Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Program, fiataloknak Lőteret épít a tsz f'• • Otven tagú lövészcsapat f Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben mun­ka után sem unatkoznak a fiatalok. A kultúrteremben tv, rádió, magnó, lemezjátszó, társasjáték várja őket. Szom­bat esténként a tsz zenekara játszik. A sportkedvelők is találnak programot, hetenként két­szer ötven fiatal vonul a lő­térre. Igaz, egyelőre még csak az ideiglenes helyen működ­het a nemrég alakult kispus- kás lövészcsapat. Remélik, hogy nemsokára elkészül az igazi lőtér, amelynek építé­sében társadalmi munkát vál­laltak. Már csak a tervrajz el­készítését várják, azt viszont a községi tanács ígérte. Remé­lik, még az idén lőhetnek az új pályán. Fogadóórák ! Detrei Sándor, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese, ked­den délelőtt nyolc órától ti­zenkét óráig fogadóórákat tart a járási tanácsnál, hivatali helyiségében. KCT MEGYEI hIbIAP kUiVnkiao&a A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEflL XIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 2., VASÄRNAP KIKNEK KÖTELEZŐ? Befejeződött a polgári védelmi oktatás A polgári védelem városi parancsnoka az idei és a jö­vő évi feladatokról tájékoz­tatta lapunkat. Elmondotta, hogy július 31-ével befejeződött az erre az évre kiírt polgári védelmi oktatás. Hatszáznegyven személy számára tartottak köte­lező előadást. A kiképzési év végéhez ért a lakosság önkéntes tanfolya­ma is. 1971 elején — a korábbi évekhez hasonlóan — ismét 0, 0 GEPIROGONDOK * Nyugdíjba mennek az első tanítványok Az előadó maga gépel NAPILAPJAINK hasábjain az év minden napján találunk „gépírónőket alkalmazunk, gyors- és gépírónőket felve­szünk” szövegű hirdetéseket. Helyi és országos viszonylat­ban egyaránt hiány van gép­írni tudó adminisztrátorokban. A jó gyors- és gépírónő pedig egyenesen „hiánycikk”. Ezért van az, hogy az irodákban, hi­vatalokban az ügyintézők, elő­adók, főelőadók saját maguk gépelik és másolják ügyiratai­kat A gyors- és gépírók képzése kétéves szakiskolákban törté­nik. Pest megyében ilyen is­kola mindössze négy helyen működik. A ceglédi a legré­gebbiek közé tartozik. Har­minc évvel ezelőtt nyílt meg s igazgatója ma is Márfai Emí­lia. Az iskolából, szerény becs­lés szerint, eddig legalább 1200 gépírónő került ki. Jelentős százalékuk ma is Cegléden él és dolgozik. Az első évfolya­mok tanulói már lassan a nyugdíjkorhatárhoz közeled­nek. Beosztásuk is változott a lefolyt három évtized alatt s közülük sokan ügyintézői munkakörben dolgoznak. A CEGLÉDI ISKOLA, a fel­újított épületben, régi helyén működik. Az első évfolyamon általában ötven tanuló iratko­zik be. A beiratási díj húsz fo­rint, a tandíj havi nyolcvan forint, tehát olcsó az iskolában az oktatás. A vizsgadíj ötven forint. A végzett növendékek bizonyítványt kapnak. — Mit tanulnak még az is­kolában? — Magyar irodalmat, ma­gyar nyelvtant, és helyesírást, történelmet, levelezési, ügy­intézési ismereteket. — Az az általános véle­mény, hogy a gépírás a köny- nyű foglalkozások közé tarto­zik. — Ez tévedés. A gépírás nagy figyelmet igényel és je­lentős fizikai megterhelést je­lent. Nyolc órán keresztül fo­lyamatosan nem is lehetne vé­gezni. — MI A KÖVETELMÉNY? — Közepes tudással rendel­kező gépírónőnek tíz perc alatt ötszáz szótagot kell leírnia. Ez az alapfokú követelmény. A haladó fokozatot hatszáz szó­taggal lehet elérni. Természe­tes követelmény a hibamen­tesség. Átütés, lehúzás nagy mértékben csökkenti a telje­sítmény értékét. A szép forma, vagyis a leírt szöveg tükrének elegáns volta, elsőrendű köve­telmény. — Szoktak lenni versenyek is? — Az Országos Gyorsíró és Gépíró Versenybizottság éven­ként megrendezi az országos versenyt. Az elmúlt évben a közigazgatási apparátusban dolgozó gép- és gyorsírók kö­rében is volt verseny. A váro­si és járási tanács gép- és gyorsírói elég szép eredményt értek el. — A versenyeken milyenek a követelmények? — A bajnoki versenyen a megkívánt követelmény szö­vegmásolásnál percenként négyszáz leütés. — Mit kell még tudni egy jő gépírónőnek? — A MESTERSÉGBELI tu­dás mellett ismernie kell a reszort minden titkát, csínját- bínját, az ügyfeleket, az ügy­felek természetét, tudnia kell a főnökét távollétében helyet­tesíteni. — És még mit? — Tudnia kell, hogy kit és mikor kell kávéval kínálni. S természetesen tudnia kell jó kávét főzni. Sz. I. Pödrött bajszú, idős bácsilka to­porog egyik intéz­ményünk irodá­jának ajtaja előtt, amelyen a követ­kező szö vegű táb­la olvasható: „Félfogadás nincs. Legköze­lebb pénteken.” A bácsdka nyug­talanul nézelődik. Kit kérdezhetne mag, hogy „ha már bekutyagol­tam Csemőböl, mondja, öcsém, Félfogadás akkor se mehet­nék én ide be?” Egy hivatalnok formájú ember siet a folyosón, akitől meg is kérdezte. De me­lyik hivatalnok szereti, ha sietős dolgában gátol­ják? így aztán a válasz is sietős volt: — Nem látja bácsikám, hogy nincs félfogadás? — és máris tova- száguldiott. A bácsi egy pil­lanatnyi gondol­kodás után kihúz­ta magát, majd utána szólt a siető embernek: — De én egész ember voltam vi­lágéletemben, öcsém! És lenyomta az iroda kilincsét. (cs.) Ä munka dandárjában megkezdődnek a kötelező pol­gári védelmi foglalkozások a lakosság számára. A 15—30 órában tartandó oktatáson nőknek 14-től 60 éves korig, a férfiaknak 14 évestől 65 éves korig kötelező a részvé­tel. A szervező munkában az MHSZ nyújt segítséget, előadóról, helyiségről gon­doskodik. Akik a tanfolyamról igazo­latlanul távol maradnak, sza­bálysértést követnek el. A mulasztókat ezer forintig ter­jedhető pénzbírság fizetésére lehet kötelezni. Az oktatáson való rész­vétel alól felmenthetők a munkaképtelenek, azok a szülők, akiknek három, 14 éven aluli gyermekük van, a szabadságon és külföldön levők, a betegek és a terhes­anyák. A felmentési kérelmet — alapos indokolással — írás­ban kell benyújtani a polgári védelem városi parancsnoksá­gára vagy az intézmény, üzem megbízott szervezőjéhez. (csat—) BE KELL JELENTENI! Fertőző nyúlhetegség Tilos az árusítás, szállítás A városi tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya felhívja a város nyúltaró gaz­dáit, hogy a nyúlállományuk megbetegedését büntetés terhe mellett jelentsék be. Az utóbbi napokban Ceglé­den is elterjedt a nyulak my- xomatosisa. A betegség arról ismerhető fel, hogy kezdetben a beteg nyúl szeméből és or­rából gennyes és savós vála­dék folyik, később orrán, szem­héján, fülkagylóján, lábán jól látható vizenyős duzzanat ke­letkezik. Az állatok ilyenkor étvágytalanok, és rövid beteg­ség után elhullanak. A betegség megelőzése érde­kében a nyulak piaci árusítása és más módon történő forga­lomba hozatala tilos. Tiltott a nyulak tartási helyének bár­mely okból történő változtatá­sa, mivel a beteg állatok vá­ladéka, ürüléke fertőző. A betegséget vérszívó ízelt­lábúak terjesztik, ezért az ál­lományukat szúnyoghálóval védett ólakban célszerű elhe­lyezni, és rendszeres szúnyog- és bolhairtást kell végezni. A nyulak megbetegedését haladéktalanul be kell jelen­teni a körzeti állatorvosnál. AZ ÁRUHÁZBAN: Holnaptól nyári vásár KELMÉK, RUHÁK, DIVATCIKKEK Az ÁFÉSZ ceglédi áruháza az idén is megrendezi nyári vásárát, melyet — a kedvező vásárlási lehetőségekre gon­dolva — most is sokan várnak. Áz idei vásár augusztus 3-án, hétfőn kezdődik az áru­házban, és tizenhetedikéig tart. A vásár idején a ruházati és divatcikkek gazdag választék­ban, 30—40 százalékos áren­gedménnyel kerülnek eladás­ra. Orosz Zoltán áruház-igazga­tó elmondotta, a vásárlóközön­ség pompás selyem és karton méterárukból válogathat. A leértékelt cikkek sorában van­nak: könnyű férfi- és fiúöltö­nyök, női selyemruhák, blúzok, kötött áruk, nyári férfiingek, férfi- és női szandálok, vala­mint sok-sok divat- és egyéb cikk. A vásár idejére az áruház nagyobb számú személyzettel várja a vásárlókat. Kapósak a hanglemezek A nemzetközi ifjúsági dzsesszfesztivál napjaiban ke­rült forgalomba a Róna- dzsesszhanglemez. Több száz példányban fogyott el belőle, sokan vásárolták, és sokan használták fel az alkalmat au­togramgyűjtésre. A fesztivál gálaestjén fellépett Cegléden a Benkó-együttes, és mivel a hanglemezen az ő számuk is szerepel, sokan dedikáltatták hanglemezüket Benkó Sándo- rékkal. Foto: ifj. Tóth István — Az erdő minden évszak­ban szép. Tavasszal a faka­dó rügyek, nyáron a kiterebé­lyesedő lombok, ősszel a hul­ló levelek. Egyik télen kifo­gyott a petróleumunk. Tíz ki­lométer a város. Hatalmas hó volt, egyszer a kutyám ment előre utat törni, aztán meg én. A Putri sarki erdő után már könnyebb volt, elértük a kö- vesutat. Egy-egy gyönyörű zúzmarás fenyő kárpótolt a fáradtságért. A télnek is megvan a vará­zsa. — Apám azt mondta: te, fiam, sokat betegeskedtél, le­gyél erdész. Vonzott a jó le­vegő, a puska, a sok erdei sé­ta ígérete, erdész lettem. A régi erdészek többet járhattak gyalog az ösvényeken, ma na­gyobbak a feladatok, nem érünk rá ballagni. Mégis na­gyon szeretem ezt a munkát. Sok évig kell dolgozni, hogy lássák az eredmény, s ha jól megdolgoztam érte, jobban örülök neki. — Elültetjük, ápolgatjuk, megkapáljuk, óvjuk, védjük. Ha nagyra nőtt, kiültetjük, új erdő lesz a csemetéből. Besű­rűsödik, tisztítjuk, ritkítjuk, s egyre nő, erősödik. Az erdész is olyan, mint a vadász. Óvja a fészekrakást, a keltetést, szaporodást, figyeli az utódok fejlődését, s amikor eljön az ősz, lelövi. Akkor már nem sajnálja, mert ez az élet rend­je. Én nagyon szeretem az erdőt, de amikor vágásérett a fa, vágni kell. — Erdész úr, tessék adni egy rátái! — jöttek régen a favágók. Tüskéjéért kivágták a fát, szilánkjaiból, gallyaiból tüzet raktak a havon. A fris­sen sütött szalonnára jólesett a tarisznyából előhúzott kis­üsti, meg melegített is. Régen csak télen vágták az erdőt, most egész évben vágjuk. Volt két fogatosom, akik annyira szerették a lovukat, hogy még az asszonyt is megrövidítet­ték egy-egy zacskó liszttel, csak a lovuk eleget egyen. Egyszer mégis elmentek Pest­re dolgozni. Valami visszahúz­ta őket: egy hónap után me­gint ott álltak a fogattal. — Nyestet lőttem három éve, ritkaság az errefelé. A fe­leségem ölyvet lőtt. Nemrég külföldiek vadásztak őzbakra a területünkön. A nagyvad jelzi, hogy eltalálta-e a lövés. Ha magasra felugorva elro­han, szívlövés érhette. A vér­nyomokból is lehet következ­tetni, hogy tüdő-, szív-, vagy comblövés é'rte-e a vadat, a vér színéből. A trófeák a szobám falán függnek. A vadászat csak hob­by nekem, az erdészet hiva­tás. — Odanézzetek, őz! őz! — kiabál gyermekeinek az édes­anya a Putri sarki erdőben. Sokan kirándulnak ide, saj­nos, gyakran megfaragják, le­törik a fákat, légpuskáznak, megriasztják a vadakat. De ami nekik csoda, az nekem természetes. Én hét végén Budapestre megyek a felesé­gemmel és 4 éves kislányom­mal kikapcsolódni a megszo­kott környezetéből. Az erdé­szek nyugodtabb és zárkózot- tabb emberek. A sürgés-for­gás, a metró, a villamos, a já­rókelők zsivaja pihentet ben­nünket. — A cigaretta? Naponta egy doboz. Két hónapja irodán va­gyok. Ügyintézési, adminiszt­ráció, cigaretta. Néha a fejem is fáj. Valami visszahúz az erdőbe, ahol tíz évig voltam erdész. A motoros fűrész foga bele­harap az akác törzsébe, su­hogva, recsegve zuhan a föld­re az egészséges fa. Az erdész úgy olvassa évgyűrűit, mint a fejfát. Élt 45 évet. Menekül­nek a madarak, az idén má­sutt raknak fészket. S a cse­metekertben kis akácok, fe­nyők ezrei erősödnek... Szabó Alfréd JÖN AZ OMEGA Szerda délután fél négy óra­kor a Kossuth Művelődési Központban az Omega és a Neoton együttes lép fel. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Külön bejáratú levá­lasztott fél ház eladó Arany utca 42. szám. Beköltözhető házrész eladó Szoros utca 2. szám alatt.___________ Kinizsi utca 28. szá­mú ház kétharmadré­sze eladó, két rész­ben is. Egy hasasdisznó el­adó. — Cegléd, Nagy Sándor utca 17. Erős egyes lószerszá­mot veszek. Körösi út 12, Törücsik. _________ Ny ilasban Major Já- nos-féle tanya lebon­tásra eiadó. Érdeklőd­ni lehet: Törteli. út 95. szám. Vermes László- nénál._______________ Po rta eladó 168 n.-öl. VI., Báthory utca 24. Érdeklődni délután 2 órától. Kis Jawa motor, vil­lanymotor, gazdasági szerszám, gumikerekű kocsi fengelye (csap­ágyas) és egy daráló eladó, házastól. Nagy- kátai út XIV. kerület. Juhász János tanyá­ján melléképületek lebontásra eladók. — Cegléd XIV., 337. k i Nyesi, ölyv puskavégen „Valami visszahúz az erdőbe“ Egy erdész monológja Az erdő régi barátja az embernek. Menedéket ad, ha esik az eső, oltalmat ad, ha ránkzúdulnak a perzselő napsu­garak, megvéd a szilaj szelektől. Friss mohát, gombát nevel törzsei tövében, virágot, katicabogarat, sünt és szarvast hív lombjai alá. Aki benne jár, ezernyi varázsát ismeri meg. Mindennap új titkot árul el Végvári Gyulának is, pedig már tíz éve erdész ugyanabban a kerületben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom