Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
1970. AUGUSZTUS 14.. PÉNTEK «9T ■HECVe I kMiriap Vitára bocsátják az ifjúsági törvény Hetvennégy szövetkezet A jó minőség: követelmény DEBRECEN Meghosszabbított kutatási program tervezetét Az egységes ifjúsági törvény megalkotásának előkészületeiről tájékoztatták az illetékesek az MTI munkatársát. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata — amely feladatul szabja a törvény előkészítését — élénk tevékenységet indított el a törvény előkészítés hivatalos fórumain, elsősorban az Igazságügyi Minisztériumban és a társadalmi szervezetek körében, mindenekelőtt a KISZ-ben. A televízió és a KISZ vetélkedője nyomán érkezett javaslatok százai új színt vittek a törvényalkotó munkába: először nyilvánult meg a demokratizmus olyan formában, hogy nem egy elkészült tervezet vitájába vonták be a közvéleményt, hanem i a vita alapjául szolgáló tervezet megalkotásában is önkéntes társadalmi munkatársak ezrei vettek részt. Az állami és a társadalmi törvényelőkészítés párhuzamosan haladt. Dr. Markója Imrének, az igazságügyminiszter első helyettesének vezetésével törvényelőkészítő bizottság alakult, amely első ülésén meghatározta a törvény felépítésének, tartalmának fő elveit, s elkészítette a további teendők menetrendjét. A KISZ által rendszerezett Két héttel ezelőtt szökatla- ; nul izgalmas volt a Vác városi tanács vb-ülése. A napirenden a város üzemeinek munkaerő- helyzete szerepelt Hogy ez miért izgalmas téma? Az 1970 első negyedévéről készült átfogó felmérés szerint sokaknak fájhat emiatt a feje. Bizonyításul: néhány adat Az arányok Az 1970-es népszámlálás szerint a város lakossága: 30 ezer 226 fő. Ebből a munkaképes lakosság — 16-tól 60 éves korig — 62 százalék, tehát: 18 ezer 740. A városból körülbelül 2500 ember jár máshová dolgozni, die sokan vannak: 5000-ren, akik viszont idie utaznak regétenként munkahelyükre. A jelenleg Vácott dolgozók száma: 21 ezer 240. . Az 50 embernél többet foglalkoztató vállalatok munka- erősEükséglete 17 ezer 787, s ahányam dolgoznak: 16 ezer 971. Azaz: 816 emberrel kevesebb, mint amire szükség lenne. A hiányzó munkások feladatát is el kell látnia a többieknek. Vagy: a vállalat munkaerőgondjaira hivatkozva, nem teljesíti, mert nem tudja teljesíteni negyed-, félegész éves tervét. . Legnagyobb hiány szakmunkásból van: 323 szakmáját értő emberrel kevesebb dolgozik, miint ahogy szeretnék. A vállalatok kénytelenek átszervezéseket átcsoportosításokat végrehajtani, hogy a termelés folyamatos legyen, s hogy ne érezzék annyira a munkaerő hiányát. Csakhogy előfordul: az ilyen intézkedések az ellenkező hatást érik el. mint amit várnak tőlük. Állandó idegesség, feszültség forrásai. Idézet a Híradástechnikai Anyagok Gyárának a városi tanács ipari munkaügyi csoportjához 1970. július 6-án írott jelentéséből: '„Létsizámhelyzetünfcet tovább rontotta az a tény, hogy egyes üzemeinkben a termelést lecsökkentve, az így felszabahatalmas „közvéleményanyag” hamarosan átkerül az Igazságügyminisztériumba, ahol munkabizottság állítja össze augusztus végéig a törvényjavaslat részletes tematikáját. A többi között gondosan tanulmányozzák az ifjúsággal kapcsolatos külföldi törvény-, illetőleg rendeletalkotásokat. Egy- begyüjtik, s elemzik hazai jogszabályainknak az ifjúság nevelésére, életfeltételeinek javítására vonatkozó rendelkezéseit is. A következő lépés a törvény- tervezet kidolgozása lesz. Ez a munka előreláthatóan október 10-ig fejeződik be. Utána november 20-ig vitára bocsátják a törvénytervezet alapelveit és legjelentősebb rendelkezéseit. A vitát a KISZ és a többi érdekelt tömegszervezet gondozza, s eredményéről beszámol a törvényelőkészítő bizottságnak. Az elhangzottak nyomán hasznosítható javaslatokat figyelembe véve, december végéig átdolgozzák a törvénytervezetet. Január 10-ig az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé terjesztik a tervezetet, majd — a határozatnak megfelelően — 1971. március 31-ig a kormány elé terjeszik. dúló munkaerőt átcsoportosítottuk más munkaterületekre, ami sajnálatos módon a létszámproblémákat nemhogy megoldotta volna, hanem tovább rontotta, ugyanis az így átcsoportosított dolgozók nagy százaléka vállalatunktól kilépett”. A vándorlás A város üzemeinek munkaerőhiányát súlyosbítja, hogy a meglevő létszám sem stabil: hetenként lépnék ki emberek tucatjai, s jönnek, vagy nem jönnék helyettük újak. Idézet a Forte-gyár jelentéséből: „A munkaerő-hullámzás alakulása: 1969 második negyedévében 71-en jelentkeztek, 1970 második negyedévében 54-en. A csökkenés 31,5 százalékos. Tavaly ilyenkor 41- en léptek ki, idén a félév második felében: 54-en, a kilépők számának emelkedése: 39 százalékos”. Az Országos Gumiipari Vállalat helyi telepe munkaügyi csoportvezetője, Almási Miklósáé: „A munkaerő-hullámzás sajnos a gyár eredményeit kedvezőtlen befolyásolja, mivel az új belépők a betanulási idő alatt és azt követően egy bizonyos ideig még az előírt termelési követelményeket sem tudják elérni.” Az okok? A városi tanács ipari munkaügyi csoportjának munkatársa, Bagi Andrásné: — A nők egyre kevesebben, és egyre kényszeredettebben vállalják a három műszakot. Hozzánk a legtöbb esetben azzal a kéréssel fordulnak, hogy egy- vagy kétműszakos munkakört javasoljunk nekik. Sok problémát okoz az üzemeknek, s nekünk is, mint munkaerő közvetítőknek: a gyermekgondozási segély. A munkásasszonyok többsége — érthető — él a lehetőséggel, és 3 évig otthon marad. Az ideiglenesen megüresedett áfásokra nem mindig tu:’ ' teTő — A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége, a táplálkozási kultúra kérdése. Az igény rá itthon is mind nagyobb. S a hazai termesztés, köztudott, szintén egyre növekszik — de a zöldséget, gyümölcsöt nem elég megtermelni. Időben, frissen, és lehetőleg olcsón kell eljuttatni asztalunkra, és a külföldi piacra. Zöldségtémában, gyümölcstémában a hivatkozásnak nincs túl sok helye: az áru vagy friss, szép, ehető, kelendő, vagy nem az. Borsó, barack, uborka, paradicsom, alma helyett érveket nem ehetünk, el sem adhatunk — s a negatív tapasztalatok legfeljebb a jövőre szolgálhatnak tanulságként. A tavalyi zöldség-, gyümölcstúltermelés köztudott, némileg készületlenül érte a termelőket, a kereskedelmet, a konzervgyártást. E tavalyi dömping, a külföldi és hazai értékesítés, feldolgozás tapasztalatairól, az ez évi és jövőbeni lehetőségekről beszélgettünk dr. Kecskeméti Lajossal, a Budapest Környéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége titkárával. Hetvennégy szövetkezet tömörül náluk a budai, szentendrei, ráckevei, dabasi járás területéről. Szamócát, kajszi- és őszibarackot, almát, körtét, csemegeszőlőt termelnek elsősorban. — A tavalyihoz képest területükről milyen gyümölcsképzett, hozzáértő, munkabíró — embereket találni. Az is baj, hogy ilyen esetben, csak szerződéssel veszik föl a dolgozót, ezt pedig kevesen vállalják. Az Országos Gumiipari Vállalat indoklása: „Férfi betanított és segédmunkásunk, valamint lakatos szakmunkásunk kevés van. Ennek oka, hogy a munka nehéz, fárad- ságos, fizikai erőt igénylő, másrészt, hogy a keresetek ezzel nincsenek arányban, alacsony a bérszínvonal.” Kiegészítésül csak annyit: 621 munkásra lenne szükségük, de csak 516-an dolgoznak náluk. Nem jobb a helyzet a Híradástechnikai Anyagok Gyárában sem. 1648 munkásra lenne szükségük, de csak 1517- et tudtak felvenni. „Egyes munkaterületeken (horgany-, ferritüzem) a munkaerőhiányt a nehéz fizikai munka okozza, ezeken a területeken a szükséges létszámot évek óta nem sikerült stabilizálni”. A holnap Az eddigi tények nem biztatnak azzal, hogy Vác üzemeinek ez a súlyos problémája hamarosan megoldódik. Mit várhatunk a jövőtől? Az általános iskolákban és a középiskolákban végzett felmérések szerint a munkaerő- utánpótlás lehetőségei: „A IV. ötéves tervidőszakban összesen 2412 gyerek helyezkedik el az iparban, az általános iskolát végzettek közül és 1237, középiskolából kikerült tanuló. Együtt: (az eddig otthon maradottakat is számítva: 807), 4456 újabb munkás, 1975-ig. Közülük szakmunkásképzésben részesülnek: 1160-an.” Mindez alig lépi túl a mai, 1970 augusztus eleji igényeket. Hogyan lehetne tehát elegendő öt év múlva? Elgondolkoztató. A megoldást maguknak a gyáraknak, az üzemeknek kell megtalálniuk. Varga Vera exportra van kilátás az idén? — Tavaly a dömping okozta nehézségek nem érintették az előre tervezett exportot: a leszerződött áru kilencven százalékban eljutott külföldre. Maga a túltermelés azonban mindig, mindenhol problémát jelent, hiszen majdnem minden országban előre tervezik a külföldi vásárlásokat csakúgy, mint a vasúti kapacitás s a hűtőtér kihasználását ... De a dömpinggyü- mölcsöt a hazai piacon sem könnyű elhelyezni, hiszen napokról van szó. Zömét csupán a konzervipar képes feldolgozni. Feltétel, hogy a termelőszövetkezetekben elég „beugró" munkaerő, és eszköz álljon rendelkezésre hámozáshoz, tisztításhoz, tároláshoz — a konzervgyárak a félkész, tartósított árut már korlátlanul átveszik. A tavalyi tapasztalatok a fajták kicserélése mellett sok szövetkezetünket rábírták, hogy a kampány idejére Szabolcs, Borsod megyékből keressenek munkásokat ... Az idén azonban a gyümölcsnek mintegy hatvanhárom százalékát elverte a jég. A termés jó, fogyasztható, de az exportminőséget nem éri el. (Az exportot nem hogy a jég, de egy erős szétverés is meghiúsítja.) A fennmaradt harminchét-negyven százalékából a Hungarofruct minden mennyiségben átvesz, ha exportképes. — Eléggé kihasználják-e a termelők s a kereskedelem az exportlehetőségeket? — A telepítéseket, sőt az itthoni lehetőségeket, a körülményeket, a külföldi piacot, a konkurrenciát is figyelembe véve, véleményem sze-' rint megfelelően. Tudom, a nagyközönség szemében sok lehetőséget mulasztunk. A valóságban, a friss zöldséget, gyümölcsöt, ha hosszabb távolságokra szállítják, rendkívül drágítja a jegelés. Egész Európában rengeteg az új telepítés. Hatalmas konkurrenciát jelent főként a déli országok gyorsabban érő termése — a francia, algériai, görög, spanyol szőlő, meggy, cseresznye. Változatlanul nagy az exportlehetősége a magyar szamócának, málnának. — Tehát a hazai zöldség, gyümölcs fő piaca elsősorban Magyarország. De vajon elégedettek lehetnek az itthoni fogyasztók az árakkal? — Az élénkebb kereskedelem az árakat is leszorítaná bizonnyal. Azonban a tavaszi, nyár eleji primőr, üvegházi termés, meg a kiváló minőség — amely drága vegyszerezést kíván —, nem fillérekbe, hanem forintokba kerül. Húsz-harminc évvel ezelőtt a zöldség, gyümölcs jórészt csak július közepétől, végétől került piacra: olcsó munkaerő termelte, szűkebb réteg vásárolta, s az igénytelenebb árura is akadt fogyasztó bőven. — A bővebb kínálat, az áru útjának lerövidülése, a fehér foltok felkutatása — egyes vidékekre, Szolnok, Hajdú, Szabolcs-Szatmár, Borsod megyékbe nagyon kevés zöldség, gyümölcs jut — érdeke mind a termelőszövetkezeteknek, mind a fogyasztóknak. Várható-e a közelebbi jövőben a kereskedelmi tevékenység élénkülése? — Igen, főként r a MEK átszervezése révén. Köztudott: eddig magas árréssel dolgoztak — s nem fűződött kellő érdekük a minél szélesebb körű felvásárláshoz. A MÉK 1971-től termelői érdekképviseleti szervvé alakul. Ez talán önmagában is elég biztosíték... — És ezenkívül, a termelő- szövetkezeteiktől nem várható az önálló üzlethálózat jobb kiépítése, még több piaci elárusítóhely létesítése? — A távolabbi jövőben igen, úgy a fővárosban, mint a megyében —, de ez lassúbb A munka sok, az ember kevés? Kérdőjelek Vác munkaerőhelyz etében folyamat. Egy-egy üzlethelyiség megvásárlása, városokban olykor félmillió forint, a berendezés is nagyon sokba kerül. Az egyszerűbb árudákat mind kevesebb helyen engedélyezik: nemrég több szövetkezetünk az egyik fővárosi lakótelepen egy miniatűr vásárcsarnokot kívánt létesíteni — a tervet elutasították, mondván, nem illik a városképbe. A szövetkezetek nem rendelkeznek még elég gépkocsival az áruszállításra. Bonyolult, nehéz az ellenőrzés. S egy-egy zöldség-, gyümölcsbolt megnyitása, üzemeltetése csak több év alatt megtérülő beruházás. Padányi Anna A Bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a NAÜ — harmadik évre is meghosszabbította kutatási szerződését a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem kísérleti fizikai tanszékével. A NAÜ a szerződés kereté-' ben több korszerű kutatási eszközt bocsátott a tanszék rendelkezésére, továbbá jelentős anyagi támogatást adott egy korszerű neutronfizikai laboratórium felszereléséhez. A következő évben többek között a hasadó anyagok neutronfizikai tulajdonságait vizsgálják a tanszék munkatársai. Ünnepnapra készülve Hivatalos, komoly ünnepség s friss, vidám időtöltés, szórakozás egyaránt szerepel az alkotmány napi programban. Az előkészületekről íme néhány kép. Egyik sem rögzít vagy ígér nagy eseményt, mégis a maga módján az ünnepnapot teszi szebbé. Már szerelik a körhintát a túrái piactéren Rendbe teszik a járdát a szorgalmas bagi emberek, saját por«, tájuk előtt És egy kis gyomlálás, igazgatás a ház előtti virágos Uertecské- ben, hogy minden pompázzon, mire elj"n az ünnep. Fői a; í’ábor 1 á
