Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
6 PÍ9T ti tetei K^Círlap 1970. jCLItrS 29., SZERDA Magyar szarvasmarha fajtafrissítés 400 vöröstarka előhasi üsző A Zala megyei Baki Állami Gazdaságban épül az ország egyik legkorszerűbb szarvasmarhatelepe. A gazdaság olyan állománnyal kívánja az új istállót betelepíteni, amely egyúttal a magyar szarvasmarha-tenyésztés fajtafrissi- tését is szolgálja. Erre a célra a TERIMPEX külkereskedelmi vállalat közvetítésével Ausztriában vásárolnak négyszáz vöröstarka előhasi üszőt. ELKÉSZÜL: 1974 VÉGÉIG Vízműtársulat alakult Abonyban 55 kilométer vezeték — 500 köbméteres víztorony Hosszú évek óta gondja Abony lakóinak a vízellátás. Sokan és egyre sürgetőbben emlegették ezt az elmúlt évek tanácsülésein, tanácstagi beszámolók alkalmával. A megoldáson törték a fejüket az illetékesek. Július 22-én megszületett a Ássák a Leányvárat Honfoglalás kori szükséglakás A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei, dr. Kemen- czey Tibor és K. Végh Katalin elkészítették a bükki földvárak kataszterét. Vizsgálódásuk eredményeként több mint 10, az őskorban létesített földvárat fedeztek fel az erdős vidéken. Megállapításuk szerint a legtöbb földvár a Bükk déli részén, Kisgyőr környékén terül el. Ezek közül az egyiknek, az úgynevezett Leányvárnak ásatását megkezdték. A több száz méter átmérőjű földvár megállapításuk szerint mintegy háromezer évvel ezelőtt szolgált emberi település helyéül. A kutatóárokból már az első leletek is előkerültek. A cseréptöredékek arra mutatnak, hogy a földvár a honfoglalás korában is lakott lehetett, mert a maradványok a X—XI. századból származnak! Kapuk és keriféselemek 12-féle változatban. Fonatok fekete és horganyzott kivitelben. Azonnal szállítja: a jggltf Budapest Vili., Üllői út 32. r-V _Ti ÍI űlSiilí'G Fe lvételre keresünk: gyakorlott vezetőszerelőt, villanyszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, segédmunkásokat, aluminiumhegesztésben jártas, vizsgázott hegesztőt és villanyszerelési munkákban jártas lakatosokat most alakult szerelőrészlegünkhöz, változó munkahelyre. Főleg belső munkák elvégzése és elosztóberendezések üzembe helyezése a feladat. Jelentkezés levélben vagy személyesen, a Munkaügyi Osztályon. Villamos Berendezés és Készülék Művek Villesz Gyára Tízhónapos ingyenes művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek kőműves és ács-állványozó szakmunkások. A TANFOLYAM KEZDETE: Baján augusztus 24, Kecskeméten augusztus 17. Tizhónapos ingyenes építőipari könnyűgépkezelő képző tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari segédmunkások, blokkozók, betonozok és kubikosok. A TANFOLYAM KEZDETE: Baján szeptember 21, Kecskeméten szeptember 14. A tanfolyam idején jó kereseti lehetőség. Munkásszállást és ebédet adunk. Különélési és idénypótlékot, valamint utazási hozzájárulást fizetünk. Az érdeklődök levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. Báts megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. megoldás: megalakult Abonyban a vízműtársulat. A tanácsháza dísztermében megtartott alakuló taggyűlésen megjelent száz meghatalmazott polgár — és huszonegy jogi személy alapítóként. A vízműtársulat szervezési munkálatairól Májer Gyula, a szervező bizottság elnöke számolt be. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vízműtársulat megalakítása a 16 ezer lakosú nagyközség vízsondjainak megoldását fogja szolgálni. Tájékoztatta az alakuló gyűlés résztvevőit a vízmű építési költségéről, ami összesen 34,5 millió forint. Elmondta, hogy a költségek 60 százalékát állami támogatásból és 40 százalékát a lakosság hozzájárulásából fedezik. A vízmű építése során 55 kilométer hosszúságú nyomó- vezeték és egy 500 köbméteres víztorony épül. Több kút, víztároló medence és gépház készül. Az építkezés befejezésének határideje: 1974. december 31. » (gy—I) ÚJPALOTA legénybíró és Kontyfa utca Budapesten, a XV. kerületi Üjpalotai városrész építése kapcsán szükségessé vált több utca megszüntetése, meghosszabbítása, illetve újak elnevezése. Az épülő új lakótelep utcáinak és köztereinek elnevezésére az illetékesek olyan nevek adását javasolták, amelyek Pestújhely, illetve Palota helytörténetével, illetőleg néprajzával kapcsolatosak. így például a XV. kerületben a Frankovics Mihály utcából nyíló utcát Legénybíró utcának nevezték el. A régi, zárt, paraszti közösségben ugyanis legénybírónak nevezték el azt a többiek által kiválasztott legényt, akinek tiszte volt a kocsmai rendbontások, garázdálkodások megakadályozása, a rendbontók megfegyelmezése. A Páskomliget utca 33. számtól kiinduló utcát Kontyfa wtcára keresztelték. A „kontyfa” a rákospalotai paraszti népviselethez tartozott: az asszonyok kontyát fogta össze, magasította, s egyben díszítette. NYUGAT-BERLINBEN megválasztották a tizenévesek szépségkirálynőjét. A megtisztelő címet Elisabeth Krogh, 17 éves norvég kislány nyerte el. Dunaújváros új centruma Dunaújváros új városcentruma, a Lenin tér. Előtérben a tízemeletes irodaház, hozzá csatlakozik — L-alakban — a városi tanács és a városi pártbizottság székháza. Középütt Kiss István szobrászművész Lenin-szobra. (Foto: KS) NYUGODT I mádok tv-t nézni. Tudom, hogy már rám is mondták magukban, hogy stréber, ütődött, krápó vagyok, de kérem, ne hamar- kodják el! Először csak félelmetes indulatomat fedeztem fel a Közértben, de aztán az erőmet is. Az okoskodó eladóhoz ugyanis teljes erőmből hozzávágtam a szerinte friss, szerintem hónapos veknit. Szerencséje volt, nem találta el, így csak égési sebeket szenvedett a súrlódástól. No, de térjünk vissza a tévéhez. Tegyük föl, szüleim már lefeküdtek, nyolc óra húsz, vége a híradónak, és én leülök hunyorgó, egyszemű Deltánk elé. Aztán le is fekszem, ágyból nézem, mi is a téma. És ekkor jön az első ellenfél. Egy ' belopakodott légy rászáll az „ipse” arcára, akit nincs szerencsém ismerni. Most még nyugodt vágj'ok. Lábbujj hegyen odalopakodom hozzá, és nagy lelkinyugalommal szétdörgölöm a szerencsétlen rovart a férfi ábrázatán. Az mintha összevonná a szemöldökét, de aztán mosolyog. Mire visszaérek a helyemre, megérkezik az első szúnyog. Mivel épp egy várfal látható a képen, fekvő helyzetemből átdobom magam a fotelon, és ugyanabból a lendületből olyat betámasztok a madárkának, hogy a várfal percekig remeg. Második hulla. Visz- szafekszem, s úgy tűnik, a tévé egy vérző dög a nyílt tengeren, amire cápák jönnek. Hemingway azt mondta, hogy az embert fel lehet bosszantani, de legyőzni... A képernyőn csókhoz készülődnek. Ám egy pimasz szúnyog pont az ajkuk közé száll. Feszengek, húzzák a műsoridőt, és én, mint egy igazi hadvezér, mint Zrínyi, a védtelenek segítségére sietek. Óvatosan, nehogy szájon vágjam a szép hölgyet, markomba szorítom a szúnyogot. Kirohanok vele a műhelybe, be a kezemet a satuba, és amikor egészen lapos az öklöm, kiveszem, s kihull belőle a lepréselt szúnyog. Eredeti módszer. Nem? Aztán céltudatos leszek. A betolakodók rohamait egy éjjeli lámpa, egy dohányzóasztal, egy tucat könyv, két fotel és egy rádió oda- vágásával verem vissza. Szegény jószág — már mint a készülék —, bírja az ütközetet. Mígnem megjelenik egy nagy, kopasz fejű egyén, talpig fegyverben, orrán egy szúnyoggal. Felordítok, kirohanok, majd egy felkapott fejszével kettéhasítom az illető fejét, utasával együtt. Egy pillanatra kezet ráz velem a készülék, olyannyira, hogy tíz percig a szőnyeg barázdáit vakarászom kínomban. Aztán összegezem: a filmből annyit láttam, hogy a lovag megkérte apósa fejét, betörte az öreget, megitatta a vályúnál, majd forró csókban forrt össze hetvenéves öreganyjával. Tovább összegezünk: volt egy légy, harminchat szúnyog, egy tévé, két fotel, egy éjjeli lámpa, egy rádió, egy dohányzóasztal. No de ilyen nagy ütközetek áldozatokkal járnak. Megértik, ugye? C sak azt nem értem, hogy hozzátartozóim miért nem méltányolják tetteimet? Lipák Tibor / TALIZMÁN ÉS HAJNÁL A Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség érdekes adatokat hozott nyilvánosságra a megye tehenészétől. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság 1771. sz. Talizmán nevű tehene tavaly háromszáz nap alatt hétezer-négyszázöt- vehkilenc kiló tejet adott, 3.81 százalékos zsírtartalommal. A Bárdibükki Állami Gazdaságban a 481-es számú tehén 11 év alatt több mint 49 ezer kiló tejet és 1938 kiló zsírt adott. A termelőszövetkezetek közül a kaposújlaki Ezüstkalász Tsz dicsekedhet rekorder tehénnel. Hajnal nevű tehenük 300 nap alatt 7565 kiló tejet és több mint 289 kiló zsírt adott. A közös gazdaságok közül az egész állományt tekintve a somogyszili Petőfi Tsz a legjobb: 225 tehenük 285 nap alatt átlagosan háromezer- nyolcszázhatvanhat kiló tejet termelt. K orán indultam otthonról. Átszaladtam a szomszédba. Kivezettem a lovakat az istállóból. Mély, kétvödrös kút állt az udvar közepén. Nehezen bírtam a vaskereket forgatni. Kínlódva kiöntöttem a vizet, a lovakhoz vittem. Nagy fejüket beletartották a cinkvödörbe. Fröcskölve szürcsölték. Rázkódott alattam a lőcsöskocsi. A gazda ostorával fogatta gyorsabb mozgásra az állatokat. A felbukkanó napfény megcsillant a rézlemezekkel díszített lószerszámon. Előjött az akácfák mögül, fokozatosan erősödő sugarai megfestették a levelek zöldjét. A kocsiút leejtett szalagként kanyargóit, mellette fekete gyümölcsű vadmálna- és ribizlibokrok hajoltak meg a nyiladozó fényben. A földeken indázó tökök és uborkák kapaszkodtak a szállongó porban. Sokáig mentünk. Ütközően leugrottam a kocsiról gyümölcskóstolásra. Megtömtem zsebeimet ringlóval és meggyel. A laposban megálltunk. Soha sem tudtam meg, hogy miért hívták ezt a területet laposnak. A domboldalban feküdt, a csúcsban végződött. A földek kezdetén és végén a mezsgyét egy- egy gyümölcsfa jelölte, Többnyire fehér törzsű diófák álltak őrt. A földosztáskor ültették, s azóta bizony megerősödtek, meglombo- sodtak. Agaik alatt a kifogott állatok hűsöl- tek. A legfárasztóbb munkák egyike a borsószedés volt. Az apró hüvelyek elrejtőztek a szemem előtt, ujjaim közül is mindúntalan megszöktek. A kocsiról faládákat cipeltem az ágyúsba. Ide hordtam aztán a megtelt kézi kosarakat. Az első órákban egyenes háttal hajoltam a bokrok fölé, azután egyre hajlot- tabb, fáradtabb lett a hátam. Guggoltam, térdeimen csúsztam. Persze, mindez nem volt komoly fáradtság. Inkább a munka megbecsülésének „leckéje” volt. Amikor kiértem a sorvégre, fölnéztem az égre, az időt figyeltem. Délben megszólalt a harang, fejünk fölött úszott a nap. Lassú léptekkel a diófa alá mentünk — ettünk. Az ebéd mindig ugyanaz volt: kenyér — szalonnával. Meg amit éppen találtam mellé. Uborkát, paradicsomot, paprikát, amivel dolgoztunk. Keveset beszéltünk. Mintha sajnálták volna a szót. Koszos kezünkben forgattuk a húsos házi szalonnát Életlen késsel szeltük a szalonna mellé a rozsdús kenyeret és a langyos levű paradicsomot. Szürkületkor indultunk haza. A gyorsan romló árut piacra vagy a dunakeszi konzervgyárba vittük. A piaci úttól eltiltottak. Éjszaka indultak Pestre. Az eső is eshetett, a fekvés sem volt kényelmes. Meg aztán otthonról is hiányoztam volna. papi tizenöt forintot kerestem. Néha kap tam egy-egy kosár paradicsomot vág: uborkát. Béremből szalonnát vettem és ke nyeret, amit késő este jóízűen ettek meg a testvéreim. Nyári Ferenc IVC
