Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

^PESTMEG-YEI HIRLAF7 KOLON KIADÁSA" XIV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1970. JÚNIUS 30., KEDD Interpellációk a tanácsülésen A szombati tanácsülésen, két interpelláció hangzott el. Hor­váth Istvánná tanácstag a bal­esetek elkerülésére javasolta, hogy a Hunyadi és a Báthori utcákon vezessék be az egy­irányú közlekedést. Dr. Török László tanácstag szóvá tette, hogy a Cegléd— Nagykőrösi betonutat nem jól javították ki, ami nehezíti az autóközlekedést. Pusztai Ferenc, az építési- és közlekedési osztály ve­zetője az interpellációkra adott válaszában kijelentette, hogy a kérelem, illetve a pa­nasz orvoslására a szükséges intézkedéseket megteszik. díjazottak és versenyen kívüliek Színpompás bemutató a Cifrakertben Pest megye legjobb népi tánccsoportjai találkoztak va­sárnap a cifrakerti szabadtéri színpadon, hogy eldöntsék, melyik együttes műsora a leg­szebb, s a népi hagyományok felújításával is ünnepeljék hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Szép számú közönség gyö­nyörködött a műsorokban, s a három tagú zsűrinek ugyan­csak nehéz dolga volt. A zsűri elnöke dr. Osko Endréné, a né­pi tánccsoportok megyei szak- referense, tagjai Laurenszky Ernő és H. Berkes Edit tánc­ilyen Aratásra készen állnak a kombájnok A DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET FÖLDJEIN A Dózsa Termelőszövetkezet fekete földjein a hatalmas Bezosztája búzatáblák szépen érnek. Készen, rendben van­nak a kombájnok, és július második hetében megkezdik az aratást. A kukoricavetések is igyekeznek a tavaszi késést behozni, s a tagok szorgalma­san dolgoznak, az eke- és kézi­kapákkal. Vegyszeres gyomir­tással is segítik a munkát Folyik a borsó aratása A termelőszövetkezet fő gondja most a 360 hold borsó aratása. A gazdag termést ka­szálógépek vágják. A lekaszált borsót ügyes gyűjtőgépek sze­dik fel és elevátorszerű szer­kezet emeli a teherkocsikra. Mint a gép mellett dolgozó idős Tanács György, termelő­szövetkezeti tag és Maksa Ba­lázs gépvezető mondta, a gép jobban felszedi a borsóindát, mintha kézzel gyűjtenék. A lekaszált borsót a köz­ponti telepre szállítják, ahol a konzervgyárnak két beépí­tett borcsócséplőgépe dolgozik, és száz mázsa körül van az a kicsépelt szemes borsó, amit a gyárba visznek. Ültetik a karfiolt A vízvert, de most már megszikkadt földeket minden­felé traktorok szántják, s ka- pásvetemények, takarmányfé­lék termelésével fogják hasz­nosítani. A termelőszövetkezet külső kertészetének közelében négy hold karfiolt ültetnek, amire nagy szükség van most, hogy a magán .kiskertészetek nagy része megszűnt, és a ter­melőszövetkezetek az utóbbi években kevés karfiolt termel­tek Kőrösön. A karfiolt géppel ültetik, amely pár nap alatt elvégzi a munkát A gépen hatan ülnek és adogatják bele a palántá­kat, amiket a gép tenyerei erősen beszorítanak a helyük­re. Közben a termelőszövetke­zet tágjai odavezetik az öntö­zőberendezést. A karfiolültetést Kaszala Kálmán brigádvezető irányít­ja, aki már 67 éves, XI évig dolgozott a termelőszövetke­zetben, onnan ment nyugdíjba, de azóta is dolgozik. — Tetszik tudni, — mondta — az 560 forint nyugdíj mellé jól jön a kereset, meg hát va­lahogy összeforrtam a terme­lőszövetkezettel és segítem a boldogulását... <k) Duplájára növekedett Ezeregyszázhetven méhcsa­láddal szaporodott a nagykő­rösi méhésztársulat vagyona; most negyvenhatan foglalkoz nak a szorgos állatok nevelé­sével. Tíz évvél ezelőtt mind­össze tizenhatan ,,hobbyskod - tak” a méhekkel, és mindösz- sze 560 méhcsaládjuk volt. pedagógusok voltak, sorrend született: Első díjat — 5 ezer forintot — nyert a pilisvörösvári mű­velődési otthon tánccsoportja, mély ihletésű magyar és né­met táncaival. Második helyezettjei a ver­senynek — 3—3 ezer forint jutalommal — a tápiószecsöi ÁFÉSZ és a nagytarcsai mű­velődési otthon tánccsoportja. A harmadik helyen hárman osztoztak 2—2 ezer forint díj­jal: a zsámboki művelődési otthon, a szigetújfalui ÁFÉSZ és a nagykátai járási művelő­dési otthon népi tánccsoport­ja. A díjakat Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács műve­lődésügyi osztályvezetője adta át, megtekintette a versenyt Gere Géza, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály­vezető-helyettese is. A versenyzők 20 népi táncot mutattak be, a népi énekesek versenyen kívül indultak, hi­szen a gödöllői versenyen őket már díjazták. Ugyancsak bemutatót tartott a Volán Bem József népi tánc­csoportja is. A budapesti együttes megérdemelt szép sikert aratott. A szép, színes bemutatók, versenytáncok és énekek egy­aránt elősegítették a megye községeinek, táncainak megis­merését, a hagyományok őr­zését, felelevenítését, a ma­gyar és a nemzetiségi kultúra továbbfej lesztését. PIHEN A KARAVÁN Érvényt szereznek a szabályrendeletnek A legutóbbi tanácsülésen felszólalt Nóniusz Sándorné tanácstag. Rámutatott arra, hogy míg a lakosság tekinté­lyes része rendesen söpri és tisztán tartja a háza előtti gya­logjárdát, és a parksávot, so­kan egyáltalán nem törődnek házuk elejével. Ezért szabály- rendelet alkotására lenne szük­ség, amely mindenkit kötelez­ne háza elejének gondozásá­ra. A felszólalásira válaszolva, Pusztai Ferenc építésügyi osz­tályvezető kijelentette, hogy ilyen szabályrendeletet nem kell alkotni, mert az régen megvan, csaJc a betartását el­hanyagolták (!) Ez a szabályrendelet előír­ja, hogy háza elejét mindenki köteles tisztán tartani, napon­Gondoskodnak „gyermekükről“ Vannak dolgok, amiket még ma is előítélettel kezelnek né­melyek. Az emberség, az ösz- szetartozás azonban túljut minden előítéleten. Ez történt a napokban is, amikor a kon­zervgyár könyvelési brigádja összegyűlt a városi tanács ün­nepi termében, hogy egy szív­vel és lélekkel vállalja mun­katársuk gyermekének felne­velési gondjait. Megható volt a 42 hangú fo­gadalom, az ajándékok és a szeretet, amivel körülvették az anyát és a gyermeket. Ez a se­gítség nemcsak a pilla.natnak szól, nemcsak felbuzdulás. A brigád minden tagja havonta két forinttal növeli a gyermek betétkönyvének összegét, és igy tizennyolcéves korára már szép indulótőkével rendelkez­het a brigád gyermeke. Segíteni, bátorítani, erőt ad­ni, — egyike a legszebb embe­ri kötelességeknek. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Tíz kicsi indián. Agiatha Christie regényéből készült angol film. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: 4 órakor. Célpont: a híd. Jugoszláv színes kalandfilm. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Magyarázom a mechanizmust. VIII. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. V. kerület, Tormás utca 20. Ez áll a kis táblán. Bezörge- tek, s a kutya dühös csaholá- sát hallva, szívem a torkom­ban dobog. Félelmem nemso­kára eloszlik, mert egy ala­csony, megtört, sovány nénike nyit ajtót, és mosolyogva in­vitál beljebb. Ősz haját megszürkült, meg­kopott kendő takarja. Régi­módi barna szövetblúz, s egy megkopott, foltozott szoknya fedi a sovány alakját. Magos- szárú, fekete cipőben lépked előttem, de a fűzőt madzag helyettesíti. Mintha érezné, hogy nézem. Hátrafordul, ösz- szefonja két erős, megbámult kezét vékony testén, s moso­lyogva nézeget. — Most a fiatalságára gon­dol, Köteles néni? — kérde­zem tőle, de felelni nem tud, mert szeme könnybelábad, s csak int, hogy igen. A lakásba vezető utat egyik oldalról pázsit, a másik oldal­ról rozs szegélyezi, amely már embemagyságú. — Tudod, ősszel ki kell cse­rélni a zsúptetőt, s ez lesz oda. Már árad a szó belőle... 1893-ban születtem. Heten voltunk testvérek, s így elég hamar hozzá kellett szoknunk a munkához. Édesanyám jó­ságos asszony volt — Isten nyugosztalja —, mondja el- érzékenyülve, majd folytat­ja; — Iskolába kilenc évig jár­tam, de sokat ismételtem, mert a szívem miatt ki-kimaradoz- tam. Nagyon nehéz gyermek­korom voltamért mindig csak dolgoznom kellett. — Mi szeretett volna lenni? — kérdeztem. — Varrónő. — És csak só­hajt egy nagyot. tyámmal együtt elvitték a frontra, s onnan nem jött visz- sza többé soha. Keservesen zokogtam, s azt kiabáltam, hogy nem megyek férjhez. Sajnáltam nagyon, hogyne fájlaltam volna, amikor olyan jó parti lett volna. Elúszott az első szerencsém, s ezzel együtt a többi is. — Szép lány volt Köte­les néni? — Azt mondták... feleli té­KÖTELES NÉNI — Nékem nem a varrónő varrta ám a ruhát, hanem ma­gam, de azt meg is nézhette akárki. — Az első világháború ide­jén fiatal lány volt még Kö­teles néni. Milyen emléke ma­radt? — Az nagyon szomorú dolog. — S megint nedves lesz a szeme. Sűrű, fehér szemöldö­ke felrándul, s ráncos, idős arcára tétovázás ül ki. Végül mégis mesélni kezd. — Andrásnak hívták, jó módos gazdagyerek volt. Már jegyben jártunk, amikor bá­továzva, majd egy kicsit büsz­kén folytatja: — Hosszú fekete hajamat mindenütt megcsodálták. De volt olyan is, hogy valaki meg­állított az utcán, s azt mond­ta: — Várjon már, hadd gyö­nyörködjem magában. Elő is hoz egy megsárgult képet, s kezembe nyomja. Azt mondja, nem jó a kép, de én látom: valóban csinos, szép teremtés lehetett valamikor. Elneveti magát. — Látod! Ez lett belőlem. Ma már olyan csúnya vagyok, hogy alig merek kimenni az utcára. Megöregedett, megtört, s még egy kicsit babonás is lett. — A nővérem négyhónapos kislányára egy vén, csúf öreg­asszony ránézett, — persze már ez nagyon régen történt —, s a kislányt nem tudta az orvos meggyógyítani. így for­gott a kisbaba szeme ni! — S kezével, a kis gyönge vékony kezével, nagy köröket ír le. — Meghalt a kis szentem. Kutatva vizsgálja arcomat; vajon elhiszem-e? De én már más világban nőttem fel. Pillanatnyi csend után megint hozzákezd: — Nekem nem sok örömem volt az életben. Ez már a har­madik uram, de olyat, mint az Andris lett volna, nem talál­tam. Most már gyenge vagyok, és beteg. Vígasztalom egy kicsit, ne­vetni próbálok, de érzem, hogy nem megy. Felállók, elköszönök. Ki. kísér a keskeny kis úton, s utánam néz. Bezárja az ajtót, ér visszalopakodom, s a kerí­tés résén át nézem törékeny kis termetét, apró láb?'nak cfoszogását, míg el nem tűnik a ház sarkánál. F. Szűcs Mária ta söpörni, nyáron fellocsolni, s gondozni a ház előtt levő parksávot, vagy az ároksza­kaszt. A bejáratos taxik kedvelt pihenőhelye Nagykőrös, veze­tőiké pedig a Vénusz eszpresz- szó. A melegben nagyot szusz- szán a gép és az ember is, s azután indulnak tovább, a szükséges kilométert meg kell tenni, hogy biztonságos legyen a közlekedés. Foto: Sipos László ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Illés József és Zatykó Katalin: Csaba, Med- gyesi Mihály és Búkor Mária: Zoltán és Klára (ikrek), Barna István és Joó Éva: István, Szathmári Gyula és Gallé Györgyi: Dóra, Turbucz Gá­bor és Pékár Júlianna: Esz­ter, Pap László és Bálint Ilo­na: Ilona, Hompola Péter és Kelemenics Éva: Krisztina, Bakos László és Kalmár Má­ria: Zoltán, Vörös Ferenc és Illés Mária: Mónika, Schleisz- Bognár György és Szőke Mar­git: Beatrix, Ondó József és Bognár Terézia: József, Szí­vók István és Tóth Ilona: Ist­ván nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Né* meth Albert és Kőházi-Kis Lídia, Biczó Dezső és Kis Ju­dit, Zatykó István és Bíró Má­ria, Horváth János és Mukus Éva, Szalai László és Bihari Mária, Nagy László és Laka­tos Éva Meghaltak: Halász László (Kinizsi u. 7/c.), Patonai László (Kórház u. 14.), Csató István (Tompa u. 12.), Forgács Ambrus (Szurdok d. 35.), Med- gyesi Zoltán és Klára (Han­gács d. 43.), Bojtos Józsefné Tömösközi Lidia (Gógány d.' 2.), Szakács Istvánné Becze Anna (Báthori u. 6.). SiPiOíRíT LABDARÚGÁS GYENGE JÁTÉK — SÚLYOS VERESÉG Pomáz—Nagykőrösi Kinizsi 4:0. A félfordulós bajnokság után a Kinizsi a 3—4. helyért játszhat visszavágós alapon. Az első mérkőzés Pomázon volt. A kétheti kihagyás, főleg az első félidőben, meglátszott a csapat játékán. Jó összeállí­tásban játszott a csapat: Vad- nay — Vass, Szomolányi, Or­bán — Kecskés 11, Vilcsák 1 — Józsa, Decsi, Kecskés 111, Abonyi, S. Szabó. A hazaiak védelmi hibából szerezték meg a vezetést, 1:0. Utána a kapufáról lepattanó labdát gólnak ítélte Petró já­tékvezető. 2:0. A Kinizsi-játé­kosok szerint a labda kifelé pattant, és nem a gólvonal mögé. Ismét a körösi csapatot sújtotta a játékvezető: a félvo­nalnál a labda elhagyta a já­tékteret, de a játékvezető to­vábbengedte, majd a pomázi játékos az alapvonalnál elcsú­szott, és a játékvezető 11-est ítélt. 3:0. Vass megsértette a játékvezetőt, és a kiállítás sor­sára jutott. A félidő vége felé nagy gólt lőttek a hazaiak. 4:0. Fordulás után tíz emberrel is a körösi csapat volt a többet támadó, de a góllövés nem si­került. Vadnay és Kecskés III játéka dicsérhető. Gyenge játékkal vesztett a Kinizsi. Az eredmény túlzott, kétgólos differencia lett volna a reális. Nemcsak a játékveze­tő gyenge működése volt a súlyos vereség oka, de kiütkö­zött az edzéshiány is. Az utób­bi időben igen gyenge volt az edzések látogatottsága. Az egymás elleni két mér­kőzés összesített eredménye dönti el a helyezést, nem va­lószínű, hogy hazai pályán a , Kinizsi öt góllal nyer, így csak a negyedik helyre van kilátás. Pomáz ifi—Nagykőrösi Ki­nizsi ifi 2:1 (2:1). Kinizsi ifi: Faragó — Suba, Varró, Balogh — Todola, Hor­váth — Kovács, Cavalloni, Se­bők (Patai), Máté II, Szűcs. A hazaiak váratlan lefutá­sokból szerezték góljaikat. A Kinizsi-ifik többet támadtak, de a helyzeteket nem tudták kihasználni. A körösi ifik az első-máso­dik helyért küzdenek. Kétgólos hazai győzelemmel megszerez­hetik az első helyet. Az egész csapat lelkesen ját­szott, kitűntek: Balogh, Hor­váth, Kovács, Cavalloni, Má­té 11 és Szűcs. P. S. ★ Labdarúgás Elmaradt a Kinizsi II—Épí­tők járási bajnoki mérkőzés. Az iskolások szabadságon vannak, s sok a sérült a Ki­nizsiben, s ezért nem tudtak kiállni. A 2 pont az Építőket illeti. Mai sportműsor Atlétika Szeged, SZVSE-stadion: A VI. nyári úttörő-olimpia orszá­gos döntője. S. Z. Fájó szívvel mondunk hálás kö­szönetét rokonainknak, ismerőse­inknek, szomszédainknak, a Sza­badság Tsz vezetőségének és tag­ságának, akik szeretett jó édes­anyánk, nagyanyánk és testvé­rünk: özv. Papp Józsefné szül. Tóth Lídia temetésén Nagykőrö­sön megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom