukkan a kutató a régi korokban is. A társasjátékokból már a középkor végén kialakult a sorsjáték. Az első sorsjátékot a francia Brügg városban rendezték. Maga a Lottó, Lőttéire elnevezés is gall szóból, a pénz, illetve a súlyegység bizonyos hányadát jelentő Lot-szóból ered. Franciaországban 1539-ben 1. Ferenc király pátenst adott ki a sorsjátékok rendezésére. S a francia királyi lottó XVI. Lajos korában már évente 10—12 millió livre bevételt hozott a kincstárnak. A lottó mai formája — a 90 szám közül kiválasztandó 5 nyertes szám megjelölése Genova városában lett honos. A város nagytanácsának öt tagját ugyanis évente 90 polgár közül nyilvános sorsoláson választották. A lakosok egymás közt fogadtak az öt jelöltre. Később az egyéni fogadásokat betiltották, s Benedetto Gentile javaslatára a köztársaság rendezte meg hivatalos formában — sorsjátékszerfien — a fogadást. Hamarosan a többi olasz városállamban is bevezették ezt a játékot. S még a HÉTFŐTŐL Engedményes üveg-, porceMn- és műanyagvás Az Amfora-Üvért Vállalat a Centrum áruházakkal és a Pest megyei iparcikk- és szövetkezeti boltokkal közösen nagyszabású engedményes vásárt tart. A kéthetes vásár idején mintegy 350—400 félé cikket kínálnak — egy-egy fajtánál szokatlanul nagy engedménnyel az áruházak, a megyei szaküzletek és szövetkezeti boltok, csiszolt boros-, valamint csőpoharakat, színes vizeskészleteket, hőálló tálakat, mély és lapos csemegés- tányérokat 20—40 százalékkal olcsóbban árusítanak. A különböző import porcelán tálakba, modern vázákra és dísztárgyakra 40—60 százalékos kedvezményt adnak, s lesz , olyan cikk is — például műanyag tálca, cseréptartó, szerdoboz, szappantartó —, amelyet 90 százalékos engedménnyel kínálnak a boltok. . A kiárusításra kerülő mintegy 15 millió forintnyi áru mind I. osztályú, hibátlan, jól használhatják a háziasszonyok. Az „engedékenység” titka: egyes fajtákból olyan magas a készlet, ' hogy értékesítése még ilyen áron is előnyös a vállalatnak. *■** A kóspallagi Haladás Szakszövetkezet megrendelésére a Tiszaközi Talajjavító Vállalat mélyépítési ágazata völgyzáró gátat épít. A Börzsöny hegységben folyó patak felfogott vizéből öntözik majd a szakszövetkezet 120 katasztrális hold málnását. A gát elkészülte után a tsz halgazdaságot szeretne berendezni, majd a későbbiek során üdülőtelepet és strandot létesítenek a tó közelében. A gát hossza 101 méter, ma gassága 7,3 méter. Teljes felépítéséhez 12 700 köbméter földet kell megmozgatok középkorban egész Európában elterjedt a lottó. Magyarországon az első lutrit 1763-ban sorsolták, ekkor még osztrák rendezésben. De as 1868-ban kelt XV. ' törvénycikk mór önálló magyar lottójövedék felállítását rendeli eL Pesten először 1770-ben húztak lottószámokat. E jubileum alkalmából a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság rendkívüli lottószelvényt bocsátott ki, amelyen a budai Vár régi és mai képe látható. Az emlékszelvények sorsolását — a 37. heti számok húzásától függetlenül — szeptember 11-én tartják. A sorsolásról a tv helyszíni közvetítést ad. Az emléklottószelvényeknek tárgy nyeremény-sorsolása is lesz, főnyereményei: egy- budai öröklakás, két személygépkocsi és húsz, kétszemélyes társasutazás a régi lottósorsolások színhelyére, Genovába, Velencébe^ Bécsbe, Pozsonyba. 200 év előtt nem volt hosz- szú életű a számsorsjáték. Rövidesen megszüntették, s helyébe az osztálysorsjátékot vezették be. 1957-ben új célokkal, de a régi feltételek mellett újból meghonosították a lottójátékot. Az első játékhétre 1 505 500 szelvényt küldtek be a játékosok, s a nyeremény- alap meghaladta a 2 millió forintot. Ekkor, 1957. március 7-én a következő öt számot húzták ki a szerencsekerékből: 77, 16, 71, 39, 61. öt találat nem volt. De az első öt találat nem váratott sokáig, áprilisban egy özvegyasszonyra mosolygott a szerencse. Tíz év alatt 53 millió nyertesnek fizettek ki nyereményt. S egy év alatt a lottószelvények gyártására 429 tonna papírt használtak fel. Népszerű a lottó tárgynyeremény-sorsolása is — öröklakást, családi házat, nyaralót, személygépkocsit, hűtőgépet motorkerékpárt, tv-t, háztartási gépeket nyerhetnek a szerencsések. A kisorsolt tárgyak 10—15 százaléka mégis gazdátlanul marad. Ezeket a szokásos nyeremények mellé, két hónap múltán újból kisorsolják. Azt ugyan meg tudják állapítani a Lottó Igazgatóságon, hogy hol adták el a szelvényt, de hogy kinek, az már a tulajdonos titka. Mondják, volt olyan eset is, hogy a négytalálatos lottó- szelvényt nem váltották be. — Hogy-miért? — erre a legkülönbözőbb levelek, hírek válaszolnak. Nemrégiben egy vonat vészfékjét húzták meg az ablakon kirepült lottószelvényért. A vonat megállt, de a szelvényt — nem találták meg. Kádár Márta — A belga es az izlandi fajta vezet. Ezek igen húsosak, s falevélen is elélnek. Magyarországon nem any- nyira „divat” a nyúlhús, inkább az ínyencek fogyasztják. Azonban több külföldi országban mindennapi vendég az étkezőasztalon. Elsősorban finom, zsírtalan fehér húsa miatt kedvelik. A ceglédi nyulakat Olaszországba szállítják a kecskeméti Barnevál-telepről — felét élő, felét vágott állapotban. T. E. A ceglédi piactéren teherautó. Rajta — ketrecekben nyulak. A kecskeméti Barne- vál-telepre indulnak, ott osztályozzák őket, hogy aztán néhány nap múlva kamionokon indulhassanak tovább Olaszországba. Hogyan kerülnek nyuszik a ceglédi piacra? — Az ÁFÉSZ itt létesített nyúlátvevő helyet... — adja meg a felvilágosítást Dósa Jó- zsefné. — Cegléden 35 tagja van a nyúlszakcsoportnak, munkánk tehát van plég. — Egy tag hány nyulat tart? — Van olyan is, aki az udvaron 400-at tenyészt, hizlal, szaporít, ahogy a szerződés feltételei azt előírják. Mi mind Barnevál-telepre szállítjuk aztán a tapsifüleseket. A nyállal sok gond, munka van, ezért aztán nem csoda, hogy szakcsoportunk tagjai közül majd’ mindenki nyugdíjas. Minőségtől függően 21—24 forintot fizetünk a nyúl kilójáért — az elmúlt évben több mint 100 mázsa tapsifülest vettünk át a tenyésztőktől. — Milyen nyúlfajtákból tenyésztenek Cegléden a legtöbbet?
