Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
HAZAVINNI A DALOKAT A járási pedagóguskórus évadzárása Az együttes féléves múltra tekint vissza. Érző szívű, gondos emberek keltették életre. Lelkes, zenét, közösséget szerető emberek tartják fenn. Pedagógusok, akik ismerik az élő zene varázsát, érzik, tudják, hogy különösen ma, a technika rohamos fejlődésének korában mennyire fontos a magunk és mások nevelésére, szórakoztatására az ének. Óvónő, tanító, tanár, igazgató, felügyelő — mert az együttesben valamennyi beosztás képviselve van — most számvetést készít. Lemérik az eredményeket — hiányosságokat, és tervezik a jövőt. Emlékeznek az április 4-i bemutatkozásra, ami a hallgatók körében jó visszhangra talált. Az egyik pilisi énektanár — mi vel az együttes a vecsési általános iskola és gimnázium énekkarával és szavalókórusával közösen lépett fel — többször hangsúlyozta, hogy milyen nagy pedagógiai értéket jelentett ez a nevelő-diák közös szereplés. Az egyik monori iskola igazgatója egyszer megjegyezte: nem is a fellépésen van a hangsúly, hanem az együtténeklés örömén. Amikor összecsendülnek a szólamok, megszólal a tiszta harmónia, felüdül az ember, nincs ennél jobb kikapcsolódás. Az utolsó próbán egy óvónő elmondta, hogy a Künn a réten kezdetű dalt elénekelte a . kis óvodásoknak, s hogy a gyermekeknek mennyire tetszett. Nos, ez az: hazavinni a dalokat a gyerekeknek, ki-ki a maga falujába, maga iskolájába. Vajon megérjük-e, hogy Monor főterén egyszer ötszáz úttörő ajkáról megszólal: Kodály—Berzsenyi A magyarokhoz című kánonja? Meg! Talán már jövő tavasszal, amikor az úttörőszervezet jubileumi esztendejét ünnepeljük. Hej, milyen szép is lenne, ha minden község minden iskolája képviseltetné magát. Hogy ez kin múlik? Az énektanárokon és iskolaigazgatókon. Sajnos, még nem minden iskola hallotta meg a hívó szót. Hogyan tovább? Szeptemberben nagyobb létszámmal következetesen folytatni a megkezdett munkát. Beethovenre és Bartókra emlékezik a világ. A járási pedagóguskórus is adózni kíván ősszel e két nagy mester emlékének. S most, amikor az együttes ezt a félévet maga mögött hagyta, nem feledkezett meg arról az erkölcsi-anyagi segítségről, amelyet a járási párt- bizottság, a járási művelődés- ügyi osztály, a járási művelődési ház és a járási állami zeneiskola nyújtott az énekkarnak. Ezúton is köszönet érte. A következő évad a szárnybontogatásé. Bízunk benne, hogy a folytatás is jó lesz. — ki SULYI MOZAIK 30 család villanyt kap Szőllősnyaralón A napokban az ÉMÁSZ gyöngyösi üzemigazgatóságának tervező csoportja közigazgatási bejárást végzett Szőllős- nyiaralón. A helyszíni szemlén részt vett Simon László sülyi tanácselnök is» Az ÉMÁSZ képviselői elmondották, hogy a második félévben a Kákái és Szecsői úton összesen 1200 folyóméter villamos hálózatot építenek ki. Ez azt jeleníti, hogy még ebben az évben harminc család otthonában gyullad ki a fény Szőllősnyaralón. Járdát építenek Siilyben Tápiósülyön még ebben az évben a Templom utcában és a Malom utca végében járdát építenek. Az érintett utcák lakói vállalták, hogy a gyalogjárda-építést társadalmi munkában végzik el. Az. építkezési anyagok nagy része már rendelkezésre áll. Az építkezési munkákra a községi tanács 135 ezer forintot fordít, a járdáik felépítéséhez pedig megfelelő szakembert bocsát a lakók rendelkezésére. „Bátran csengessenek be hozzám" A legutóbbi sülyi tanácsülésen dr. Bugyi István, az új körzeti orvos bemutatkozott a tanács'■'gok előtt. Szavaiból a következő figyelemre méltó mondatokat idézzük: — ígérem: mint orvos és ember is a maximumot fogom nyújtani. Szeretnék Tápiósülyön nagy szakállt növeszteni és együtt megöregedni a lakossággal. Már korábban említettem, most újból megismétlem, hogy Szőllősnyaralón kívánatos lenne egy megfelelő kis rendelőt létesíteni. Hetenként egyszer megvizsgálnám a betegeket. Sok olyan idős ember él itt, akiknek igen fárasztó három kilométert a községbe begyalogolni. Végül pedig elmondom: a betegek a nap bármely szakában felkereshetnek. H árva az ajtó, bátran csöngessenek be hozzám. (krátky) MONOMIDÉH XII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1S70. JÜNIUS 30., KEDD HASZNOS TAPASZTALATCSERE Ceglédi és monori szakemberek a dánosi Micsurin Tsz-ben A dánszentmiklósi Micsurin mindig a jó hírű tsz-ek közé tartozott, nem véletlen hát, hogy a monori járás mezőgazdasági szakemberei éppen ide látogattak el, s csatlakoztak hozzájuk a ceglédiek is. Főző József, a termelőszövetkezet főkertésze a bemutató előtt rövid ismertetőt tartott. Elmondta, hogy 3100 holdas területükből 2100 hold a közös szántó, 300 hold a gyümölcsös, 500 hold pedig szőlő. Fő profiljuk a gyümölcs- termesztés, de új termelési ágazatokkal is kísérleteznek: virágmagot, zöldségmagot termelnek, s az idén 80 hold hagymát is telepítenek. Jelentős üzemág a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés már gyengébb — tervezik, hogy megszűntetik a szarvasmarha-tenyésztést, s helyette Franciaországból hús- juhokat importálnak. Terveik között szerepel az is, hogy jóval intenzívebbé teszik a növénytermesztést, ne legyenek „elaprózott” ágazatok — csak nagyban foglalkozzanak mindennel. így például: ha a hagymatermesztés az idén beválik, jövőre már nemcsak 80 holdat, hanem ennél sokkai többet telepítenek. A növénytermesztés intenzívebbé tételének elengedhetetlen feltétele a megbízható növényvédelem — s ez az, ami a monori járás szakembereit a leginkább érdekelheti. Gazos az esztendő, fojtogatják a kukoricát, a burgonyát a gazok — tökéletesebbé kell tenni a vegyszerezést, rövid időn belül. Hogyan oldják meg ezt a dánosi Micsurinban? Orsi Edit, a tsz kertész- mérnöke már az úton válaszolt a kérdésekre — hol, milyen vegyszert használtak, s mennyire volt eredményes. Bemutatta a „mindentudó vegyszerezőgépet” is, a Ma három községben lesz vb-ülés Gombán ma délelőtt 9 órakor kezdődik a vb-ülés. Napirenden jelentés szerepel az óvodák munkájáról és a balesetelhárítási tanács tevékenységéről. Maglódon a délután 3 órakor kezdődő vb-ülésen az általános iskolák munkájáról hangzik el beszámoló. Tápiósülyben 2 órakor ülésezik a vb. Itt a tsz alapszabály és jogszabály szerinti működéséről, a törvényességről és a tsz-demokráciáról tárgyalnak. MAI MŰSOR MOZIK Cyömrő: Traianusz oszlopa I—II. Maglód: A bűntény majdnem sikerült. Mende: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk? ... Monor: Nagy kék jelzés. Pilis: Titokzatos szerzetes. Üllő: Bűbájosok. Ve- csés: Szerelem, ó! RAMOSPRAI-t, amely többféle kultúrában használható, s amellyel kapcsolatban a legjobb tapasztalatokat szerezték. Megnézték a vendégek a Micsurin Tsz híres gyümölcsösét is. Érdekesség volt a permetlétorony, — napi kapacitása 1500—1800 hektoliter, megtöltése csupán öt-hat perc — ami rendkívül hasznos, emellett egyszerű, könnyen megépíthető szerkezet. Jártak a szakemberek a kukorica- és hagymatáblán, a fő téma itt is a vegyszeres gyomirtás volt. A 60 vagonos hűtőház is büszkesége a tsz-nek, nemcsak gyümölcsöt tárolhatnak itt, hanem mindent, a salátától a dug- hagymáig, s az építésre fordított összeget rövid időn belül „behozza”. Hasznosságát kétségkívül bizonyítja az is, hogy mellette már épül az új, 200 vajgonos hűtőház is. A bemutatót kérdések, ösz- szegezések követték, a látottakat bizonyára nem egy termelőszövetkezetünk hasznosítja majd. Egyet azonban hadd jegyezzünk meg: ez a tapasztalatcsere jóval értékesebb lett volna, ha több a részvevő. Sok termelőszövetkezetünk egyetlen képviselőt sem kül dött. Pedig nem ártott volna... (koblencz) FIGYELŐ Durranások a kerékpármegőrzőben Témát kerestem és találtam: Pilisen, a MÁV-állomástólegy percre, a pilisi ÁFÉSZ kerékpármegőrzőjénél. Tompa puskadörrenéshez hasonló zörej. Tizenegy óra van. A hőmérséklet: plusz harminc fok. A vasúttal párhuzamosan, körülbelül harmincméteres szakaszon, elkerített udvar. Sajnos, csak udvar, ugyanis januárban a fából tökölt helyiség a nagy hónyomás következtében összedőlt. Azóta a Pestre utazó dolgozók biciklije fagyban, esőben, szélben, sárban és most, a 30—55 fokos hőségben szabad ég alatt vár gazdájára. A munkából hazatérő fáradt embereket csak most éri igazán csalódás: a gumi szerencsés esetben lapos vagy kilyukadt. A vonatok gyakori érkezése bizony próbára teszi azt az egy kerékpárpumpát, amit a megőrzők kölcsönöznek. Vajon ki felel ezért? A 300 darab kerékpár meddig lesz az időjárás viszontagságainak kitéve? Mikor jöhetnek haza az emberek bosszankodás nélkül? — kérdezzük a pilisi ÁFÉSZ-t. (marosvölgyi) .PRO LIBERTATE“ A Rákóczi-szabadságharc külföldi kapcsolatai „II. Ha kocsi Ferenc 2tíJ ércet esetótti gyömrói táborozásának emlékére** Alkonyi kép a Vecsési VIZÉP udvarán Tóth Ambrus felvétele Az 1703-ban meginduló és nyolc éven át tartó Rákóczi-szabadságharcnak az adott európai jelentőséget, hogy széles külpolitikai alapra támaszkodott. Rákóczi diplomatái az angol, francia, lengyel, svéd, porosz, török és orosz udvarokkal egyaránt tárgyaltak. A spanyol örökösödési háborúval egyidőben Európa keleti felében is háború folyt, elsősorban a Balti-tengerért, amelynek partjain a XVII. században Svédország vetette meg a lábát. A két háború között voltak összekötő szálak, és a spanyol örökösödési, valamint az északi háborúban résztvevő országok kapcsolatainak alakulása, továbbá az egyással szövetségben álló országok növekvő vagy csökkenő erőviszonyai éreztették hatásukat a magyar szabadság- harc alakulásában, és lényeges okai voltak a szabadság- harc szomorú kimenetelében. Rákóczi, aki már az 1700-as évek elején komoly szerepet játszott a nemzetközi diplomáciában, s egyre nagvobb aggodalommal szemlélte a magyarországi állapotok romlását, az 1697-ben Hegyalján kiütött lázadás leverése után Bercsényivel egyre inkább arra a meggyőződésre jutott, hogy a császári katonaság elviselhetetlen nyomorgatásai és a bécsi kormány alkot- mánytipró törekvései ellen békés eszközök nem vezethetnek eredményre. A bizalmas beszélgetéseken felvetődött az ország függetlensége kivívásának a gondolata is. A történelmi lehetőség kínálkozott erre, hiszen II. Károly spanyol király halálán volt, s elkerülhetetlennek látszott a háború kitörése a spanyol trónért. Ezzel a magyar felkelés ügye is elérkezhetett első állomásához. Ilyen légkörben kapja kézhez Rákóczi Villars követ közvetítésével XIV. Lajos titkos üzenetét, amelyben a francia király biztosította Rákóczit Franciaország támogatásáról, ha az erdélyi fejedelemség visszaszerzésére az uralkodóval háborút kezdene. Rákóczi nem nyilatkozott az ajánlatra, mert nem bízott a követ titoktartásában. De mihelyt 1700-ban XIV. Lajos konstantinápolyi követétől, Feriol márkitól is hasonló bíztatást kapott, Bercsényi Miklós ungi főispánnal való tüzetes tanácskozás eredményeként úgy döntött, hogy levelet ír a francia királynak, valamint külügyminiszterének, és megismerteti helyzetét, s a felkelés kibontakozásának módozatait. A spanyol király halála napján, 1700. november 1-én írja meg levelét XIV. Lajoshoz, amelyben említi, hogy a háború kirobbantására elérkezett a legalkalmasabb idő, ha a francia király késznek bizonyul támogatni a magyarokat. Rákóczi a levél kézbesítésére a francia származású Longueval kapitányt vélte megbízhatónak. Csakhogy csalódnia kellett. Longueval közönséges kém volt. Rákóczi levelét és XIV. Lajos válaszát rendszeresen bemutatta a bécsi udvarnál. Árulása miatt Rákóczit 1701. április 28-án éjjel foglyul ejtették a császár elfogató parancsával. Eperjes és Kassa után a bécsújhelyi börtönbe vitték. Ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnét anyai nagyapját, Zrínyi Pétert harminc év előtt Frange- pánnal együtt a vérpadra hurcolták. Felesége azonban 1701. november 6-án a börtön parancsnokának, Lehman kapitánynak tudtával és segítségével kiszabadította és Lengyel- országba szöktette. Bercsényi Miklós Rákóczi letartóztatása utón Lengyelországba menekül, s itt megismerkedik Du Heron francia követtel. A szuggesz- tív megjelenésű, kiválóan tehetséges és szikrázó szellemű, művelt s amellett kemény jellemű magyar főűr mindjárt első alkalommal megnyerte a követ rokonszenvét. Du Heron Bercsényi terveit nagyon életrevalónak találta, s 1701. május 26-án melegen ajánlotta királya figyelmébe mint olyat, „ki származásra, tekintélyre és hadi dolgokban való tapasztalataira nézve egyaránt nevezetes főúr”. Említette ugyanakkor azt is, hogy a magyarok a Habsburg-uralkodó ellen fegyvert akarnak fogni, és hőn óhajtják a francia király pártfogását. XIV. Lajos, eddigi ígérgető üzeneteivel ellentétben, talán Rákóczi letartóztatásának hatására, tartóz kodban foglalt állást Bercsényiékkel szemben. Du Heron rendszeres tárgyalásokat folytatott Bercsényiékkel, és 1701. július 7-én ismét levelet küldött királyának. Ebben tudatta: „A magyar főúr szerint hazájában a dolgok már annyira fejlődtek, hogy ő, Rákóczi és társainak fogságba vettetése dacára képes volna Magyarországon akkora mozgalmat támasztani, amely maga után vonná ez országnak elszakadását a császártól, azonban — s ezt kijelentette nekem, mondja a követ levelében —, ő addig hozzákezdeni nem mer, míg támogatásáról biztosítva nincs ..íme, Bercsényi Rákóczihoz hasonlóan a felkelés megindítását a külföld, elsősorban XIV. Lajostól való támogatástól tette függővé. A „napkirály” azonban 1701. július 28-án kelt levelében így válaszol követének Lengyelországba: „A magyarok elégü- letlensége nagy előnyöket fog nyújtani a lengyel királynak... mert Magyarország népei hajlandóságának egyedül ezen fejedelem fogná hasznát látni...” A továbbiakban utasítja követét. ne foglalkozzék az üggyel, „hanem hagyja azt egészen a lengyel királyra, aki fel fogja ismerni abban a maga előnyeit országának szomszédságánál fogva.” XIV. Lajos tehát itt a maga részéről való érdektelenségre céloz a magyarokkal való szövetséget tekintve, és továbbra is tartózkodó, „különben is a császár még nem üzent hadat, s nem illenék másképpen cselekedni”. Csakhogy Du Heron nem mondott le arról, hogy királyát merőben má: belátásra bírja. Meg volt győződve, hogy Bercsényi tervei szerint a kívánt sikereket e! lehet érni. Bercsényi még azzal magyarázta az iránta tanúsított közönyt, hogy a francia udvarnak ferde nézete: vannak a magyar viszonyokról, és ezek pontos megismerésére volna szükség. Hosszt emlékiratban fejtette ki a magyar viszonyok állapotát, fejlődését és akkori helyzetét. A; emlékiratban mindenekelőtt i magyarság megkárosítását é: az alkotmányon ejtett sérelmek sorozatát adta elő. S miután az emlékiratot 1701. július 14-én bemutatta a lengye királynak, augusztus 4-én Di Heron francia fordításbal megküldte XIV. Lajosnak. A lengyelországi francia köve ismerve Bercsényi rábeszéli tehetségét, érveinek súlyát szerette volna, ha a magya: főúr személyesen megy Párizsba, hogy a királyt közvetlenü és tökéletesen megnyerje i magyar ügynek. Erre azonbar XIV. Lajos így válaszolt „Hasztalan volna az emlékira\ szerzőjét Franciaországba fá- rasztani, amint ön ajánlja, inkább helyén van, hogy ott lakjék a lengyel király mellett szolgálatot tehetvén, ha maja az alkalom elérkezik.” Palotai Sándor (Folytatjuk) k
