Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-31 / 178. szám
1970. JÚLIUS 31., PÉNTEK MECVei xhfUrlap Vezetőségválasztás előtt Több tájékoztatást kér a diósdi gyár párttagsága Arca nemcsak embernek van c- pártszervezetnek is. Harminckilenc kommunista tevékenykedik a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyáregységének hármas alapszervezetében, amely öt üzem — a köszörű-, a kúpgyártó, a hengergörgő-, a kosár- és sajtolóüzemek — „politikusait” fogja össze, összesen 200-an dolgoznak ezekben az üzemekben, így ötödrészük párttag — magasabb az országos átlagnál. Jellegzetességek — Határozottság, jó szervezettség, ütőképesség jellemző a hármas alapszervezetre — sorolja Eszes Vendel, a diósdi gyár csúcsvezetőségének termelési felelőse. — Miben nyilvánul meg a határozottság? — Az alapszervezet vezetőit az üzemvezetők respektálják, mert feladataikat úgy végzik el, hogy tekintélyt parancsolnak. — Miért tekinthetjük jól szervezettnek? — Az információk igen rövid úton és idő alatt jutnak el a vezetőségtől a tagságig és fordítva. — Mit jelent ez esetben az ütőképesség? — Egyszerűen, az akadályok leküzdésében hatékony és megfelelő intézkedéseket tudnak hozni. Célok A pártszervezet nem önmagáért politizál, nem egyszerűen azért, mert a kommunisták feladata ez — hanem például a termelés érdekében. A diósdi gyár az első félévben 47 864 darab csapággyal elmaradt a termelésben. A terv 1 429 463 darab csapágy volt. Az elmaradás oka egyrészt az elavult, elhasznált géppark, másrészt a már betanított munkások elvándorlása, valamint a gyártmányszakosítás — a munkások azt hitték, ha egyes termékek gyártását megszüntetik, akkor veszélyben a jövőjük. ' A hármas alapszervezet azon volt, hogy a munkásokkal sokkal részletesebben ismertessék meg a specializáció szükségességét, előnyeit s azt, hogy ez egyáltalán nem veszélyezteti helyüket az üzemben. Felvilágosító munkával elérték, hogy a hangulat újból megjavult. Ezenkívül a hármas alapszervezet kommunistái sohasem vonakodnak, amikor szükséges túlórákról, rendkívüli műszakokról esett szó, elsőként jelentkeztek, és magukkal ragadták a többieket is. Ezek után természetes, hogy az üzemvezetők a fontosabb termelési problémákat megbeszélik a pártbizalmiakkal. VÁCI ÉS VIDÉKI MUNKAHELYEINKRE FEL VÉTELRE KERESÜNK • villanyszerelőket • elektrolakatosokat • hegesztőket * lakatosokat * betanított munkásokat és * segédmunkásokat JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat Vác, DCM-kirendeltség, fszt. 10. A párttagság a munkájával szerzett jogot arra, hogy beszámoltassa a ' műszaki és munkaügyi vezetőket. A pártalapszervezet célja az is, hogy felkarolja a fiatalokat. Kevés a fiatal párttag. De nem is nagyon válogathatnak, hogy a fiatalok közül kit vegyenek fel, mert nem maradnak meg az üzemben, vándorolnak. A KISZ-szel sem túl jó a kapcsolatuk — például még a munkatervüket sem kapták meg tőlük. Azt viszont sikerült elérniük, hogy megnőtt a politikai ismeretterjesztő irodalom iránti igény. Csak nem tudják kielégíteni időben, mert ezek a kiadványok általában mindig késnek, sőt sokszor nem is kapják meg őket Vélemények A tagság általában jónak ítéli a vezetők munkáját, de: nem ismerik eléggé a csúcsvezetőség tevékenységét; keveslik azt az időt, amit a vezetők az üzemekben eltöltenek. A taggyűlésekről sem mondhatnak rosszat, de: sokszor nem a politikai oldaláról vizsgálják a termelési-gazdasági kérdéseket; több tájékoztatást szeretne a tagság saját üzeméről. Általában is főbb információt követel a tagság, igénylik, hogy a csúcsvezetőség tagjai részt vegyenek a taggyűléseken és tájékoztassanak, válaszoljanak a kérdésekre. Mindezen vélemények egy felmérés alapján tükrözték a kívánságokat — ^.melyeket Mudroch Frigyes, a gyár csúcsvezetőségének titkára felter- ■ jesztett a Budai Járási Párt- bizottsághoz is. Nevek * A bizalmiak a hármas alapszervezet pillérei. A bizalmiak: Novák öyuláné, Galambos András, Rákosi Győzőné, Den- gel Józsefné, Győrffi Ferenc- né. Mindannyian gép mellett dolgoznak. Az alap szervezet titkára Medvácz Károly műszerész, csoportvezető. — Mit gondol, újból megválasztják? — A tagok azt mondják, igen. — Szeretné? — A pártmunkát szeretem, de végezhetem anélkül is, hogy titkár lennék. Elfáradtam, főleg idegileg. — Mi ennek az oka? — Ha az ember azt akarja, hogy a termelőmunkája mellett a politikai munkáját is jól végezze, -akkor nem elég a napi két óra, amelyet a munkaidőmből erre biztosítanak. Azonkívül nehéz helyzetben van az ember a gazdasági vezetőivel szemben. A politikai munka feszültséget szül, a feszültség idegességet. — S ha megválasztják? — Természetesen elfogadom. Berkovits György Tükörpon tyok A nyári hónapokban is folyamatosan halásznak a hortobágyi halastavakon. Júniusban és júliusban együttesen 3500 mázsa halat, többségében tükörpontyot küldtek, illetve küldenek a Hortobágyról a megrendelőknek. A főváros mellett nagyobb tételeket szállítanak a Balaton-partra is. Fock Jenő részvéttávirata ff mongol külügyminísztet elhunyta alkalmából Luvszandorzsijn Tojv-nak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének elhunyta alkalmából Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Jumzsagijn Cedenbalnak. a Mongol Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének. Részvéttáviratot küldött Péter János külügyminiszter is Bajarin Zsargalszaj- hannak, a mongol külügyminiszter első helyettesének. ÁCHIM-ESZTENDO Achim-esztendővé nyilvánították az 1971-es évet Békéscsabán. Jövőre lesz ugyanis 100 esztendeje, hogy megszületett és 60 éve, hogy gyilkos golyó kioltotta Áchim L. András p aras ztkép viselő életét. ÉPÜL A SZÁZADIK A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében — az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére — 1962 óta készülnek folyami tolóhajók. Ebben az évben vízrcbocsátják a századikat. A Balaton menti gyárban a tolóhajók mellett más — hazai forgalomra szánt — vízijármű is készül. 1971/75 Hogyan fejlődik Gödöllő? A Gödöllői Városi Pártbizottságon egy kis nyomtatott füzetet tanulmányoztam át: a település futurológiái prognózisát. A könyvecske címoldalán ugyanis a következő sokatmondó sor olvasható: „Gödöllő város komplex fejlesztési irányelvei a IV. ötéves terv időszakára". Hogyan fejlődjön Gödöllő 1971—1975 között? — ezt tervezik a város vezetői, konkrétan és adatgazdagon. A jövő perspektíváját, a 20 oldalas-, táblázatokkal igazolt füzet tartalmát nehéz lenne Szívós küzdelem, lassú előrehaladás Sok még a tennivaló Három vállalat beszámolója az alkoholizmus elleni munkáról — Évek óta tartó küzdelmünknek már mutatkozik az eredménye, üzemeinkben kevesebb az iszákos ember — állapította meg Petró József, az SZMT társadalombiztosítási bizottsága ülésén, ahol az alkoholizmus elleni intézkedések tapasztalatairól tartottak vitát. i Három vállalat, a Pest megyei Tőzegkitermelő, a Pestvidéki Kőbánya, szobi üzeme és PEVDI képviselői elmondták, milyen módszerekkel harcolnak az üzemen belüli ivás ellen, hogyan próbálják az alkoholistákat jobb belátásra téríteni, illetve kigyógyítani és milyen intézkedéseket hoznak a megelőzésre-utógondozásra. összességében mindhárom vállalatnál kedvező volt a mérleg, jóval kevesebbszer kellett dolgozóik alkolizmusa miatt fegyelmi eszközökhöz nyúlni. Általában azt a gyakorlatot követik, hogy csak akkor folyamodnak az illetők elbo- csájtásához, ha már a rendőrség indít ellenük valamilyen okból eljárást. Nem hamis humanizmus ez. Ha elküldik, az iszákos ember másutt folytatja az ivást, ahol esetleg csak hosszabb idő után derül ki róla, még később kerül orvos elé, esetleg családja újabb megpróbáltatásnál: lesz kitéve. A szakszervezetek aziszá- kosságot az orvosokkal egyöntetűen betegségnek tekintik, amelyet gyógyítani kell, másodsorban pedig erkölcsileg- anyagilag támogatják a családot, s igyekeznek maximális gondot fordítani az ilyen légkörben nevelkedő gyermekekre. Végül pedig a tapasztalat is azt mutatja, hogy a régi munkatársak elítélő véleménye sokakat visszatart a botrányos életmódtól. Ide tartozik, hogy különös gonddal ügyelnek arra, ne alakuljanak ivókompániák, a munkacsoportok vezetői, a főnökök maguk se mutassanak rossz példát. Ilyen helyeken laza lesz a munkafegyelem, elvtelenség üti fel a fejét. Huszák Pál, a szobi kőbányaüzem szb-titkára elmondta, hogy mivel üzemük veszélyes munkahely, különös gonddal ügyelnek rá: mindenki tiszta fejjel lásson munkához. A dolgozók a szabadban nehéz testi munkát végeznek, régebben szinte kizárólag a bort tartották könnyítőnek. Használják az alkoholszondát. Az italozás miatt mulasztókat kizárták a nyereségrészesedésből, illetve csökkentették a járandóságukat. í A sok felvilágosító munkának, a számonkérésnek és némely esetben az elvonókúrára küldésnek eredménye, hogy az elmúlt évben italozás miatt már senkit nem kellett figyelmeztetni. Mindössze 14 embernek volt néhány napos igazolatlan mulasztása. A Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat képviselője szerint dolgozóik szinte örökös kísértésnek vannak kitéve. A szervestrágya- gyűjtés során járják a házakat és mindenki kötelességének érzi saját termésű borá- val-pálinkájával kínálni őket. Nem szívesen válnak meg munkásaiktól, mert nehéz újat találni a helyükre, némelykor azonban mégis kénytelenek rá, amikor a gépkocsivezető például összetöri részegen a nagy értékű szállító- kocsit, vagy naphosszat nem jelentkezik munkára, mert alszik valahol egy félreeső mellékúton. Igyekeznek kideríteni, kik azok, akik munkájukat elvégzik ugyan, de a családban elviselhetetlen légkört teremtenek. Az asszonyok többsége — ezt jól tudják — nem jön panaszra, egyrészt sajnálják a férjüket, ugyanakkor félnek is tőle. Több olyan dolgozójuk van, ahol a fizetés törvényesen megállapított százalékát a feleségnek folyósítják, máshol a sokgyermekes anyát támogatják. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat dolgozóinak háromnegyede nő. Közülük évek óta egyetlen alkoholistáról tudnak, de az is rövid idő múltán kilépett, nem volt számára kedvező a dolgozó' nők rosszallása. Inkább építőmunkásaik isznak, közülük már többel beszélgettek és jó szívvel mondhatják — nem eredménytelenül. Feltétlenül fontos, hogy ezek az emberek érezzék: az iszá- kosságot károsnak tartják, ismerik kisebb-nagyobb botlásaikat, ugyanakkor segítik őket. A társadalombiztosítási bizottság örömmel vette tudomásul a három vállalat által bejelentett számokat, amikkel évekre visszamenőleg bizonyították a csökkenő tendenciát. Megállapították, hogy sok még a tennivaló, sok még a családi baj az ivás miatt, de a társadalmi bíróságoknak, a szakszervezetek kényszerelvonó kúrára való utalási jogának és az orvosi felvilágosító propagandának mégis van eredménye. Komáromi Magda visszaadni, ezért csiak néhány részlet közlésére vállalkozhatunk. Induljunk hát együtt a nagyon, is közeljövő Gödöllőjére! Jelen és jövő A jelen Gödöllője fejlődik a jövő Gödöllőjévé. És a jelien Gödöllője? — nos, így fogalmaz a tervezet: „Igen nagy a feszültség a lakás, aiz általános iskolai ellátás, a víz, a csatorna, az úthelyzet terén, a vendéglátás és a szolgáltatás területén, a gyenge a kereskedelem”. Csak a jelien kritikus feltárása után álmodozhatunk a jövőről, csak a ma kérdéseinek megválaszolása után törekedhetünk még többre, még jobbra. Nézzük hát először ezeket az „alapproblémákat”! Lakás. A város lakosságának száma folyamatosan növekszik majd, 1975 végére a jelenlegi 22 ezerrel szemben, előreláthatólag eléri a 28 000 főt. Tehát lakás kell, egyre több lakás. A város vezetői az 1971—75 közötti években mintegy 2200 lakás építését tervezik, ezek közül 1300 tanácsi, illetve szövetkezeti lakás lesz. Iskola. Ma a városban egy osztályteremre 48 tanuló jut — ez sok. Elsősorban Mária- besnyön és a városcentrumban 8—8, a Lógszesz és a Munkácsi utcában 4—4 — összesen mintegy 32 tanterem építésére van szükség — olvasható a tervezetben. Víz. A tervidőszakban a vízellátásit napi háromezer köbméterre szeretnék növelni, mintegy 20 kilométer hálózatbővítést terveznek. Gondolkoznak azon, hogy csatlakozzanak-e a váci regionális vízműhöz, így megoldódhatna a város vízszegény területeinek problémája is. Csatorna és kereskedelem Csatornázás. A tervidőszakban mintegy 10 kilométer csatornahálózat, továbbá napi háromezer köbméter teljesítményű tisztítóberendezés építése szükséges — fogalmazzák meg az irányelvekben. Utak. E témában nem találtunk semmi különös elképzelési;. Vendéglátás. E témában is több javaslatra lenne szükség. Javítás, szolgáltatás. A tervek így hangzanak: a mosást, a vegytisztítást meg kellene kétszerezni, a lakáskarbantartó kapacitást mintegy duplájára célszerű növelni, háromszorosára kell növelni a gépkocsi- és motorkerékpár-szervizek teljesítményét — és sorolhatnánk még tovább. Kereskedelem. Bár a III. ötéves tervben a város boltjainak száma megkétszereződött, mégis a sok régi, elavult üzlet alkalmatlan a fejlesztésre. A tervekben — szaknyelven szólva — 2500 négyzetméter alapterületű hálózatfejlesztés szerepel. Uj szaküzlieteket szeretnének nyitni, így például bútoráruházát, OFOTÉRT-ot, óra-ékszer, ajándékboltot. Népművelés és közlekedés Előállt javaslataival a többi „tárca” is. Népművelés. A gödöllői művelődési ház alkalmatlan a vá- ros és vonzáskörzete népművelési igényeinek kielégítésére^' Uj művelődési központot szeretnének, 600 személyes nagyteremmel, klubszobákkal, könyvtárral. Helytörténeti múzeum létesítését, művészlakások építését, kulturált ifjúsági szórakozóhelyek megnyitását tervezik. Ipar. 300 millió forintos beruházással, közműszolgáltató vállalat kezdi meg működését. Olyan új, korszerű sütőüzemet kell építeni, amely 16 óránként 20 tonna kenyérrel tudja majd ellátni a város lakóit. Közlekedés. Uj MÁVAUT- pályaudvart szeretnének, a buszforgalmat 20 százalékkal növelni kellene. Tanácskozás és javaslatok A városi pártbizottság már megtárgyalta az irányelveket. A tanácskozáson sok érdekes kérdés, javaslat hangzott el. („Ne építsünk közgazdasági technikumot, gyors- és gépíróiskolát? Nem lehetne a postát kötelezni, hogy korszerűsítse a hálózatot? Szervezzünk V egy városi beruházási vállalatot!”) A városi tanács szeptemberben tűzi napirendre az irányelveket, a szóbeli előtérj esetésekben még több konkrét ötlettel, elképzeléssel szeretnék kiegészíteni a tervezetet. A javaslat tehát gazdagodik, s remélhetőleg olyan program alakul. ki, amely nem légvárakat, de nagy, reális alkotásokat „jósol” és teremt a városnak és lakóinak. F. P. WORZSA Parlamenti „akusztika“ Állítólag a japán parlament tagjai veszekednek a leghangosabban. A japánok, akik fegyelmezett ember hírében állnak, mihelyt képviselőként bemennek a parlamentbe, azonnal megfeledkeznek a jó modorról.
