Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
19-JO. JÚNIUS 2., KEDD "'"kJCMop 3 Emeletes társasházak \ épülnek a községekben Tsz-öröklakások — saját kivitelezésben Uj lakótelep a Steinmetz-szobornál GYERMEKNAP Roncsból (anyahajé - Lampionos menet a Dunán - Virágkocsik a stadionban „Számszerű korlátozás nélkül kell továbbra Is lehetővé tenni a lakosság saját lakásépítésének különböző formált. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezett (vállalati, OTP), valamint a személyi kezdeményezésű társasházépi- tcs arányát”. (Az MSZMP KB ás a kormány határozata a Lakásépítés fejlesztéséről.) Ma még ritkaságnak számítanak a községekben emelt, kis kerttel körülvett, többszintes lakóházak. Pedig ez az építkezési mód a civilizált ember igényeit jobban kielégíti, mint a régi, nagy telkeken levő családi ház. De az emeletes társasházak építését feltételezik a községek fejlesztési tervei is: a közművesített, esetleg csatornával ellátott, városiasabb jellegű centrumok nem alakíthatók ki csak kisebb, zártabb lakóterületeken. Nem elhanyagolható szempont az sem: így, egy-egy lakás költségei, a telekárat és a közműveket; a villanyt, a vízvezetéket stb. figyelembe véve, jelentősen kisebbek. Az OTP Pest megyei Igazgatóságán tájékoztatást kértünk Pogány Miklós igazgatótól és helyettesétől, Zsigmondi Istvántól: mi a helyzet Pest megyében, várható-e, hogy a társasházépítkezések a városokon kívül, a községekben is elkezdődnek? A kapott válaszokból kedvező képet látunk. A takarékpénztár és több termelőszövetkezet, valamint az illetékes helyi tanácsok kezdeményezése és együttműködése nyomán már idén egész sor községben elkezdődnek a táirsash ázép ítkezés ek. Elsőként — a legnagyobb igénnyel — a budai járásból, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, Rakusz József jelentkezett. Az elgondolások szerint a szövetkezet, központja mellett, új, modem, emeletes társasházakból álló lakótelep, 80—100 kétszobás, összkomfortos lakás építéséhez biztosít területet. A közös gazdaságnak sok fiatal tagja van, elsősorban ők rokonszenveznek a falun új, a hagyományoktól eltérő életformával. Az egyik legnagyobb gond, a kivitelezés is könnyen megoldható Tökön. A termelőszövetkezet saját építőrészlege köt majd szerződést a parcellázás után az OTP-vel a mintegy 25 társasház megépítésére. Hasonló igényeikkel jelentkezett a közelmúltban Aszódon az Aranykalász Tsz is, amely a község belterületén, tagjai számára 16—20 lakás építését szervezi, egyenként 400 öles telkeken, a gödöllői járás termelőszövetkezetei közös építő vállalatának kivitelezésében. Az első épület munkálatai már az idén. megkezdődnek. Emeletes társasházakat kíván építem 10—12 lakással Pécelen a Zöldmező, Kartalon az Új Élet Termelőszövetkezet, a dabasi járásban, Örkényben a Béke és a Haladás Termelőszövetkezet, tagjai számára. Öcsán, Felsőpakany- ban és Gyálon is megkezdődtek az előkészületek több társasház építésére. Az alföldi területről egyelőre az első kezdeményező a ceglédi Vörös Csillag Tsz, amely ugyancsak bejelentette igényét: modem központi épületei és művelődési háza mellett, társasházakat kíván építeni. Ezekben kaphatnak otthont a szövetkezetnek azok a tagjai, akik eddig távolabbról jártak munkahelyükre. A tapasztalatok szerint elsősorban fiatal házasok jelentkeznek a mezőagzdasági dolgozók köréből. Ott, ahol az igények nagyobbaknak mutatkoznak a lehetőségeknél, a termelőszövetkezetek vezetősége dönti majd el, kik költözhetnek be a társasházakban épülő új otthonokba. Az építkezésnek ez a módja kedvező feltételek mellett valósítható meg. Az OTP egy-egy lakáshoz 100—120000 forint hosszúlejáratú hitelt biztosít, a termelőszövetkezetek pedig, a telkek biztosításán kívül, olcsóbb építőanyaggal és fuvarral csökkentik a költségeket, és sokhelyütt saját építóbrigádjailk építik fel a házakat is. Évek óta húzódott a főváros közvetlen határánál, Vecsé- sen, egy új lakótelep létrehozása. Elsősorban a közművesítés, a csatornázás hiánya miatt. Most, hogy a községben már folynak a csatornázási munkálatok, ez a terv is valóra válhat: az 1966-ban kijelölt területen, — a Ferihegyi repülőtér mellett —, a Stein- metz-szobortól a község széléig húzódó területen, folyamatosan elkezdik egy összesen 400 lakásból álló lakótelep építését. A nagy gondot jelentó közművesítést végülis a nagyközség a Pest megyei Tanács segítségével, közműépítési hitelből tudta megoldani. Az OTP is jelentősein hozzájárul a közművesítéshez: lakásonként 3000 forintot biztosít erre a célra. Már a beépítési tervek is elkészültek. A kivitelező: a Mo- nori Járási Építőipari Ktsz. Többféle típusterv alapján háromszintes, kétemeletes társasházakat építenek, 2, 2 és fél, 3 szobás lakásokkal. A A mezsgye, amelyen túl korunkba illőbb életformába érnek, három lépéssel vehető át: az új lakásviszonyok közé, a munkaviszonyba való kerüléssel, és a beiskolázással. A legdöntőbb: a beköltözés Monori Járási Építőipari Ktsz az új lakótelepet a hagyományos téglafalaknál többszörösen gyorsabb és nem drágább módszerrel, öntött betonos technológiával építi fel. Az OTP-vel kötött szerződés értelmében már az idén nyáron elkezdik az első ütemben épülő 100 lakás munkálatait. II. F. P. Hazaérkezett Vályi Péter Vályi Péter pénzügyminiszter vasárnap délután hazaérkezett háromhetes dél-amerikai útjáról. Járt Bolíviában, Peruban, Venezuelában, majd hazafelé jövet nem hivatalosan rövid időt Angliában töltött. Szurdi István Bulgáriába utazott Szurdi István belkereskedelmi miniszter két helyettesével — Keserű Jánosnéval és dr. Juhár Zoltánnal — vasárnap délután Bulgáriába utazott. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Sá- ghy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, és Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete. A miniszteri küldöttség június 2—6 között Várnában részt vesz a KGST belkereskedelmi miniszteri tanácskozó testületének második ülésén. a mai kultúr értelemben vett összkomfortba. Nézzük, a nagykátai járásban például sokan települtek be a falvakba, új házakba, vagy kevesen? Mint mondtuk, háromszáznegyvenhárom cigánycsaA nemzetközi gyermeknap váci eseményei már szombaton délután megkezdődtek. A gazdag, sokszínű program első aktusa a roncsból újjá varázsolt tanyahajó — a Globus — átadása volt. A váci vízi úttörők ezentúl itt rendezhetik meg őrsi összejöveteleiket, klubfoglalkozásaikat. Az ünnepségen nemcsak a váci pajtások vettek részt, a szentendreiek, kiskunlac- háziak és szobiak is együtt örülhettek a váciakkal, s rögtön birtokukba is vették a hajót. Az esti program a Váci Hajógyár kajak-kenu szakosztályának lampionos felvonulásával kezdődött. A Duna-parti Ady Endre sétány előtt a virágokkal feldíszített vízi színpadon az Operaház művészei léptek fel — nagy sikerrel. Hosszú fénycsóva, ezernyi apró, csillogó pontocska futott végig az égen. A váci gyermeknap szombati műsora tűzijátékkal ért véget. Vasárnap délelőtt ismét a vízi úttörők játszották a főszerepet. A Pest megyei vízi találkozó úttörőinek játékos vetélkedőjére került sor. Délután felsorakoztak a stadionban az úttörők és kisdobosok az avatóünnepségre, az eső is elállt. Mintegy 15 ezer ember figyelte, amint a városi pártbizottság titkára, Búzás Istvánné átnyújtotta a pártbizottság vörös selyem vándorzászlaját az Árpád úti általános iskola Földvári Károly úttörőcsapatának. Az újdonsült úttörőket és kisdobosokat neves fővárosi műládból az elmúlt tíz év alatt nyolcvanhatan. Ha a kívánságokhoz mérjük, kevés — ha azt nézzük, mi történt, azaz mi nem, az elmúlt évtizedek alatt, akkor nem is annyira az. A közvélemény úgy értesült, hogy az ilyen építkezéseket az állam ingyen telekkel, kedvezményes kölcsönnel támogatja. Ebből a gyakorlatban csak a telekjuttatás általános, a kedvezményes kölcsön megszerzése ugyanis rendkívül bürokratikus, s a kölcsön összege nem arányos a jelenlegi építőanyag-árakkal, úgyhogy a vizsgált járásban is az említett nyolcvanhat családból tíz év alatt mindössze hatan (!) vettek igénybe kedvezményes OTP-hitelt. Szép társadalmi segítségre akadt viszont egyéb példa néhány helyen. Van, ahol bontott anyaggal segítették az építkezéseket. Máshol a munkáltató vállalat előlegezi a kölcsönigényléshez szükséges összeget. Segíteni, segíteni kell. Még ha nem is azt nézzük, milyen nehéz lehet az egyik életformából átlépni a másik kultúrkörbe — gondoljuk meg, három-ötgyermekes családoknál nem egészen természetes az államnak, vagy hogy ne legyünk ilyen személytelenek, egyszerűen a többieknek támogatása? Segíteni kell: Nagykátán például a cigányság nyolcvan százaléka, Tápiószecsőn nyolcvankilenc százalékuk, Tápiógyör- gyén hetvenhat százalékuk él még az ősi negyedekben. (Igaz, Tápióságon, Tápiósze- lén, Tóalmáson csak húsz-harminc százalékuk.) Érdemes segíteni: azok, akik építkeztek, az esetek döntő többségében elszakadtak a régebbi életformától. Kell, a legfőbb érték az ember elve szerint, és kell, mert a segítség mint gazdasági beruházás is megtérül. Azután itt van a beiskolázás. A nagykátai járásban is a cigánytanulók zöme, hetvennyolc százaléka csak az alsó tagozat néhány osztályát végzi el — igaz, az arány évről évre kedvezőbb. De 1965—70 között még mindig csupán vészek szórakoztatták. A színpompás, virágokkal feldíszített kocsik felvonulása nem mindennapi látványt nyújtott. Vasárnap este az úttörők átadták a terepet a KISZ- eseknek. A Március 15. teret — a Madách Imre Művelődési Központ táncegyüttesének palotás nyitótánca után — fiatalok lepték el. A zenét a Híradástechnikai Gyár zenekara szolgáltatta. Háromezer táncoló pár éjszaka kettőig volt együtt a színes forgatagban. A nagykőrösi Arany János iskola udvarán katonás rendben álltak a gyerekek. Tudták, hogy most mindenki őket ünnepli. Az avatásra a A Konzervipari Tröszt és a mezőgazdasági nagyüzemek közötti idei szerződéseket megkötötték. Az ellátás szempontjából kedvező helyzet alakult ki, mert például zöldség- és gyümölcsfélékből az előirányzottnál nagyobb mennyiség áll majd az ipar rendelkezésére. A konzervgyárak megrendelésére több mint 100 ezer holdon termesztenek majd zöldségféléket, fűszerpaprikát, gyümölcsökből 135 000 tonna helyett 157 000 tonnára szól a szerződés. A tröszt anyagilag is támogatja termelőpartnereit. A leszerződött mezőgazdasági kultúrák növényvédelmét holdanként 400 forintos hozzájárulással segítik elő. A sok kézi munkaerőt igénylő növényfajták termesztéstechnológiájának negyvenen szereztek közülük nyolcadik osztályos bizonyítványt, ebből is csak három tanult tovább középiskolában, kilenc pedig szakmunkásképző intézetben. Ki tudná összeszámlálni az elsikkadt tehetségeket? Sokat javíthatna a helyzeten a kiemelt törődés. S ha egy-két helyen épp az érintettek ellenállásán meg is bukott a részükre szervezett osztályok terve — igaz, ugyanakkor Pándon, Tóalmáson a külön korrepetálást, tanulószobát, azután a járás öt községében az általános iskolára előkészítő tanfolyamokat sikerrel csinálják — úgy hiszem, erről az eszméről nem szabad lemondani. Más kérdés, hogy a pedagógusoktól anyagi dotálás nélkül, hosszú éveken át nem követelhető ilyen pluszmunka. Végül, mint a társadalomba való beépülés harmadik tényezője, itt a munkavállalás. Mint mondtuk, a vizsgált járásban a munkaképes cigánylakosság nyolcvan százaléka dolgozik állandó vagy ideiglenes munkán. Segédmunkán, döntő többségben. De hogy a segédmunka ne legyen élettől, társadalomtól kiszabott részük, sorsuk generációkon át, az már megint a beiskolázáson, a külön iskolai törődésen, s lakáskörülményeik javulásában dől el. S a legtehetségesebbeknél a jobb iskolai kiválasztásban, hacsak nem vigasztaljuk magunkat azzal, hogy a most már elért alapokról a zseni mindenképp felszárnyal. Inkább ne vigasztaljuk. A talentummal való külön foglalkozás témája azonban a cigánykérdéstől elvezetne az egész iskolapolitika kritikájához, jövőbeli feladataihoz. Végül még egy gondolatidé kívánkozik. Az új életformába lépés nagyon nehéz lehet, de előbb-utóbb sok örömmel is jár. Az elszakadás viszont az ősök életétől, hagyományaitól, sajátos közösségeitől, legyőzni közösségek és lelkek vonza- tait, ellenállását, biztosan sok fájdalommal is. megyei és az országos úttörő- elnökségből is eljöttek, hogy az új kisdobosok és úttörők nyakába kössék a kék és vörös nyakkendőt. A KISZ Központi Bizottsága megérdemelt jutalmát hozta el a megyei úttörőtitkár, Haness László. Vörös selyemzászlót kapott az iskola két csapata. Ezt a nagy1 kitüntetést jó tanulással és az úttörőpróbák kiváló teljesítésével érdemelték ki a gyerekek. Nagy volt az öröm a nagykőrösi pajtások körében, hiszen az egész országban csak húsz iskola kapott hasonló kitüntetést. korszerűsítésére gépeket bocsátanak a termelők rendelkezésére. A Nagykőrösi Konzervgyár például öt nagy teljesítményű babbetakarító gépet vásárolt a termés begyűjtéséhez. A Paksi Konzervgyár egy uborkabetakarító szerkezetet állít munkába a környék nagyüzemeiben. A Konzervipari Tröszt patronálásával a mezőgazdasági gépkísérleti intézet három tsz-ben a hagymatermesztés gépesítésére olyan próbasorozatot indított, amely a gazdaság számára is anyagi előnyökkel jár. A szerződéskötések érdekessége, hogy idén már — különösen a zöldségféléknél — az „alapanyagok” túlnyomó részét közvetlenül a tsz-ek és az állami gazdaságok adják. A társadalom segít. Pénzzel, rendeletekkel, intézményekkel, szervezett mozgalmakkal, ha kell; több-kevesebb erély- lyel. Pénz, rendelet, szervezés és erély azonban nem pótolhatja a megértést, tiszteletet, szeretetet. Az utóbbiak —belső kultúra, kollektív érzelmi állapot kérdése. (Hogy a vizsgált járásban is az egyik termelőszövetkezet szezonról szezonra foglalkoztatja a környékbeli cigányság egy részét, a másik pedig, meglehet, pillanatnyilag érvényes tapasztalatokkal, de érvénytelen általánosítással, elzárkózik előlük — bizonyára nem véletlen egyik helyen sem. De nyilván a befogadó közösségről is sok minden kiderül abban, hogyan tud nevelni, ha úgy tetszik, asszimilálni, mennyire kívánatos légköre és a beilleszkedés az újonnan érkezettnek.) Mert nagy dolog az összkomfort, a fürdőszoba, a szakmunkás-bizonyítvány, a diploma, jelentős találmány a gépkocsi, a televízió, de a legnagyobb mégis embernek lenni. Tudta ezt a tizennyolcadik század, Rousseau és Montesquieu kora, mely már a technika, kultúra és civilizáció nagy magaslatairól fedezte fel a kezdetleges kultúrákat, s bennük ifjabb testvéreinket, a teljes értékű embert. Hogy azután a tizenkilencedik század nemcsak gazdasági, de lelki, szellemi gyarmatosításával, imperializmusával, technikai fölényének tudatában oly kíméletlenül nyúljon mindenhez, ami „primitív”, kezdetleges. Századunkban azonban néprajzosok és festők, zeneszerzők és költők, pszichológusok és antropológusok újraébredt érzékenységgel, hiányérzettel, érdeklődéssel és lelki megértéssel fordultak ismét, s nem véletlenül éppen a kezdetlegesebb kultúrák felé, s találták meg bennük mindannyiunk egyetemes és nélkülözhetetlen tulajdonságait. De hagyjuk a kultúrtörténeti fejtegetéseket. Tisztelni és szeretni kell az embert (padányfl Berkovits György, Fóti Péter, Padányi Anna c és Suha Andor riportsorozata Meditáció egy felmérésről (2.) A hozzájárulás: holdanként 400 forint A Nagykőrösi Konzervgyár öl, nagy teljesítményű babbetakarító gépet vásárolt