Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

197«. JŰLITJS 1., SZERDA rr.s r MEGYEI kjűilap GYORSMÉRLEG a szakmunkás­tanulófelvételről Bár a szakmunkásképző is­kolák első évfolyamára még augusztus 15-ig lehet jelent­kezni, a Munkaügyi Miniszté­riumban már megvonták az idei „beiskolázás” előzetes mérlegét. Eddig összesen 97 ez­ren jelentkeztek, s közülük 65 ezer fiatalt vettek fel. 1967-ben az általános isko­lát végzett fiataloknak csak 43 százaléka fordult elsőként szakmunkásképző iskolákhoz felvételre, az idén már a köz­vélemény — a szülők és a pá­lyaválasztó fiatalok is — ked­vezően fogadták az elmúlt év­ben hozott új törvényt, amely a szakmunkásképző iskolákat a középfokú oktatási intéz­mények rangjára emelte. Ügy tervezték, hogy az idei 87 ezer első éves közül hét­ezer fiatal középiskolai vég­zettséggel érkezik a szakmun­kásképző iskolákba. Az eddi­giek tanúsága szerint a je­lentkezett lányoknak nem egé­szen felét vették fel a szak­munkásképző iskolákba, s ez arról vall, hogy a lányok a fiúknál irreálisabbak a pálya- választásnál, másfelől pedig csak néhány „lányos” szakmát ismernek, ezekhez ragaszkod­nak, és nem tájékozottak a választható szakmák teljes kö­réről. Augusztus 15-ig még nyitva vannak a kapuk, még várják az utánpótlást, elsősorban az építőipari, a forgácsoló, szer­kezeti lakatos, kohász, csőhá­lózat-, villamosgép- és beren­dezésszerelő szakmákban. Lányok a szőlőben A Kertészeti Egyetem soroksári tangazdaságában jó sora van a rizlingnek, kadarkának és a saszlának. Csinos lányok bújtatják, kötözik a vesszőket. Megkezdődött a munka a Nagy Ilona építőtáborban, ahol 150 Vas megyei lány szorgoskodik. (Foto: Urbán) // Kapcsoljuk Salzburgot.. // • Számos érdekes, maradandó élményt nyújtó koncertet és operaelőadást közvetít a Ma­gyar Rádió a salzburgi ünne­pi játékok programjából. Négy •hangversenyt és operaelőadást egyenes adásban sugároznak, több mint tíz est műsora pe­dig felvételről hangzik majd el. ­Augusztus 9-én kerül sor a hagyományos Mozart-matiné- ra. Közvetítik Verdi Othelló című operáját is, amelyet Herber von Karajan vezé­nyel és rendez. Augusztus 15- én ismét kapcsolja a rádió Salzburgot és a Berlini Filhar­monikusok koncertjét sugá­rozzák, amelyen Kari Böhm vezényel és Emil Gilelsz a szólista. Augusztus 26-án Ver­di Requiemjét hallhatják a komolyzene rajongói, ugyan­csak egyenes adásban. Az előadáson Karajan vezényel. A KPVDSZ napirendjén Az élelmiszer-nagykereskedelem Tegnap ülést tartott a KPVDSZ Pest megyei Bizott­sága. Először a Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat szakszervezeti tanácsának tit­kára, Lőrincz Olivérné tartott beszámolót. Tavaly kétmilli­árd 260 millió forint volt a forgalmuk. Összesen 17 ezer 395 vagon árut szállított — 930 dolgozó. Problémáikkal három megye területén négy szakszervezeti bizottság fog­lalkozik, ezeknek a munkáját a szakszervezeti tanács fogja össze. Számos intézkedést tettek a munkakörülmények megja­vítása érdekében. Váci fiókuk- nál például — 524 ezer forin­tos beruházással épült — mo­dern, szociális létesítmény áll a dolgozók rendelkezésére. Nagykátán, Aszódon és Ba­lassagyarmaton pedig új rak­tár épült. 1 A vállalat szeretné elnyerni a „Szocialista munka vállala­ta” címet. Éppen ezért leg­fontosabb feladatuknak tekin­tik az olcsóbb cikkek folya­matos biztosítását, figyelem­mel kísérik a fogyasztói ára­kat, s az áruk minőségét is rendszeresen ellenőrzik. 1 A KPVDSZ Pest megyei kulitúrbizottságának munká­járól, a szakszervezeti, illetve politikai oktatás eredményei­ről Pogány Miklós számolt be. Az elmúlt évekhez vi­szonyítva a különböző tanfo­lyamok száma és a hallgatók érdeklődése egyaránt emelke­dett. Az 1969/70-es oktatási évben — a KPVDSZ IX. kul­turális napok időpontjában — 152 tanfolyam indult, s eze­ken összesen 3138 hallgató vett részt De nőtt az oktatás­ban résztvevők politikai akti­vitása is. A legnagyobb érdek­lődés a gazdaságpolitikai kér­dések iránt nyilvánult meg. Ezt követően a KPVDSZ Pest megyei Bizottsága idei, második félévi munkaprog­ramját tárgyalták meg. Az előadó Bodnár Miklós, a KPVDSZ Pest megyei Bizott­ságának titkára volt. Sátoros találkozó Július 11 és 12-én a XIII. kerületi természetbarátok két­napos sátoros találkozót tarta­nak a leányfalui kempingben. Több száz sátrat vernek, mi­után a találkozón kereken öt­száz természetbarát vesz részt. VÁC-SEJCE 1970 Ellenségünk: a Naszály Amikor Vác, s a cementmű után fölkanyarodva kaptat az autó a hegyoldalba vágott szerpentinen, gyönyörködve nézheti az utas a tájat: a sű­rű, sötétzöld növényzet, a hús árnyat adó dió- és cseresznye- fák, gyümölcsöskertek között elszórtan cseréptetők pirosla- nak. De aki azt hiszi, ezen a szép tájon csendben, nyuga­lomban és békében lehet élni, az nagyot téved ... Mert a 600 méter magasba nyúló Naszály lejtőin, a dús kertekben lakó emberek hosz- szú évek óta, nap mint nap megújuló félelemben töltik életüket. Naponta, gyakran kétszer is, robbantás reszket­te! i meg a környéket, formt a kőbányában folyamatosan ter­melnek, a Duna menti gyár- óriás kemencesorait etetni kell. A robbantások félelmetes dörejét talán el lehetne va­lahogy, ha nem is könnyen — viselni, bár kicsik és nagyok gyermekek és felnőttek — még hosszú évek múltán is. — minden esetben idegesen összerezzennek. Életveszélyben De nem a dörej az igazi, emberi életet is fenyegető ve­szély. A robbantások nyomán nagy körzetben nehéz kövek repül­nek széjjel és csapódnak a földbe, a robbantások okozta földmozgások következtében megrepedeznek a házak falai. Járjuk a hegyoldalt, beté­rünk a házakba. Sejce 1. Horváth Mihály la­kik itt a feleségével, két nagy fiával a szép, harminchárom éve, téglából épült parasztház­ban, amelynek kő az alapja és a falai 65 centiméter vasta­gok. A családfő az Egyesült Izzó váci gyárában hegesztő. Bent a szobában mutatja a fa­lakat: hosszú repedések hú­zódnak rajta. Tavaly ősszel a ház homlokzatán rés nyílt, be­vakolták, a helyét most is lát­ni, de évről évre egyre több a repedés. — Életveszélyben lakunk — mondja. — Bármennyire fáj is, belátjuk, hogy el kell köl­töznünk, hiszen a bányát nem lehet bezárni. De kérdem én: ahová menjünk, csak ez az egy otthonunk van. Sejce 3. Liebhardt Ádám nyugdíjas asztalos háza, erős téglaépület, két lakással. A fia, menye is itt él, két kis gyermekük van. Három és fél hónapos kisfiú fekszik a gyer­mekkocsiban. A fiatalasszony azt mondja: — Amikor robbantanak, táncol, rázkódik a kocsi, a pici rémülten felébred és vég­nélküli sírásra fakad. Közbeszól a nagymama: — Én is megijedek. Mindig. A házon kívül is, belül is, mindenütt hosszú, nagy repe­dések. A fiatalok kisebbik szo­bájukban nem mernek tartóz­kodni, mert a bányából itt járt egyszer egy szakember és azt mondta nekik; a közfal oda fog ledőlni. Mint a földrengés Következik a szóbeli... Százezer dolgozat értékelése Kedden országszerte befeje­ződött az egyetemi felvételi vizsgák első szakasza: a nap­pali, esti és levelező tagoza­tokra pályázó, mintegy 47 000 jelölt írta meg június 25—30 között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdé­sekre — jórészt központi téte­lek alapján. Általában két tárgyból — ritkábban három­ból — írásbeliztek, s az így elkészült mintegy 100 000 dol­gozatot folyamatosan értéke­lik — szövegesen is, érdem­jeggyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak >— vagyis az írásbelin nulla pontot értek el — nem bocsátják szóbeli fel­vételi vizsgára. Akik kivéte­les indok miatt nem tudtak a kijelölt időpontban az írás­beli felvételi vizsgán megje­lenni, még a felvételi bizottsá­gok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizs­gának más időpontra való ki­tűzését. Kivételes indoknak tekinthető a Művelődésügyi Minisztérium legutóbbi állás­pontja szerint az árvíz sújtot­ta területekről jelentkezők rendkívüli helyzete is. Vaskapualja 2. Szép, kőala­pokra épült villaszerű családi ház. Fiatal ember jön ki, ifjú Ribai József, ő van otthon most és mutatja a falakat. Itt is mindenütt repedések. Kérdem tőle; milyen érzés, amikor robbantanak? — Mintha földrengés lenne. Mozognak, rezegnek az abla­kok. Itt tartózkodik látogatóban Banidur György géplakatos, aki a DCM-ben dolgozik és fenn lakik a bánya alatt a gyár , úgynevezett 1 készenléti telepén. Az ott levő házak vasbeton szerkezettel, modern technológiával épültek, erős,1 magas alapokra, de ezek is repedeznek, az ő kétszobás la­kásának falai is. — Minden mennyezeten vannak repedések — mondja. — És robbantáskor potyog a vakolat, törnek az ablakok. fgy van ez a környéken min­denütt. Koncz Józsefék (Sejce 20.) házát a DCM másfél éve tataroztatta, de azóta a szoba és a konyha közötti válaszfal a robbantások következtében 20 centiméterre elmozdult, s talán le is dőlne, ha nem tá­mogatná egy szekrény. Feren- czi Géza (Sejce 13.) pincéje már korábban beomlott, házá­nak tetejéről pedig nemrég cserepeket sodort le a, légnyo­más. Részlet egy levélből, Nagy Józseféből, aki a Gombás 3. szám alatt lakik: „A bánya te­Vezetőségválasztás előtt két falu párttitkára BUZORA FERENC élete, sorsa két szomszéd községhez kapcsolódik: Pusztazámorhoz, ahol született és Sóskúthoz, ahol jelenleg ál. Mindkettő a szívéhez nőtt: Pusztazámorhoz fűződnek gyermekkori élmé­nyei és első igazán komoly feladata, amikor harmincéves korában a községi tanács el­nökévé választották; Sóskút­hoz pedig a családalapítás em­léke kapcsolja; sóskúti lányt vett feleségül. Itt lett párttit­kár is tizenöt esztendővel ez­előtt, és azóta is élvezi az em­berek bizalmát, megbecsülé­sét. HA SZÓBA KERÜL a más­fél évtized, és megkérdezik tő­le: mire emlékszik a legszíve­sebben, érthetően nehéz a vá­lasztása. — Sok mindenre . 1 i — tű­nődik hangosan. — Szívhez szóló meg érdekes dolgok tör­téntek itt ez idő alatt. Aki ismeri a falut, az jól tudja: olyan emberek élnek itt, akik nehezen mondanak le régi szokásaikról. Mégis úgy dön­töttünk, hogy ne a mi falunk legyen az utolsó a tsz-mozga- lom megszervezésében. El­kezdtük, s ha nehezen is, becsü­lettel megvívtuk az első csa­tát. Csakhogy nálunk a belé­pési nyilatkozat aláírása még korántsem oldotta meg a prob­lémákat. A belépések után is — emlékezik vissza — min­denki otthon akarta tartani a lovát. Nagyon nehezen értet­ték meg az emberek, hogy ez így nem lesz jó. Később a ki­öregedett háztáji szőlő okozott sok gondot. Mindenki a háztá­jiban művelt szőlőből akart megélni. A közös munkától, akkor még, idegenkedtek az emberek. Persze, mindez már a múl­té Sóskúton. A termelőszövet­kezet azóta százhatvan hold szőlőt és gyümölcsöt telepített. Aki szereti ezt a munkát, ott dolgozhat; aki az állatot sze­reti, állatgondozásra is van le­hetőség; akihez pedig a gépek állnak legközelebb, az velük dolgozhat. Mindez a változás természetszerűen a pártszer­vezet tekintélyét is erősítette, hiszen a kommunisták voltak minden új legfőbb szervezői. — Azért ma sem unatko­zunk — mosolyog derűsen Bu- zora Ferenc. — Ahogy nőnek az igényelt, úgy nőnek a köve­telmények is. Ha jobbat aka­runk, jobb munka kell hozzá. HÁROM ESZTENDEJE EGYESÜLT a két község ter­melőszövetkezete. Akkor, a két alapszervezet irányításá­val, csúcsvezetőséget alakítot­tak, amelynek titkárává Buzo- ra Ferencet választották. Ké­sőbb úgy gondolkodtak: erő­sebbek lesznek, ha egy alap­szervezetbe tömörítik a kom­munistákat. Tévedtek, és ezt volt erejük és bátorságuk be­vallani. Az egyesített alap­szervezetből négyet alakítot­tak, és ezek irányítása a csúcs-; ■vezetőség titkárának, Buzora Ferencnek a feladata. MI A TITKA ANNAK, hogy már tizgpöt esztendeje mindig rá esik a kommunisták vá­lasztása? Azt hiszem az, hogy mindazon tulajdonságok meg­találhatók benne, amelyek e fontos feladat elvégzéséhez szükségesek. Szerény és halk szavú, de ugyanakkor határo­zott és megfontolt ember. Hol itt, hol ott tűnik fel kis mo­torján: egy-egy biztatás, jó tanács kijár mindenkinek. Ha a vitás ügyek és problémák szép csendben megoldódnak, akkor mindenki tudja, hogy az elsősorban a párttitkár meg­győző érveinek az érdeme. Be­csülettel és szorgalommal el­végzett munkája mellett leve­lező hallgatóként elvégezte a mezőgazdasági technikumot. Ez pedig, mindenki tudhatja, a képzés és a napi feladatok el­végzése mellett nem kis dolog. Mi az, ami erőt és hitet ad Buzora Ferencnek mindehhez? Boldog, kiegyensúlyozott csa­ládi életé? (mindkét gyereke második iskolás). Az, hogy a munkáját hivatásként szereti és végzi? Ez is és az is. De legfőképpen az, hogy egy élet­re elkötelezte magát arra, hogy segít jobbá, emberibbé for­málni embertársai életét. Szávai Ferenc rületén összegyűlt esővíz ki tört, és az istállóm, miben eg borjú volt és tyúk ült tojásoi összedőlt... írásban szólítol tam fel a DCM vezetőségé hogy vizsgálja meg a kárt, d nem is válaszoltak. Erre el mentem a bírósághoz panas2 ra. de ott nem vették fel apa naszomat, hanem azt a válasz kaptam, . hogy hurcolkodja onnét el.” Röpülő kövek De kaptak a sejceiek mái fajta „jó tanácsot” is: az hogy amikor robbantanak, jő; jenek ki a házakból, úgymonc így nem fenyegeti őket a esetleg leomló fal. Eltekintve tanács felelőtlenségétől — h ki is jönnének... nos, várhat nák, hogy a süvítve szétröpül kődarabok elkerülik-e ők« vagy sem. Mert a kövek röpülnek. Legutóbb, amikor a kerület bánya-szakfelügyelőség is ki utazott a fővárosból, hogy ma ga győződjék meg róla, a ro’o hántások nyomán milyen mér tékű a szeizmikus földmozgá és a kőhullás, azon a napot június 5-én délután nemcsa néhány kilós, hanem 15—20 ki logrammos kövek is hullotta a környékre. És nemcsak a bá nya közvetlen közelében,- ha nem még az úgynevezett hat madik, nyolcszáz méter távol Ságban levő védelmi vonalo túl is. Lehet mondani, valósá gos kőzápor zúdult ezen a na pon Sejcére. Volt olyan há; amelynek a tetején a cserepe zúzta be egy kő, egy mási ház mellett leszakította a vil lanyvezetéket. Erről az emlé kezetes kőhullásról tanúskodi az a jegyzőkönyv is, amelye Martényi Árpád, a DCM mész kőbányájának üzem vezet mérnöke készített Nagy Já nosné Sejce 19. szám alatl lakossal. „Két gyermekem, 1 és S éves kislányok, Koncz Já nosnál voltak virágot venn onnan tartottak hazafelé, ami kor a robbantás megtörtén Bazsóék és Liebhardték ház közötti részen jártak az útor amikor Ribai József ráju, kiáltott, hogy vigyázzanak mert kövek röpülnek. A gye rekek erre visszaléptek, és t kő kb. 10—15 kg súlyú, előttüi 40—50 centiméterre vágódot be a földbe, és hatalmas krá tért vágott. A gyerekek meg ijedve, sápadtan, sírva jöttél haza. Eddig is féltek a robban tások idején, azonban ez utál az életveszélyes eset után má ki sem mernek menni." Aktatologatás helyett A valaha békét s nyugalma adó hegy így lett ellensége a itt lakó embereknek. Nem 61 tehetnek róla. De a csűrő-csa varók, a felelősséget vállaln nem merő aktatologatók, első sorban a Cement- és Mészmű vek és a váci gyár közelmúlt ban állásukból fölmentett ve zetői — igenis, tehettek volnc Mert ami eddig történt ez ügy ben, az bizony nem válik a di cséretükre: az állandó alkudó zások, szószegő ígérgetései után a bíróság rendelte el 1 ház kisajátítását, elmarasztal va a vállalatot. Vajon milyet morál az, amely vállal s ki bír ilyen vereséget? Igen, már valamennyi ve szélyben levő házat ki kellet volna sajátítani, megfelelt kártérítés ellenében. Akko lakóik, becsületes dolgozó em berek, családjukkal együtt nen lennének kénytelenek még mindig otthonukért és életü­kért aggódó félelemben élni. Ide tartozik még az is, hogj országunknak mind több éi több mészkőre, cementre var szüksége. S idén még sokkal többre, hogy közös erőfeszítés­sel felépíthessük a Szamoskor árvíz sújtotta falvait. Ennek érdekében a DCM-nek is töb­bet kell termelnie. Azt azonban az ott dolgozó munkásoktól és vezetőktől nem kívánhatja és nem is kívánjc senki, hogy ezt a célt a sejcei, gombási és pincevölgyi lako­sok életének veszélyeztetése árán érjék el. Hetesi Ferenc Pál I k A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom