Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
PES1 MEGYEI K^CírSap 1970. JŰLIUS 1., SZERDA Mit lát az idegen N agy kőrösön ? Kétségtelen, hogy a megye egnagyobb lokálpatriótái — :s ez a szó legnemesebb ki- sengésében értendő! — a íagykőrösiek. Szenvedélyesen zeretik városukat, és ez a zeretet kézzelfogható tettek s változások egész sorával aérhető. Aki például hat-hét sztendcje nem járt már bben a jellegzetesen alföldi árosban, az csak csodálkozni ud; mekkorát változott a atszáz éves város képe ilyen ovid idő alatt. Jellegzetes ‘őterén új lakóépületek és zletek egész sora. Konzero- yára a korábbinak a több- zörösére terpeszkedett, és ilenleg is terpeszkedik to- ább. Az elmúlt öt esztendőén lebontottak ötvenegy la- ást és felépült helyette ezer- atvan! Felsőfokú Élelmiszer- pari Technikum és diákszálló pül a Cifrakertben. És so- olhatnám még hosszan a vá- os szemmel látható változásit. Amikor bekopogtatok Szűcs óltán tanácselnök irodájába, ppen tárgyalás közben zava- om meg. „Üzletet köt”, a vá- os számára, és nem is rossz zletet. Társa ebben Takács enő, a városi pártbizottság tkára, és Reszeli Soós Ambus, vb-titkár. I Főtér szomszédságában pülő, egyik kétemeletes la- óház egyik üzlethelyiségét rtékesítik. A „vevő” a me- yei Patyolat Vállalat igazgatja. A szerződés értelmében város az üres üzlethelyiséért közel hatszázezer forintot ap. A város haszna azonban okkal több ennél: az üzlet 2ljes felépítésével és beren- ezésével, egy régi gonddal zsz megint kevesebb, vegy- ísztító üzlettel gazdagodik a áros. Ilyen eddig nem volt. Is a hivatalos tárgyalást kö- ető baráti beszélgetés azt is ejtetni engedi, hogy rövide- en mosoda is nyílhat a vá- osban (megfelelő helyiségről város vezetői gondoskod- ak), és ezzel nemcsak Nagyőrös, hanem Cegléd és a örnyező községek lakóinak roblémája is megoldódik. A szerződés aláírását ter- íészetesen rövid városnéző éta előzi meg: a „vevő” látni ívánja az üzletet, amit meg- ásárol, és a város vezetői römmel tesznek eleget kérésnek, s közben inkább csak gy mellékesen (de alig titol büszkeséggel) íegmutatják a városukat: zt, ami volt, azt, ami épül és nondják azt is, ami még csak zután lesz. Bár nem az „üzleti tárgyalás” tanújának érkeztem a városba, mégis örülök, hogy részese lehettem, hiszen kérdésem: Mit lát az idegen Nagykőrösön?, szorosan kapcsolódik ahhoz, amit hallani és látni volt szerencsém. — Idegenforgalom Nagykörösön? — kérdez vissza az elnök, és hosszan eltűnődik. — Az tény, hogy városunkon vezet át az út Jugoszlávia felé, és a délről érkező idegenek* is Nagykőrösön át folytatják útjukat a főváros, valamint az északi országok felé. Természetesen az autóval és autóbusszal érkező turistákra gondolok. Hogy mennyien lehetnek? Talán már az évi fél milliót is megközelíti. Sokan közülük megállnak egy frissítőre, ebédre, és az utóbbi időben olykor még lovagolni is a cifrakerti lovasiskolánál. — Más szórakozási lehetőség nincs? — érdeklődöm tovább. — Szórakoztató programokról a művelődési központ és a szabadtéri színpad gondoskodik. Vj termálvizes medencével bővítettük a strandunkat is. Az ötvenszer huszonöt méteres versenyuszodán kívül még három medencénk van. Vizüket az ötvenhat fokos termálkút biztosítja megfelelő mennyiségű hideg víz hozzáadásával. — Más létesítmények nem épültek? — Tormáson cukrászda és presszó, a Szolnoki úton cukrászda, a Pálfája-i erdőben nyári vendéglő, a vasútállomásnál új büfé. — És a tervek? — Rendezzük a csónakázó tavat és környékét. Most dolgoznak a Pálfája nyolcvanholdas parkerdő felújításán. Parkosítják, útjaira padokat helyeznek el és felállítanak húsz faházat is. — Sok szó esett arról az utóbi időben, hogy behozzák a városba a csemői műemlék- jellegű szélmalmot és éjszakai szórakozóhellyé alakítják át. — Valóban sok vita volt már a szélmalomról. Behozására azonban nincs lehetőség, mert olyan rossz állapotban van, legfeljebb arról lehet szó, hogy annak alapján felépítenénk, néhány használható részének felhasználásával, a mását a városban Ez azonban több, minit félmillió forintba kerülne. Erre pedig most nincs a városnak pénze. Ennél sokkal fontosabb terveink vannak. — Például? — Szállodánk van ugyan kettő is, de az egyik kicsi, a másik pedig pici. A kettő ösz- szesen mindössze ötvenkét vendégnek biztosít szálláslehetőséget. Az egyik itt van a város központjában, a másik pedig a Cifrakertben. Szó volt arról korábban, hogy átadnánk a vendéglátónak a Cifrakertben levő, úgynevezett Svájci házat, hogy alakítsa át szállodává, de nem sókat nyernénk vele. Az a régi épület alkalmatlan a mai értelemben vett vendég- fogadásra. Ezért is döntött úgy május végén a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a toldozgatás-foldozgatás helyett egy új, nyolcvan férőhelyes, kiszolgáló egységekkel is felszerelt szálloda építésének keresi meg a lehetőségeit. Indulásnak a végrehajtó bizottság hárommilliót szavazott meg erre a célra. A konzervgyár is vállalta, hogy egymillió forinttal besegít és a DÁV is jelentős felajánlást tett. És értesülésünk szerint a megyei tanács sem zárkózik el elképzelésünk támogatása elől. Ha sikerül megfelelő partnerre találnunk, akkor ez a régi-régi gond is megoldódhat. Akkor pedig az átutazó idegenek sem lesznek kénytelenek csupán „futóvendégként” körültekinteni a városban, itt tölthetnek néhány napot vagy akár egy-két hetet is, vendégszeretetben és látnivalóban pedig nem lesz hiány. Valóban: már most sem könnyű maradandó élmények nélkül távozni Arany János egykori városából, amely ezekben az esztendőkben éM reneszánszát Prukner Pál .MEGYEI“ KISLEMEZ Magyar rajzfilmsiker Aranypelikán-díj Vasárnap este hirdetett eredményt a zsűri a román tengerparti üdülővárosban, Mamaiaban befejeződött nemzetközi animációs rajz- és bábfilmfesztivál ünnepélyes záróaktusaként. A nemzetközi zsűri legrangosabb díját az Aranypelikán-díjat magyar rajzfilm nyerte: Reisenbüch- ler Sándor rendező és Harsági István operatőr 9 perces színes alkotása, A Nap és a Hold elrablása, Juhász Ferenc hasonló című költeményének filmadaptációja. A nagy sikerű rajzfilm az elmúlt esztendőben már elnyerte a miskolci rövidfilmfesztivál nagydíját is. RÓNA-DZSESSZ ÜLLŐI ALFA — HUNGÁRIÁS MESE Az együttes neve: Alfa. Szeptember óta játszanak együtt hatan. Üllőn, a művelődési ház szabadtéri színpadán minden vasárnap vastapssal köszönti őket a közönség. — Az első siker? — Az amatőr beatzenekarok fesztiválján. 150 együttes közül bejutottunk a legjobb 20 közé — mondja Meszlényi György, az együttes szólógitárosa. Nemcsak átdolgozásokat, hanem saját szerzeményeiket is játsszák. A luxemburgi stílusnak megfelelően a vokális dallamvilágra épült számaikat basszusgitárosuk, Kábái Attila és az orgonista, Pákozdi István szerzi. Énekesük, Gulyás Gyula is komponál. Legnagyobb sikerük: „Meddig várjak még rád?”. örömmel értesültünk egy kislemezről, mely július közepén kerül az üzletekbe. Az öröm jogos: „megyei” kislemezről van ugyanis szó. A ceglédi Róna, a magyar dzsesszélet dajkája kislemezen jelenteti meg a Benkó- együttes két számát. Mit mond erről Mészáros Péter, a Róna propagandafőnöke? — Hogy miért pontosan Benkóékat választottuk? Klasszikus dzsesszt játszanak és nálunk egyelőre még ez a stílus számíthat sikerre, hiszen a műfaj hívei fiatalok, először az alapokat kell elsajátítaniuk. A két szám közül az egyik örökzöld világsláger, Everybody Loves My Baby, s a másik saját szerzemény, címe: Barbara A különlegesség: a lemezt nyilvános hangversenyen vették fel a ceglédi Kossuth Étteremben. Két másik dzsesszes hír.t is kaptunk Ceglédről. Az egyik: pénteken nyílik kiállítás a Kossuth Művelődési Központban „Dzsessz fotografika” címmel és ugyanaznap kezdődik a háromnapos II. nemzetközi ifjúsági dzsesszfesztivál, melyen számos küföldi együttes vesz részt. Az ünnepélyes díjkiosztásra július 5-én kerül sor. Slágerlistánk: Művészlemezek: 1. (2) Brahms: Magyar táncok. 2. (1) Kodály: Psalmus Hungaricus 3. (4) Héber dalok. 4. (3) Kodály: Háry János. 5. (5) Beethoven: IX. Szimfónia. Tán cl era ez ek: 1. (8) Mese (Hungária). 2. (7) Barbara (Koncz). 3. (9) Belváros (Hungária). 4. (1) A kutya (Atlasz). 5. (4) Valaki kell, hogy szeressen (Koncz). 6. (6) Hómadár (Metró). 7. (—) Korai még (Koncz). 8. (2) Régi filmek mozija (Hungária). 9. (3) Éjféli esküvő (Koncz). 10. (10) Félbeszakadt koncert (Omega). falus — sunyó — tamás „Kedvenc lemezem” szelvényünket vágja ki, ragassza levelezőlapra, vagy tegye borítékba és írja rá a hét legjobb komolyzenei, vagy könnyűzenei slágerét. így küldje be szerkesztőségünkbe: Pest megyei Hírlap, Budapest VHI., Somogyi Béla u. 6. A borítékra írja rá: Kedvenc lemezem. A szavazók között minden héten kisorsolunk három lemezt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát. Heti nyerteseink: Cze- ne Emmi (Monor, Bajcsy-Zs. u. 64.), Balon Erzsébet (Albertirsa, Szondy u. 2.), Schiller Gyula (Vác, Földvári tér B/2). Hobby C0WB0Y0K ÉS KIRÁLYOK - CEMENTBŐL Tíz évvel ezelőtt egy német bányászt nyugdíjba helyeztek. Sok szabad idejével nem tudott mit kezdeni s elkezdett maga szórakoztatására színes cementből figurákat önteni. Készítményei rövidesen híresek lettek, kiállították Bécsben, Zürichben, Párizsban. Mint mondja — a kerteket benépesítő csúf törpék ellen üzent hadat, azok helyett készíti érdekes, mulatságos művészi figuráit. Művei között ott találjuk az angol királyi családot, a szinte élet nagyságú cowboyokat, ismert ipari és politikai személyeket és a legkülönbözőbb állatokat. Mivel hobbyjával nem akar üzletelni, naiv művészetének remekeit fillérekért árusítja. KÖNYVESPOLC „KÁNTOR ÉS CSUPATI- ÚJ KÖNTÖSBEN A Pest megyei Hírlapban a i dúlt évben érdekes folytatá- J os regényt olvashattak ked- es előfizetőink, Szamos Ru- olf: „Kántor és Csupati”-ját. iztán — mint mondani szo- :ás — lefolyt egy kis víz a Du- lán, és a Zrínyi Könyvkiadó Kántor nyomoz” címmel negjelentette Szamos Rudolf őnyvét 50 000 példányban. A Kántor és Csupati” nemcsak íj köntösben, hanem „új bőrjen” is áll az olvasók elé, nert az író nagy műgonddal lolgozta át a nálunk megje- ent regényt, újabb részleteket ilevenít fel benne, finomította, nélyítette az ábrázolást. Mit is lehet erről a kedves, ó könyvről elmondani? Aki ;zereti a kutyát, és szereti az zgalmas nyomozások történést. az olvassa el „könyv alakján” is. Kántor, a többszörösen kitüntetett, iskolázott német juhászkutya a Belügyminisztérium angyalföldi járőr- kutya-telepén látta meg a napvilágot. Kiváló nevelői voltak, akik már kölyök korában felismerték benne a rendkívüli képességeket, és szeretettel oktatták mind nehezebb feladatokra. Kiképzése befejeztével — közben számtalan kisebb- nagyobb bűnözőt fog el — a nyugati határövezetbe kerül, s ott a határőrökkel szinte éjjelnappal dolgozik. Legizgalmasabb nyomozásait írja le Szamos Rudolf, a kémek által meggyilkolt határszéli erdész történetét, a híres esztergomi képlopás elkövetőinek kézrekerítését, egy bestiális gyilkosság tetteseinek elfogását. Kántor gazdája, segítőtársa Csupati őrrpester, aki határtalanul szereti kutyáját. Ember és kutya tartalmas barátságát, egymásrautaltságát és minden nehézséget legyőző szeretetét ábrázolja ez a könyv, amelyet azért is olvasóink figyelmébe ajánlunk, mert első megjelen- tetője lapunk volt. —sz—d— Nimorgan, a csalhatatlan piackutató Az utóbbi időben egyre nagyobb csodálattal adózom a kereskedelemnek. Bámulom azt a már-már hihetetlennek tűnő ötletgazdagságot, amelyet a vevő megnyeréséért folytatott heorikus küzdelem során tapasztalok. A meghatódottság könnyeit csalták a szemembe, amikor a tavasszal versenyre keltek a mosolyomért. Később ez a mozgalom olyan méreteket öltött, hogy nemegyszer röhögve jöttem ki az áruházakból. Még fel sem 'ocsúdtam a mosolyomért folytatott verseny első fordulóinak izgalmából, máris jelentkezett a Közért a bélyegekkel. Ez igen! Hol az önzetlenség felső határa? Minden 100 forinton felüli vásárlás után 50 filléres bélyeget kapok, amelyet december hónapban beválthatok. Nincs több: karácsonyi gond! Már eddig pontosan két szem szaloncukor ára bélyeget sikerült vásárlási könyvecskémbe beragasztanom. Mi lesz még a tél beálltáig! A Nimorgan azonban mindert eddigi kísérletet, próbálkozást felülmúl... A Nimorgan — gép. Korszerű mechanizmus méltó a kibernetika századához. Vezérlőművének dobozán ez olvasható: Demoszkópiai piackutató berendezés. Egyszerűbben szólva: a közvéleménykutatást szolgálja. Az Újpesti Állami Áruházban pillantottam meg először s mondhatom, látványa szinte odaszegezett a padlóhoz. Hosz- szú percekig a rabja voltam; csak néztem, csodáltam rendületlen — nem tudtam mozdulni. Ha a Nimorgant hasonlítani akarnám valamihez, azt kellene mondanom: olyan, mint egy szép nagy pianino. Igen, majdnem olyan ... Csak ennek nincs annyi billentyűje. Mindössze négy van neki. Es hangja sincs. Ellenben gyönyörű fényjeleket ír. Pirosán kigyú- ló számokat. Kezelése végtelenül egyszerű, sokkal egyszerűbb, mint a pianinón eljátszani a Boci, boci tarkát. A gép tetején kedves kis tábla áll: „Szavazzon ön is!” Majd a berendezés hosz- szanti ablakában ez olvasható: „Nyári ruháit hol vásárolja meg?” Még lentébb. újabb, ablakocskák következnek, s mindegyikben egy-egy rövid kérdés: „A Centrum Áruházban?’ ’ „Szaküzletben?” „Egyéb helyen?”, „Csináltatja?”. Namármost; minden ablakocskához tartozik egy gomb (billentyű), s egy világító számtábla. Tegyük fel, jön a kedves vevő, aki csináltatja a nyári ruháit. Odamegy a géphez, megnyomja a megfelelő billentyűt, s a számtáblán egyet ugrik, vagyis eggyel növekszik a számjegy. Az áruház vezetőinek nincs más dolguk, minthogy este leolvassák a számtáblák adatait. Ha úgy találják, hogy a nyári ruháikat legtöbben csináltatják — mert a négy számjegy közül ez a legnagyobb —, akkor ugye csökkentik a kész- ruha-megrendelésüket, s inkább anyagokat halmoznak fel. Ezt súgja nekik az elmés piackutató berendezés. Ebben az esetben a Centrum Áruházban júliusban már nem is lesz nyári ruha Csak álltam, s csodáltam a gépet. Arra gondoltam, hogy a technika milyen beláthatatlan távlatokat nyitott meg előttünk, hogy szolgálja jobban az igényeinket, kényelmünket. Nem kell már kérdőívek kitöltésével vesződni, cédulákat dobálni különböző urnákba. Egy gombnyomás és máris megmondtuk a véleményünket, tájékoztattuk a kereskedőket az óhajainkról, szükségleteinkről... Egy gombnyomás. Igen, egy gombnyomás az egész. Csoda-e. ha a berendezés szüntelenül működik? Hiszen olyan elmés dolog, hogy úgy világítanak és minden gombnyomásra növekednek a számok... A demoszkópiai piackutató hallatlanul népszerű. Fiatal pár érkezik, a lány megpillantja a gépet. Tűzbe jön. — Ni, Mucuska, mi ez? A fiú odamegy alaposan megszemléli a berendezést és technikai tudása minden fölényével az arcán megnyom egy billentyűt: — Közvélemény-kutató — mondja szakértelemmel és újra megnyomja a gombot. — Jaj, Mucuska, én is, én is — lelkendezik a lány. Nekiesik nyomban az egyik billentyűnek, s nyomkodja, hogy fent a számtábla úgy villog, mint valami vészlámpa. — Mucuska, Mucuska — nevetgél közben —•, ez olyan érdekes! A berendezés végén tizenkét év körüli srác könyököl. Elszántan nézi a fiatal párt. A lány végül megunja a gépet, továbbállnak. A srác felnéz a világító számokra, s néhányat nyom a billentyűn, amely azt jelzi, hogy hányán csináltatják a nyári ruhájukat. Aztán megvetően fordul a fiatal pár után: — Űgyis nekem van a legtöbb! (d. kiss) *
