Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

1970. JÚLIUS 13., VASÁRNAP PEST MEGYEI i&Círiat* Vezetőséffválasztás élőit: Nehéz feladatok előtt az inárcsi termelőszövetkezet kommunistái Az inárcsi Március 21. Tsz régi vezetői szétzilált, súlyos anyagi gondokkal küzdő gaz­daságot. a személyi torzs.a-1 - kodásokban elfáradt tagságot hagytak örökül az új embe­reknek, amikor visszavonul­tak. A gondok és problémák 1968-ban törték át az elvisel- he tőség határait: mindenki látta, hogy az eddigi vezeté­si módszereken változtatni 'kell. libben az évben még 20 ‘segédüzeme volt a tsz-nek — többek között — Budapesten és a Balaton partján, ame­lyeket fel kellett számolniuk. Csupán a kilépő dolgozóknak 1 millió 362 ezer forint járt, ezt az összeget ki kellett fi­zetniük. Az 1968-as esztendő­iben indokolatlanul növeke­dett a személyi jövedelem: s ezért 2 millió 355 ezer forint­nyi regulativ adót vetettek ki a tsz-re. Nem kevesebb, mint 5 millió forint hiteltar­tozás is terhelte a „főkönyve­ket”. Nem csoda tehát, hogy a 2388 holdon gazdálkodó, 339 tagot magában tömörítő és 182 alkalmazottat foglalkozta­tó tsz tagjaira, közöttük első­sorban a kommunistákra ne­héz napok vártak. Rendbe kellett hozni a gazdaságot, új, friss erőket kellett a tsz élére állítaniuk, meg kellett győzni az embereket a kibontakozás léhetőségéről, a szorgos mun­ka eredményeiről. — 7969. szeptember elseje óta ■vagyok itt párttitkár — Imondja Bulyáki János — és bizony nagyon sok dolgom van. Ebben a tsz-ben gyors egymásutánban váitották egy­mást az elnökök, míg most Szurócky István személyében, alti -kertészmérnök, helybeli lakos és * tekintélyes ember;- tehetséges elnökre akadtunk. 1Macsotai László főagronómus la tsz megalakulása, óta itt |van, ő jól vezeti a rá bízott kerületet. 1969 első hónapjai­tól új főkönyvelő, Stégner József irányítja a tsz admi­nisztrációját. A régiek közül: 'Perényi István volt elnök, dr. Maróczi József főkönyvelő, Boros Antal, a segédüzemek vezetője — összesen 24 em­ber ellen indult eljárás. A bírósági tárgyalás a napok­ban fejeződik be és akkor dől el, ki milyen mértékben volt fklelős a gazdaság leromlá­sáért. Perényi István egyéb­ként 1970. január elseje óta betegállományban van. Kri- esán József, a még régebbi el­nök leszázalékoltatta magát, havi 2700 forintot kap és ott­hon dolgozik. Mondják is a itagok: a tsz-be bottal jár be, de otthon, a fóliás kertészeté­ben nagyon tud szorgoskodni. Ám nem akarok én már ezek­kel a régi ügyekkel foglalkoz­ni, fő dolog, hogy itt rendbe (jöjjön a tsz szénája. — Hogyan zárult az 1969-es esztendő? A párttitkár kimutatásokat szed elő és gondterhelt arccal mondja: ...362 ezer forint a veszteség. Egyszerre nem lehet a bajokból kilábolni. A Pénz­ügyminisztérium 3 évi részlet- fizetési kedvezményt adott a 2 millió 355 ezer forint összegű regulativ adóra, megkérvé­nyeztük az ez évi részlet elen­gedését, hogy gyorsabban láb­ra kaphassunk. 1970-re már 445 ezer forint nyereséget ter­veztünk és számításaink sze­rint ezt meg is tudjuk ter­melni. Tavaly 14—15 millió forint bért fizettünk ki, idén 11,9 milliót irányoztunk elő. Lehet, hogy ez nem népsze­rű intézkedés, de rendbe kell hozni ezt a gazdaságot. A 20 segédüzemből 3 maradt meg, minden kétes vállalkozást fel­számoltunk. Nagy erővel fej­leszteni kívánjuk az állatte­nyésztést és a kertészetet. Persze, meg kell jegyeznem, a mi tagjaink nem kerestek rosszul, 1968-ban az egy tagra jutó évi jövedelem 19 400, 1969-ben pedig 19100 forint volt. Ebben az évben sem ke­resnek majd rosszabbul, csak a kifizetett bér mögött több munka lesz. — Milyen munkát ró a párt- szervezetre a választás előké­szítése? — Harminc tagú pártszer­vezetünk elsőrendű feladata segíteni a gazdasági vezetőket a rend helyreállításában, a fe­gyelem megszilárdításában. Tovább kell fejleszteni a szo­cialista tulajdonviszonyokat, növelni a termelőerőket. Ezek így általánosan hangzanak, de én nagyon konkrét munkát ér­tek ezalatt. Évekig itt az olcsó népszerűség, a demagógia uralkodott és a szocialista tu­dat, a közösségi szellem fel­lazult. Önös érdekek vezérel­ték az embereket. Bulyáki János szerint a „jó emberségének volt köszönhe­tő, hogy például a kertészke­désre legalkalmasabb földeket adták ki és foglalták el háztá­jinak, míg a tsz „homoksivata­gon” kényszerült kertészked­ni. A közösség tagjainak őszintén meg kell mondani a hibákat és semmit sem sza­bad elkendőzni. A párttagok magyarázzák meg a tagoknak, hogy csak a tsz erősítésén ke­resztül emelkedhet igazán gyorsan a jövedelmük is és hosszú távra azoknak lesz iga­zuk, akik jól szolgálják az ösz­szefogás gondolatát. Nagy be­ruházásokra van szükség, új gépek vásárlására az elavul­tak helyett. Ez a felemelkedés egyetlen, helyes útja. — A pártszervezet élén 7 tagú vezetőség áll — magya­rázza a titkár —, s összetételé­ben erősítésre szorul. A párt- szervezetben 29 a férfi és csak egy nő van. Egyetemet csak két ember végzett és 12 azok száma, akiknek még a nyolc általános iskolájuk sincs meg. A párttagok szorgalmasak, munkában példamutatóak és bátran kiállnak a tsz ügye mellett. Jegyzőkönyvek sora tanúsítja, évekkel ezelőtt is felhívták a gazdasági vezetés figyelmét a hibákra, csak ép­pen nem hallgattak rájuk. Inárcson augusztus 17-én ül össze a pártszervezet, hogy a vezetőség beszámolóját meg­hallgassa és szeptember 18-án választják újjá a vezetőséget. Addig a titkár és a vezetőség tagjai minden párttag véle­ményét kikérik, elbeszélget­nek velük. Máris sok jó ötlet­tel, javaslattal éltek, amelyek­ből látszik, szívükön viselik a „Március 21” Tsz sorsát, a tagság jövőjét,. boldogulását. Nem könnyű most a párttagok helyzete, de ha következetesen dolgoznak, segíthetnek a tsz gyors talpraállításában. Szüts Dénes Pajtásparadicsom AMENNYIT ÉR EGY FELHÍVÁS? Mert munkásgyerek? A sződligeti úttörőtábor egész nyáron hangos. Most a szentendrei és dabasi pajtások vették birtokukba: éppen vi­dám tájékozódási versenyen vesznek részt — térképismeret­ből „vizsgáznak”. Foto: Urbán Néhány héttel ezelőtt egy dunabogdányi kislánnyal esett méltánytalanságról írtam. Az illető most végezte el az álta­lános iskolát, munkás szárma­zású, kitűnő tanuló, és be­teg — egyik lába évek óta gépben van. Felvételizett a budapesti, Mester utcai I. Ist­ván közgazdasági szakkö­zépiskolába, egyúttal kollé­giumi elhelyezését is kérte. Az iskolába felvették, a kol­légiumba nem. „Férőhely- hiány.” Később azután, fel­tehetően az újságcikk hatá­sára, mint arról köszönő so­raiból értesültünk, mégis be­került a diákszállásra ... De az üggyel kapcsolatosan Gödöllőről is levelet hozott nemrég a pos­tás. Írója szintén tizenöt éves leányka, Rajcsányi Erzsébet. A témához — volna mondani­valója. Barátnőivel ugyaneb­be az iskolába felételizett... Leutaztam hozzá, s a követ­kező történetet hallottam tő­le: Osztályukból hárman jelent­keztek a Mester utcai szak- középiskolába és kollégium­ba. Véletlen, hogy ők hár­man, szívbéli barátnők. Egyi­küknek édesapja — a város egyik vezetője. Az övé — ma­szek kőműves. Kettejük ta­nulmányi átlaga úgy négy egész nyolc tized. A harma­dik lányka, Szabó Erzsébet tanulmányi átlaga négy egész két tized. De ő hetedmagával, szoba-konyhás lakásban él. Gyárimunkásnő édesanyja gyakorlatilag egyedül neveli öt gyermekét... Hármójuk közül a vezető állású szülő leányát felvették az iskolába is, a kollégiumba is. A levél­írót csak az iskolába. Szabó Erzsébetet elutasították.. Amikor megérkezett kettejük felvételi értesítője — persze viharosan örvendeztek. Az osztály azonban rájuktámadt: könnyű nekik! De a harmadi­kat, őt azért nem vették fel, mert — munkásszármazású. (S azóta, hármójuk barátságá­ba, bekúszott a gyanakvás.) A levélíró Rajcsányi Erzsé­bet sűrűn pergő kislányköny- nyeiben azért jelenünknek egy sereg hibája, elentmon- dása, megoldatlansága mel­lett — egy sor erénye is meg­csillan. Ugyan felhozott vol­na hasonló eset harminc év­vel ezelőtt ilyen közösségi állásfoglalást, önvizsgálatot és lelkifurdalást? Molnár János, a gödöllői, Liliomtól a rézkettesig A FORINT Üj tagokkal bővül a forint­család. A rézkettes után rövi­desen megjelenik az 500 fo­rintos bankó, majd pedig az új ötforintos, valamint a tíz forint névértékű fémpénz. Az országszerte közszeretet­nek örvendő forintcsalád ősei olasz eredetűek és Firenze városából indultak világhódí­tó útjukra; ám egy idő után nemcsak a firenzei pénzt nevezték forintnak, hanem az an­nak mintájára vert kül­földi érméket is. Olasz származását bizonyítja családi neve is. Firenzéről, más néven Florenzröl nevez­ték florenusnak, florinusnak. de mint a „virágok városa" Firenze-Fiorenza kialakulásá­nál, itt is közrejátszott a ré­gi firenzei érméken látható vi­rág, a liliom is. A forint századrésze, a fil­lér viszont német eredetű, a vierer”, azaz négyes elneve­zésű aprópénz magyarosabban hangzó változata, de nyilván kihatott hangalakjának for­málására a heller nevű váltó­pénz ismerete is. (Ez utóbbi a németországi Haliéból szárma­zik, ahol a XIII. században készültek az első haüerek). A forint elődje, a pengő ré­gen nem pénznév, hanem a pénz jelzője volt. Pengő pénz­nek nevezték azt a fémérmét, amely asztalra, földre ejtve pengő hangot adott. A pengő ősét, a koronát meg veretéről szólították; monarchikus idők pénze lévén, a királyi korona volt látható az egyik felén. A korona idején divatos krajcár, vagyis kreutzer a raj­ta látható keresztről kapta ne­vét. A garas nevű, régi vál­tópénz pedig a groschen, va­lamint a lengyel groszyhoz ha­sonlóan „grossus”, tehát „vas­tag" elnevezésű éremcsalád tagja, s eredetileg úgy értel­mezték ezt a vastagságot, hogy a grossusokat nem érintette a fémpénzek öntésénél szokásos kincstári súlycsonkítás... S végül a tallér. Ez a kuruc­nótákban is megénekelt pénz­nem eredetére nézve Joachim- sthalból ered. Itt verték a XVI. század elején a Thalert, ami egyszerűen völgyből, azaz J oachim-völgyből származót jelent. S ha a tallér ma már nem is járja nálunk, de azért más formában, mint a Thaler újvilági névrokona a dollár, ma is megfordul nyugatra utazó turistáink tárcájában. S visszatérve kiinduló­pontunkra. emlékezzünk meg egy történelmileg ne­vezetes forintféléről, ame­lyet Kossuth-bankó név­vel illet a köznyelv. 1848 viharos nyarán bocsátotta ki a Batthyány-kormány 1, 2, 5, 10, 100 és 1000 forintos címletekben ezeket a bank-, illetve államjegyeket. Kos­suth- ban kának pedig azért ne­vezték el, mert Kossuth Lajos pénzügyminiszter aláírása volt olvasható rajta. A Kossuth - bankókat a szabadságharc le­verése után az önkényuralmi rendszer térítés nélkül besze­dette és megsemmisíttette. Imre utcai általános iskola igazgatója: — A budapesti közgazdasá­gi szakközépiskolába a javas­latot az iskolánkkal való meg­beszélés után a gödöllői OTP- fiók terjesztette fel. (?) Igaz, a körülbelül háromsoros aján­lást (?) mi írtuk. Alapköve­telmény volt a négy egész öt­tizedes tanulmányi átlag. De Szabó Erzsébet esetében kö­rülményei, származása, tehet­sége miatt, kivételt tettünk a helyi OTP-fiókkal egyetértés­ben. A megyei központban vi­szont a kislány négy egész kéttizedes szintjétől már nem tudtak eltekinteni. Felvételi kérelmét így átirányítottuk a váci közgazdasági szakközép- iskolába. A vizsgája jól sike­rült. „férőhely hiányában" mégis elutasították. Fellebbe­zéssel élt. Ügyében személye­sen érdeklődtem a megyei ta­nács művelődési osztályánál. Hiába: két fenntartott helyre, harmincán fellebbeztek. S az iskolai felvétel, önmagában, amúgy sem nagyon lett volna elegendő. Erzsébet eléggé hát­rányos helyzetű ahhoz, hogy bejáró diákiként lemaradjon. A kollégium pedig? A gyakor­lat szerint a kollégiumi férő­helyeket általában még a fel­vételi vizsgák előtt betöltik. Szabó Erzsébetet azóta külön­ben felvették a Vas utcai gyors- & gépíróiskolába, mert másodiknak azt írta a jelent­kezési ívre. Időközben pedig, a nyárra, elhelyezkedett az Ag­ráregyetem kertészetébe. Mi azonban nem mondhatunk le róla. Iskolánkat, a megyei fel­hívásra, hogy az üzemek se­gítsék a munkás származású fiatalok továbbtanulását, fel­kereste az első számú gödöllői AKÖV. Rögtön Szabó Erzsébet jutott az eszünkbe, hogy ta­lán gimnáziumba.... de az il­lető vállalat ösztöndíjat nem tud adni, csak biztosítékot, hogy érettségi után elhelyezi. Erzsébetnek pedig a középis­kolához vagy kollégiumi elhe­lyezés, vagy ösztöndíj szüksé­ges ... Elkfcor jött segítségünk­re a Ganz Árammérő egyik osztályvezetője, a kislány osz­tálytársnőjének édesapja. Fel­ajánlott egy hétszáz forintos irodai állást, s hogy közben elvégezheti a gépíróiskolát. Szabó Erzsébet (kilépett a ker­tészetből — felkereste őket. De mégsem lett a dologból semmi, a kislány visszalépett. Úgy tudom, most ismét a ker­tészetben dolgozik ... Nem ér­tem, miért nem ismeri fel a saját érdekét? Az az igazság, hogy már a szakközépiskolai felvétele dolgában is — a mi rábeszélésünkre, az édesanyja tudta nélkül fellebbezett. Szabó Erzsébetekhez már egy másik napon, az újból melléállt barátnő, Rajcsányi Erzsébet kísért. Előtte a vá­rosbeli, új lakótelepen jártam, onnét az új kertes házak ne­gyedén keresztül jöttünk az egykori koronauradalomhoz tartozó majorba, volt cselédlakások közé. Huszonnégy család él ma is itt, az állami gazdaság telepén. Famíliája válogatja, hogyan, hiszen az egyik lakás előtt, pár négyzetméteren, cso­daszép kertet virágoztat a há­ziasszony, a másik kopár ud­varán meg csak szurtos kis­gyerek játszik. Hanem azért innen, a Szabóék gyerekein kívül, nemigen tanul tovább fiatal. Hiszen Szabó Erzsébet édesanyját is kinevetik — a könyvei miatt Ezt már az asszonytól hal­lottam — de azt is, hogy, ha bánat éri, segít elviselni az itteniek együttérzése ... Bá­nat pedig gyakran érte, hiszen a nyolc év alatt, mióta ide költöztek, a férjétől többször élt külön, mint vele. A gyer­mektartással. családi pótlék­kal gyakorlatilag havi kétezer- kilencszázötven forintból le­veli gyermekeit. Eddig mind­egyiket iskoláztatta. A legna­gyobb lány kereskedelmit vég­zett. az utána következő fiú festő-mázolónak tanult, a kö­zépső most megy a negyedik gimnáziumba. Szabó Erzsébet édesanyjá­nak Képét behelyeztem emie- KeimneK aDba az albumába, anonnet nehéz órákban erőt merítnetek. Nem fogom elfe­lejteni soha ezt a íamennye- zetes, újonnan festett szoba- xonynát, az ágyaknak — az egyixben most is két gyerek áiszik — tiszta huzatát, a fa­ion az anya berámázott fény- Képét, népviseletben, p arasz l- lany Koraoól, a nem minden, este kinyitott televíziót, a két­száz kötet könyvet — Poe-t sem, Michelangelo életét sem — a szekrények alján, Erzsé­bet múlt héten vett, szolid selyemruháját a fogason. Nem a gyerekek nevetését, elfogu­latlan fellépését, édesanyjukat magázva szólítását és azt sem, hogy legfeljebb, ha egy pofont adott életében egyiknek-má- siknak. S azt sem, hogy a Hu­mán Oltóanyagkutató Intézet ezerkétszázötven forintos fi­zetésű munkásnője gimnazista fiát most a szünidei kerese­tét megtoldva, háromezer fo­rintos bulgáriai utazásra küldi. S nem, hogy mikor a nagylánya férjhez ment — itt laknak ők is a telepen, és öt- venszemélyes vacsorát rende­zett. Hogy másnap valameny- nyi telepi családnak, de a munkahelyére, is vitt kóstolót. Szabó Erzsébet pedig — már-már tapintatlan figyelem­mel vizsgálom szép, finom ar­cát, ruháját, megjelenését, be­szédét, öltözetét, mozdulatait — nos, elhinném, hogy a Ró­zsadombon nevelték Bach-ze- nén és tejszínhabos eperkré­men. Előadásmódja, fogalma­zása, gesztíkulálása szinte túl- okos, mint, aki megtanulta, 'hogy, ha az életben előbbre kíván jutni, akkor korán, ke­mény racionalitást kell kifej­lesztenie magában. Két perc alatt meggyőződöm: ha egy középiskola igazgatója lennék, s hozzánk jelentkezne felvé­telre, ó lenne az. akit körülményei ismeretében, azonnal felvennék. Hogy is mondták egykor? Népi tehet­ség — — Most már nem lepődtem meg. A középső fiamnál, ak­kor igen. Négy egész nyolc (tizedes tanulmányi átlaggal nem vették fel siem erdészeti technikumba, sem műszerész- tanulónak. („A lakáskérelmet (be se adtam.”) — Miért nem lépett be Er­zsébet a Ganz Árammérőbe, ahol felajánlották a támoga­tást? — Valahogyan mást vár­tunk, amikor az iskolai ün­nepélyen a lányomat bemu­tatták az illető osztályvezető (feleségének, ötszáz forintért (dolgozzon, és másnaponként 'még este bejárjon Budapestre a gépíróiskolába? Tizenöt éves. Erzsébet: — És akkor még át kellett volna iratkoznom a nappali iskolából az estibe. Nem mer­tem. Eddig engem minden­honnan elutasítottak — hátha ez sem Sikerülne. Felé fordulok. Mit mond­jak neki? — Hidd el, semmi sem zá­rult még le. Ha van benned akarat, tehetség, és szorga- ilom, rengeteg dolgot elér­hetsz. Nem állítom, hogy mindent, amit szeretnél. De isok mindent. És száz meg száz csatornája van a to­vábbtanulásnak. Az anya: — Innen nehéz megtalálni. Padányi Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom