Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

nsi M terei yíirtop 1970. JÜLIUS 4., SZOMBAT A váci Vak Bottyán Múzeum pincéjében nemrégen kő­tárat nyitottak meg. A városból és a környékéről 60 darab, többségében római, román és gótikus kőtöredé­keket állítottak ki. Többek között látható I. Béla király váci várának néhány díszítőeleme. Pincekőtár A vásározás szerencse // Mint egy gyárigazgató'' A vásár olyan, mint volt annak idején Bábái tornya. Annyifajta ember fordul meg rajta, mintha különböző föld­részekről származnának. Talán ezért iáttam a tököli országos vásáron, ahol megfordultam, a bejárat melletfti ócska büféko­csi oldalán néhány ilyen fel­iratot: „On parle francais”, „Man spricht deutsch”, „O’re- voir”, „Bon voyage”. De ha franciák és németek erre az állat- és kirakodóvásárra nem is jöttek el, annál több francia és német személykocsi — és Moszkvics, Skoda, Trabant, Fiat parkolt a sátrak árnyéká­ban, vagy az eladásra szánt disznók mellett. Fekete, fogat­tan öreg néni csodálkozik a bejáratnál: „mennyi nép és mennyi taxi”. A „taxikról” csak annyit: motorizálódott a vásár. A „népekről”; A tyúkszemirtó —r Tehát ha bőrkeményedé- íem van... — s figyelek —, megveszi ezt a „Cosrjio” bőr­ápoló krémet — mondja szem­üveges, sovány, öregedő férfi, kopott professzoros külsővel. — öt forint. Elolvassa a hasz­nálati utasítást... Elolvasom: „A tyúkszemet, bőrkemény edést jól kiáztat­juk, egy vászondarabkát a krémmel bekenünk, és a meg­felelő helyre tesszük. Egy hé­ten át áztatás nélkül ezt az el­járást megismételjük. Egy hét múlva újra áztatunk, és ha a bőr széle hámlani kezd, gyö­kerestől eltávolíthatjuk a levá­ló réteget.” A kis dobozon pe­csét: „özv. Somogyi Nándorné vegyi kisiparos.” Ha az ember felbontja a dobozt, , előtűnik egy másik kisiparos neve: Sal- gó Lajos. Tőle lehet utánvéttel megrendelni a következő sze­reket: tyúkszemirtó, bőrkemé- nyedést eltávolító szert; tyúk­szemet, bőrkeményedést puhí­tó bőrápoló krémet; sarokbe- repedést eltávolító bőrápoló krémet; hideg ellen védő téli bőrápoló krémet; izzadsággát­ló bőrápoló krémet. — Hogyan véd például a hi­deg ellen? — kíváncsiskodom — Á használati utasítás sze­rint. Különben, tudja mi az, hogy' vegyészet? — kérdez vissza a professzoros férfi. — Az nagyon komoly és tudomá­nyos dolog. Akár 15 ezer féle anyagot is elő lehet állítani... A gyorsárus — A legmodernebb dereje- vágó... a legmodernebb de- rejevágó... — a kék köpenyes, őszülő halántékú, jó megjele­nésű férfi, lehetne bűvész a dobogón: szája és keze mint a tnotolla, vágja a tésztát, és ma­gyaráz, szünet nincs, a tészták olyan vékonyak, hogy alig lát­szanak, a nézőközönség olyan népes, mintha 100 forintosokat gyártana a férfi, Perei László. — Mindent vág: vékony me­télt, eperlevél, nagy kocka, vastag metélt, kis kocka, sif- litészta..’. — Hogy bírja ezt egész nap? — Már álmomban is mon­dom. Az embernek alig van ideje levegőt venni. Kevés oxigént kapok, kikészül a szív. A legtöbb gyorsárus szívbe­tegségben hal meg. Délután már nem tudom kinyitni a szám, akkor a feleségem be­szél helyettem. Mert dumálni állandóan kell, tízszer is él kell magyarázni mindent, amíg egy vevőt fogok. 15 éve csinálom. Véletlenül cseppen­tem bélé, egy jó barátom ma­gával vitt egyszer, megtet­szett Eredetileg pincér va­gyok, de az ötvenes évek ele­jén a fiatalokat a nehézipar­ba irányították, ón igaz, hogy csak a TEFU-hoz kerültem, de azt se bírtam. Trabanttal já­rok, annyit megkeresek, mint egy gyárigazgató, csak éppen nincs rajtam olyan baromi fe­lelősség. Az örökösök — Hogyan lesz ma valaki fiatalon vásározó? — Ügy, hogy keveset kere­sett a gyárban mint könyvelő. — Márk Sándor né akár egy nemzetközi szálloda ajándék­pultja mögött is állhatna: Zok­nikat, harisnyákat, sálakat fehérneműket árul nagy sát­rában. — És úgy, hogy keveset keresett a gyárban, mint esz­tergályos — mosolyog a férje, aki farmerjében és garbójában olyan, mint egy lezser spor­toló. Márk Sándomé leérettségi­zett, elment könyvelőnek a Csepel Autógyárba, mivel szágetszentmiklósi. Ott ismer­kedett meg férjével, aki mint esztergályos állítólag 5,60-as órabérért dolgozott, összehá­zasodtak, kiléptek és átvették a fiatalasszony szüleinek örö­két, akik régi vásározók. — Most mennyi a jövedel­mük? — Annyit elárulhatok, hogy kilencforintos órabérért sem mennék vissza — mondja a fiatalember, pedig heteiken át éjjel-nappal úton vagyunk. Nappal árulunk, éjjel veze­tünk, Wartburgunk van, a ko­csiban alszunk. — Alkudni lehet? — Lehet, csak mi nem al­kuszunk. A zsákbamacska Odaadom a forintot, benyú­lok a papírzsákba, kiveszem az újságpapírba csomagolt „valamit” azt, amelyik éppen a kezembe akad, felbontom és kiderül, hogy mi lett — a zsákbamacskám: porcelán, de csorba, Mária szobor. Figye­lem, másoknak karácsonyla- dísz, Ms tükör, apró fénykép­tárt», papímyaklánc jutott. De egy forintért még ezek is olcsók. — Itt a zsákbamacska — mondogatja elég halkan egy nagyon öreg, igencsak megko­pott, elnyűtt ruházatú, fáradt bácsi, olyan csendesen és energia nélkül, mintha nem lenne''már kedve az egészhez, — Honnan az ötlet? — Régi — legyint a 75 éves Kecskés Sándor és jobb nap­jaira emlékezik: 24 éves korá­ban kezdte lakatokkal, szö­gekkel, késekkel, azon majd­nem meggazdagodott 1919-ben. A 20-as évek elején áttért a cipőkrémre, az akkor jó bolt volt, mert a cipőpaszta hiány­cikk lett, de ő megtanulta csi­nálni, mégis szegény maíadt. 1945-ben megtudta a szappan „forrását”, azt akkor csak jegyre lehetett kapni, de ne­ki volt és adta pénzért, éle­lemért, mégsem szerzett sok pénzt. — A vásározás szerencse — foglalja össze tömören. Berkovits György UfomaT Ijesztget, ijesztget az időjá­rás zivatarokkal, heves esők­kel, de végiül — szerencsére — minidig megadja magát és kellemes hét végét nyújt, nap- sütéssel-meleggel, bár a Me­teorológiai Intézet előrejelzé­si osztálya most nem túl sok jóval biztat. Nézzük, hogyan tölthetnénk el legkellemesebben ezt a két napot? A megye ünnepi ese­ményei közé tartoznak a szentendrei hetek, a solymári napok. Szentendrén tovább tarta­nak, este 8 órai kezdettél a Teátrum előadásai, délutá­nonként a Dunakanyar szép­ségeit hirdető kisfílm-bemu- tatókkal együtt. Vasárnap nagy természetjáró túrát ren­deznek a város környékének megismerésére „Barangolás a kék úton” jelszóval. A részt venni szándékozók vasárnap reggel 8 órakor gyülekeznek a szentendrei HÉV-áliamáson, s megismerkednék a vadregé­nyesen. szép Bölcső-heggyel. A túrát a Pilis Természetbarát Szövetség rendezi. Szentendrétől nem messzire Solymáron az ünnepségek be­fejező aktusaként a filmszín­házban a „Nagy kék jelzés” c. magyar film díszbemutatója lesz. Utána a klubban a film rendezője, Nádasdy László ta­lálkozik a nézőkkel. Ha már a turistáskodásnál tartunk, itt említjük meg: a nagykőrösiek kiűönautóbuszt indítanak vasárnap 164 fori" tért az Eger melletti Szalajk: völgybe. A dunakeszi KISZ - fiatalok kétnapos táborozásra Természetjáró túra a Bölcsőhegyen Kiállítás a Savoyai-kastélyban Ifjúsági dzsesszfesztivál Cegléden mennek a sákárosi turistaház­ba. Oda is lehet követni őket, jó kedvet, derűs szórakozást keresni. Kiállítások. A dabasi, mo- nori, ráckevei járási tanácsok pályázatot hirdettek a három járást tömörítő Nagy István képzőművészeti csoport alko­tói számára szülőföldjük, ta- jaik-lákóik bemutatására. A beérkezett alkotásokból nyílt kiállítást ma délután 1 órakor nyitják meg az Árpád Múze­umban, a ráckevei Savoyai- kastélyban, ahol 21 művész al­kotásában gyönyörködhetnek a látogatók. Hűvös idő esetére további múzeumlátogatást ja­vasolunk. Az Iparművészeti Múzeum­ban tekintsék meg az Anató­liai szőnyegek c. tárlatot. A kéleti szőnyegek történetének kutatása körülbelül száz éve kezdődött. Most a csomózott technikájú, XVI—XVII. szá­zadbeli meseszóp darabokat láthatják. Utolsó nap1 lehet megtekin­teni Kovács Margit Kossuth- díjas keramikus művész kiál­lítását, amelyet a nagy siker­re való tekintettel a Műcsar­nokban július 5-ig meghosz- szabbítottak. Dzsessz. Nevezetes esemé­nye Cegléd városának az idén másodszor sorra kerülő nem­zetközi ifjúsági dzsesszfeszti­vál. A pénteki, megnyitó után szombaton este hangverseny lesz. Ugyanakkor a fesztivál idején a művelődési házban foto- és grafikai kiállítást te­kinthetnek meg az érdeklő­dők. Ma nyílik a Fiatal iparművészek első országos kiállítása Első ízben rendezik meg a fiatal iparművészek országos kiállítását: az Ernst Múzeum­ban, július 4-től 19-ig mutat­ják be 80 fiatal iparművész csaknem 230 textil, kerámia, Egy korsó sör i Aranyló ital, megdicsöült árpa, háb-glóriás, föltámadással szebb életű: kedvvel dicsérlek? Zsíros étel után mit kívánnék jobban, ha nem téged?! Egy mozdulattól vagy: enyhes patak, szomjúság parazsát oltó, sárga vízesés, vigasz-zuhatag, melegem-ölő csöpp Niagara, áldlak, áldlak, italok itala! Fürtös Gusztáv üveg, ötvös, bútor és forma- tervező művészeti alkotását, kollekcióját és sorozatát. Az ifjú alkotók olyan lak- berendezési tárgyakkal és iparművészeti művekkel je­lentkeznek ezen a kiállításon, arfelyek a fiatalság számára készültek, újszerűék és soro­zatgyártásra is alkalmasak. A legjobban sikerült alkotások létrehozóit a KISZ Központi Bizottsága és az Iparművészeti Tanács pályadíjban részesíti', amelyeket szombaton délelőtt ad át Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára. A kiállítást július 4-én, 12 órakor nyitja meg ünnepélyesen Miké Sán­dor, a Magyar Képzőművészek Szövetségének főtitkára. a z öreg kalandor nem volt már fiatal. /* Megitta a whiskyje javát; élőbb szódá­val, később anélkül. Mindez régien volt. Ak­kor még békés, gazdag öregségről álmodott. Most már álmodni sem tudott. Nem hagyták aludni lakótársai, akikkel szűkös albérleté­ben társbérlősködött. Ezek nappal a hasadé- kokban, szögletekben húzódtak meg, az öreg kalandor pedig rozsdás vaságyán ült és pi­pázott. Naphosszat csak pipázott. Egykedvűen ere­gette a kapadohány maró füstfelhőit a mennyeziet felé, amely már fekete volt, mint a régi falusi házak szabadkéményei. Időn­ként meghúzta a lába mellé állított literes üveget, amelynek címkéjén ez állt: „Tiszta szesz! Csak ipari célokra!” Ettől később be­rúgott és elheveredett. Ekkor előmerészked­tek lakótársai és ők is jót húztak — az öreg kalandorból. Mígnem ezek is berúgtak. így élt az öreg kalandor és megszámlál­hatatlan lakótársa. •Mindamellett az öreg kalandor érzékeny lélék volt. Időnként könnyék peregtek le bal szeméből. A jobb szeme fölött fekete kendő húzódott. A könnyek rőt szakállának szür­kén fehérlő szálain peregtek alá matrózblú­zára, amelyhez egyszerű vasutasnadrágot és kék vietnami papucsot viselt. A múltján könnyezett Mert az öreg kalandor az emlékeiből és né­mi szociális segélyből táplálkozott. Egy-egy emlékéből hónapokig elélt, a szociális segély­ből csak néhány napra futotta. Az emlékeket valahogy jobban be tudta osztani. Volt mire emlékeznie. Amikor 20 évesen Auguszta főhercegnőnek öltözött és beleha­barodott a walesi herceg...! Milyen bájos volt akikor — női ruhában! A herceg minden vagyonát ráíratta. (Később csak azért nem tudott elmenni a hagyatéki tárgyalásra, mert ekkor már erősen nőtt a szakálla.) Vagy, ha a búsman—zukulaffer háborúra gondolt... Tíz évig harcolt, mint zsoldosvezér — két­Az öreg kalandor hetes beosztással; a hónap első felében a busmanok, a második felében a zulukafferek oldalán. És az sem volt kutya, amikor ang­liai Erzsébet kézcsókra járult hozzá, mint pú­pjai nunciuahoz, vagy kicsodához... Cíh, azok a régi szép idők! Az öreg kalandor egyik nap megéhezett. Elemózsiát halászott elő vánkosa alól. Sós- liering volt újságpapírban. A magját a padló­ra köpte. Az újságpapír ihegmaradt. Olvasni kezdte: „Házassági hirdetések.” Egy pillanat­ra felderült az arca. Mi volna, ha megnő­sülnek? A nőkkel sosem volt szerencséje. Valami­kor szeretett egy lányt, Mii kinevette. Mgú­nyolta. Mert az öreg kalandor apja egyszerű guberáns volt, az anyja p>edig egyszerű gu- beránsné. Nem voltak megesküdve, ö, egy­szerű törvénytelen kis guberáns volt. A lány egy mágnáshoz ment. Ezért lett a kalandor, öreg kalandor. Egy nőt szeretett még Hono­luluban. Lulut. Bár az is lehet, hogy Helga volt. Csák látásból ismerte, amíg látta. Min­dig félt a nőktől. Lulut (Helgát?) sem merte megszólítani. Egyszer mégis megpróbálta. Akkor vesztette el a fél szemét. Öröme, reménye most is rövid volt. Arca elkomorult. Minden hirdetésben ez állt: „Ka­landorok Mméljenék!” — Hájszen, Mmélném én az asszonyt — morogta a pipája mellett —, hájszen, nem volnék már 20 éves... Csakhogy itt főzni, mosni, takarítani kellene... Attól nem kí­mélhetem! Mérgesen gyűrte össze a pjapjírt. Bevágta a sarokba. (d. kiss) Színház — film. Szombaton este a Magyar Állami Népi Együttes fellépésével nyit á Margitszigeti Szabadtéri Szín­pad. Műsoruk címe: Feltáma­dott a tenger. Az est teljes bevételét az árvízkárosultak javára ajánlották fel. A Csé­piéi Autógyár művelődési há­zában szombaton hét órai kezdettel magyamóta- és népi-; dales t'. tartanák, ahol Ta­kács Mária konferál és ifj. Magyar! Imre zenekara kíséri' népszerű énekeseinket. Néhány jó filmet is Meme­lünk a sok közül. Aki szereti a fantasztikumot, nézze meg Gödöllőn vasárnap a „Dr. Holst fantasztikus eseté”-! Szentendrén a kertmoziban a „Titokzatos szerzetes’-t, Bu­daörsön az „Angyal vérbosz- szújá”-t. Jó szórakozást nyújt Mámoron a „Történelmi ma­gánügyek”, Maglódon az „El­vira Madigan” c. színes svéd film. Könyv. Felhívjuk figyél- müket egy érdekes ripont- kömyvre hét végi szórakozá­sul Katona Éva „Átkozott pjénz” c. kötetében Szerencsés úrról, a lottómilliomosról ír, aki így vall: „Nekem az az át­kozott pjénz nem hozott sze­rencsét. Az emberiség piedig végképpen levizsgázott előt­tem.” Mivel rukkol ki a rádió és a televízió? A minden időben hallható zene mellett ezúttal sríndarab-dömping lesz. Szom­baton a Kossuthon délelőtt 11.10- kor az Öröklakás, este 20.10- kor Szerb Antal nagy si­kerű regényének változata, az Utas és Holdvilág dramatizá- lása hallható. A Petőfin 20 órakor az Anyegin, az URH-n a Hóember c. darabot sugá­rozzák. Vasárnap a Kossuthon a Ka­tona József Színházból köz- vetítiK a Mozaik c. kétfel- vonásoe drámát, míg a Pető­ik Petrovics Emil Bűn és bűnhődés -című operáját. Mintha már sok is lenne a jóból. Ezek után nézzük meg,1 mit láthatunk a tv-ben? Mi mást, mint a Mágnás Miskát,’ este piedig francia bűnügyi filmet. Vasárnap szintén nem maradunk krimi nélkül, ez­úttal musicalban. A címe; Kraock-out! Kontóromi Magda Tizenegy nyári egyetem Az idén az ország tizenegy városában — Gyulán, Eszter­gomban, ' Sopronban, Miskol­con, Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Szegeden, Keszt­helyen, Szombathelyen és Za­laegerszegen rendezi meg a TIT a már gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező nyári egyetemeket. A nyári egyetemeink iránt az idén is világszerte nagy az érdeklődés — mondották tájé­koztatásul a TIT-ben. Az ed­dig beérkezett jelentések alapján, mintegy 1500 hallga­tóval számolnak, köztük 1200 külföldivel. A vendéghallgatók közül sokan az európai szocia­lista országokból érkeznék, de még mintegy 25 más államból várnak hallgatókat, köztük olyan távoli tájakról, mint a Fülöp-szigetek, Japán, Hawaii és Ausztrália. Az XJSA-ból 80 tagú pjedagóguscsopiortot vár­nak Szegedre, a pjedagógiai nyári egyetemre. A nyári egyetemek közül elsőnek az eszpierantó egyetem „nyitja kapuit”-. vasárnap Gyulán. VIDEOFON Pittsburghben üzembe he­lyezték a Videofónnak elneve­zett berendezést, amely a te­lefonálók képjét is közvetíti. Chicagóban és Pittsburgh-ben. eddig 35 Videofont szereltek feL Az újfajta telefonnal ab­ban az esetben, ha a felhívott féllel váratlanul, vagy olyan­kor óhajtanának beszélni, ami« kor az illető alszik, vagy öl­tözéke hiányos, egy gomb megnyomásával lehetetlenné válik képiének közvetítése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom