Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
6 ‘"'Zf&rUm 1970. JÚNIUS 7., VASÄRNAP „Fürdik" a szőlő Hűvös eső „fürdeti” a homo. ki szőlőket a Kiskunság vidékén. A tőkéken megnyúltak a vesszők, s már mutatkozik a termés. A fürtképződést a szakemberek jónak ítélik, és úgy vélik, ha az időjárás kedvező lesz, akkor az idén is megtelnek a hordók. Az esők után 200 új növényvédő gépet szándékoznak munkába állítani. Számadásra készülve Mérleget készíteni felelősségteljes munka, mert a mérleg csak akkor igaz, ha örömök és gondok, sikerek és kudarcok egyaránt helyet kapnak benne. Ilyen, felelősség- teljes munkának gyiirkőznek most a pártalapszervezetek- ben, a különböző szintű pártA FŐVÁROS LEVEGŐJÉÉRT Dobogói magortcok Már tíz centiméter magasak Érd határában, a kopár Dobogó fennsíkon telepített magon- cok. Budapest új parkrendjének kialakítását márciusban kezdték meg a budai járás KISZ-fiataljai. A tervezett 180 hektáros terület 80 százalékát már beültették a Telki Állami Erdőgazdaság szakembereinek irányításával. A csemeték szépen fejlődnek, de hogy évek múlva dús- lombú erdőség zöldelljen a fennsíkon, törődni kell a kis fák gondozásával is. A nyártól kezdve a Törökbálinti Állami Gazdaság irányítja majd a telepítés ápolását, amelynél számítanak a fiatalokra is. Eddig csaknem ötezer munkaórára kötöttek szerződést a társadalmi munkacsapatok. A Dobogó fennsík tízéves telepítési programjának befejeztével nyolcmilliós faállományú erdőség javítja majd Budapest levegőjét, és nyújt kellemes pihenést a kirándulóknak. VÁLLALATI HOZZÁJÁRULÁS A LAKÁSÉPÍTÉSHEZ Tanácsi utasítás a bérlőkijelölésről A Fővárosi Közlöny legújabb számában vb-elnök- helyettesi utasítás jelent meg a bérlőkijelölési jog vállalatokra való átruházásáról. Az intézkedés előzménye az, hogy a felsőbb szervek rendelete értelmében a vállalatok lakásépítési alapjukból meghatározott összeget — ugyancsak a lakásépítés előmozdítására átadhatnak a tanácsoknak, s ebben az esetben a bérlőt a vállalatok jelölhetik ki. Fővárosi viszonylatban a rendelkezésnek főleg a felszabaduló, megüresedő bérlakások egy részének felhasználásánál lesz majd gyakorlati jelentősége. ' A jövőben azoknak a tanácsi végrehajtó bizottságoknak, amelyek ilyen tevékenységükkel eredményesen segítik a fővárosi lakásépítkezést, az évi kiutaláson felül további lakásokat biztosítanak. A Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta (Budapesttől 30 km-re) FELVESZ: technikumi, szakközépiskolai vagy gimnáziumi ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ FIATALEMBEREKET TERMELŐÜZEMI MUNKÁRA, 3 műszakos beosztásba. Felveszünk továbbá bejáró géplakatos szakmunkástanulókat. Szakmunkástanulóinknak az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat adunk. Jelentkezni és érdeklődni lehet a DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT Személyzeti és Oktatási Ónálló Osztályán Százhalombatta 3. Pf. 1. Telefon: 258-617. m A VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkásképesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. bizottságoknál: megkezdődtek a vezetőségválasztás előkészületei. A párt alapszervezetek, csúcsvezetőségek két évi tevékenységéről, a pártbizottságok négy esztendő munkájáról készítenek számvetést, s már ez maga sokat mond, hiszen a két, illetve a négy esztendő felöleli a gazdasági reform előkészítését és bevezetését, majd kibontakoztatását, a pártmunka módszereinek eredményes korszerűsítését, a társadalom életében, vég- bement változások sokaságát. Az első sorban Akár két, akár négy esztendő szerepeiben a mérleg serpenyőjében, megállapíthatjuk: a kommunisták, s az őket ősz- szefogó pártszervezetek mindig az első sorban álltak, volt bátorságuk a kezdeményezéshez, erkölcsi szilárdságúk a tévedések, hibák leküzdéséhez, s bizakodásuk a holnapi teendők megfogalmazásához. A párt IX. kongresz- szusának határozatai jó iránytűnek bizonyultak: helyes úton vezették a párt egészét épp úgy, mint az országot, nagy mértékben elősegítették a mindennapi munka eredményeinek sokasodását. A megyében szép számmal találni olyan kommunista közösségeket — így például a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Forte Fotokémiai Iparnál, a ka- kucsi Lenin Termelőszövetkezetben, a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben, Főt községben —, melyek tagjai tudatosan vállalják a kovász szerepét a munkahely, a település életében. Kezdeményeznek, s amikor cselekedni kell, elsőként mozdulnak, nem riadnak vissza a nyílt beszédtől, következetes képviselői minden tekintetben a párt politikájának. Ezeken a helyeken sem csak eredmények szerepelnek majd a számvetésben, mert gond, baj is akad elég, s még inkább így leisz ez azokban a kommunista közösségekben — s megint csak példákra futja a helyből: a Csepel Autógyárban, a Cement- és Mészműveknél, a Május 1. Ruhagyár ceglédi egységében, a szanáláson átesett termelőszövetkezetekben —, ahol sűrűn volt felhős az égbolt, a gazdasági nehézségeket mindenki megsínylette. A legfőbb: reális, tényekre alapozó, a tények határait elemző mérlegként készüljön el minden pártszervezet számvetése. Nem nagy szavakra van szükség, hanem arra, hogy tiszta és világos képet alkossanak a kommunisták, mit végezlek helyben, mire futotta erejükből. Szilárd alapokon A pártszervezetek döntő többsége — s a számadásban szereplő időszaknak ez fontos jellemzője volt — szilárd eszmei alapra támaszkodva folytatta munkáját, mert nőtt a párttagság egészén belül a politikailag jól képzettek aránya, s különösen így volt ez a pártba most fölvetteknél. Bővültek az elméleti képzés keretei is, a helyi oktatáson túl a péceli pártiskola, illetve a marxista—leninista esti egyetem kommunisták népes csapatát látta el a tudás jó fegyverzetével. Az eredmények természetesen nem fedhetik eü, hogy a jelentős fejlődés ellenére is a pártszervezetek tevékenységének ma is leggyengébb pontja az ideológiai munka, a szó nemes és mély értelmében vett politizálás, s ennek egyik fontos megjelenési formája, az agitáció. Különösen igaz ez a termelőszövetkezeti, s a területi párt-alapszervezetek esetében, de jócskán akad teendő az üzemi, hivatali kommunista közösségekben is. Tény, hogy a pártszervezetek nagy többsége — amint ezt divatos kifejezéssel jelölik — felnőtt a feladatokhoz, nehéz időszakban állt helyt sikerrel. Tény azonban az is — s ez aligha maradhat majd ki az összegező beszámolókból —, hogy a lehetőségek nagyobbak voltak, mint amekkora a gyakorlati haladás. A pártszervezetek önállóbbak lehettek volna, mint amennyire voltak, de hatottak még a régi beidegzettsé- gek, közrejátszott a bátortalanság, s az is, hogy sok olyasmiben vártak felsőbb állásfoglalásra, amiben maguknak, s gyorsan kellett volna dönteniük. Középpontban az ember A számadási időszak fontos vonása, hogy a pártmunka minden részterületén előtérbe került a dolgozó, alkotó ember, de nem hivatkozási alapként, hanem valóságosan. A gazdasági, politikai tevékenység úgynevezett emberi tényezőinek vizsgálata — s ebben több pártszervezet, párt- bizottság, mint például a Ráckevei Járási Pártbizottság, a Nagjkátai Járási Pártbizottság bátran vállalkozott az úttörő szerepre — ma már egyre inkább tudományos megalapozottsággal folyik, s fontos része van a döntések előkészítésében. A számadásra készülő párt- szervezetekben két esztendőt, a pártbizottságoknál négy évet fölmérni egy vagy két embernek lehetetlenség, s ha meg is próbálkoznának vele, aligha tehetnék sikerrel. Kollektív munka, valamennyi érintett kommunista véleményének összegyűjtése vezethet csak a reális kép megalkotásához. Nincs olyan álláspont, melyet ne lenne érdemes meghallgatni, nincs olyan észrevétel, mely ne szolgálna rá a mérlegelésre. Két hónap múlva, augusztusban megkezdődnek a párt- alapszervezetekben a vezetőségválasztó taggyűlések, majd ezt követően kerül sor a különböző szintű pártértekezletekre. A jó előkészítés: fél siker. A tisztségek betöltőinek s az egyszerű párttagoknak tehát már most, az előkészítés időszakában a siker érdekében kell munkálkodniuk. Mészáros Ottó HETI KOMMENTÁR Sok bába közt... ... elvész a gyermek. El. Ez derül ki azokból a megállapításokból, melyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége tett e heti üléséu a lakásépítések vállalati támogatásáról. Az elnökség tényt állapított meg, sajnos, olyan tényt, mely előre látható volt. A vállalatok a múlt esztendőben a jogszabályok által lehetővé tett összegnek csupán húsz százalékát fizettek be a lakásépítési alapra, s ez, bárhogyan nézzük is, meghökkentően kevés. Lapunkban több ízben foglalkoztunk a múlt év során a vállalati támogatással megvalósult, Illetve tervezett lakásépítések eredményeivel és gondjaival, s már akkor elmarasztalólag szóltunk arról a vállalati magatartásról, mely minden mást fontosnak tart, de dolgozói lakásépítésének támogatását nem. Része van e magatartásnak Is a restellni való húsz százalékos befizetésben, de: része más okoknak is. Elsősorban annak, hogy nincsenek megnyugtatóan rendezett keretei a jogszabályokban foglalt lehetőségek gyakorlati megvalósításának. Az érem másik oldala ugyanis az, hogy több megyei vállalat — ismét csak elismerést érdemelnek erőfeszítéseikért —, a dolgozók lakásépítésének támogatásával olyan ingoványba keveredett, ahonnét bizony csak idegileg megviselve, szitkozódva, rendelkezéseket áthágva sikerült kikászálódniuk. Az építési előírások és rendelkezések kuszasága, ellentmondásossága, a sokféle hivatal beleegyezésének elnyerése, az anyagellátás akadozása, a kivitelezőkkel való — olykor a tisztesség határát is átlépő — alkudozás még azokat is visszarettentette, akik már belekezdtek, s azt hajtogatták: csak egyszer legyenek túl rajta, soha többet. Hát csoda, ha mások másutt neki sem fogtak? A lakásépítési alapra befizetett lehetségesnél jóval kisebb összegnek is csupán töredékét használták fel eddig — állapította meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének ülése, s e kettős mulasztás igazolja a legjobban, hogy mindezekért nem elég okolni a vállalati szemléletet és magatartást. Menlevelet állítanánk kí a lakásépítés támogatását mellékesnek tartó vállalatok számára? Ahogy a múlt évben több ízben, ismét csak azt állíthatjuk: elsősorban a vállalatok érdeke, hogy éljenek e lehetőséggel, s érdekükön túl, erkölcsi kötelességük is. Ám ettől elválaszthatatlan, hogy a jelenleginél jóval tisztábbá szükséges formálni, alakítani a szervezeti körülményeket, elsősorban nem jogszabályokkal és rendelkezésekkel — bár néhányra még nagy szükség lenne, így például arra, hogy a vállalati támogatással megvalósult lakásépítés ne válhassék üzérkedés alapjává, mert akad ilyen —, hanem a mindennapi gyakorlatban. Bármilyen furcsán hangzik is, de igaz: túl sok a g" v la a lakásépítésnél, túl sokan szólhatnak, s szólna^ is bele mindenbe. A sok bába közt elvesző gyermekért sovány kárpótlás, ha a bábák egyikét szidjuk ... ■ —W-hjm ,, Krónikás " Pest megyei újjáépít ókkel a Szamoshoz ben (3.) Tanácsadó tisztek — Nézzék meg.íl ez volt a mi falunk... A tanácselnök napszítta arcú parasztember. Könnyes szemét zubbonya ujjába törli. Komlódtótfalu. A községet aszfaltút metszi keresztül, két oldalán egykor házsorok álltak, kerítésekkel ölelt kertek mélyén. Mindez csak emlék. Házak helyén törmelékhegyek, kertek helyén víz itatta föld. Magukba roskadt falak halmazában bútorszilánkok. Kiásott tárgyak házroncsokon. Egy játékbaba. Egy tvan tenna. — Nyugodjon meg, Sándor bácsi — a meg-megremegő vállú tanácselnök karját katonatiszt szorítja meg barátságosan. Filó József őrnagy, Cegléd város polgári védelmi törzsparancsnoka. — A legnagyobb csapás ezt a vidéket sújtotta. Megérkezésemkor még ropogtak, omlottak a házak. Harmincmillió forint értékű lakás vált a földdel egyenlővé. De siránkozásra nem volt idő. Gyors és határozott intézkedésekre volt inkább szükség, az embereket csak ez nyugtatja meg.' — Feladatom a helyi tanácselnök mellé szólított, mint tanácsadót. A falu lakóit más községekbe telepítettük. Az életveszélyes épületeket több mint száz katona bontja szét. A romokat bulldózerekkel ro- hamoztatjuk meg. Eltűnnek a roncsok, jöhetnek az építők, húzhatják az új házak falát. — Hány órás a munkanap? — Tizenhat, tizennyolc? Én csak azt számolom: hány embernek tudunk már otthont adni, hány embernek biztosítson ételt a tsz, hány embernek kell kiosztanunk az 500 forintos gyorssegélyt. Ma újabb élelmiszerszállítmányok érkeztek: 3600 tojás, 6 mázsa sajt, szalonna és konzerv. A faluban kinyitottuk az első üzletet. Néhány nap múlva iható víz lesz a kutakban. Felállítottunk egy fürdősátnat: egy gépkocsi különleges berendezése adja a meleg vizet a fürdéshez. Most 14 barakklakást építünk fel hontalan családoknak ,.. Kesernyés mosollyal folytatja: — Látja, ilyen örömei vannak most az embernek a SzaFiló József őrnagy ínosközben .. 1 Munkát csak optimistán lehet végezni. És most már az emberekben is érzem az erőt, akarást, amit az első döbbenet, a mindent elvesztés tudata gyengített eddig. Csengersima. A távolban a visszahúzódó ellenség utolsó állásai: földeket takaró víztükör. A falu kultúrházánál asz- szonyok csoportja. Ebédidő van, főznek. Az ázott falú házakból, s a tetősátrak alól ide gyülekeznek most a lakók: asszonyok, gyerekek, férfiak. Messzebb gépkocsikaraván álldogál hatalmas tartályok mellett: itt a tiszta vizet „gyártják” a katonák. — Az én szerény örömöm, hogy 320 embernek, naponta háromszor, egy tál bő ételt tudunk adni a közkonyháról — mondja a tanácsadó tiszt, Kovács Miklós őrnagy, Gödöllő város polgári védelmi törzspa- nancsnoka. — Sok még nálunk az otthontalan, a kultúrház színpadát is kényszerszállásnak rendeztük be. Hamarosan azonban Kovács Miklós őrnagy Csengersimán is megjelenhetnek az építők, biztos tetej alá kerül mindenki, s megkezdődhet a munka a földeken is. — Mikor találkozunk isméi Gödöllőn? — A polgári védelem addig marad itt, ameddig szükség lesz rá. Aztán elbúcsúzunk a Szamosköztől. Annak tudatában, hogy eredményesen dolgoztunk. És annak reményében, hogy az idesereglő segítőkész emberek soraiban méltóan képviseltük Pest megyét. — Szitnyai — Fotó: Urban A