Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-31 / 178. szám

1970. JÚLIUS 31., PÉNTEK MECVei xhfUrlap Vezetőségválasztás előtt Több tájékoztatást kér a diósdi gyár párttagsága Arca nemcsak embernek van c- pártszervezetnek is. Harminckilenc kommunista tevékenykedik a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyáregységének hármas alap­szervezetében, amely öt üzem — a köszörű-, a kúpgyártó, a hengergörgő-, a kosár- és saj­tolóüzemek — „politikusait” fogja össze, összesen 200-an dolgoznak ezekben az üzemek­ben, így ötödrészük párttag — magasabb az országos átlag­nál. Jellegzetességek — Határozottság, jó szerve­zettség, ütőképesség jellemző a hármas alapszervezetre — so­rolja Eszes Vendel, a diósdi gyár csúcsvezetőségének ter­melési felelőse. — Miben nyilvánul meg a határozottság? — Az alapszervezet vezetőit az üzemvezetők respektálják, mert feladataikat úgy végzik el, hogy tekintélyt parancsol­nak. — Miért tekinthetjük jól szervezettnek? — Az információk igen rö­vid úton és idő alatt jutnak el a vezetőségtől a tagságig és fordítva. — Mit jelent ez esetben az ütőképesség? — Egyszerűen, az akadályok leküzdésében hatékony és megfelelő intézkedéseket tud­nak hozni. Célok A pártszervezet nem önma­gáért politizál, nem egysze­rűen azért, mert a kommunis­ták feladata ez — hanem pél­dául a termelés érdekében. A diósdi gyár az első fél­évben 47 864 darab csapággyal elmaradt a termelésben. A terv 1 429 463 darab csapágy volt. Az elmaradás oka egyrészt az elavult, elhasznált géppark, másrészt a már betanított munkások elvándorlása, vala­mint a gyártmányszakosítás — a munkások azt hitték, ha egyes termékek gyártását meg­szüntetik, akkor veszélyben a jövőjük. ' A hármas alapszervezet azon volt, hogy a munkásokkal sok­kal részletesebben ismertessék meg a specializáció szükséges­ségét, előnyeit s azt, hogy ez egyáltalán nem veszélyezteti helyüket az üzemben. Felvilá­gosító munkával elérték, hogy a hangulat újból megjavult. Ezenkívül a hármas alap­szervezet kommunistái soha­sem vonakodnak, amikor szük­séges túlórákról, rendkívüli műszakokról esett szó, első­ként jelentkeztek, és magukkal ragadták a többieket is. Ezek után természetes, hogy az üzemvezetők a fontosabb ter­melési problémákat megbeszé­lik a pártbizalmiakkal. VÁCI ÉS VIDÉKI MUNKAHELYEINKRE FEL VÉTELRE KERESÜNK • villanyszerelőket • elektrolakatosokat • hegesztőket * lakatosokat * betanított munkásokat és * segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat Vác, DCM-kirendeltség, fszt. 10. A párttagság a munkájával szerzett jogot arra, hogy be­számoltassa a ' műszaki és munkaügyi vezetőket. A pártalapszervezet célja az is, hogy felkarolja a fiatalo­kat. Kevés a fiatal párttag. De nem is nagyon válogathatnak, hogy a fiatalok közül kit ve­gyenek fel, mert nem marad­nak meg az üzemben, vándo­rolnak. A KISZ-szel sem túl jó a kapcsolatuk — például még a munkatervüket sem kapták meg tőlük. Azt viszont sikerült elér­niük, hogy megnőtt a politikai ismeretterjesztő irodalom iránti igény. Csak nem tudják kielégíteni időben, mert ezek a kiadványok általában min­dig késnek, sőt sokszor nem is kapják meg őket Vélemények A tagság általában jónak ítéli a vezetők munkáját, de: nem ismerik eléggé a csúcsve­zetőség tevékenységét; keves­lik azt az időt, amit a vezetők az üzemekben eltöltenek. A taggyűlésekről sem mond­hatnak rosszat, de: sokszor nem a politikai oldaláról vizs­gálják a termelési-gazdasági kérdéseket; több tájékoztatást szeretne a tagság saját üze­méről. Általában is főbb informá­ciót követel a tagság, igénylik, hogy a csúcsvezetőség tagjai részt vegyenek a taggyűlése­ken és tájékoztassanak, vá­laszoljanak a kérdésekre. Mindezen vélemények egy felmérés alapján tükrözték a kívánságokat — ^.melyeket Mudroch Frigyes, a gyár csúcs­vezetőségének titkára felter- ■ jesztett a Budai Járási Párt- bizottsághoz is. Nevek * A bizalmiak a hármas alap­szervezet pillérei. A bizalmiak: Novák öyuláné, Galambos András, Rákosi Győzőné, Den- gel Józsefné, Győrffi Ferenc- né. Mindannyian gép mellett dolgoznak. Az alap szervezet titkára Medvácz Károly műszerész, csoportvezető. — Mit gondol, újból megvá­lasztják? — A tagok azt mondják, igen. — Szeretné? — A pártmunkát szeretem, de végezhetem anélkül is, hogy titkár lennék. Elfárad­tam, főleg idegileg. — Mi ennek az oka? — Ha az ember azt akarja, hogy a termelőmunkája mel­lett a politikai munkáját is jól végezze, -akkor nem elég a na­pi két óra, amelyet a munka­időmből erre biztosítanak. Azonkívül nehéz helyzetben van az ember a gazdasági ve­zetőivel szemben. A politikai munka feszültséget szül, a fe­szültség idegességet. — S ha megválasztják? — Természetesen elfoga­dom. Berkovits György Tükörpon tyok A nyári hónapokban is fo­lyamatosan halásznak a horto­bágyi halastavakon. Júniusban és júliusban együttesen 3500 mázsa halat, többségében tü­körpontyot küldtek, illetve küldenek a Hortobágyról a megrendelőknek. A főváros mellett nagyobb tételeket szál­lítanak a Balaton-partra is. Fock Jenő részvéttávirata ff mongol külügyminísztet elhunyta alkalmából Luvszandorzsijn Tojv-nak, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminiszterének elhunyta al­kalmából Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Jumzsagijn Cedenbalnak. a Mongol Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének. Részvéttáviratot küldött Péter János külügymi­niszter is Bajarin Zsargalszaj- hannak, a mongol külügymi­niszter első helyettesének. ÁCHIM-ESZTENDO Achim-esztendővé nyilvání­tották az 1971-es évet Békés­csabán. Jövőre lesz ugyanis 100 esztendeje, hogy megszületett és 60 éve, hogy gyilkos golyó kioltotta Áchim L. András p aras ztkép viselő életét. ÉPÜL A SZÁZADIK A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében — az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére — 1962 óta ké­szülnek folyami tolóhajók. Ebben az évben vízrcbocsátják a századikat. A Balaton menti gyárban a tolóhajók mellett más — hazai forgalomra szánt — vízijármű is készül. 1971/75 Hogyan fejlődik Gödöllő? A Gödöllői Városi Pártbi­zottságon egy kis nyomtatott füzetet tanulmányoztam át: a település futurológiái prognó­zisát. A könyvecske címolda­lán ugyanis a következő so­katmondó sor olvasható: „Gö­döllő város komplex fejleszté­si irányelvei a IV. ötéves terv időszakára". Hogyan fejlődjön Gödöllő 1971—1975 között? — ezt tervezik a város vezetői, konkrétan és adatgazdagon. A jövő perspektíváját, a 20 olda­las-, táblázatokkal igazolt fü­zet tartalmát nehéz lenne Szívós küzdelem, lassú előrehaladás Sok még a tennivaló Három vállalat beszámolója az alkoholizmus elleni munkáról — Évek óta tartó küzdel­münknek már mutatkozik az eredménye, üzemeinkben ke­vesebb az iszákos ember — állapította meg Petró József, az SZMT társadalombiztosítá­si bizottsága ülésén, ahol az alkoholizmus elleni intézke­dések tapasztalatairól tartot­tak vitát. i Három vállalat, a Pest me­gyei Tőzegkitermelő, a Pest­vidéki Kőbánya, szobi üzeme és PEVDI képviselői elmond­ták, milyen módszerekkel har­colnak az üzemen belüli ivás ellen, hogyan próbálják az alkoholistákat jobb belátásra téríteni, illetve kigyógyítani és milyen intézkedéseket hoznak a megelőzésre-utógondozásra. összességében mindhárom vállalatnál kedvező volt a mérleg, jóval kevesebbszer kellett dol­gozóik alkolizmusa miatt fe­gyelmi eszközökhöz nyúlni. Általában azt a gyakorlatot követik, hogy csak akkor fo­lyamodnak az illetők elbo- csájtásához, ha már a rend­őrség indít ellenük valamilyen okból eljárást. Nem hamis humanizmus ez. Ha elküldik, az iszákos ember másutt foly­tatja az ivást, ahol esetleg csak hosszabb idő után derül ki róla, még később kerül or­vos elé, esetleg családja újabb megpróbáltatásnál: lesz kité­ve. A szakszervezetek aziszá- kosságot az orvosokkal egyön­tetűen betegségnek tekintik, amelyet gyógyítani kell, má­sodsorban pedig erkölcsileg- anyagilag támogatják a csalá­dot, s igyekeznek maximális gondot fordítani az ilyen lég­körben nevelkedő gyermekek­re. Végül pedig a tapasztalat is azt mutatja, hogy a régi munkatársak elítélő vélemé­nye sokakat visszatart a bot­rányos életmódtól. Ide tarto­zik, hogy különös gonddal ügyelnek arra, ne alakulja­nak ivókompániák, a mun­kacsoportok vezetői, a főnö­kök maguk se mutassanak rossz példát. Ilyen helyeken laza lesz a munkafegyelem, elvtelenség üti fel a fejét. Huszák Pál, a szobi kőbányaüzem szb-titkára elmondta, hogy mivel üzemük veszélyes mun­kahely, különös gonddal ügyelnek rá: mindenki tiszta fejjel lásson munkához. A dolgozók a szabadban nehéz testi munkát végeznek, régeb­ben szinte kizárólag a bort tartották könnyítőnek. Hasz­nálják az alkoholszondát. Az italozás miatt mulasztókat ki­zárták a nyereségrészesedés­ből, illetve csökkentették a járandóságukat. í A sok felvi­lágosító munkának, a számon­kérésnek és némely esetben az elvonókúrára küldésnek eredménye, hogy az elmúlt év­ben italozás miatt már senkit nem kellett figyelmeztetni. Mindössze 14 embernek volt néhány napos igazolatlan mu­lasztása. A Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat képviselője szerint dolgozóik szinte örökös kísértésnek van­nak kitéve. A szervestrágya- gyűjtés során járják a háza­kat és mindenki kötelességé­nek érzi saját termésű borá- val-pálinkájával kínálni őket. Nem szívesen válnak meg munkásaiktól, mert nehéz újat találni a helyükre, né­melykor azonban mégis kény­telenek rá, amikor a gépko­csivezető például összetöri ré­szegen a nagy értékű szállító- kocsit, vagy naphosszat nem jelentkezik munkára, mert alszik valahol egy félreeső mellékúton. Igyekeznek kide­ríteni, kik azok, akik munká­jukat elvégzik ugyan, de a családban elviselhetetlen lég­kört teremtenek. Az asszo­nyok többsége — ezt jól tud­ják — nem jön panaszra, egy­részt sajnálják a férjüket, ugyanakkor félnek is tőle. Több olyan dolgozójuk van, ahol a fizetés törvényesen megállapított százalékát a fe­leségnek folyósítják, máshol a sokgyermekes anyát támo­gatják. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat dolgozóinak háromnegyede nő. Közülük évek óta egyetlen alkoholistáról tudnak, de az is rövid idő múltán kilépett, nem volt számára kedvező a dolgozó' nők rosszallása. In­kább építőmunkásaik isznak, közülük már többel beszél­gettek és jó szívvel mondhat­ják — nem eredménytelenül. Feltétlenül fontos, hogy ezek az emberek érezzék: az iszá- kosságot károsnak tartják, is­merik kisebb-nagyobb botlá­saikat, ugyanakkor segítik őket. A társadalombiztosítási bi­zottság örömmel vette tudo­másul a három vállalat által bejelentett számokat, amikkel évekre visszamenőleg bizo­nyították a csökkenő tenden­ciát. Megállapították, hogy sok még a tennivaló, sok még a családi baj az ivás miatt, de a társadalmi bíróságoknak, a szakszervezetek kényszerelvo­nó kúrára való utalási jogá­nak és az orvosi felvilágosító propagandának mégis van eredménye. Komáromi Magda visszaadni, ezért csiak néhány részlet közlésére vállalkozha­tunk. Induljunk hát együtt a nagyon, is közeljövő Gödöllő­jére! Jelen és jövő A jelen Gödöllője fejlődik a jövő Gödöllőjévé. És a jelien Gödöllője? — nos, így fogal­maz a tervezet: „Igen nagy a feszültség a lakás, aiz általános iskolai ellátás, a víz, a csator­na, az úthelyzet terén, a ven­déglátás és a szolgáltatás te­rületén, a gyenge a kereske­delem”. Csak a jelien kritikus feltárása után álmodozhatunk a jövőről, csak a ma kérdései­nek megválaszolása után tö­rekedhetünk még többre, még jobbra. Nézzük hát először ezeket az „alapproblémákat”! Lakás. A város lakosságá­nak száma folyamatosan nö­vekszik majd, 1975 végére a jelenlegi 22 ezerrel szemben, előreláthatólag eléri a 28 000 főt. Tehát lakás kell, egyre több lakás. A város vezetői az 1971—75 közötti években mintegy 2200 lakás építését tervezik, ezek közül 1300 taná­csi, illetve szövetkezeti lakás lesz. Iskola. Ma a városban egy osztályteremre 48 tanuló jut — ez sok. Elsősorban Mária- besnyön és a városcentrum­ban 8—8, a Lógszesz és a Munkácsi utcában 4—4 — összesen mintegy 32 tanterem építésére van szükség — ol­vasható a tervezetben. Víz. A tervidőszakban a víz­ellátásit napi háromezer köb­méterre szeretnék növelni, mintegy 20 kilométer hálózat­bővítést terveznek. Gondol­koznak azon, hogy csatlakoz­zanak-e a váci regionális víz­műhöz, így megoldódhatna a város vízszegény területeinek problémája is. Csatorna és kereskedelem Csatornázás. A tervidőszak­ban mintegy 10 kilométer csa­tornahálózat, továbbá napi há­romezer köbméter teljesítmé­nyű tisztítóberendezés építése szükséges — fogalmazzák meg az irányelvekben. Utak. E témában nem talál­tunk semmi különös elképze­lési;. Vendéglátás. E témában is több javaslatra lenne szükség. Javítás, szolgáltatás. A ter­vek így hangzanak: a mosást, a vegytisztítást meg kellene kétszerezni, a lakáskarbantar­tó kapacitást mintegy duplá­jára célszerű növelni, három­szorosára kell növelni a gép­kocsi- és motorkerékpár-szer­vizek teljesítményét — és so­rolhatnánk még tovább. Kereskedelem. Bár a III. öt­éves tervben a város boltjai­nak száma megkétszereződött, mégis a sok régi, elavult üzlet alkalmatlan a fejlesztésre. A tervekben — szaknyelven szólva — 2500 négyzetméter alapterületű hálózatfejlesztés szerepel. Uj szaküzlieteket sze­retnének nyitni, így például bútoráruházát, OFOTÉRT-ot, óra-ékszer, ajándékboltot. Népművelés és közlekedés Előállt javaslataival a többi „tárca” is. Népművelés. A gödöllői mű­velődési ház alkalmatlan a vá- ros és vonzáskörzete népmű­velési igényeinek kielégítésére^' Uj művelődési központot sze­retnének, 600 személyes nagy­teremmel, klubszobákkal, könyvtárral. Helytörténeti mú­zeum létesítését, művészlaká­sok építését, kulturált ifjúsági szórakozóhelyek megnyitását tervezik. Ipar. 300 millió forintos be­ruházással, közműszolgáltató vállalat kezdi meg működését. Olyan új, korszerű sütőüzemet kell építeni, amely 16 órán­ként 20 tonna kenyérrel tudja majd ellátni a város lakóit. Közlekedés. Uj MÁVAUT- pályaudvart szeretnének, a buszforgalmat 20 százalékkal növelni kellene. Tanácskozás és javaslatok A városi pártbizottság már megtárgyalta az irányelveket. A tanácskozáson sok érdekes kérdés, javaslat hangzott el. („Ne építsünk közgazdasági technikumot, gyors- és gépíró­iskolát? Nem lehetne a postát kötelezni, hogy korszerűsítse a hálózatot? Szervezzünk V egy városi beruházási vállalatot!”) A városi tanács szeptember­ben tűzi napirendre az irány­elveket, a szóbeli előtérj eseté­sekben még több konkrét öt­lettel, elképzeléssel szeretnék kiegészíteni a tervezetet. A ja­vaslat tehát gazdagodik, s re­mélhetőleg olyan program ala­kul. ki, amely nem légvárakat, de nagy, reális alkotásokat „jósol” és teremt a városnak és lakóinak. F. P. WORZSA Parlamenti „akusztika“ Állítólag a japán parlament tagjai veszekednek a leghan­gosabban. A japánok, akik fe­gyelmezett ember hírében állnak, mihelyt képviselőként bemennek a parlamentbe, azonnal megfeledkeznek a jó modorról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom