Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-05 / 130. szám
I WST hegyei 19*70. JÚNIUS 5., PÉNTEK Etióp • f ; -r~k r • i Halié Szelasszié etióp császár, ia csaszara Párizsban aki -m^rán^a^°" Ftr^~ országban tartózkodik, találkozott Georges Pompidou köztársasági elnökkel. Mór 50 ezer halott (Folytatás az 1. oldalról.) tozott. A 20 000 lakosú Yun- gay, a 7000 lakosú Car az és Aija, valamint Recuay és más kisebb városok gyakorlatilag eltűntek a föld színéről. Peru északi részének teljesen meg* változott a domborzati és vízrajzi képe. Rio de Janeiróban egy perui diplomata szerdán sajtóértekezleten ismertette különböző országok — általa egyébként meg nem nevezett neves geológusainak azt a feltevését, hogy a perui földrengést a Csendes-óceánon szombaton végrehajtott francia atomkísérlet idézhette elő. A francia atomrobbantást a Csendesóceánnak olyan pontja fölött hajtották végre, amely légvonalban szemben van Chimbo- te kikötővel. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) helyreállítás munkájának megindítását segítette, hogy a Szovjetunió gyors segítséget ajánlott fel a kő- és faanyag azonnali szállításával, Csehszlovákiából és Lengyelországból pedig azonkívül szállítottak kérésünkre védelmi anyagokat. A még jelenleg is magas tiszai vízállás és a lassú ütemben bekövetkező apadás a gátak állapotára tekintettel még néhány napig nagy erők összpontosítását és szervezett, erőteljes védekezést követel. A Tisza völgyének 2900 kilométer hosszúságú védvonalából még 1400 kilométeres szakaszon van árvízvédelmi készültség és mintegy 800 kilométeren folyik megfeszített erővel védekezés. Az árvíz által veszélyeztetett több mint kétmillió hold védelmére jelenleg 41 000 fő dolgozik erejét megfeszítve a gátakon. Munkájukat 5000 gép és gépjármű segíti. Szeged védelmére a magyarországi árvízvédekezés történetében példátlan méretű munkaerő, védelmi anyag és gégi erő bevetése vált szükségessé. A magyar kormány által a Román Szocialista Köztársaság részére felajánlott 10 millió forint értékű segély keretében magyar földmunkagépcsoport dolgozik a Szamos román területén bekövetkezett töltésszakadásainak elzárásán. A Duna mentén folyó védekezéshez e segély keretében a román vízügyi szervek kérésére az Országos Vízügyi Hivatal vasszádlemezeket és műanyag fóliát bocsátott rendelkezésre. A Szamos menti árvíz sújtotta területeken és Makó térségében az átköltöztetett lakosság visszatelepítése gyakorlatilag befejeződött. A Tisza—Szamos közén a víz levonulása után azonnal nagy erővel, szervezetten és zökkenőmentesen megindult a helyreállítás munkája. Az újjáépítés irányítására és összehangolására az Országos Vízgazdálkodási Bizottság keretében létrejött helyreállítási albizottság jelentős intézkedéseket tett. Folyamatban van a károk felmérése, a települések újjáépítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az építési kapacitás, az építőanyagok biztosítására és helyszínre szállítására az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyors é^ hatékony intézkedést tett annak érdekében, hogy ez év november 1- ig minden árvíz sújtotta család legalább egy lakóhelyiségbe beköltözhessen. A Minisztertanács megállapította, hogy a károk mértéke továbbra is szükségessé teszi az állami, társadalmi szervek és a lakosság segítőkészségét és áldozatvállalását. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette, s jóváhagyta a további védekezést célzó intézkedéseket. A nehézipari miniszter a szénbányászattal kapcsolatos kormányhatározat végrehajtásáról tett jelentést. A fogyasztóik jobb ellátása érdekében szükséges minőség- javulást a termelt szén összetételéneik megváltoztatása mellett az osztályozó és előkészítő művek korszerűsítésével oldotta meg a szénbányászat. A kormány ezután megtárgyalta a Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács április 16-i együttes ülésén a tanácsi munka megjavítására hozott határozatán alapuló előterjesztéseket. A Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsakadémiák oktatási tevékenységének továbbfejlesztéséről, valamint a tanácsok végrehajtó bizottsági titkárainak kinevezéséről. A művelődésügyi és a munkaügyi miniszter együttes javaslatot tett a szakközépiskolai és a szakmunkásképző iskolai szakmai tanárok és oktatók heti kötelező óraszámának csökkentéséről. Eszerint a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban folyó szakmai oktató-nevelő munka színvonalának emelése érdekében az 1971 és 1975 közötti időszakban a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat tanító, tanárok és oktatók heti kötelező óraszámát 10—15 százalékkal csökkenteni kell. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. IL-62 LONDON-TOKIÓ Szibérián át Az 1L—62 szovjet sugárhajtású személyszállító repülőgép szerdán megtette első útját a London—Tokió közötti járaton. (Szibérián keresztül.) Az angol BOAC és a japán JAL légiiközlekedési társaság gépeihez hasonlóan az IL—62 szovjet repülőgép az új járaton hetenként kétszer közlekedik majd. A 186 üléses IL—62 típusú repülőgép fokozatosan kiszorítja a többi szovjet repülőgépet a távoli járatokról. Pax Americana Három évvel ezelőtt, június 5 hajnalán Indultak meglepetés- szerű támadásra az Izraeli repülőgépek, s az Uy módon — az arab légierők elpusztításával — megszerzett légi fölény biztosította Izrael szárazföldi előrenyomulását. S Tel-Aviv azóta is megszállva tartja azokat az arab területeket, amelyekből az agresszió első óráiban „egyetlen talpalattnyi földre sem tartott igényt” — az izraeli vezetők akkori hangzatos és önigazoló kijelentései szerint. A megszállást Tel-Aviv ugyanolyan képmutatással indokolja, mint a három évvel ezelőtti támadást: eszerint az arab országok, s főleg az EAR „nem akarják a békét”, nem fogadják el Izrael „ajánlatát”. A legügyesebb propaganda sem leplezheti sokáig a tényeket; hamar szerte foszlott Izrael „Dávid-szerepe”, a fenyegetett kis országról szőtt nyugati propagandamítosz, hiszen harsányan megcáfolta maga a hatnapos háború, s ami aztán történt. Nem sokkal később Dajan hadügyminiszter arról talált beszélni, hogy országának „továbbra is erősebbnek keU lennie, mint az arab környezet együttvéve”, a számbeli túlsúlyt a technikai és képzettségi fölény teszi semmivé. Amennyi önleleplezés van ebben a kijelentésben, ugyanannyi árulkodik Dajan ék történelmi rövidlátásáról, az arab világ fejlődésének figyelmen kívül hagyásáról, s annak a környezetnek a lebecsüléséről, amellyel állítólag a békés együttélésre törekednek! Legjobban akkor lepleződőtt le a jelenlegi izraeli vezető körök politikája, amikor a háború hat napja nyomán nem dőlt meg az EAK és Szíria haladó rendszere. Az imperialista számítások nem váltak be: sőt a szocialista országok segítségével megerősödtek a haladó arab rendszerek, s meUéjük — Líbiában, Szudánban, Dél-Arábiában — újak sorakoztak fel. Az idei izraeli terrortámadások Egyiptom ellen bizonyították, hogy Tel-Aviv kényszeríteni próbálja környezetét az „amerikai békére” (Pax Americana), a politikai engedményre. A Tel-Aviv-i szólam a „közvetlen tárgyalásokról” a diktálási pozíciót próbálja fenntartani; különös az érvelés, miszerint Izrael ..nem bízhat” a nemzetközi garanciákban, ellenben azonnal biztonságban érezné magát, ha egy vele tárgyaló arab vezető aláír egy papírt... A mostanában ismétlődő Libanon elleni támadások pedig azt tanúsítják, hogy — lévén gyenge a libanoni haderő —, a felkészületlen arab országokkal miként bánna el az izraeli vezetés, mint szólna bele ügyeikbe, s jogosítaná fel önmagát ..megtorlásokra”, kénye-kedve szerint. Az izraeli és az őket támogató amerikai. katonai körök azonban nem fokozhatják végtelenségig kalandors águkat, mert lassanként már ők Is látják, amit egyre többen világszerte, hogy az idő nem a Tel- Aviv-i és washingtoni politikának dolgozik. ' A megye nagyüzemei az árvízkárosultakért CSAK RÖVIDEN... N-IL ARMSTRONG amerikai űrhajós elutazott Moszkvából. VORSTER, a Dél-afrikai Köztársaság miniszterelnöke Muller külügyminiszter kíséretében „baráti látogatásra” Lisszabonba érkezett. SAIGON! közlés Szeriint egy hónap alatt 76 690 vietnami származású kambodzsai állampolgárt telepítettek át Kambodzsából Dél-Vietnam- ba. Összkomfort a világűrben (Folytatás az 1. oldalról.) gozói az árvízkárosultak részére felajánlott egynapi keresetüknek megfelelően a 120 ezer forintot tegnap fizették ki. A KISZ-esek 200 törülközőt és 35 egészségügyi csomagot küldtek Nyíregyházára és mintegy 40 gyerek üdültetését vállalták. Hetvennégy termelőszövetkezet küldötte tanácskozott tegnap a Budapest környéki Területi Szövetség székházában: miként segíthetnék szervezeten az árvízkárosultakat. A szövetség képviselői a múlt hét végén jártak Szabolcs- Szatmár megyében, és két bajba jutott községgel teremtettek szorosabb kapcsolatot. Ennek alapján a küldöttközgyűlés úgy határozott, hogy a győr- teleki Aranykalászt és a tibor- szállási Űj Élet Termelőszövetkezetet patronálják, vagyis e két község mielőbbi talpra- állításában vesznek részt. Elsőként a makádi Üj Élet Tsz küldötte jelentette be, hogy 180 ezer forinttal segítik a bajba jutottakat. A Pest megyei 1. sz. Építőipari Közös Vállalkozás, Kiskunlacházáról 200 ezer forintot ajánlottak fel. Pátyról, a Petőfi Termelőszövetkezet 200 ezer forint készpénzt és két faházat ad. Húsz gyermek üdültetését vállalják, ezer uvül vetőmaggal, az aratás után gabonával, egy traktor rendelkezésre bocsátásával, sőt még az üres tárolóterük felajánlásával is szeretnék enyhíteni valamelyik árvízkárosult gazdaság gondjait. A zsámbéki Űj Élet a kipusztult háztáji állomány pótlásához nagy mennyiségű naposbaromfit küld. A pomázi Petőfi a már felajánlott 100 ezer forintján felül 20 gyermek üdültetésére vállalkozott. Mint dr. Kecskeméti Lajos titká: elmondotta, a gyűjtés még nem fejeződött be, de máris több millió forint értékű készpénzt, takarmányt, és más, természetbeni juttatást, építőanyagokat, palántát ajánlottak fel. Megegyeztek a tanácskozáson az egész éven át tartó segítségnyújtás módszerében is. (Folytatás az 1. oldalról.) gas fokú munkaképességét a hosszú űrrepülés, az űrhajónak a világűrbe való kijutása időszakában. A szovjet kutatók megállapították, hogy a szervezet reagálóképességének a gyorsuláskor bekövetkezett megváltozása szoros összefüggésben van a szervezet egyes szöveteiben, szerveiben és rendszereiben bekövetkezett strukturális és anyagcsere-rendellenességekkel. A kutatómunka új módszer rei,,adták jnodpt a fiziológiai fohFamatojiptj ; dinamikájának rögÉftéséré — írja Parin. — Ezekkel az új módszerekkel sikerült megáik pítani az űrhajósoknál egyes korábbi funkcionális megnyilvánulásokat az űrutazás befejezése után. A legjellemzőbb ilyen megnyilvánulás az ortosta- tikus labilitás (az érverés és a vérnyomás erős megváltozása, amikor az ember saját erőkifejtés nélkül vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe kerül), a vérképnek, a szervezet folyadék- és kalciummérlegének megváltozása. Ezek a változások különböző időtartamúak és az űrrepülés után rövid idő alatt teljesen megszűnnek. Ezeknek a változásoknak az elhárítása a kozmikus fiziológia igen fon- ,tos feladata — hangsúlyozza Parin akadémikus. A Szojuz 9. űrhajón a Föld körül Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov űrhajósak a repülés harmadik napjának programja szerint megfigyelték az égitesteket és axztronavigációs kísérleteiket végeztek a fedélzeti optikai műszerek segítségével, megfigyelték továbbá a földfelszín, egyes körzeteinek domborzatát. Ami az űrhajósok „minden* napi életét” illeti, a Szojuz 9, a két kozmonauta lakályos otthonává vált. Mind „Sólyom 1 (Nyikolajev), mind pedig „Sólyom 2.” (Szevasztyjanov) naponta borotválkozik villanybo- rotva-készülékével, amely az űrhajó egyéb berendezéseihez hasonlóan, kifogástalanul működik. A borotválkozást különösen fontosnak tartják — mivel ez eddig megoldatlan volt Kitűnően működik az űrhajósok kávéfőzője is. Sajátos villanysütőt is vittek magukkal az űrhajó fedélzetén. Ebbe a különleges szerkezetbe nem kenyér-, vagy hússzeletet helyeznek, hanem különböző tápláló pépeket tartalmazó alumínium tubusokat A cél mindenesetre az, hogy a kozmonauták rendszeresen fogyasszanak meleg ételit. Szándék és valóság „Korunkban harc folyik a legfontosabbért: az emberiség jövőjéért... A háborúnak, az agressziós és erőszakos cselekményeknek, a népek szabadsága elleni merényleteknek mind az imperializmus politikájában rejlik a forrása.” Ebből a felismerésből kiindulva fogalmazták meg a kommunista és munkáspártok éppen egy esztendeje megnyílt moszkvai tanácskozásukon, hogy „a munkásosztálynak, a demokratikus és forradalmi erőknek, a népeknek egyesülniük kell és közösen kell fellépniük. Megfékezni az ag- resszort, megmenteni az emberiséget az imperializmustól — ez a küldetés jutott a munkásosztály és minden antiim- periálista erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmúsért harcol." Hogyan teljesítik ezt a küldetésüket a forradalmi erők? — hangzik a kérdés egy évvel a tanácskozás után. Tizenkét hónap eseményei igazolják, hogy ehhez a test- vérpártokat mindenekelőtt a tanácskozáson kialakított marxista helyzetértékelésük segítette, amely bevált, helyesen orientálta őket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni ismételt bombatámadások a kambodzsai agresszió kezdetén, az Egyesült Államok területéről Kubába behatolt ellenforradalmi bandák akciója, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot sértő állandó fegyveres provokációk alátámasztották, hogy az imperializmus nem mond le a szocializmus elleni nyilt fegyveres harcról sem — miként arra a tanácskozás felhívta a figyelmet. Az ideológiai diverzió és a •fellazító politika megannyi próbálkozása újabb adalék az 1969. júniusi gondolat igazságának bizonyításához: „az imperializmus agresszív stratégiájának éle, akárcsak korábban, ma is mindenekelőtt a szocialista államok ellen irányul.” A fejlett tőkés országokban és a nemzeti felszabadító mozgalom övezetében tapasztalható imperialista próbálkozások megítélésében sem tévedtek a testvérpártok küldöttei. Gondoljunk csak a leplezetlen erőszak áldozatául esett amerikai diákokra és idézzük fel „a rendőrferror kíméletlen módszereire” figyelmeztető dokumentumokat. Emlékezzünk pl. az Indira Gandhi elleni imperialista manőverekre és húzzuk alá a fő dokumentum szavait: „az imperiaVzrhus, a reakciós nacionalizmust ösztönözve, súrlódásokat idéz elő a fejlődő országokon belül és széthúzást támaszt közöttük”. A NATO legutóbbi római ülésszaka pontosan tükrözte az imeprialista országok vezető körei közötti ellentéteket, amelyeket Moszkvában annak idején így jellemeztek: „Egyes országok vezető körei megértik, hogy számolniuk kell a reális helyzettel, amely a háború és a háború utáni fejlődés eredményeként alakult ki Európában”. Egy év távlatából az is kiviláglik, hogy korunk három hatalmas ereje — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — mindennapos harcában segítséget merít a moszkvai megállapításokból. A kommunista és munkáspártok az elmúlt évben észrevehető erőfeszítéseket1 tettek öszefogásuk, akcióegységük megszilárdítására. Ebben vitathatatlan szerepe volt a moszkvai tanácskozásnak, amelyen 73 párt nyilvánította ki: „eltökélt szándékuk egységes frontban harcolni az imperializmus ellen”. Ezeket a szavakat tettek követték. Európa keleti, nyugati és északi részében, Közép-Ame- rilíában egyeztették politikájukat a pártok, a Lenin- centenárium moszkvai ünnepségei még szélesebb körű eszmecserére is alkalmat adtak, az elméleti konferenciák sora ugyancsak hasznos fórumot biztosított az együttműködés fokozására. Ami 1969. június 5-én még csak szándék volt, ma már érzékelhető valóság: a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásukkal és közös elhatározásaik folyamatos valóra váltásával fellendítették az imperialistaellenes harcot. Ezt az alapvető pozitívumot nem homá- lyosíthatja el, hogy a tanácskozás természetesen nem tett, nem is tehetett pontot soksok probléma, nehézség megoldásának végére. Sajnálatos módon még mindig érvényes a testvérpártok azon értékelése is, hogy az egység megteremtésének legnagyobb akadálya a kínai vezetők nagyhatalmi, soviniszta politikája. Sok még a tennivaló, kemény és hosszan tartó lesz a harc. A tanácskozás adta fegyvert forgatva erre is készüllek a pártok. Ösztönzi őket, hogy sok tekintetben éppen mozgalmuk erejének növekedésétől, a kommunista és munkáspártok akcióegysé- gétől függ az emberiség jövője századunknak, a XX. századnak ebben az utolso harmadában. i i
