Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
1970. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP 3 ™&Ortap Szovjet automata gépek a Cordatic Gumigyárban Egy évtízed alatt az ipar megváltoztatta Pest megye arculatát. A hatvanas évek o lépésváltás időszakát jelentik annak a megyének a történelmében, mely hosszú évtizedeken át tapodtat sem mozdult előre, a fővárost övező területként élő példa volt az egyenlőtlen fejlődésre, az egészségtelen koncentráció hátrányaira. Tény: a megye még a fel- szabadulás után is hosszú éveken át az elmaradott területek közé tartozott, s helyzetét befolyásolta, hogy ipara nem volt számottevő. Az ipar — ma már ez nemzetközileg elfogadott — alapvető tényezője a területfejlesztésnek, döntő hatással van az adott területén élő lakosság életkörülményeire, a települések korszerűsítésére. Az ipar: varázsvessző. Kenyeret ad, jobb létfeltételeket teremt, gazdasági, politikai, kulturális hatásával a gazdagabb holnap serkentője. így volt ez, s igy van ma is az ország egészét nézve éppúgy, mint a megyében, ahol 1950-ben az ötszázat sem érte el az iparban foglalkoztatottak tízezer lakosra jutó száma, 1960-ban kilencszáz fölött volt, a múlt esztendőben pedig elérte az 1150-et! Erik q gyümölcs A négy esztendeje, 1966 novemberében tartott megyei pártértekezleten a megyei pártbizottság beszámolója hangsúlyozta: az iparfejlesztésben elért eredmények gyümölcsei beérőben vannak, s a hatvanas évek végére a megye ipara az országos termelésen belül jelentős részt képvisel majd. A megállapítás helyesnek bizonyult. Az elmúlt években a megye ipara az országos átlagnál gyorsabban növelte termelését, s részesedése több iparterületen az országos ösz- szesből ugrásszerűen emelkedett. Míg országosan az előző évhez mérten 1968-ban a szocialista ipar öt, 1969-ben pedig három százalékkal növelte termelését, addig megyénkben a növekedés 9,2, illetve 5,8 százalékot tett ki. Az iparfejlesztés irányának helyességét bizonyítja, hogy a megyében is azok az ágazatok fejlődnek a leggyorsabban, amelyek országos méretekben is az átlagot meghaladó mértékben bővítik termelésüket. így például a múlt esztendőben a megyében az villamos- energia-ipar s a vegyipar volt a listavezető 33,4, illetve 20 százalékos termelésnövekedéssel, azok az ágazatok tehát, melyek népgazdaságilag is a kiemeltek közé tartoznak, amelyekben a dinamikus termelésbővítés össztársadalmi érdek. A két listavezető mellett felsorakozók is az Ipar fiatal ágazatai, igy a villamos ipari gépek gyártása, a híradástechnikai ipar. Azok a nagy anyagi befektetéssel végrehajtott fejlesztések, melyek eredményeként új üzemek jöttek létre, illetve meglevők rekonstrukcióját valósították meg, nemcsak azt segítették elő, hogy az iparban foglalkoztatottak száma megközelítse Pest megyében a százezret, hanem azt is, hogy a települések előbbre léphessenek. Hiszen az ipar jelenléte és hatása nélkül aligha kapott volna városi rangot Gödöllő és Százhalombatta, aligha sikerült volna kommunálisán is úgy fejleszteni a településeket, mint például történt az Budakalász, Tápiószele, Szigethalom esetében. A párt XX. kongresszusának határozatai alapján kidolgozott megyei gazdaságpolitikai célok, iparfejlesztési feladatok — a harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdasági reform bevezetése és kibontakoztatása — egészükben és részleteikben is megvalósulnak. Többet és most A mérleg serpenyőjében, sajnos, ellensúlyokat is találni. Hosszabb ideje nem sikerül kellő haladást elérni az építőanyag-ipar termelésének növelésében — döntő részben ez a Cement- és Mészművek rovására írható —, a korábbi évekhez mérten számottevően lelassult a műszeripar árukibocsátásának emelkedése, a textil- és textilruházati ipar pedig egyenesen mélypontra jutott, holott a megyében a teljes ipari termelésből való részesedése tekintélyes arányú. Az építőanyag-ipart kivéve a többi iparterületen a gondok forrása elsősorban az, hogy a gyárak csak lassan és tétovázva vállalták az újat, késve fedezték fel a piaci változásokat, már csak az értékesítés szembetűnő csökkenésekor kezdtek erőteljes gyártmányfejlesztéshez, hogy a korábbiaktól eltérőt, mást, jobbat vagy tetszetősebbet kínálhassanak. Ennek igazára különben az is figyelmeztet, hogy a megyei iparon belül mérséklődött a teljes értékesítésből az export részaránya, s bár ebben objektív okok is közrejátszottak — pl. nép- gazdasági érdekből való szállítási átcsoportosítások stb. —, nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni a kül- és belföldi piacokról egyaránt érkező jelzéseket: a felhasználók, a fogyasztók korszerűbbet, célszerűbbet keresnek. Az ipar ereje kétségtelenül abban is lemérhető, hogy — akár egy üzem, akár egy ágazat esetében — milyen gyorsan képes túljutni a válságos időszakokon, mennyiben képes tartalékait — szellemi és anyagi tartalékait mozgósítani. A megye iparának teherbíró képessége az elmúlt években ilyen értelemben is vizsgázott, hiszen például a Csepel Autógyár, de az egész járműgyártás nehéz időszakon jutott túl, s úrrá lett a nehézségeken. Az ipar ereje tehát nem az állandóságban, hanem éppen a változásra való készségben rej- lik, s a megyében levő számottevő gyárak, iparvállalatok nagy többsége bizonyította e készséget. Az Ipán Szerelvény és Gépgyárban például a termékösszetétel nagyarányú korszerűsítése vert hidat a hatékonyabb gazdálkodáshoz, de így volt ez a Pest megyei Faipari Vállalat, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat esetében is. A ma nehéz helyzetben levő iparterületek és üzemek tehát itt kell hogy keressék a jobb holnaphoz vezető erőt, További próbatétel A következő esztendők: a negyedik ötéves terv évei. 1971 —1975 között országosan 32— 34 százalékban jelölték meg a párt Központi Bizottsága által elfogadott irányelvek az ipar kívánatos termelésnövekedését. A megye iparának reális lehetősége van arra, hogy továbbra is sikeresen állja a próbatételt, s az országos átlagot meghaladó mértékben bővítse termelését. Erejét azonban akkor lehet lemérni igazán, ha a mennyiségi növekedéssel párhuzamosan, pontosabban azt meghaladó mértékben javítja hatékonyságát; értékesebb árukat termelékenyebben állít elő, hozzájárulva az országosan is első helyen levő feladat teljesítéséhez, az intenzív fejlődéshez, a társadalmi munka termelékenységének növeléséhez. A hatvanas éveket s különösen az évtized második felét úgy könyvelhetjük el, mint a megye iparának felnőtté érését, erejének kibontakozását. A hetvenes évek első fele arra ad majd választ, hogy ezt az erőt képesek-e mindenütt felnőttként fölhasználni. Olyan kérdésekre kell feleletet adni, amelyet már ma ismerünk. Van tehát idő a felkészülésre. S kellő alapok is léteznek ahhoz, hogy a válasz egyértelmű, az ipar erejét, áldásos hatását továbbgyarapító legyen! Mészáros Ottó Katona Vince 63 éves, nyugdíjas, 1954 óta Bag község párttitkára. Katona Vince.., — Nagyon rendes ember. Szimpatikus. Dudás Vendelnek hívnak, ismerem őt gyerekkoron^ óta, együtt nőttünk föl. Mindenben benne van. Nem pökhendi. Barátságos. Lehet vele szót érteni. Én is nyugdíjas vagyok már, de a községi tanácsnál dolgozom, 500 forintot kapunk, karbantartás meg ilyesmi, parkosítás. Mindig dicséri a munkát, látszik, örül annak, ha valami jól sikerül. Az utcán Az emberek a dolguk után sietnek, de a kérdésre, ismerik-e Katona Vincét, készségesen megállnak. — Bélész Ferenc vagyok, nyugdíjas. Ügy húsz éve ismerem, én is a vasútnál dolgoztam. Munkába menet, jövet beszélgettünk, mindenre tudott valamit mondani. Szereti a nép. Svehla Pál vagyok, már öreg ember, öregebb, mint ő. De én még rosszat nem hallottam róla. A bagiak mind ismerik, de még egy rigolyát se tudnak rá mondani. Azt tudom, hogy nagyon szereti a sportot. Strumperger József vagyok, itt lakom, de Túrán vagyok fodrász. Én 1936 óta ismerem a Vincét. Mindig mozgalmi ember volt, a vasútnál a legjobb munkás. De sokat dolgozott pénz nélkül! Az emberekért, én tudom. Például 45 után kijárta, hogy a vasútállomáson csináljanak járdát, mert sok nép jár arra, a sárban, latyakban. Aztán a kultúrháznál is ő kardoskodott, hogy szavazzuk meg, mert azt mondta, ami itt fölépül, az a mienk, el nem vehetik. így hallgattunk rá, és milyen jó, hogy megvan! Az orvosi rendelő előtt vizsgálatra várakoznak. — Én 26 éves vagyok, és szokták mondani, hogy a fiatalok nem jönnek ki az öregebbekkel. A Vince bácsi az más, mindent megtesz, amit kér tőle Thtounn Mumm Berlinbe utazik Thiounn Mumm, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront képviselője, a kambodzsai királyi egységkormány gazdasági és pénzügyminisztere mar gyarországi tartózkodása során látogatást tett Timár Mátyás miniszterelnök-helyettesnél és Púja Frigyesnél, a külügyminiszter első helyettesénél. Találkozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének tagjaival. A miniszter vasárnap Budapestről Berlinbe utazik. Véget ért a málnaszezon, de a gondok, amelyek megoldására lapunk interjúsorozata negyedik vasárnapja keresi már a választ, továbbra is foglalkoztatják a termelőket és a felvásárló, feldolgozó vállalatok szakembereit is. Mint már többször megírtuk, hiába volt az idén viszonylag gazdagabb a termés a Börzsöny alján, Nagymaros meg Vác környékén, a szállítóeszközök, a hűtött tárolók hiánya — főképpen pedig a rossz, elhanyagolt úthálózat érzékeny károkat okozott a kényes gyümölcsben. Szerkesztőségünk — kutatván a megoldás lehetőségeit — sorra felkereste az illetékeseket, mondják el véleményüket, miként lehetne csökkenteni a milliókra rúgó bevételi kiesést A közreadott nyilatkozaaz ember. Engem javasolt mint párttitkár Szegedre, a tanárképzőbe. Lelkiismeretes, ha a szavát adja, állja is. Nemcsak nekem, Kékesi Jánosnak, ez a véleményem, hanem a többieknek is. Fociztam itt, tudom, mi mindent tett. Kijárta a jobb anyagi lehetőségeket meg a szociális helyzet javítását, fölépült az öltöző, a mosdó... Papp Ferenc vagyok. — Társadalmi munkát szervezett a kultúrház építéséhez meg a járdaépítéshez. Őrá hallgatnak. Mert megmagyarázta, hogy ez mindenkinek érdeke, hogy magunknak csináljuk. Gáspár Sándor a nevem. Én is beleszólok, mert el kell azt mondani, hegy a tanácshoz hiába jártunk, hogy legyen víz meg villany a cigánytelepen. Neki szóltunk, és ő annyira megértette, nem utasított el, hanem elintézte, már állnak a villanyoszlopok. Meg a nagy családosoknak is ő adatta a lakást, ami megüresedett. Skuczi Gyula vagyok, már a 74.-et taposom. Hogyne ismerném Katona Vincét. Mozgékony ember, mindent intéz, ha kérdez valaki, mindenre válaszol, ha baj van, hozzá mennek, mert biztos, hogy segít. Itt a Szent László utcában kérték, hogy csináljanak utat, mert bennragadunk a sárban, már van is pénz, hozzákezdtek. Három gyereket is fölnevelt becsületesen még emellett. Jó ember ez, kérem, én tanúsíthatom. Dolgos, szíves. Mindenkivel elbeszélget, nekem még nem volt bajom, de én is hozzá megyek, ha lesz. Kell az én nevem is? Paly a Mihályné. A koronatanú — A felesége vagyok én már negyven éve. Csak kérdezzen aa elvtársnő, mondok mindent. Amikor mi megismerkedtünk, az úgy volt, hogy ő mindig futballozott, a lányok, én is, kijártunk nézni. Már akkor sok baj volt vele, mert mindenbe beleszólt, a sportkörben vezető lett, nem volt otthon soha. Az Országos Gumiipari Vállalat Cordatic Gumigyárában a nemrég befejeződött rekonstrukció során négy szovjet nyersgumikeveréket előállító gépet helyeztek üzembe. Az új automata gépek üzembe helyezésével jelentősen megjavult az ott dolgozók munkakörülménye. A korszerű berendezések teljesen zárt rendszerben keverik és készítik el kaucsukból, koromból és más alapanyagokból a tokon kívül sokan személyesen is felkerestek bennünket, mások levélben juttatták el hozzánk javaslataikat. E tekintetben figyelemre méltó Csibra Józsefné kertészmérnök véleménye, aki mint a megyei tanács élelmezésügyi szakfelügyelője a következőket mondotta: — Szerintem, akárcsak az interjúsorozat eddigi legfőbb következtetése szerint, első és legégetőbb gond a rossz úthálózat. Az átmeneti tárolóhelyek, a hűtőlánc hiánya szintén orvoslásra vár csakúgy, mint a göngyölegek ügye. Jelenleg már közel ezer holdra terjed a Dunakanyar málnaültetvénye. A legfrissebb összesítések szerint az idei termés, amely csak helyenként volt kiemelkedő, körülbelül 140 vahiába lestem. Az is baj volt, hogy nem tanulhatott, pedig első tanuló volt az iskolában, nagyon okos. Az én nagybátyám, a tanító, könyörgött, hogy adják felsőbb iskolára, de az apja azt mondta, az egyik vasutas, a másik se legyen úr. De a vasútnál meg munkanélküliség volt, nem vehetett el a semmire, amikor kapott állást, krampácsoló lett, úton volt mindig. — Én, kérem, negyven éve veszekszem vele, hogy ne menjen mindig a mások ügyibe, örökké a gyűlések meg idegesség, fáradtság. Szidtam meg a gyerekek is, hogy minek ez, senki sem köszöni meg neked. De ő csak nem, nem, csinálja, amíg futja az erejiből. Hiába, ha ez van a véribe. Mindig azt mondja, neki menni kell, ne is avatkozzunk bele. Aztán meg a könyvek. Mit rontja a szemét velük, azt el se’ hiszi! Szóval, mérgelődök sokat. De azért azt mondom, sokat érne, ha minden ember ilyen volna, mint az enyém! Önmagáról — Nem tudok én nagyon mit mondani. Párttitkár vagyok, de ha nem lennék, akkor is azt csinálnám, amit most. örülök, ha látom, hogy haladunk, vagy ha valakinek sikerül a dolga. Hát még ha abban az én munkám is ott van! Nem lehet erről beszélni. Talán nem is érthető... majd ki tetszik találni hozzá a többit. Tóth Mihály, a községi tanács vb-titkára. — Nagyon is érthető. Van érzéke, szíve az emberekhez. Rátermettsége a vezetésre. Ezen múlik majdnem minden. Itt a községben nincs olyasmi, amiben ő ne segített volna. Az óvoda, iskola, a gázlerakat, társadalmimunka-szervezés, intézkedés, minden a faluért, a jobb ellátásért, a lakosságért. Hát persze hogy szeretik! Hát persze! Milyen egyszerű is ez. És milyen nagy dolog, mert ilyen egyszerű! Varga Vera nyersgumit. A kiváló minőségű nyersgumiból a gyár mind több és több gumiabroncsot készít, hogy a megnövekedett járműpark igényeit kielégíthesse. A vulkanizáló üzemben a szovjet és NSZK-beli gépeken készülnek a világhírű Cordatic gumiabroncsok. A nemrégen üzembe helyezett gépeken 25 százalékkal több gumiabroncs készül, mint azelőtt. gonra tehető. Külön témakörbe tartoznék, hogy ebből a meny - nyiségből az idén miért csak 20—30 vagon jutott a fogyasztóknak igen magas áron. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy a konzervgyárak, a hűtőipar vagy a Hungarofruct az áru zömét fölvásárolja, hiszen ehhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. Inkább az a körülmény nyugtalanító, hogy a lehetőségekhez képest még mindig túlságosan alacsonyak a terméshozamok. A területet növelni már a munkaerőhiány miatt sem lehet, de nem is érdemes. Egyetlen mód kínálkoznék a terméseredmények javításához. Nem tartom magamat hivatottnak, hogy szakmai tanácsokat adjak, de a tartalékok igénybevételével még jelentékenyen növelhetnék a gazdaságok a termés mennyiségét. Ismétlem: a legfontosabb feladat mégis a kényes áru szállítását elősegítő jó úthálózat biztosítása. Minthogy legutóbb mi is ezr zel a megállapítással zártuk interjúnkat, felkerestük Hoó$ Lászlót, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának vezer tőjét, s megkértük, nyilatkozz zék. íme a válasz: — Ismerjük a volt szobi jár rás málnatermesztőinek panaszát, tárgyaltunk már velük ebben az ügyben, s bejelenthetem: anyagi lehetőségeinkhez képest hamarosan intézkedni is fogúnk. Az út, amelyről már többször szó esett, elhanyagolt, rossz állapotban van. Nemcsak az a baja, hogy az elmúlt télen is felfagyott, gödrössé, hepehupássá vált, hanem a 38 kilo- méteres szakaszból tíz kilométernyi csupán négy, a többi is csak öt méter széles. Kétirányú forgalomra ma már nem is nagyon alkalmas. Szobtól Bernecebarátiig a teljes újjár építése 70 millió forintba kerülne. Erre azonban — meg kell mondanunk őszintén — még a negyedik ötéves tervben sem nyílik lehetőségünk. Viszont átmeneti megoldásként az egész útvonalat 1971 és 1973 között felújítjuk. E munkálatok során 6 méterre szélesítjük, és aszfaltréteggel borítjuk be. A felújításhoz, a kapacitástól függően, ha lehet, már ebben az évben hozzáfogunk. Most már csak az a fontos, hogy a gazdaságok minél előbb gondoskodjanak a bekötő utaktól felvezető feljárók elkészítéséről. Valamennyi érintett termelőszövetkezetet felhívtunk már kötelezettségére. Mi ugyanis hiába korszerűsítjük az utat, ha a sáros dűlőkről rátérő járművek tönkreteszik, s vészé-, lyeztetik rajta a közlekedést. A Börzsöny vidéki málnater- mesztők legnagyobb gondja az útfelújítással egyelőre tehát megoldódik. Két-három éven belül a málnaszállítmányokat sima, széles úton fuvarozhatják a gépkocsik rendeltetési helyükre. Legközelebb Pátkay András verőcei olvasónk kérésére a Göngyölegellátó Vállalat illetékeseitől kérdezzük meg, mit tudnak és mit szándékoznak tenni a korszerű göngyölegellátás érdekében. Súlyán Pál Ön is nyerhet.ha LEHEL hűtőszekrény tulajdonosa, a HŰTŐGÉPGYÁR tffl érÚ* ___/f melyei az MI LLIOMODIK tIHEl hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. FIGYELJE HŰTŐSZEKRÉNYÉNEK GYÁRTÁSI SZÁMÁT! Az ipar ereje Vezetőségválasztás előtt Arckép — tn HOGYAN CSÖKKENTHETŐ A KÁR? Málnaszüret - gondokkal Nyilatkozik a szakfelügyelő és a KPM közúti igazgatóságának vezetője