Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

1970. JtíLIUS 4., SZOMBAT 3 Több a hely, mint ahány az ember Kevesen jelentkeztek szakmunkástanulónak Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Néhány hónappal ezelőtt Jeleztük: Pest megyében a szakmunkásképzés, tehát az utánpótlás biztosítása prob­léma lesz cbber. az esztendő­ben. Nem azért, mintha nem lenne hely a szakmát tanulni kívánók1 számára, hanem ép­pen ellenkezőleg, mert nin­csen elég jelentkező a bőven kínálkozó helyekre. Most azután megközelítő pontossággal számszerűen is kimutatható már, mekkora a hiány. Az pedig aligha szol­gál a megye ipari üzemeinek vigasztalására, hogy ez a hi­ány országos jelenség. Leg­feltűnőbben természetesen az ipari megyékben, tehát Bara­nyában, Borsodban, Komá­romban és Veszprémben mu­tatkozik meg, mégsem olyan nagy arányban azonban, mint éppen a kifejezetten ipari megyének nem mondha­tó Pest megyében, ahol a szakmát elsajátítaná vágyó fiatalok körében legerősebb a túliparosodott, közeli főváros szívóhatása. Négyezer üres hely Budapest üzemei az 1970/71. tanévben 27 ezer főben jelöl­ték meg tanulószükségletüket, amii azonlban az illetékes ha­tóság eleve is csak húsz­ezerben vélt betölthetőnek, de június derekán még mindig nem teljes ez a létszám sem, négyezernél is több hely üres. A Pest megye területén működő ipari üzemek — ktsz- eket, tsz kiegészítő üzemeket és egyénileg dolgozó kisiparo­sokat is beleértve — tanuló­igényüket ez évben 5367 fő­ben jelölték meg. Ezt szintén elérhetetlennek tartották az illetékesek és a szakmunikás- képzésre a megyében beisko­lázható fiatalok létszámát 3950 főben állapították meg. A VIII. általánost eredmé­nyesen most befejezett 13 047 kisdiák közül tanulmányait középiskolában 4356 (2534 le­ány) kívánja folytatni, 545 leány gép- és gyorsíróiskolába Itnegy, szakmát pedig 5874 Kköztük 1687 leány) akar ta­buink Nagyobb részük, há- (romezernél is többen, azon­ban a fővárosban, további 650—200 szomszédos megyék­ben, úgyhogy megyénk szak- taunkás-utánpótlására mint­egy két és fél ezer, a bejelen­tett igények alig 40 százaléka Out. Feltéve, ha tanulmányaik befejeztével nem másutt, el­sősorban Budapesten keres egy részük munkahelyet, ami laz eddigi tapasztalatok sze- irint gyakran fordul elő. Pest megyében ß Munkaügyi Minisztérium több szakmunkásképző-inté- eetet tart fenn. Ezek általá­ban környékük iparát hiva­tottak ellátni szakmunkások­kal. Legtöbbjük nem rendel­kezik kollégiummal és így csak helybeli vagy szomszé­dos községekben lakó tanuló­kat fogadhat be. A dunakeszi Gárdonyi Géza szakmunkás­képző-intézet főként a Jármű­javító és a Híradástechnikai Gyár szakmunkás utánpótlá­sáról gondoskodik. Felvett volna 140 lakatos és szer­számkészítő tanulót, .de csak 68 jelentkező akadt, műszer­ipari tanulónak viszont 80 a 90 helyre. Harminc hely len- ine vegyes- és szolgáltatóipari tanulók részére, tizenhétnél több vállalkozó nincsen. Min­dent összevéve, különböző szakmákra 330 fiatalt képezne az intézet, de a jelentkezők száma mindössze 166. Körülbelül hasonló arányú a jelentkezők hiánya a többi ipari szakmunkásképző-inté­zetben is. A váci Kilián György intézetben, ahol ön­tők és mintakészítők képzése folyik, inkább fővárosi és más, de nem annyira Pest megyei üzemek számára, és éppen ezért 200 kollégiumi hellyel is rendelkezik, ebben a két szakmában úgyszólván mindig sok hely marad üre­sen. Ez idén azonban a meg­szokottnál is több. Az öntő­tanulóknak fenntartott 70 helyből csak 21-et tölthettek be, 34 mintakészítő helyett pedig 13-an kívánják elsajátí­tani ezt a szakmát. A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Intézetben 220 elsőéves kezdhetné meig a tanulást. A felvettek száma eddig lig és ezek közül Pest megyei mind­össze 34t. Konzervipari szak­munkás' csak 28, sütőipari csak 6 akar lenni a megyé­ből, baromfifeldolgozó vi­szont egyetlen egy sem. Egyetlen ipari szakmunkás- képző intézetben, az idén in­duló kiskunlacháziban, ahol a 214 főben előirányzott első éves létszám betelt. A szakmunkástanuló-iskolák közül a ceglédi ruhaipari pe­dig nem tudja felvenni az összes jelentkezőt. Harminc helyre 85 leány törekedett. Vi­szont a váci kötő-hurkoló szak­iskolában hatvan leány kezd­hetné meg a szakmunkáskép­zést, de mindössze 25 a je­lentkező. , Kereskedelmi és vendéglátó szakmunkástanulók részére a megyében Vácott és Cegléden van iskola. Vácott 88 helyre 104 kereskedő-, 55 helyre pe­dig 31 vendéglátóipari tanulót vettek fel. Cegléden 83 helyre 139 fiatal jelentkezett keres­kedelmi tanulónak, 43 vendég­látóipari helyre pedig 73. Többségükben mindkét helyen lányok. örvendetesen növekszik a pályakezdő fiatalok érdeklődé­se a mezőgazdaság iránt is. Érthető, hiszen kereseti lehe­tőségük és szociális ellátásuk is jelentősen javult az utóbbi eszténdőkben. A péceli benn­lakásos mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában kevés­nek is bizonyult az előirány­zott 150 hely. összesen 164 fia­talt vettek fel az első évfo­lyamba, és ezek közül mind­össze 11 nem Pest megyei. * A hiányok csökkentésére ez évben a továbbtanulásra nem jelentkezettekkel foglal­koznak behatóbban a járási pályaválasztási bizottságok, il­letve a tanácsok munkaügyi csoportjai. Velük és szüleikkel személy szerint beszélnek, megpróbálják a továbbtanu­lásra rávenni őket. Ma még nem tudni, hogy a mintegy 2300 gyerekből mennyi választ valamilyen szakmát, de aki ta­nulni nem, dolgozni viszont akar, annak lakhelye közelé­ben 4—6 vagy kívánságához mérten 8 órás munkát keres­nek. Lehetőleg olyat, ahol né­hány év múlva betanított mun­kás rangba emelkedhet. Ez a gondosság nagyon szép, nagyon helyes. Ám a tovább nem tanulók nagy része adta eddig a segédmunkási után­pótlást, az pedig, hogy az ilyen munkahelyek betöltése már évek óta milyen nehézségek­kel -jár, köztudott. Hogy a szak- és segédmunkás-után­pótlás problémája a követke­ző években sem szűnik meg, az könnyen megjósolható az utóbbi évek születési statiszti­kájának adataiból. Gazdag növény- és állatvi­lága, jellegzetes tájainak ha­tékonyabb megóvása érdeké­ben az Országos Természet- védelmi Hivatal szakigazgatá­si munkájának korszerűsítését tervezi. Dr. Tildy Zoltán, a hivatal elnöke elmondotta: negyedszá­zados tapasztalatok felhaszná­lásával készült javaslatuk sze­rint Virágzik a Tisza Július első napjaiban meg­kezdődött a Tisza „virágzása”. A hajnali órákban a kérészek milliói lebegnek a víz felett. A rövid életű kérészek rajzás után élettelenül hullanak a vízbe, gazdag táplálékot szol­gáltatva a halaknak. A nagy árvíz miatt az árterületek je­lentős része még víz alatt van, így helyenként az árterület fe­lett is megfigyelték a Tisza-vi- rágzás látványos jelenségét. 1970. február 20. és 28-a kö­zött.„ A hideget enyhébb idő vál­totta fel, a meleg levegő hatá­sára mindenütt megkezdődött az olvadás. Pilisen a bekötő utak és a kövezetlen utcák járhatatlanokká vállfáik. Az emberek gumicsizmában köz­lekedtek, de még ez sem elég, a kertekben egyre magasodó, felszínre tört talajvíz, sok he­lyen már a csiziruaszárba is befolyik. Azon a héten kétségbeesett emberek ostromolták a taná­é a helyi természetvédelem irányítását a megyei ta­nácsok végrehajtó bizott­ságai vennék át, amelyek mellett — tanácsadó szervként — a tudomá­nyos és társadalmi intéz­mények szakembereiből álló természetvédelmi bi­zottság működne. A természetvédelmi hivatal, mint országos hatáskörű szerv, a továbbiakban elvi irányító, általános ellenőrző-tanácsadó tevékenységet végezne. Ezzel lehetővé válna, hogy figyel­mét olyan különleges terüle­tek védelmére és fejlesztésére fordítsa, amelyek nemzeti, esetleg nemzetközi szempont­ból kiemelkedő fontosságúak. Ennek korábbi példája a Kis-Balaton vízgondjának megoldása, amellyel nemcsak az ott fészkelő ritka madarak (gémek, kócsagok stb.) meg­felelő életkörülményeit bizto­sították, hanem Európában egyedülálló madárrezervátu­mot mentettek meg. Az Országos Természetvé­delmi Hivatal a hortobágyi intéző bizottsággal és a Hor­tobágyi Állami- Gazdasággal együttműködve dolgozza ki a hortobágyi nemzeti park ter­vét. Az előkészítő munka mintegy másfél éve folyik már, s az elgondolások szerint olyan nagy méretű komplexu­mot alakítanak ki, amely megfelel a mezőgazdaság és az idegenforgalom igényeinek, de természetvédelmi szem­pontból is fontos, s a tájjal összefüggő régi hagyományok megőrzése mellett biztosítja a — kihalófélben levő — jel­legzetes magyar állatfaj­ták (szürke-magyar mar­ha, rackajuh, puli, komon­dor) szakszerű továbbte- nyésztését is. A hivatal aiktívan bekap­csolódik a Dunakanyar ren-; dezési terveinek előkészítésé­be, valamint a Fertő-tó ma­gyarországi részének és kör­nyékének természetvédelmi szempontból aktuális rende­zésébe. E területeken jelenleg felmérő- és előkészítő mun­kák folynak. Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Pest megyei KISZ vég­rehajtó bizottsága. Fő napiren­di pontként a KISZ KB 1968. február 23-i határozatáról tár­gyalt. Ennek tükrében vizsgál­ta meg a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozó fiatalok tevékenységét. Az csőt, segítségért. Azon a héten lakhatatlanná vált öt ház, életveszélyessé vált egy. Azon a héten összedőlt egy. Laczkó Jánoséké. © 1969 tavaszán a községi ta­nács tervet készíttetett a vas­út és a betonút (a pesti or­szágút) közötti terület belvíz­elvezető csatornarendszerének kivitelezéséhez. A tervek alap­ján még ugyanebben az évben hozzáláttak a betonozott árkok és a betonozott, a lakóházak­hoz vezető „hidak” építéséhez. A községi tanács a Monori Já­rási Tanácstól 800 ezer forin­tot kapott erre a célra. A 800 ezer forint azonban csak a munka egyharmadánák elvég­zéséhez volt elegendő. Ahhoz, hogy az elvezető rendszer ezen a területen elkészüljön, még 1 millió forint kellene. Török Mária vb-elnök: — Egyelőre csak ígéretet kaptunk pénz helyett De azt is, csak 1971-re. Az emberek Zúgolód­nak. Azt mondják, ha ennyire volt pénz, nem létezik, hogy több ne lenne. Nem tudok mit mondani. Ami most van, arra nem számítottunk. Utoljára 1942-ben jött fel ennyire a víz. Pest felől, a betonút bal ol­dalán terül él a falu nagyobb része. A belvíz ott is pusztít. Az elvezető rendszer megépí­téséhez milliók kellenének. Török Mária: — A legtöbb, amit most te­hetünk, hogy megrendeljük a terveket. © Ady Endre utca 9. A toldott- foldott kerítésen át, az arra- ' járók félig összedőlt, félig le­bontott házat láthatnak. Mint­ha bombatalálat érte volna. Négy-öt fal viszonylag épen áll, de a tető hiányzik róla. A kertben szanaszét fa- és tégla­hulladék, ócska rongyok. Id. Laczkó János a hulladék köizt válogat, valami tetőt akarna szerkeszteni, hogy mikor az új ház építését kezdik, legyen hová tenni az eső elől, leg­alább az építőanyagot. Sovány, inas, kicsi ember. 63 éves. Nyugdíjas. — Jött a nagy olvadás, egy­szerre csak azt vettük észre, süppednek a falak. Aztán egyik éjszaka nagy harsogás­sal meg is repeditek. A kert­ben akkor már napok óta mé­teren felüli víz volt. Reggel — merthogy mindjárt bejelen­tettük — a tanács utasítására kiköltöztünk. De már akkor össze is dőlt a konyhai rész. Két szoba konyha volt. Heten laktunk itt, én, a feleségem, a ■kislányom és a férje a két gyerekkel, meg az egyik fiam, aki most katona. o 1970. június 24. A Pilisi Köz­ségi Tanácshoz naponta har­minc bejelentés étkezik. Víz áll a pincékben, a kertekben, mossa a falakat, átnedvesedik a ház, gyöngül az alap. Min­den zivatarnál, ha csak fél óráig esik az eső, akkor is, tíz centikkel emelkedik a talaj­víz. Akácfa utca 14. Mészáros József vasutas, felesége és két ülés megállapította, hogy a vállalat KISZ-esei eredménye­sen dolgoznak és működnek közre a termelési célok ma­radéktalan teljesítésében. Je­lenleg például 36 ifjúsági bri­gád versenyez a szocialista címért, vagy annak újabb fo­kozatáért. [gyerekük háza. Kertjükben ki­sebbfajta tó. 50 centiméter I magas víz a vetemények fö­lött. — 780 négyszögöl a kert, és tessék nézi, a fele víz alatt — mondja Mészáros Józsefné. — Rendes körülmények között a zöldségből meg krumpliból 3 —4 ezer forintot is kiárulunk,' nem beszélve arról, amit meg­eszünk. Most minden pocsékba megy, a pénzt a boltba visz- szük. A melléképületet — ól,' szerszámoskamra, nyári kony­ha van benne — három éve építettük 15 ezer forintért. Tessék megnézni, milyenek a falak. Plafonig nedves az egész. Voltunk mi már min­denhol, de senki sem segített. Azt mondják, sok pénz kell ehhez, minek építettük ide a házat. Bocskay út 15. Bánszki Ist- vánék háza. Csak a nagymama van otthon, ő panaszolja el, hogy a kert nyolc mázsa krumplit is ki szokott adni, most meg be sem lehet men­ni. és hogy a ház régi, vályog­ból épült, nem tudják, mi lesz, ha tovább emelkedik a víz. ld. Laczkó János az össze­dőlt házból — hetedmagával a fiához költözött, aki szintén nős. feleségével és négy kis­gyerekével egy nemrég épült, de még csak félig kész ház egy szobájában lakik. Most tehát 13-an alszanak egyetlen he­lyiségben. A hat unoka közül a legidősebb 5 éves, a legki­sebb négyhónapos. A beton- padlós szobában három fek­hely és egy gyerekágy van. Egy asztal és a tűzhely, ami­ben tüzelnek, hogy főzni tud­janak. A plafon nélküli másik helyiségbe kerülték a bútorok, azok is, amit az összedőlt ház­ból mentettek ide. A víz le­szedte róluk a furnért. A ho­mokba söppedt bútorok között (a padló sincs kész) egymás te­tejére rakva a rádió és a tele­vízió. A házba nincs bekötve a villany. lfj. Laczkó Jánosné: — Nagyon nehéz így. Építe­nénk már, de még nem kaptuk meg a belvizes kölcsönt. És ha megkapjuk! Most is magas a víz! Vízre építsük az új házat is? © Pilisen csak a belvízről be­szélnek. A tanácselnöknő első szava ez vdlt. Ezt írjuk meg! A károk eddig: az Űj Élet Tsz földjein 1 millió 630 ezer fo­rint, a Hunyadi Tsz-ben fél­millió. A víz alatt levő kertek terméskiesése forintban 95 ezer. A tanácsi utak belvíz okozta rongálódásának helyre- állítása több mint 75 ezer fo­rintba fog kerülni. És a plussz- munkák; a tsz segít az életve­szélyes házak bontásában, szi­vattyúval járják a falut, ahol a legsürgősebb, munkába kez­denek. A falu szélén, az út menti mélyedésben, belvíztől A fák lombjai is a vízben. Vakációzó gyerekek fürdenek, pancsol­nak benne. A lakosság fele a szomszédba és messzire, a fú­róit kutakhoz jár vízért, az ásott kutak mindegyike fertő­zött. Pilis sürgős segítséget vár! Varga Vera A Vízművek megkezdte új főnyomóvezetékének építését. Az előfeszített vasbeton csövekből készülő IV. számú vezeték Káposztásmegyerről indul, s a tervek szerint a Boráros térig szállítja a vizet. Az 1600 mm átmérőjű óriás vezeték napi 300 ezer köbméter ivóvíz továbbítására alkalmas. A 16 km hosszú főnyomóvezeték 350 millió forint beruházással épül. A tervek szerint 1973-ra készülnek el a munkálatokkal. Az új vezeték jelentős mértékben hozzájárul majd Budapest ivóvízellátásá­nak javításához. Szokoly Endre Javaslat: a megyei tanács vb-k vegyék ál a természetvédelem irányítását Nemzeti park a Hortobágyon Az Országos Természetvédelmi Hivatal aktívan bekapcsolódik a Dunakanyar rendezési tervének előkészítésébe BELVÍZ! i 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom